Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hidegháború első időszaka 1945-53 (Potsdamtól – Sztálin haláláig)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hidegháború első időszaka 1945-53 (Potsdamtól – Sztálin haláláig)"— Előadás másolata:

1 A hidegháború első időszaka (Potsdamtól – Sztálin haláláig)

2 Első külügyminiszteri találkozó  1945 szeptember /október : London  Cél: kidolgozni a békeszerződés tervezetét Finnországgal, Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával  amerikai ↔ szovjet álláspont a szabad választások ügyében  atombomba szerepe a tárgyalások menetében  Következmények: 1.Truman beszéde a Tengerészek Napjának ünnepségén október 27-én,  amerikai külpolitika erkölcsi alappillérei  egyéni és közerkölcs azonossága  népek önrendelkezési joga december: újabb találkozó – tanácsadó bizottság felállítása

3 Útban a hidegháború felé ( )  külügyminiszteri találkozók sikertelensége, a jaltai szellem bukását eredményezte.  Közép – Európa és a Balkán a SZU érdekszférájává válik  Sztálin február 9-én kiadja „háború utáni menetparancsát” – a nyugati és keleti világ érdekkonfliktusainak jövőbeni lehetősége – ötéves terv körvonalainak kirajzolása

4 Kennan és a „hosszú távirat”   sztálini külpolitika értelmezése  megváltoztatja az amerikai külpolitika irányvonalát  Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése között.  követségi jelentés tartalma 1.szovjet és az amerikai külpolitika összeegyeztethetetlen 2.érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit 3.szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese 4.Külvilágtól való neurotikus félelem 5.egyezmények és kompromisszumok hiánya

5 A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban  H. F. Matthews memorandum ( )  elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete  Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában?  az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás  izolacionizmus vége  USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren ↔ SZU a szárazföldön  az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított  egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás → ENSZ  veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria  Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése

6 Clark Clifford „tanulmánya”   Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag katonai erővel lehetséges  Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU.  bizonytalan a határok megvonása tekintetében

7 Az amerikai külpolitika első lépései  Truman beszéde a két világrendről   független, demokratikus és szabad országok ↔ elnyomás, félelem, ellenőrzés  USA feladata: olyan népek szabadságának támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak  Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus ↔ imperialista és antidemokratikus

8 Európa gazdasági stabilizációjának kísérletei  Marshall segély (Európai Újjáépítési Program ERP)   Előzmények: 1.Bretton Woods nemzetközi konferencia: Világbank, Nemzetközi Valutaalap moszkvai külügyminiszteri találkozó – SZU- val közös kidolgozás  társadalmi és gazdasági reform igénye  helyreállítás ellenfelei: kommunista pártok, és az azokhoz kapcsolódó szervezetek  párizsi ERP konferencia – Közép – Európa „kivonulása”  OEEC (1948) 1952-ig: 13 milliárd dollár segélyt kapott  GATT (1947)

9 Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei”  július „Foreign Affairs” „X” aláírással  a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása  a kommunizmus lényegi motívumai  a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”

10 Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata  FELTARTÓZTATÁS Lippmann Churchill H. Wallace reálpolitika Európa - politika világrend azonosság

11 Lippman és az amerikai „reálpolitika”  a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz.  amerikai erőtartalékok felélése  univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján: mely államok támogatása szükséges az USA részéről.  bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és politikai védelmét  Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos számbavétele és elemzése alapján  kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg, hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

12 Churchill és a feltartóztatás politikája  nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése.  szovjet expanzionizmus megállítása  katonai és politikai integráció gyors létrehozása  az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik  SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

13 Henry Wallace és a feltartóztatás politikája  A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem  Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra.  USA ↔ N. Br.  A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai egyenlősége  Megoldási lehetőségek: 1.ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, 2.nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági segélyek

14 A hidegháború jelentéstartalma I.bipoláris világrend: amerikai – szovjet kapcsolat minősége határozza meg: együttműködő (kooperatív) vagy szembenálló (konfrontatív)  kooperatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok kiépülése  konfrontatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok leépülése I.érdekkonfliktusok nyílt vagy burkolt megjelenése ( ellenségkép és a bipolarizálódás ↔ ellenségkép leépülése, debipolarizálódás) II.egyensúlyi helyzet vagy annak valamelyik fél javára történő elmozdulása (szimmetria, aszimmetria problémája) III.dinamikus nemzetközi politikai rendszer, az erőviszonyok állandó változása miatt IV.interkontinentális azaz a világpolitika szegmenségben jelentkezik

15 A hidegháború korszakai  : első antagonisztikus kooperáció (hidegháború „inkubátor” szakasza)  : klasszikus hidegháború  : első kooperatív konfrontáció (békés egymás mellett élés lehetősége)  második antagonisztikus kooperáció  : második kooperatív konfrontáció  : kis hidegháború  : harmadik antagonisztikus kooperáció  : bipoláris világrend szétesése

16 A keleti blokk megszilárdulása  1948: első berlini válság SZU berlini blokáddal – Nyugat Berlionbe vezető utak lezárása- válaszol a térségben útjára induló közös pénzügyi reformkísérletre 1948: csehszlovák politikai fordulat KGST NDK 1949: Kínai Népköztársaság

17 A nyugati blokk megszilárdulása  nyugat – európai integráció 1.Marshall segély hatására, decemberben a londoni külügyminiszteri konferencián: Ny.EU egyesítésének szükségessége francia – brit paktum és a Benelux államok március 27. brüsszeli öthatalmi szerződések (Nyugati Unió) : Európa Tanács felállítása és alapszabálya : NATO (Vandenberg határozat) : NSZK

18 Hidegháború Európán kívül (I.) az első arab izraeli háború (1948)  palesztinai brit mandátum, arab ↔ izraeli nacionalizmus ellentmondásai  London: kerekasztal tárgyalások  1947: ENSZ mint a jövő rendezés záloga  ENSZ határozat: a palesztin területek 8 részre osztása, Jeruzsálem 10 éves nemzetközi igazgatás alatt, Nagy Britannia katonai jelenlétének megszűnése 1948-ra.  arab államok elutasítják, Izrael állam megalapítása  : háború  1949: Lausanne: konferencia: nem jött létre önálló arab állan, nyertes Izrael.

19 Hidegháború Európán kívül (II) a koreai háború ( )  amerikai csapatkivonások után az észak – koreai csapatok szovjet közreműködéssel Dél – Korea megtámadását hajtják végre  USA: formális ENSZ felhatalmazás  1953: fegyverszünet, 38. szélességi foknál kettévágják az ország területét.  Hatása az európai politikára: Németország újrafelfegyverzéséhez való hozzájárulás

20 A német kérdés az 1950-es évek elején  Pleven terv az európai hadsereg felállítására. Cél: a kül-és biztonságpolitika összehangolása  Sztálin terve  a politikai vezetés változása  USA elnöke: D. Eisnehower (J. F. Dulles)  SZU vezetője: Malenkov, Berija  Új külpolitikai irányzatok: felgöngyölítés és a békés rendezés jelszavai

21 Az USA és a SZU geopolitikai helyzete az 1950-es években  atombomba monopólium 1949-ig  szövetségi rendszerei: 1.NATO 2.ANZUS 3.SEATO 4.CENTO 1-4: körbe fogja a szovjet államot  Kitörési lehetőségek a SZU számára 1.rakéta politika és technikai haderő 2.aktív külpolitika szövetségkeresés  atombomba  hidrogénbomba  : közepes hatótávolságú rakéták (1955/ R5-ös, R7-es  Szputnyik)

22 A békés egymás mellett élés lehetőségei  Enyhülés első jelei: a genfi Indokína –konferencia légkörében mutatkoztak meg. 1.Dél – Vietnám antikommunista rendszerének deklarálása a szovjet fél részéről 2.Laosz és Kambodzsa semleges statusa 3.ratifikálás elmaradása?

23 A nyugat – kelet konfliktus eseményei az 1950-es évek közepén  Ausztria sorsának diplomáciai rendezése- négyhatalmi megszállás alatt álló országból → semleges állam  osztrák szuverenitás és semlegesség deklarálása  1955: Varsói Szerződés a nyugat és kelet konfliktus rögzülése  újabb enyhülés: genfi négyhatalmi csúcstalálkozó = „mosolykoferencia”  német kérdés  open skies  párbeszéd szükségessége  SZKP XX. kongresszusa

24 A „tömbön kívüliek” mozgalma  India, Egyiptom, Jugoszlávia részvételével ( ) 1.„harmadik út” szükségessége 2.„pancsa sila” elvei (1954) 3.bandungi konferencia  tét: kelet-és nyugat megbékélése  nukleáris fegyverkezés megszüntetésének követelménye  Gazdasági kapcsolatok tekintetben a szovjet tömbhöz áll közel: Hruscsov a rubeldiplomácia eszközével él. (India, Burma, Afganisztán)  el nem kötelezettek mozgalma

25 1956 a nemzetközi diplomáciai életben  Nemzetközi politikai rendszerben több un. hatalmi háromszög együttes jelenléte figyelhető meg. 1.Moszkva – Belgrád – Budapest: magyar forradalom és szabadságharc 2.Párizs – London – Tel –Aviv (szuezi válság, Izrael támogatása) 3.Kairó – Moszkva – Peking (tömbön kívüliek és a SZU viszonya) 4.Washington – Párizs – London (szuezi válság amerikai megítélése)

26 A magyar forradalom ügye a kétpólusú világrend diplomáciájában  Előzmények: 1.Tito vezette Jugoszlávia önálló útra lép kelet berlini felkelés lengyel forradalom /lengyel út Mikojan és Szuszlov tárgyalása Budapesten szovjet kormánynyilatkozat az intervencióról – Kína és Jugoszlávia támogatta Mo. „geostratégiai” szempontból kulcsfontosságú

27 A második arab – izraeli konfliktus  Izrael és az arab világ feszültsége  1950: Arab Liga: gazdasági bojkott és a különbéke tilalmának elvével a zsidó állam elszigetelésére törekszik.  kommandó akciók és fegyverkezés  Szuezi csatorna államosítása ↔ londoni konferencia  1956 háború: Izrael területi foglalásai: Dél – Libanon, Akabai - öböl, Ciszjordánia térségében  USA és a SZU tiltakozása, hadműveletek leállítása  Egyiptom erkölcsi győzelme  Eisenhower doktrína

28 A második berlini felkelés hatása  1958: Nyugat – Berlin statusának rendezése  alap: moszkvai ultimátum 1.Berlin az NDK területén fekszik 2.A felségjogok a keleti német államot illetik meg. 3.Szovjet megoldási javaslat: Nyugat – Berlin demilitarizált szabad várossá alakítása 4.6 hónap áll rendelkezésre a szövetséges csapatok kivonulására. 5.NDK -SZU külön békeszerződést köt a kérdés rendezése érdekében

29 A kubai válság diplomáciai előzményei  1959: kétoldalú találkozók diplomáciai rendszerének bevezetése 1.Hruscsov – Eisnehower találkozó Camp Davidben. A német kettészakítottság tudomásulvétele 2.Hruscsov francia látogatása, egy négyes találkozó előkészítésére 3.ENSZ szeptemberi ülésszaka „diplomáciai botrány” – Hruscsov – Castro találkozó bécsi találkozó (Hruscsov – Kennedy) berlini fal a szovjet fél részéről az erő pozíciója mentén történik.

30 A kubai válság  USA megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kubával  Disznó öböl kubai emigránsok partraszállása  válság elmérgesedik.  USA közepes hatótávolságú szovjet támadó rakétákat telepít Kubába.  vesztegzár, válságstáb felállítása

31 A vietnámi háború  közötti időszakban háború és fegyverszünetek sokasága  5 amerikai elnök: Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon „Vietnám politikája”  Indokína belső földrajzi tagoltsága: Vietnám, Laosz és Kambodzsa egyaránt érintett a konfliktusban  Nagyhatalmi érdekeltségek: 1.USA, SZU bipoláris vetélkedésének színtere 2.Kína (Észak - Vietnámban), Anglia (1946-ig, Franciaország (1956) érintett

32 A vietnámi háború bel-és külpolitikai előzményei  dél – kelet ázsiai államok gyarmati uralom alóli felszabadulása között / kolonializmus vége : Vietnám : Laosz és Kambodzsa deklarálta függetlenségét  belső indíttatású függetlenségi törekvések minden államban: 1.polgárháború 2.gerillaharcok sorozata  adott államon belül kommunista – antikommunista belpolitikai tagozódás  mögötte: SZU – USA harca

33 Az amerikai elnökök álláspontja  Truman: feltartóztatás politikája, az amerikai geopolitikai érdekek útvonalán található  Eisenhower: katonai kérdés a vietnámi ügy ↔ (gerillaharcok)  Kennedy: társadalmi, politikai és gazdasági reform „nemzetépítés”. Dél – Vietnám megerősítése  Johnson: korlátozott háború, amerikai ügy  Nixon: háború vietnamizálása, fokozatos kivonulás

34 A francia Vietnám a nemzetközi konfliktusban ( )  1945: VDK – Hanoi/ Ho Shi Minh vezetésével japán megszállás alóli függetlenség deklarálása  1945: szövetséges megszálló csapatok 16.szélességi foknál felosztják a területet  genfi Indokína konferencia: szélességi fok, mint átmeneti demarkációs vonal 2.Laosz és Kambodzsa semleges és független statusa 3.egységes Vietnám létrehozásának a lehetősége a jövőben? 4.Dél – kelet ázsiai védelmi szervezet létrehozása (USA ötlete)

35 Vietnám belpolitikai széttagoltsága  Észak – Vietnám 1.szocializmus útjára lép 2.gazdasági kapcsolatok a SZU és Kína irányában 3.vietnámi lakosság túlnyomó többségének támogatása 4.tárgyalási hajlandóság a déli államszervezettel  Dél – Vietnám 1.Diem – rezsim mint az amerikai külpolitikai kiszolgálója 2.államcsíny révén hatalomra került vezető diktatórikus rendszere, erős klánuralom 3.gazdasági segélyek 4.rezsim megdöntésének szervezete: DNFF

36 A bipoláris világrend ázsiai jelenléte  1959: Észak - Vietnám gerilla tevékenysége a déli területek ellen, déli ellenállás támogatása  laoszi ügy a nemzetközi diplomáciában → Ho Shi Minh ösvény kiépítése  1961: USA „korlátozott háború” teória  Katonai tanácsadók létszámának állandó növelése Kennedy és Johnson idejében  Diem - rezsim megbuktatása, VDK elkötelezte magát a harcok ellen  tonkini – incidens  amerikai invázió: tengeri és légi bombázás kiterjesztése, civil lakosság körében áldozatok

37 A háború „alternatívája”  Indokínai Népek Konferenciája 1.VDK, SZU, Kína, DNFF szövetsége 2.tárgyalások sürgetése az USA-val 3.népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása 4.háború azonnali megszüntetése 5.fegyverszünet igénye  U- Thant ENSZ főtitkár a tárgyalások megkezdését sürgeti  „Korea” dél – kelet ázsiai új formáját meg kell szüntetni  ezer amerikai katona állomásozik a térségben, bevetik az ausztráliai, a koreai és a thaiföldi kontingenseket

38 Az első fegyverszüneti tárgyalástól az egységig  Párizs: USA – VDK 1.bombázások leállítása 2.diplomáciai rendezés  Tet – offenzíva a VDK részéről  Nixon elnökké választása miatt a háború vietnamizálása, mint új teória  amerikai hadsereg fokozatos kivonása → instabil politikai helyzet (lsd. Kambodzsa vörös khmer mozgalom, amely USA és Vietnám ellenes  1973: párizsi konferencia az állam egységéről döntött, területi integritás  1975: szocialista irány =hármas forradalom jelszava  1975: Vietnám – Kambodzsa konfliktus

39 A harmadik arab - izraeli konfliktus  szíriai (Egyiptom) – izraeli konfliktus  egyiptomi elnök külpolitikai lépései: védelmi egyezmények sorozata, Sínai – fsz-en katonai erődemonstráció, Akabai – öböl blokádja  hatnapos háború  Izrael területi nyereségei: Ciszjordánia, Golán – fennsík, Kelet – Jeruzsálem, Sínai - fsz.  ENSZ BT: 242. számú határozata 1.Izrael kivonulása a területekről 2.szuverenitás, területi integritás, biztonságos határokhoz való jog 3.menekültprobléma megoldása 4.ENSZ különmegbízott jelenléte  anyagháború

40 Az arab államok és a közel – keleti háború  Arab Liga khartoumi csúcstalálkozó 1.Izrael illegitim állam 2.palesztin népek önrendelkezési joga 3.megszállt területekről való kivonulás  Palesztín Felszabadító Mozgalom (PFSZ) 1.ENSZ BT 242. számú határozatát elutasítja 2.PNT Jasszer Arafatot választja meg Arab Liga elfogadja

41 Az európai fordulat  csehszlovák forradalom A. Dubcek CSKP KB főtitkára – sztálinista modell felszámolásának igénye  VSZ a beavatkozás mellett dönt  Brezsnyev - doktrína a szocialista blokk egyben tartásának szükségességéről.  VSZ budapesti felhívása az európai béke és együttműködés szükségességéről

42 A német kérdés a kétpólusú világrendben ( )  Willy Brandt beszéde a Harvard egyetemen 1962-ben  Brandt kancellársága: új német külpolitikára van szükség, két állam egy nép teória mentén  NSZK és a SZU közötti diplomáciai kapcsolat felvétele (1970) Moszkvában  Konszolidálódás jelei Lengyelország és Közép – Európa (Csehszlovákia) felé  NSZK – NDK alapszerződés 1972-ben: két állam önállóságának kölcsönös elismerése  NSZK és NDK ENSZ tagsága (1973)

43 Új doktrínák és teóriák a hidegháborúban (Nixon – Kissinger)  Kína politika:  Nagyhatalmi egyensúly – elmélete USA Kína SZU Ótpólusú világrend JapánEurópa Kína USASZU

44 Az Egyesült Államok Kína politikája  Kína és a SZU viszony elhidegülése  Kína önálló atomhatalommá válik, a három világ teória alapján a Mao –ce tung rezsim regionális hatalomra kíván szert tenni  Kína elítéli a csehszlovák intervenciót  határincidensek elszaporodása  ENSZ tagság  Kissinger és Nixon Kínába látogat  Sanghaj: kétoldalú kapcsolatok normalizálásának igénye

45 A negyedik arab – izraeli háború  1973  Egyiptom elnökváltozás ( : Anvar Szadat): közös egyiptomi – szír politika  Izrael győzelme  ENSZ BT számú határozat: harcok beszüntetése, tárgyalások  genfi konferencia a SZU és az USA együttműködésével  kétoldalú tárgyalások igénye

46 A helsinki konferencia  Három témakör: 1.európai biztonság (SALT tárgyalások ) 2.együttműködés a gazdaság, a technika, a tudomány és a kultúra területén 3.együttműködés a humanitás kérdésében  Alapelvek: 1.szuverén egyenlőség 2.tartózkodás az erőszaktól 3.határok sérthetetlensége 4.államok területi épsége viták békés rendezése 5.viták békés rendezése 6.népek egyenjogúsága és önrendelkezési jogának tiszteletben tartása 7.államok együttműködése 8.nemzetközi jog 9.emberi jogok tiszteletben tartása 10.belügyekbe való be nem avatkozás

47 Fegyverkezési verseny az 1970-es évek közepén  USA 1.bruttó nemzeti termék 5,2%-a ban megszüntették az általános hadkötelezettséget 3.hadsereg létszáma: 322 millió fő ban NATO un. kettős határozata, amely 1983-től 108 Pershing II-es rakétát telepít és 464 földi irányítású cirkáló rakétát telepít a diszparitás megszüntetésére ↔ békemozgalom  1980-ban gyorshadtest a Perzsa öbölben  SZU 1.bruttó nemzeti termék 12-13%-a 2.új típusú interkontinentális rakéták (S/20-as) 3.atommeghajtású tengeralattjárók 4.6 nyílt tengeri flotta 5.szovjet hadsereg 3,2 millió fő

48 Az ellentétek kiéleződése  Watergate – botrány után csökken az USA kormányának cselekvési képessége (Ford és Brzenzsinszki)  új külpolitikai teória: két háromszög elmélete – erő politikája  Carter ( ) 1.fegyverkezési verseny  1975: fegyverkezés, befolyási övezetek növekedése, Európán kívül új konfliktusok  A portugál gyarmatbirodalom összeomlása után a bipoláris világrend megjelenik Afrikában: Angola és Mozambik szovjet érdekszférává válik.  India atomhatalom lesz  Vietnám egyesítése, „vörös platform alatt” SZUUSA Kína ellentétek Japán USA EU együttműködés

49 A közel – keleti kérdés  Camp- David keretegyezmény (1978)  Carter amerikai elnök közreműködésével kétoldalú tárgyalások sürgetése az izraeli és egyiptomi kormány között 1.ENSZ BT 242. számú és 338. számú határozata az irányadó 2.Ciszjordánia és Gázai övezet 5 éves átmeneti időtartamra palesztin autonómia 3.arab államok és Izrael közötti viszony normalizálása  Izrael és Egyiptom között különbéke 1979-ben, de az izraeli félnek ki kell vonulnia a Sinai - fsz-ről 1982-ig.

50 Az iráni iszlám forradalom  korábban orosz /szovjet, brit hatalmi ambíciók területe  1953-től CIA támogatásával amerika barát kormány (Mohamed Reza Pahlavi)  1960-as évek un. „fehér forradalom” USA nyomására modernizációs program ↔ siíta főpapság  regionális vezető külpolitikai szerep  1977 Carter teheráni látogatása  Khomejni ajatollah iráni iszlám forradalma  kommunista ideológiával való szembenállás és a liberális nyugati világ értékrendjének tagadása  1979 teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása és túszejtés  1980: Irak – iráni háború

51 1979 az afganisztáni bevonulás  Eredménye: Carter - doktrína 1.A II. világháború óta a legsúlyosabb fenyegetés érte a nemzetközi politikai életet 2.Három fő külpolitikai probléma:  perzsa öböl térségében amerikai ellenőrzés  fegyverkezés  párbeszéd szünetelése 3.felfüggesztették a SALT II. tárgyalásokat és azok ratifikációját 4.exporttilalom moszkvai olimpiai játékokon való részvétel megtagadása

52 A kis hidegháború  Politikai vezetésben bekövetkező személyi változások: 1.Ronald Reagen ( ) 2.Andropov ( ) 3.Csernyenko ( ) 4.Mihlai Gorbacsov ( )  1985-ig szünetelnek a kétoldalú tárgyalások  fegyverkezés  offenzív külpolitika

53 A lengyel ügy  szolidaritás nevű mozgalom, LEMP belül változások  sztrájkhullám 1980-ban Lech Walesa vezetésével sztrájkbizottság felállítása  Cél: politikai és szakszervezeti jogok biztosítása a lengyel kormány részéről  Tárgyalások eredménye: Szolidaritás nevű független, önigazgatáson alapuló szakszervezet  1981: „Szojuz 81” hadgyakorlat a VSZ részéről  1981: hadiállapot bevezetése, katonai irányítás alá vonják az üzemeket, szabadságjogok felfüggesztése  egyház részvétele és támogatása a mozgalom számára  1982 hadiállapot vége, majd részleges amnesztia

54 Reagen külpolitikai nézetei  a bipoláris világrend a gonosz és jó párharcáról szól „sötét birodalma”  ideológiai szembenállás kihangsúlyozása  SALT 1, SALT 2 tárgyalások az USA számára tévedés  USA másodrendű politikai hatalommá vált  helyre kell állítani az USA fölényét, nem egyensúly!  SZU fegyverkezése mögött nincs reális gazdasági erőtartalék  offenzív külpolitika színterei: Közép – Amerika, Ázsia, Afrika, Európa

55 A Reagen kormányzat fegyverkezésének állomásai  1981 fellövik a Columbia űrrepülőgépet  csillagháborús tervek elkészítése: űrpajzs létrehozása, amely a szovjet interkontinentális rakétákat lézersugárral közelről meg tudja semmisíteni  Genf: fegyverkezési tárgyalások eredménytelensége, nincs megállapodás a korlátozásról  1983 Pershing rakéták telepítése  koreai utasszállító repülőgép lelövése, USA tiltakozása és felszólítása a bocsánatkérésre

56 Külpolitikai konfliktusok  5. arab - izraeli háború (1982)  Alap: libanoni polgárháború (3szoros megosztottság: felekezeti, politikai struktúra, Izrael és Szíria szembenállása  Izrael katonai vállalkozásai a dél libanoni területeken, amely ENSZ felszólításra megszűnik  „Békét Galileának” fedőnévvel hadművelet indítása  libanoni államfő meggyilkolása, Irán beavatkozása  1985 újabb izraeli kivonulás

57 Közép - Amerika  dominó elv megakadályozása  amerikai megfigyelők jelentései  1983: Grenada un. ágyúnaszád diplomácia, a Kuba barát kormány megbuktatása  1980/84 El – Salvador katonai junta kormány támogatása, nyílt katonai diktatúra, „halálosztagok működése”  Nicaragua polgárháború (1982-ben hatalomra kerülő Daniel Ortega kormány a szovjetek bábja)

58 Az Irán - kontra botrány  USA közel 900millió dollár segélyt biztosít a felkelőknek  : katonai gyakorlatok sorozatát hajtja végre  Kontrák számára: fegyver, utánpótlás, szállítóeszközök  CIA túlkapásai: kikötők aláaknázása, kormánytisztviselők meggyilkolása  1985: nemzetbiztonsági tanácsadók: J. Pointdexter, Oliver North pénzügyi tervezete  1986 konrgresszus felhatalmazása a kontrák támogatására  amerikai túszok kiszabadításáért USA fegyverszállítása Iránnak ( Irán - kontra botrány)  A vizsgálóbizottság jelentése értelmében a Fehér Ház vezető tisztviselői érintettek az ügyben  Reagen felhagy a nicaraguai gerillák támogatásával

59 A hidegháború utolsó enyhülési periódusa ( )  1985 Gorbacsov 1.glasznoszty 2.peresztrojka 3.novo mislényije  Párbeszéd szükségessége: un. kétoldalú találkozók rendszerének felújítása Genf Rejkjavik Washington Moszkva  Téma: fegyverkezés korlátozása, leszerelés

60 A fegyverkezés korlátozásáról  1987 INF - szerződés 1.valamennyi közepes hatótávolságú rakéta eltávolítása Európából  nem érintette a világ nukleáris arzenáljának 95%-át és a stratégiai nukleáris rakétákat  Az enyhülés politikai következményei: 1.Kivonulás Afganisztánból 2.Vietnám Kambodzsából, Kuba pedig Angolából vonul ki  szovjet terjeszkedés határainak szűkülése


Letölteni ppt "A hidegháború első időszaka 1945-53 (Potsdamtól – Sztálin haláláig)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések