Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Uralisztika 2. 09.18. Az alapnyelvi szófajok. A szófaji kategorizálás morfológiai alapon szintaktikai alapon szemantikai alapon Komplex módon kell vizsgálni!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Uralisztika 2. 09.18. Az alapnyelvi szófajok. A szófaji kategorizálás morfológiai alapon szintaktikai alapon szemantikai alapon Komplex módon kell vizsgálni!"— Előadás másolata:

1 Uralisztika Az alapnyelvi szófajok

2 A szófaji kategorizálás morfológiai alapon szintaktikai alapon szemantikai alapon Komplex módon kell vizsgálni!

3 Szófajok a világ nyelveiben ige, főnév, melléknév, névmás stb…. nyitott szófajok – zárt szófajok – nyitott: nagy számú, a csoporton belül változás lehetséges (pl.ige, főnév) – zárt: kis számú, állandó (pl. névmás) Univerzális szófajok?

4 Igék és főnevek a PL-ben Ige, főnév univerzális > PL-ben is volt! Korai feltételezések: 1. névszó elsődlegessége 2. szófaji elkülönülés hiánya (ld. ún. nomenverbumok: magyar fagy, les, nyom, zavar, finn itä- ’csíra; csírázik’, tuule- ’szél; fúj’, onki- ’horog; horgászik’, mari lum- ’hó; esik a hó’, komi iz- ’kő; őröl’, nyenyec jeďe- ’betegség; betegnek lenni’, jäke- ’füst; füstöl’ ) (ld. még: kel-etlen / kedv-etlen, manysi aγi-kwe ‘lány- ka’ / mini-kwe ‘megy (ő a kedves)’

5 ? Nomenverbumok?? (1) PU*päŋe > magyar fej, fő, finn pää ’fej, fő’, mordvin pe, pä ’valaminek a vége’, manysi päŋ ’fej, fő’ ~ ? nyenyec pa- ’kezdődik’ PFU*śoje > magyar zaj, finn soi- ’cseng’, számi čuoggjâ ’hangzik, cseng’, manysi suj ’hang, hír, zaj’


Letölteni ppt "Uralisztika 2. 09.18. Az alapnyelvi szófajok. A szófaji kategorizálás morfológiai alapon szintaktikai alapon szemantikai alapon Komplex módon kell vizsgálni!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések