Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7.Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Tóth Tibor DSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7.Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Tóth Tibor DSc."— Előadás másolata:

1 7.Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Tóth Tibor DSc

2 Szent Pál Akadémia2 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Előadásvázlat: - Darwin elméletének történeti előzményei; - Darwin életútja, elképzelései, kétségei; - Darwin elmélete, mint a materializmus és kommunizmus szilárd támasza; - Darwin elméletének krízise a genetika eredményei miatt: a neodarwinizmus kétségbeesett erőfeszítései; - A szelekciós –mutációs mechanizmus egy újabb javítási kísérlete: az ugrásszerű evolúció.

3 Szent Pál Akadémia3 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin elméletének történeti előzményei 1. Ókori materializmus Már az ókori gondolkodók is gyakran materialista magyarázatot igyekeztek adni a körülöttük lejátszódó jelenségekre. A milétoszi Thalész (i.e ) elképzelése: a víz minden dolgok őseleme és így az élőlényeknek is vízből kell származniuk. Tanítványa, Anaximandrosz (i.e ) szerint az élet keletkezéséhez szükséges „nedves ősanyag” már nem található meg a Földön. Mester és tanítvány egyetértése: az embernek „halszerű” elődei voltak. Egy még inkább bizarr elképzelés Empedoklész-től (i.e ). származik. Szerinte a Föld először az élőlények egyes testrészeit hozta létre, vagyis a Földnek antropomorf képességeket tulajdonított. További gondolatai misztikus zavart tükröznek: a szeretet és viszály hatására e testrészek egyesültek vagy szétváltak és közben véletlenszerűen rengeteg életképtelen szörny keletkezett. Ma kevesen gondolnánk, hogy a Darwin által felismert természetes kiválasztódás elve először ebben a fantasztikus formában jelent meg az ókorban és egészen az 1. évszázadig fenn is maradt.

4 Szent Pál Akadémia4 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az ókor legkiemelkedőbb természettudósa, Arisztotelész (i.e ) úgy vélte, hogy a természet lépésről lépésre, fokozatosan halad az élettelen tárgyaktól az élőlények felé. Tőle származik mintegy 500 állatfaj nagyrészt első, eredeti leírása és rendszerezése. Rendszere csúcsán az embert helyezte el és közvetlen alatta adott helyt a majmoknak. Először Arisztotelész használta a nem és a faj fogalmát, bár a jelenleginél jóval szélesebb értelemben.

5 Szent Pál Akadémia5 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig 2. Darwin közvetlen elődei A fejlődés gondolata a középkor évszázadaiban az államvallásként funkcionáló kereszténység kemény ideológiai keretei között erősen visszaszorult. A reformáció és a természeti ismeretek elmélyítésében érdekelt polgárság csak a 18. században hozta létre azt a társadalmi környezetet, amely ismét kedvezett a materialista tanok újjáéledésének. Érdemes azonban utalni arra is, hogy a luteránus keresztény Karl von Linné ( ) által kidolgozott kettős nevezéktan tette lehetővé az állat- és növényvilágnak azt a „leltárát”, amely az élővilág fejlődésére vonatkozó materialista elképzelések magasabb szintű „újraélesztéséhez”, majd széleskörű elterjesztéséhez nélkülözhetetlen alapul szolgált.

6 Szent Pál Akadémia6 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin elődei közül a tudománytörténet főként két francia természettudós, George Buffon ( ) és Jean-Baptiste Lamarck ( ) nevét emeli ki. Érdekes megemlíteni, hogy Lamarck legjelentősebb munkája, a Philosophie zoologique éppen Charles Darwin születésének évében, 1809-ben jelent meg. Aligha vitatható, hogy Lamarck legközelebbi elődje a fejlődéselmélethez vezető úton, aki könyvében megkísérelte az állat- és növényvilág hatalmas formagazdagságát, közös gyökerekre és fokozatos átalakulásokra visszavezetni. Lamarck úgy vélte, hogy ezek az átalakulások az életkörülményekhez való alkalmazkodás következtében mentek végbe.

7 Szent Pál Akadémia7 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig

8 Szent Pál Akadémia8 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az emberszabású majmokat nagyon következetesen az ember alatt helyezte el, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy szerinte az ember majomszerű elődöktől származik. Csakhogy ez a feltevése nagyon is elhamarkodott érv lett a származás gondolata mellett. Évtizedekkel később még Darwin sem vette a bátorságot magának, hogy ezt nyíltan hangoztassa. Ezért Darwin nagyon óvatosan úgy fogalmazta meg mondanivalóját, hogy a származástan, mint kialakulóban lévő tudomány, az ember eredetére is fényt fog deríteni. Ebből az időből származik a „jobb társaság” egyik tagjának mondása, akinek ez a majom-múlt nem igazán nyerte meg a tetszését. „Mármint hogy mi a majmoktól származnánk?! Kedvesem, reméljük, hogy ez nem igaz. De ha mégis igaz lenne, akkor meg azért kell imádkoznunk, hogy a nagy nyilvánosság ezt ne tudja meg.”

9 Szent Pál Akadémia9 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A tudománytörténet egyértelműen tanúsítja, hogy az evolúció elmélete nem úgy alakult ki, ahogyan a szokványos tudományos elméletek általában létrejönnek: vagyis nem egy olyan gondolati rendszerként, amely a hozzáférhető és igazolt tapasztalati tényeket összegyűjti, megmagyarázza és egységes tudományos keretbe foglalja, hanem kizárólag filozófiai, ideológiai és bizonyos mértékig politikai megfontolásoktól indíttatva. Ezért az evolúcióelmélet megnevezést is sokan helytelenítik és helyette az evolúciótant javasolják. Ami pedig az evolúció fogalmát illeti, az evolúció axióma vagy posztulátum; de jogosan beszélhetünk az evolúció paradigmaként való értelmezéséről is. Az evolúció fogalmának sokféle értelmezéséről egy korábbi előadásban részletesen volt szó.

10 Szent Pál Akadémia10 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az evolúciós elmélet a materialista filozófia eredménye és az ókori materialista filozófiát 19. századi divatba jöttekor vált széles körben elterjedtté. A materializmus a természet jelenségeit tisztán anyagi tényezőkkel magyarázza és mivel alapjaiban tagadja a teremtést, azt állítja, hogy minden dolog, élő és élettelen egyaránt véletlenszerűen bekövetkező események eredményeképpen jött létre. Az emberi elmének azonban olyan a természete, hogyha rendezettséget lát, akkor feltételezi egy rendező erő létezését is. A materialista filozófia, amely ellentmond az emberi elme alapvető természetének a 19. század közepén hozta létre az „evolúció elméletét”.

11 Szent Pál Akadémia11 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin életútja, elképzelései, kétségei Az az ember, aki a mai formájában megalapozta az evolúció elméletét, egy amatőr angol természetbúvár, Charles Robert Darwin volt. Darwin idejében London a világ legnagyobb kereskedelmi, tudományos és technikai központja volt 3 millió lakossal. Darwin a Londontól 24 km-re fekvő, festői szépségű kicsiny angol faluban, a mintegy 500 lelket számláló Downe- ban élte le élete nagyobb részét és az emberiség gondolkodását alapvetően befolyásoló műveit nagyrészt itt írta meg. Darwin sohasem részesült biológiai képzésben. A Shropshire-i orvos fiaként először orvostudományt tanult az Edinburgh-i Egyetemen, de amikor úgy érezte, hogy képtelen lenne egy életen keresztül rémes orvosi esetekkel foglalkozni, akkor ókori irodalmat, matematikát és teológiát kezdett hallgatni a Cambridge-i Egyetemen. Célja az volt, hogy majd lelkészi hívatást tölt be a anglikán egyházban.

12 Szent Pál Akadémia12 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A lelkészi hivatás ötletét hamarosan elvetette, de a sors iróniája folytán éppen teológiai eredményei kárpótolták az ókori irodalomból és matematikából kapott rossz jegyeiért és lehetővé tették, hogy 1831-ben megszerezze a B.A. (Bachelor of Arts) fokozatot. A természet és az élőlények iránt tanúsított érdeklődése arra sarkallta, hogy önkéntesként csatlakozzék egy expedícióhoz, az angol Királyi flotta Beagle nevű hajóján, amely világkörüli útra indult december 27-én az angliai Devonport-ból. Darwin az expedíció tagjaként 5 éven át utazott a világ különböző tájain. Az ifjú Darwint rendkívül lenyűgözték a különböző élőlények, főleg egy bizonyos pintyfaj egyedei, amelyeket a Galápagos-szigeteken látott.

13 Szent Pál Akadémia13 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Úgy gondolta, hogy a madarak csőrének formájában tapasztalható eltérések annak köszönhetők, hogy alkalmazkodtak az élőhelyükhöz. Ezeket a pintyeket a csőrük alakja, méreteik, tollazatuk színe, táplálkozási szokásaik alapján sorolta be 9 elkülönült faji kategóriába. Darwin érvelése annakidején olyan meggyőzően hangzott, hogy sokáig senkinek nem jutott eszébe személyesen és tudomány alapossággal megvizsgálni, vajon valóban elkülönült fajokról van-e itt szó, amelyek nem keresztezhetők és így nem tudnak életképes termékeny utódokat létrehozni. Ma már felfedezték, hogy Darwin pintyei keresztezhetők és termékeny utódokat hoznak létre, ha erre lehetőségük van. Ezt az ötletet szem előtt tartva feltételezte, hogy az élet és a fajok eredete a környezethez való alkalmazkodásban keresendő.

14 Szent Pál Akadémia14 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig

15 Szent Pál Akadémia15 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin szerint az egyes fajokat nem külön-külön teremtette Isten, hanem egyetlen közös őstől származnak és a természeti hatások következtében különültek el egymástól. Darwin feltételezése nem tudományos felfedezésen vagy kísérleteken alapult, azonban az idő multával megalkotta belőle megalapozatlan elméletét, amely lelkes támogatásra talált a kor materialista biológusainak körében. Az alapötlet az volt, hogy a környezetéhez legjobban alkalmazkodó egyed örökítette tovább előnyös tulajdonságait a következő generációra és ezek az időközben felhalmozódó tulajdonságok végül teljesen különálló, új fajt alakítottak ki.

16 Szent Pál Akadémia16 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Azt, hogy ezek az előnyös tulajdonságok honnan származnak, Darwin nem tisztázta. Szerinte e feltételezett mechanizmusnak a legfejlettebb terméke az ember. Darwin egészségi állapota gyakran rosszra fordult és életrajz-írói szerint valóságos hipochonder lett belőle, mire Downe-ba költözött. Rendszeresen feljegyezte tüneteit, gyógyszereit és a kezeléseket. Pszichoszomatikus betegsége mentségül szolgált számára, hogy ne kelljen részt vennie a falu társadalmi életében és csaknem minden idejét elméletének kiteljesítésével töltötte. Darwin egészségi állapota gyakran rosszra fordult és életrajz-írói szerint valóságos hipochonder lett belőle, mire Downe-ba költözött. Rendszeresen feljegyezte tüneteit, gyógyszereit és a kezeléseket. Pszichoszomatikus betegsége mentségül szolgált számára, hogy ne kelljen részt vennie a falu társadalmi életében és csaknem minden idejét elméletének kiteljesítésével töltötte.,

17 Szent Pál Akadémia17 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin sohasem fejezte be kiadásra szánt terjedelmes művét ben azonban mégiscsak nyomdába került egy 490 oldalas tömörített változat. Címe – A fajok eredete természetes szelekció által, avagy az előnyös tulajdonságú fajok fennmaradása az életért folytatott küzdelemben – meglehetősen hosszúra sikerült és nem volt különösebben szellemesnek sem mondható. Az írásmű mégis szinte egy csapásra felkavarta a világot. 160 évvel később fő elképzelését még mindig vitatják, méghozzá szenvedélyesebben, mint bármely más tudományos elméletet.

18 Szent Pál Akadémia18 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Néhány tény Darwin személyével kapcsolatban: (1) Alapjában véve tisztességes, lelkiismeretes kutató és ember volt; tisztességes másokkal és nem kevésbé saját magával szemben. Évről évre halogatta evolúciós elméletének nyilvánosságra hozását, kétségek kínozták és kíméletlen önkritika gyötörte. Elméletének közléséhez a döntő momentum: A.R.Wallace Malayziából küldött tanulmánya, amely teljes összhangban állt Darwin szelekciós elméletével. Az örökké tétovázó és kételkedő Darwin ekkor szánta el magát, hogy elméletét nyilvánosságra hozza. Az elsőbbséget neki ítélték, de a kétségek megmaradtak (egyszer beismerte: úgy érzi, mintha gyilkosságot követett volna el). Életrajz írója, Ronald W. Clark szerint Darwin „szerencsétlen bomba- elhelyező volt”. Clark úgy vélte, hogy Darwin pszichoszomatikus betegségeit – legalábbis részben – a munkája okozta szellemi konfliktusok idézték elő.

19 Szent Pál Akadémia19 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig

20 Szent Pál Akadémia20 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig (2) Darwin a leghatározottabban a véletlenre alapozta elméletét, életművét, kérlelhetetlenül elutasított minden értelmet, tervszerűséget és célirányosságot, a véletlenben látta az egész evolúciós folyamat egyetlen „teremtőerejét”. Ugyanakkor őszintén elismerte: „minden szerves lénynek csaknem minden része olyan tökéletes kapcsolatban van bonyolult életfeltételeivel, hogy teljesen lehetetlennek tűnik bármelyik részének tökéletes formában való hírtelen létrejötte éppúgy, mint ahogyan lehetetlen egy bonyolult gépet is azonnal tökéletesnek kigondolni.”

21 Szent Pál Akadémia21 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Mai követői azon keseregnek, hogy bárcsak sohase hozta volna nyilvánosságra azt a mondatot, amely saját elméletének kegyetlen cáfolatát vetíti előre: „Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezik csak egyetlen olyan bonyolult szerv, amely esetleg nem számos egymást követő, csekély változás eredményeként alakult ki, akkor elméletem teljesen romba dőlne.” A mai modern genetikai és mikrobiológiai kutatások éppen azt bizonyították be, hogy az élővilág legalapvetőbb egysége, a sejt olyan alrendszerekből felépülő komplex rendszer, amely kis lépések egymásutánisága útján nem alakulhat ki: vagy minden alrendszer egyszerre, egymással együttműködve a helyén van, vagy az egész élő sejt nem működik (egyszerűsíthetetlen összetettség).

22 Szent Pál Akadémia22 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin ma – egy utópia vége Az 1882-ben elhunyt Darwin még nem sejthette, amit mi már régóta tudunk: a materialista véletlen-hipotézis végeredményben az informatika tudományán (a szoftvereken, a programokon és a bennük tárolt információ teljességén) fut zátonyra. Program nélkül egy számítógép éppen olyan kevéssé működőképes, mint ahogyan egyetlen élő szervezet sem tudná magát program nélkül felépíteni és élni sem tudna. A programok és az információ véletlen létrejötte azonban éppúgy kizárt, mint a kör négyszögesítése. A modern tudomány és az informatika megmutatta, hogy a számítógépben és az élőlényben egyaránt nélkülözhetetlen információt sohasem a véletlen hozza létre, az mindig a szellemtől származik. Ez a darwinizmus végső, döntő buktatója.

23 Szent Pál Akadémia23 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin munkássága tényszerű adatok tükrében Charles Darwin (Shrewsbury, Shropshire, február 12. – Downe, április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója októberében beiratkozik az Edinburgh-i Egyetemre; A Cambridge-i Egyetemen teológiai tanulmányokba kezd; december 27-én a Beagle nevű hajón elindul világkörüli útjára; október 2-án érkezik vissza Angliába; Megjelenik útleírásának első kiadása; London közelébe, Down-ba költözik; elkészíti a fajok eredetéről kialakult elméletének rövid vázlatát.

24 Szent Pál Akadémia24 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Pályájának későbbi szakasza 1832 és 1837 között világkörüli úton vett részt. Megfigyeléseire alapozva állította fel a fajok eredetének elméletét, a darwinizmust. Ennek lényege, hogy valamennyi élőlénynek meg kell küzdenie fennmaradásáért. Ebben a küzdelemben azok a fajok kerekednek felül, amelyek a leginkább képesek alkalmazkodni környezetükhöz. Ez utóbbi folyamatot nevezte természetes kiválasztódásnak november 24-én megjelenik a Fajok eredete c. munkája. Legfőbb művei: november 24. A fajok eredete Az ember származása és a nemi kiválasztás

25 Szent Pál Akadémia25 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Viták munkássága körül Darwin sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Sok állítását a kritikusai (elsősorban a kreacionista mozgalom szerint) ma sem sikerült igazolni, de a biológia későbbi fejlődésével a legalapvetőbb darwini paradigmák nem bizonyultak összeegyeztethetetlennek. Elméletének a genetikával való sikeres egyesítéséből született a neodarwinizmus. Tudományos körökben ma már az evolúció maga teljeskörű elfogadottságnak örvend, az elmélet részleteivel kapcsolatban viszont továbbra is termékeny viták zajlanak (pl. arról, hogy mi a szelekció alapegysége). Az evolúció elméletét azonban a kreacionizmus és az intelligens tervezés hívei a mai napig támadják.

26 Szent Pál Akadémia26 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin elméletét kiterjesztették az élővilág sejtes szerveződési szintje alatti és előtti szintekre, melynek következménye az élet élettelen anyagból való keletkezésének elmélete. Ezt sokan paradoxnak tartják. Egyesek (pl. Michael J. Behe, az intelligens tervezés híve) a molekuláris vagy sejtalatti szintű (sejtszervecskék) evolúció általi keletkezésének lehetőségét tagadják.

27 Szent Pál Akadémia27 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig

28 Szent Pál Akadémia28 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Egyes darwinisták (pl. Szathmáry Eörs) is elismerik, hogy az élővilág legfejlettebb törzsei nem fokozatosan és évmilliók alatt egymásból alakultak ki, hanem egyszerre jelentek meg a kambrium időszak környékén (kambriumi robbanás). Biológusok körében is komolyan megfogalmazódott az az elmélet, miszerint a földi élővilág idegen eredetű (pénspermia-elmélet); mások szerint esetleg tudatos beavatkozás eredménye. Vannak azonban, akik nézeteiket kiterjesztették az emberi társadalomra is (szociáldarwinizmus), mondván, hogy ott is a „legalkalmasabb" csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni.

29 Szent Pál Akadémia29 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Újabban a természetes kiválasztódás elméletét, az evolúciós szemléletet más társadalomtudományi területeken (többek között a pszichológiában, gazdaságtudományokban stb.) is megpróbálták alkalmazni, így született meg pl. a memetika is, melynek kidolgozói a gének, és a kultúrák, eszmék, gondolatok (ill. az ezeket hordozó információ-csomagok, az ún. mémek) terjedése, viselkedése között vonnak párhuzamot (Richard Dawkins). Darwin házát levédik. Az UNESCO világörökség-listájára való felvételre javasolja a brit kormány Charles Darwin downe-i egykori lakóházát, ahol az angol természettudós negyven évig élt és kidolgozta az evolúciós elméletet – jelentette be Tessa Jowell brit kulturális miniszter.

30 Szent Pál Akadémia30 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A miniszter a modern kor egyik legnagyobb tudósának nevezte Charles Darwint. Darwin 1842-ben költözött a London melletti Downe községben (a mai délkelet-londoni Bromleyben) álló Down-házba, miután a harmincas években világkörüli utat tett, amelynek során a Galápagos-szigetekre is ellátogatott. A házhoz tartozik egy kísérleti kert is, amelyben Darwin növényeket és állatokat tanulmányozott. Ebben a házban fejezte be Darwin fő művét, A fajok eredetét, amelyben kifejti a természetes kiválasztódás útján történő fejlődés elméletét, valamint több más fontos művét. A párizsi Világörökség központ 2007 nyarán ismertette döntését – áll a BBC brit közszolgálati rádió internetes honlapján. A javaslatot elfogadták, a ház éppen Darwin születésének 200. évfordulójára, 2009-re vált a világörökség részévé.

31 Szent Pál Akadémia31 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A Darwin által javasolt elméleti megközelítés lényege Charles Darwin elméletének közismert neve: evolúcióelmélet. Érdekes módon „az evolúció” szó sehol sem fordul elő Darwin könyvének eredeti változatában, amelyet 1859-ben adtak ki. Az „evolvált” (kialakult, kifejlődött) szó is csak a 6. kiadásban jelent meg. A Concise Oxford Dictionary megfogalmazza Darwin eredeti gondolatának lényegét: „a fajok kifejlődése korábbi formákból, nem külön-külön történő teremtése által”. A meghatározás második része a ma is aktuális, szenvedélyes viták alapja. Az egyik oldalon azok állnak, akik úgy vélik, hogy az összes élőlény természeti folyamatok által jött létre egyetlen közös ősből, amely viszont élettelen forrásból alakult ki. A másik oldalon azok vannak, akik úgy gondolják, hogy az élet különböző formáit egy természetfeletti teremtő hozta létre olyan folyamatok által, amelyek ma már nem működnek.

32 Szent Pál Akadémia32 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin fő művének hét fejezete a szelekcióval foglalkozik, azzal az elmélettel, amely szerint az egyazon fajhoz tartozó egyedekben a környezetükhöz való alkalmazkodás eredményeként különféle sajátosságok alakulnak ki. Bár Darwin ezt „speciális elmélet”-nek nevezte, nem volt benne új, vagy vitatható. A fajokon belüli különböző változatok kialakulását addigra már széles körben elfogadták és Darwin elődje, Jean Baptiste de Lamarck francia botanikus és zoológus már 1809-ben megfogalmazta a Darwin által leírtak nagy részét. Ma már senki sem vitatja, hogy tisztán természeti folyamatok fokozatos átalakulásokat idézhetnek elő a fajokon belül, sőt akár új fajtákat is létrehozhatnak. A változásokat még fel is gyorsíthatjuk tudatos keresztezéssel vagy genetikai beavatkozással.

33 Szent Pál Akadémia33 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Találóan jegyzi meg John Blanchard, hogy ha Darwin megállt volna a szelekciónál, nevét ma már senki sem ismerné. Darwin forradalmian új ötlete az volt, hogy a természeti folyamatok új fajokat hozhatnak létre korlátlanul és az összes faj visszavezethető egyetlen közös ősre. 12 évvel a Fajok eredetének megjelenése után Darwin egy hatalmas lépéssel még tovább ment és azt állította, hogy az ember is része volt az evolúciós folyamatnak.

34 Szent Pál Akadémia34 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az ember származása (1871) című művében ezt írta: „a legfontosabb következtetés az, hogy az ember egy alacsonyabb rendű, kevésbé szervezett formából fejlődött ki”. Ezzel az állításával nyilvánvalóvá teszi, hogy forgatókönyvében – „a molekuláktól az emberig – már semmi helye nincs Istennek”. A darwini elgondolás szerint az emberi faj „nem valamilyen rendezett terv alapján maradt fenn, hanem a véletlen műveként, amely a számtalan élőlény között fejti ki hatását, a természetnek a változásra való hajlama révén”.

35 Szent Pál Akadémia35 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin „általános elmélete” azt állítja, hogy a fajok – a hangyától az antilopig, a brokkolitól a denevérig, a sárgarépától a kakaduig és a kolibritől az emberig – nem fantáziadús tervezés, hanem véletlen változások eredményei, és az összes élőlény visszavezethető az élet egy kezdeti szikrájára, amely valamikor az őstörténet során pattant ki bolygónkon. Ez olyan elképesztő forgatókönyv – állapítja meg Blanchard, hogy még Darwinnak is „szörnyű kétségei” voltak felőle. A fajok eredetének első kiadását annyira átdolgozta, hogy pénzt ajánlott a kiadónak a felmerült költségekért. Kimutatták, hogy A fajok eredete és Az ember származása című művekben „a feltételezhetjük” kifejezés több mint 800- szor fordul elő és mégis 20 év leforgása alatt a kitalált elképzelés olyannyira meggyökeresedett, hogy gondolkodás nélküli, követendő tantétellé vált.

36 Szent Pál Akadémia36 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin jól tudta, hogy elmélete rengeteg problémával találja szemben magát. Ezt tisztességgel be is vallotta a Fajok eredete című könyvében, Az elmélet nehézségei című fejezetben (Difficulties on Theory). Ezek a nehézségek elsősorban a régészeti maradványok rendkívüli hézagosságára, az élőlények bonyolult szerveire (pl. a szem) és az élőlények ösztöneinek magyarázatára vonatkoztak. Darwin remélte, hogy ezeket a nehézségeket előbb- utóbb legyőzik majd az újabb felfedezések, de némelyikre saját maga is előállt valami teljesen pontatlan magyarázattal.

37 Szent Pál Akadémia37 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az amerikai fizikus, Lipson a következő megjegyzéseket fűzi Darwin nehézségeihez: „A fajok eredetét olvasva úgy találtam, hogy Darwin sokkal kevésbé biztos magában, mint ahogyan azt láttatják. Az elmélet nehézségei című fejezet például figyelemreméltó kételkedést tükröz. Fizikusként különösen megragadtak arra vonatkozó megjegyzései, hogy hogyan jöhetett létre a szem.” Darwin legnagyobb baja az lett, hogy a tudomány, amelytől azt remélte, hogy megválaszolja elméletének problémás pontjait, valójában óriási méretűvé növelte ezeket a nehézségeket.

38 Szent Pál Akadémia38 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Elméletének kidolgozása közben számos evolucionista biológus volt nagy hatással Darwinra, kiváltképpen Lamarck, aki szerint az élőlények átörökítették az életük során szerzett tulajdonságukat és így egyre fejlettebbé váltak. Például a zsiráfok szerinte antilopszerű állatokból fejlődtek ki úgy, hogy generációkon keresztül egyre tovább és tovább nyújtogatták nyakukat a magasabb ágak elérése végett. Darwin a tulajdonságok átadásának ezt az elméletét tette az élőlények fejlődésének alapvető tényezőjévé.

39 Szent Pál Akadémia39 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin és Lamarck is tévedtek, mert az ő idejükben az életet még csak nagyon primitív eszközökkel, alacsony színvonalon lehetett tanulmányozni. Sok tudományos területnek, pl. a genetikának és a biokémiának még a neve sem létezett akkoriban. Darwin könyvének visszhangja több mint 30 évig elnyomta egy osztrák botanikus, Gregor Mendel 1865-ben tett zseniális felfedezését az öröklődés szabályairól. Az 1900-as évek elején Mendel felfedezése berobbant a tudományos köztudatba és megalapozta a genetika tudományát. Később a gének és kromoszómák szerkezetét is megismerték. Az 1950-es évek kulcsfontosságú felfedezése, a genetikai információt tartalmazó DNS molekula nagy krízist jelentett az evolúciós elmélet számára.

40 Szent Pál Akadémia40 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az élet hihetetlen bonyolultságára való rádöbbenésnek azt kellett volna eredményeznie, hogy Darwin elmélete eltűnik a történelem szemétgödrében. Ez mégsem következett be, mert bizonyos materialista tudományos körök ragaszkodtak az elmélet megújításához, átdolgozásához és tudományos fórumokon való újabb és újabb előterjesztéséhez. Ezeket az erőfeszítéseket csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy nem tudományos, hanem ideológiai szándékok rejlenek mögötte.

41 Szent Pál Akadémia41 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin elmélete, mint a materializmus és kommunizmus szilárd támasza Sokan úgy gondolják, hogy az evolúciós elméletnek vagy a darwinizmusnak csak tudományos vonatkozásai vannak és közvetlenül nem hat a mindennapi életre. Ez alapvető félreértés. Az evolúciós elmélet sokkal több, mint a biológiai tudományok egyszerű kerete: nem más, mint az emberek százmillióit hatása alatt tartó materialista filozófia legfőbb támasza. Az ókori Görögországban megfogant materialista dogmát a 18. század ateista filozófusai emelték le a történelem poros polcairól. Ezután a 19. században több tudományos tanba is beillesztették az olyan gondolkodók, mint Marx Károly, Charles Darwin és Sigmund Freud. Más szavakkal: a tudományt eltorzították, hogy helyet adjon a materializmusnak.

42 Szent Pál Akadémia42 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az elmúlt két évszázadban a materializmuson alapuló eszmék (vagy olyan ideológiák, amelyek látszólag ellene érveltek, de alapelvei azonosak voltak a materializmuséval) állandó erőszakot, háborút és zűrzavart hoztak a világra. A kommunizmus, amely 120 millió ember haláláért felelős, nem más mint a materialista filozófia torz politikai gyakorlata. A kommunizmus egyfajta vallásnak is tekinthető – mutat rá Vámos Tibor akadémikus –, amely látszólag úgy indult, mint egy jobb és igazságosabb emberi életben való hit, amelyhez sajátos erkölcstant és rítus-rendszert társított és kolosszális történelmi csődhöz vezetett.

43 Szent Pál Akadémia43 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A fasizmus, amely színleg ellenezte a materializmust, ám egyetértett annak alapelvével, amely szerint az élet küzdelem, két nagy világháborúért, népirtásért, addig ismeretlen mértékű mészárlásért és elnyomásért felelős. E két véres ideológia mellett a materializmus az egyén és a társadalom etikáját is rombolta. A materializmus megtévesztő üzenete – hangsúlyozza a kiváló török társadalomtudós és író, Harun Yahya – amely az embert olyan állattá alacsonyítja, amelynek létezése véletlenszerű és senkinek nem tartozik semmilyen felelősséggel, kikezdte a hit értékeit és lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság.

44 Szent Pál Akadémia44 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A materialisták mottója – „az élet küzdelem” – által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont ahhoz vezetett, hogy látszólag modern körülmények között, valójában a dzsungel törvényei szerint éltek. Ennek a filozófiának a nyomai, amelyek nagymértékben felelősek az elmúlt két évszázad ember okozta katasztrófáiért, megtalálhatók minden olyan ideológiában, amely az emberek közötti különbséget a „konfliktus okaként” értelmezi. Ide tartoznak napjaink terroristái, akik azt tartják magukról, hogy a vallás fenntartói, pedig valójában az egyik legnagyobb bűnt követik el azáltal, hogy ártatlan embereket gyilkolnak.

45 Szent Pál Akadémia45 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az evolúció elmélete teremtette meg azt a mítoszt, hogy a materializmusnak tudományos alapjai vannak. Ezért írta Marx Károly, a kommunizmus és a dialektikus materializmus megalapítója, hogy a darwinizmus az ő világnézetének „tudományos alapja”. Marx, Darwinnal szembeni szimpátiáját azzal is kimutatta, hogy legnagyobb művét, a Tőkét (Das Kapital) neki dedikálta. A könyv német kiadására Marx Károly a következőket írta: „Charles Darwinnak, egy rendíthetetlen hívőtől”.

46 Szent Pál Akadémia46 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Darwin elméletének krízise a genetika eredményei miatt: a neodarwinizmus kétségbeesett erőfeszítései Darwin elmélete súlyos krízisbe került, amikor a genetika Mendel által feltárt alaptörvényei ismertté váltak a 20. század elején. Ennek ellenére azok a tudósok, akik eltökélték, hogy hűségesek maradnak Darwin eszméjéhez, megpróbáltak előállni valamilyen megoldással. Az amerikai földrajzi társulat által 1941-ben szervezett konferencián neves személyiségek gyűltek össze: G. Ledyard Stebbins és Theodosius Dobzhansky genetikus, Ernst Mayr és Julian Huxley zoológus, George Gaylord Simpson és Glenn L. Jepsen paleontológus és a matematikai genetikusok közül Ronald Fisher és Sewall Right. Hosszas megbeszélés után elhatározták, hogy „befoltozzák” a darwinizmust.

47 Szent Pál Akadémia47 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Ez a tanácskozás az előnyös változatok kérdésére koncentrál, amelyek állítólag az élőlények fejlődését okozzák. Darwin eredeti elméletének ez volt az egyik leggyengébb pontja. Az új elképzelés „a véletlen mutáció” volt. Az új elméletnek a „modern szintetikus evolúciós elmélet” nevet adták, amely a természetes kiválasztódás és a mutáció együttes hatásait tekintette az evolúció fő hajtó erejének. Az új elmélet rövid időn belül neodarwinizmus néven vált ismertté. A neodarwinisták az előnyös mutáció létezését próbálták bizonyítani számtalan mutációs kísérlettel, de minden erőfeszítésük teljes kudarcba fulladt.

48 Szent Pál Akadémia48 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Azt is megpróbálták bizonyítani, hogy az első élő szervezetek véletlenül jöhettek létre, primitív földi körülmények között, de ezeket a kísérleteket is kudarcok sorozata kísérte. A neodarwinista elméletet a régészeti leletek is cáfolják. Sehol a világon nem találtak semmiféle átmeneti formát, amelyek azt mutatnák, hogy a primitív organizmusok fokozatosan fejlettebbekké alakultak át. Ugyanakkor viszont az összehasonlító anatómia tudománya rávilágított, hogy azok a fajok, amelyekről feltételezték, hogy egymásból fejlődtek ki, annyira eltérő anatómiai jellemzőket mutatnak, hogy semmiképpen nem lehetnek egymás ősei vagy leszármazottai.

49 Szent Pál Akadémia49 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A neodarwinizmus valójában soha nem volt megalapozott tudományos elmélet, hanem ideológiai dogma, egyfajta „vallás”. Julian Huxley, a neodarwinista nézet egyik elsőszámú védelmezője ezt nyíltan ki is jelentette 1958-ban kiadott Religion Without Revelation (Vallás kinyilatkoztatás nélkül) című könyvében: „A vallás olyan nézőpont, amely alapjában véve a világhoz szól és átfogja azt. Ezáltal az evolúció átveheti egy időre az istenhit által betöltött szerepet, vagyis egy olyan szilárd alapelvvé válthat, amely megszervezi az ember hitét és reményeit”.

50 Szent Pál Akadémia50 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Ezért védelmezik az evolúció hívei még mindig elméletüket a számtalan ellentétes tudományos információ dacára. Szerintük az evolúció egy olyan hit, amelyről soha nem lehet lemondani. Abban viszont nem tudnak egyezségre jutni, hogy melyik a helyes az evolúció végbemenetelét ábrázoló modellek közül. Egy jelentős Chicago-i konferencián, amelyen mintegy 150 evolucionista szakember vett részt, az alábbi következtetésre jutottak: „Az evolúció területén az utóbbi 50 év legkiterjedtebb és legátfogóbb forradalma megy végbe… Ma a biológusok éles vitákat folytatnak arról, hogyan is ment végbe pontosan az evolúció…” A vitatott kérdések tisztázására nincs kilátás.

51 Szent Pál Akadémia51 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A szelekciós –mutációs mechanizmus egy újabb javítási kísérlete: az ugrásszerű evolúció Az egyik legfontosabb a javasolt új modellek közül az „ugrásszerű evolúció” néven ismertté vált fantasztikus elképzelés. A neodarwinista modell ma még mindig az első elmélet, amire gondolunk, ha az evolúciós elmélet kifejezést halljuk. Az 1970-es években azonban előterjesztettek egy újabb elképzelést is. Ez a „megszakított egyensúly” (punctuated equilibrium), vagy más néven „ugrásszerű evolúció”. Két amerikai paleontológus, Niles Eldredge és Stephen Jay Gould nagyon jól tudták, hogy a neodarwinista elméletet tökéletesen cáfolják a régészeti leletek.

52 Szent Pál Akadémia52 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A neodarwinistákat az a remény éltette – és élteti mind a mai napig –, hogy egyszer majd csak megtalálják az elveszett átmeneti formákat. Mikor rájöttek, hogy ez a remény teljesen alaptalan, Eldredge és Gould mégis képtelenek voltak feladni dogmatikus elméletüket, ezért új modellt terjesztettek elő. Azt állították, hogy az evolúció nem fokozatos, kumulálódó apró változások eredményeként, hanem inkább hírtelen, hatalmas változások által ment végbe. Ez a modell nem más, mint puszta fantáziálás.

53 Szent Pál Akadémia53 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Ez az elmélet olyasféle dolgokat állít, hogy pl. az első madár egy hüllőtojásból bujt elő és „nagymértékű mutáció” eredménye volt, vagyis egy hatalmas véletlen baleset, amely a hüllő genetikai szerkezetében következett be. Ugyanez az elmélet azt is állítja, hogy egyes szárazföldi állatok (pl. nagyméretű fekete medvék) hatalmas bálnákká alakulhattak egy hírtelen és mindenre kiterjedő változás által. Ezek az állítások, amelyek teljesen ellentmondanak a genetika, biokémia és biofizika alaptörvényeinek, kb. annyira tudományosak, mint a jelenet az ismert Grimm-féle tündérmesében, amikor a béka a királykisasszony csókjától királyfivá változik.

54 Szent Pál Akadémia54 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Az evolucionista spekuláció egyik „csúcsteljesítménye”, a bálnák szárazföldi őseként bemutatott medveszerű ősállat-modell (Globe Színház, 1997/98)

55 Szent Pál Akadémia55 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A budapesti Globe Színházban megrendezett, mintegy fél évig nyitva tartó „Óceánok óriásai” című kiállítás az ateista evolúció legkülönbözőbb képzelet szülte szörnyeit tudományos tényként, „életnagyságú” modell-állatok segítségével illusztrálta. A kiállítás kétségkívül látványos volt, egymás mellé helyezve mutatta be a tengerek régen kihalt őslényeit és az óceánok jelenkori urait a kaliforniai Dinamation cég életnagyságú, részben valósághű mozgásra is képes robotjaival. Nos, itt is a képzelet, a „művészi szabadság és alkotókészség” dominált, a tudományosság kereteit a neodarwinizmus igényeinek való megfelelés határozta meg. A kiállítás természetes egyszerűséggel adta a látogatók tudtára, hogy az élet a tengerekben keletkezett, később került ki a szárazföldre, majd onnan vissza a tengerbe (lásd például a bálnát).

56 Szent Pál Akadémia56 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig A legizgalmasabbnak az a korántsem költőinek szánt kérdés tűnt, hogy „Milyen állat lehetett a bálnák szárazföldi őse, a hatalmas medveszerű emlősállat? A kiállítás „természetben” válaszolta meg a kérdést, bemutatva a kérdéses, valóban ijesztő méretű, tátott szájjal vicsorgó, medveformájú ősállatot. Arra nem volt magyarázat, hogy miért éppen ilyen állat volt (vagy lehetett?) a bálna őse, azzal sem nagyon vesződtek, hogyan került a nyolcméteres medve a tengerbe teljes életformáját megváltoztatva és alakult át mondjuk kék bálnává vagy éppen ámbrás cetté. Az egész egyszerre volt bosszantó képtelenség, a nyitott gondolkodású látogatót szellemileg mélységesen alábecsülő, durva evolucionista kényszer és a látvány brutalitásával a gyermek-korosztályt sokkoló, ízléstelen mese.

57 Szent Pál Akadémia57 Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Lényegét tekintve azt próbálta szemléletesen hihetővé tenni, hogy elegendően hosszú időt adva valamilyen élőlénynek, abból bármilyen más élőlény kifejlődhet, például ősmedvéből bálna. Dawkins érveléséhez visszatérve amőbából ember (is) kifejlődhet. Innen már csak egy logikai lépés a még merészebb, általánosító evolucionista gondolat: ha elegendően hosszú idő áll a hidrogéngáz rendelkezésére, az képes emberré fejlődni. Ha van elegendő idő, bármi bármivé fejlődhet. Ez azonban már igen messze van a tudománytól. A csoda mechanizmusa ismeretlen, ezért csak hinni lehet abban, hogy valahogy mégiscsak meg kellett történnie. Logikátlan azt állítani, hogy ha a varangyos békából egy pillanat alatt királyfi lesz, az olyan tündérmese, amit nem kell komolyan venni, de ha ugyanez, mondjuk 100 millió év alatt következik be, az a lehető legkomolyabban veendő tudomány.


Letölteni ppt "7.Darwin eredeti elképzeléseitől a neodarwinizmusig Tóth Tibor DSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések