Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudomány,hit,apologetika Tóth Tibor DSc. Szent Pál Akadémia2 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Előadásvázlat: - Az Univerzum értelemmel való felfoghatósága;

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudomány,hit,apologetika Tóth Tibor DSc. Szent Pál Akadémia2 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Előadásvázlat: - Az Univerzum értelemmel való felfoghatósága;"— Előadás másolata:

1 Tudomány,hit,apologetika Tóth Tibor DSc

2 Szent Pál Akadémia2 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Előadásvázlat: - Az Univerzum értelemmel való felfoghatósága; - Az Univerzum racionális megérthetőségének szerepe a tudomány felemelkedésében; - Az Univerzum összehangoltsága; - Az antropikus elv és a sok-világ hipotézis; - Mi végre vagyunk itt? - A kezdet; - Az idealista Világegyetem felfedezése.

3 Szent Pál Akadémia3 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Az Univerzum értelemmel való felfoghatósága Bármennyire is vitatjuk a tudományos módszer lényegét, a módszer alapját illetően nincs kétség: ez az Univerzum értelemmel való felfoghatósága. Albert Einsteint az ezen való csodálkozás késztette a híres megjegyzésre: „A legfelfoghatatlanabb dolog a Világegyetemben az, hogy emberi ésszel felfogható.” Az Univerzum felfoghatósága feltételezi egy olyan értelem létezését, amely képes felismerni ezt a felfoghatóságot. Az abban való bizalom, hogy emberi mentális folyamataink megbízhatóak és képesek információval szolgálni a világról, alapvető nemcsak a tudomány megértése, hanem mindenfajta tanulás szempontjából is.

4 Szent Pál Akadémia4 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Nem csak az a bámulatos, hogy az Univerzum megérthető. A legfigyelemreméltóbb dolog a megérthetőség matematikai természete. Hajlamosak vagyunk magától értetődőnek tekinteni a matematika hasznosságát, holott ez a tény korántsem magától értetődő. Álljon itt két neves tudós megjegyzése erre vonatkozóan: „A tudomány nem adhat magyarázatot a fizikai világ matematikai megérthetőségére, mert ez egyike a tudomány alapját képező hittételeknek.” (John Polkinghorne kvantumelmélettel foglalkozó fizikus, Nagy-Britannia, Royal Society).

5 Szent Pál Akadémia5 4. Az Univerzum, mint az ember otthona „A matematika hihetetlen hasznossága a természettudományokban valami olyasmi, ami a misztikummal határos, és nincs rá racionális magyarázat… ez egy hitcikkely.” (Wigner Jenő, fizikai Nobel-díjas). A válasz arra a kérdésre, hogy az Univerzum miért érthető meg racionális módon, nem függ attól, hogy tudósok vagyunk-e vagy sem; sokkal inkább attól függ, hogy teisták vagy materialisták vagyunk-e.

6 Szent Pál Akadémia6 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A teisták úgy érvelnek, hogy Wignernek nincs igaza, amikor azt mondja, hogy a megérthetőségnek nincs racionális magyarázata. Ellenkezőleg, mondják, az ok a végső magyarázat természetében rejlik: mind a való világ, mind a matematika Isten elméjére vezethető vissza, aki teremtette az Univerzumot és az emberi elmét. Ezért hát nem meglepő, ha az Isten elméjének képére teremtett emberi elmék által alkotott matematikai elméletek kész alkalmazásra találnak az Univerzumban, melynek tervezője ugyanaz a kreatív Elme volt.

7 Szent Pál Akadémia7 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Stephen Hawking, aki ateistának vallja magát és Cambridge-ben ugyanabban a professzori székben ül, mint egykor Sir Isaac Newton, elismeri: „minden ismeretünkkel tökéletes összhangban lenne, ha azt mondanánk, hogy volt egy Lény, aki felelős volt a fizika törvényeiért” (American Scientist, 73(1985), 12. o.). Hawking feltételes módban történő fogalmazása arra utal, hogy a szigorú materialistáknak, akik előre feltételezik, hogy az Univerzum mögött nincs Intelligencia, számot kell adniuk az Univerzum racionális megismerhetőségéről az értelem és intelligencia nélküli folyamatok szemszögéből.

8 Szent Pál Akadémia8 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Richard Swinburne oxfordi filozófus hangsúlyozza, hogy a tudomány sikere – megmutatva, milyen mélyen rendezett a természet világa – erős okokat szolgáltat ahhoz a hithez, hogy ennek a rendnek van egy mélyebb oka. Swinburne számára Isten nem a tudomány alternatívája, mint magyarázat: Ő az alapja minden magyarázatnak abban az értelemben, hogy az Ő létezése teszi lehetővé a magyarázatot. Vagyis a tudomány és Isten nem szembenálló felek, hanem maga a tudomány is Istentől való. Ezzel ismét a tudomány határaihoz érkeztünk. Minden tudomány kiragadja a világ dolgainak egy aspektusát és megmutatja, hogyan működik. Minden, ami kívül esik ezen a területen, kívül esik az adott tudomány hatókörén és mivel Isten nem része a világnak és még kevésbé valamilyen aspektusa annak, bármit mondanak Istenről – bármilyen őszintén is – az nem tartozik a tudományhoz.

9 Szent Pál Akadémia9 4. Az Univerzum, mint az ember otthona John Lennox neves oxfordi matematikus egy olyan hasonlattal hozza emberközelbe a problémát, hogy a mindennapi életből vesz példát. Képzeljük el, hogy Matild néni sütött egy gyönyörű tortát és mi magunkkal visszük, hogy elemeztessük a világ legkiválóbb tudósainak csoportjával. A táplálkozás-tudománnyal foglalkozó tudósok a torta kalóriatartalmáról és táplálkozási hatásáról beszélnek nekünk, a biokémikusok a tortában lévő fehérjék, zsírok, stb. szerkezetéről tájékoztatnak, a kémikusok a benne lévő elemekről és a köztük lévő kémiai kötésekről adnak információt, a fizikusok az elemi részecskék szempontjából elemzik; a matematikusok pedig felkínálnak néhány elegáns egyenletet e részecskék viselkedésének leírására.

10 Szent Pál Akadémia10 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Most, hogy ezek a szakértők kimerítően leírták a tortát, mindegyik a saját tudománya szempontjából, vajon mondhatjuk-e, hogy tökéletesen megmagyarázták a tortát? Egy egyszerű kérdés feltevésével beláthatjuk, hogy nem. Ez a kérdés: Miért készült a torta? Erre csak a torta készítője képes válaszolni. Például az a válasz, hogy Matild néni Johnny nevű unokaöccse születésnapjára készült. Ezt viszont Matild nénin kívül senki nem tudja. Az alkotó nem része a saját alkotásának, ellenkezőleg szuverén úr az alkotása fölött. Matild néni nem tartozik a tortához, de képes azt létrehozni.

11 Szent Pál Akadémia11 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Az Univerzum racionális megérthetősége túlmutat az Univerzumon és egy Elme létezésére utal, aki megtervezte az Univerzumot és akivel a saját elménk rokonságban áll. Meggyőződésünk szerint ez a tervező a Biblia Istene, aki nemcsak megtervezte a Világegyetemet, hanem létre is hozta és hatalma szavával fenntartja és működteti azt. Az Univerzum alkotás és Isten az Alkotó.

12 Szent Pál Akadémia12 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Az Univerzum racionális megérthetőségének szerepe a tudomány felemelkedésében A racionális megérthetőség azon fontos szempontok egyike, amelyek minden generáció gondolkodóit arra a következtetésre vezették, hogy az Univerzum maga is intelligencia terméke. Keith Ward oxfordi filozófus ezt így összegzi: „A Világegyetem eredetével és természetével foglalkozó tudósok többségének az volt az érzése, hogy a kérdések túlnyúlnak magán a Világegyetemen, valamilyen nem fizikai természetű, nagy intelligenciájú és hatalmú forrásig.”

13 Szent Pál Akadémia13 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Majd így folytatja: „A klasszikus filozófusok csaknem mindegyike – Platon, Arisztotelész, Descartes, Leibniz, Spinoza, Kant, Hegel, Locke, Berkeley – az Univerzum eredetét egy transzcendens realitásban látta. Erről a realitásról eltérő elképzeléseik voltak és különbözőképpen közelítették meg, de mindnyájan nyilvánvalónak tekintették, hogy az Univerzum nem magyarázza meg önmagát, tehát létezésére valamilyen rajta kívül álló okot kell keresni.” (God, Chance and Necessity, Oxford, One World Publications, p.1).

14 Szent Pál Akadémia14 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A XVI. - XVII. században robbanásszerűen nőtt a tudományos tevékenység. Ebben az időszakban született meg a modern tudomány. Feltehető a kérdés: Vajon miért pont ebben a világtörténelmi szakaszban történt mindez? R.Hooykaas a következő figyelemreméltó választ adja: „A görög-római kultúra szembesülése a bibliai vallással több évszázados feszültség után új tudományt szült. Ez a tudomány megőrizte az ókori örökség nélkülözhetetlen részeit (matematika, logika, megfigyelési és kísérletezési módszerek), de különböző társadalmi és módszertani koncepciók irányították, amelyek nagyrészt a bibliai világképből származtak. Hasonlattal élve: míg a tudomány testi alkotórészei görögök, vitaminjai és hormonjai biblikusak voltak”.

15 Szent Pál Akadémia15 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Feltehető a kérdés: Ha a modern tudomány annyit köszönhet a teizmusnak, hogyan lehet azt állítani, hogy a teista hit ellenséges a valódi tudomány elméletével és gyakorlatával szemben és a közvélemény szemében úgy tűnik, mintha a vita két ellentétes pólusát alkotná? Ez főként azok miatt a tekintélyes tudósok miatt van, akik ebben a vallást hibáztatják. Több ilyen tudós tevékenységéről szóltunk eddig. Közéjük tartoznak Richard Dawkins, Peter Atkins, Bertrand Russell, Richard Lewontin és a Nobel-díjas Steven Weinberg, akik meggyőződése materialista-ateista jellegű. Érdemes ehelyütt Weinberg és Lewontin egyfajta ateista hitvallásnak is beillő állásfoglalását idézni.

16 Szent Pál Akadémia16 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Arra a kérdésre válaszolva, hogy a tudománynak ki kell-e küszöbölnie Istent, Weinberg ezt mondta: „A világnak fel kell ébrednie a vallás hosszú rémálmából… Nekünk tudósoknak minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy gyengítsük a vallást. Ez lehet legnagyobb hozzájárulásunk a civilizációhoz.” Lewontin, a Harvard Egyetem genetikusa beismeri, hogy materializmusa nem a tudományból ered, sőt éppen ellenkezőleg, materializmusa az, ami tudatosan meghatározza milyennek kell lennie a tudománynak.

17 Szent Pál Akadémia17 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Idézzük: „A tudomány és a természetfölötti között folyó valódi harc megértésének kulcsa az, hogy hajlandóak vagyunk elfogadni olyan tudományos állításokat, amelyek ellentmondanak a józan észnek. A tudomány oldalán állunk annak ellenére, hogy egyes állításai teljesen abszurdak, annak ellenére, hogy a tudományos közösség elnéző a minden bizonyítékot nélkülöző mesékkel szemben – éspedig azért, mert eleve el vagyunk kötelezve a materializmus iránt. Nem a tudomány módszerei és intézményei kényszerítenek minket, hogy elfogadjuk a jelenségek anyagi magyarázatát – ellenkezőleg, az anyagi okokhoz való a priori ragaszkodásunk kényszerít minket arra, hogy megteremtsük a vizsgálódás egy olyan apparátusát és a fogalmak egy olyan rendszerét, amely anyagi magyarázatokkal szolgál, bármennyire ellentmondanak is az intuíciónak, bármennyire misztikusak is az avatatlanok számára.”

18 Szent Pál Akadémia18 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Egy másik helyen Lewontin ezt mondja: „A materializmus abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” Természetesen ez tautológia, hiszen a materializmus elutasítja mind az isteni lábat, mind az ajtót. Mivel a materialista számára nem létezik az „odakint” fogalma, ahonnan Isten egy képzeletbeli ajtón beléphetne. Ma már sok mértékadó tudós és kortárs tudománytörténész másképpen látja a tudomány és vallás (a tudomány és a bibliai hit) viszonyát. Colin Russel szerint például: „Az az elterjedt nézet, hogy … a vallás és tudomány közötti tényleges viszonyt mély és tartós ellenségeskedés jellemzi… nemcsak történelmileg pontatlan, de valójában egy karikatúra, mely oly groteszk, hogy magyarázatra szorul, miért fogadták el ilyen széles körben.” (Colin Russel: „The Conflict Metaphor and its Social Origins”, Science and Christian Belief, 1, 3-26, 1989).

19 Szent Pál Akadémia19 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Az Univerzum összehangoltsága Az Univerzum legfontosabb tulajdonsága, az, hogy megérthető. Elsősorban emiatt gondolja sok tudós úgy, hogy benne otthon vagyunk. Akár tudja az Univerzum, hogy itt vagyunk, akár nem, úgy tűnik mintha megszerkesztésének mi lettünk volna a célja. John Lennox a következőképpen foglalja össze az Univerzum döbbenetes összehangoltságát. A modern fizika és kozmológia egy olyan Univerzum képét tárja elénk, amelynek alaperői bámulatosan bonyolultan és finoman oly módon vannak kiegyensúlyozva, hogy képesek legyenek az élet fenntartására. A legutóbbi kutatások megmutatták, hogy a természet alapállandói – a szénatom energiaszintjeitől az Univerzum tágulási sebességéig – éppen a megfelelő értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez. Ha bármelyiket egy kicsivel megváltoztatjuk az Univerzum ellenségessé válik az élettel szemben és képtelenné annak fenntartására.

20 Szent Pál Akadémia20 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Az állandók olyan pontosan be vannak állítva, hogy ez az összehangoltság magyarázatra szorul. Nézzünk erre néhány példát Hugh Ross könyvéből („The Creator and the Cosmos”. NavPress, Colorado Springs 1995, o.). Először is tekintsük a természet négy alapvető kölcsönhatását. Az erős nukleáris kölcsönhatás szabályozza, hogy a protonok és neutronok mennyire tapadnak össze az atommagban. Ha 2 %-kal gyengébb lenne, azok nem tapadnának össze, és az Univerzum csupán hidrogénből állna, amelynek magjában egy proton van és egyetlen neutron sincs. Másrészről, ha ez az erő 0.3 %-kal erősebb lenne, akkor túl sok proton-neuron kötés alakulna ki és csak a nehéz elemek jönnének létre; a hidrogén pedig ritka lenne vagy nem is létezne.

21 Szent Pál Akadémia21 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Ha az elektromágneses kölcsönhatás erősebb lenne, mint amilyen, az atomok nem osztoznának az elektronokon – ami feltétele a molekulák létrejöttének, hiszen az elektronok túl szorosan kötődnének az atomokhoz. Másrészt ha ez az erő gyengébb lenne, az elektronok egyáltalán nem kötődnének. A gyenge nukleáris kölcsönhatás szabályozza egyebek mellett a radioaktív bomlás sebességét. Ha erősebb lenne, az anyag túl gyorsan átalakulna nehéz elemekké; ha gyengébb lenne, csak könnyű elemek léteznének. Ennek az erőnek nagyon pontosan kiegyensúlyozottnak kell lennie, különben az élethez szükséges elemek – amelyekről úgy gondolják, hogy a szuperóriás csillagok magjában keletkeztek – sohasem szöktek volna ki.

22 Szent Pál Akadémia22 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A négy alapvető kölcsönhatás közül az utolsó a gravitáció, amelynek erőssége meghatározza, milyen forró a nukleáris égés a csillagokban. Ha erősebb volna, a csillagok olyan forrók lennének, hogy túl gyorsan vagy túl szabálytalanul (vagy mindkét feltétel szerint) égnének el ahhoz, hogy az élethez szükséges elemeket termeljenek. Ha a gravitáció gyengébb lenne, a csillagok nem lennének elég forróak a magfúzióhoz, és nem termelődnének a hidrogénnél vagy héliumnál nehezebb elemek.

23 Szent Pál Akadémia23 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Sir Fred Hoyle professzor (kiváló matematikus és csillagász) úgy találta, hogy a hélium, berillium, szén és oxigén nukleáris alapállapotú energiáját pontosan egymáshoz kellett hangolni. Ha az eltérés 3-4 %-nál nagyobb lenne, az Univerzum nem tudná fenntartani az életet. Az összehangoltságnak ez a magas foka meggyőzte Hoyle-t, hogy „a természetben nincsenek vak erők és úgy tűnik, mintha egy szuperintelligens lény belenyúlt volna a fizikába, valamint a kémiába és a biológiába.” E példák jelentősége azonban elhalványul néhány más természeti paraméter összehangoltsági foka mellett.

24 Szent Pál Akadémia24 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Paul Davies elméleti fizikus szerint ha az erős nukleáris kölcsönhatás és az elektromágneses kölcsönhatás aránya egy tízbilliomod értékkel eltérne, nem jöhettek volna létre a csillagok. Még meghökkentőbb a gravitáció és a gyenge nukleáris kölcsönhatás közötti összehangoltság, amely Davies számításai alapján 1 aránylik 10 negyvenedik hatványához. Hasonlóan, az elektromágneses és az gravitációs erőállandó arányának ugyanilyen pontosan kiegyensúlyozottnak kell lennie.

25 Szent Pál Akadémia25 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Ez utóbbi azt jelenti, hogy ilyen mértékű növekedés esetében csak fiatal csillagok keletkezhetnek, ilyen mértékű csökkenés pedig csak nagy csillagok létrejöttét engedné meg. Az Univerzumban mind a nagy, mind a kiscsillagokra szükség van. A nagyokra azért, hogy elemeket termeljenek termonukleáris kohójukban, a kicsikre pedig azért, mert csak ők égnek elég sokáig ahhoz, hogy fenntartsák az életet egy bolygójukon. Az összehangoltság legmeghökkentőbb példáját Sir Roger Penrose oxfordi matematikus mutatja be a termodinamika második főtétele kapcsán. Olyan Univerzumban élünk, amelyben az entrópia (a rendezetlenség mértéke) állandóan nő, amit a termodinamika második főtétele mond ki.

26 Szent Pál Akadémia26 4. Az Univerzum, mint az ember otthona „Próbáljuk elképzelni a teljes Világegyetem fázisterét, amelynek minden egyes pontja különböző lehetséges kiindulási pontot jelent egy ‘tűvel’ felfegyverkezett Teremtő számára, aki kiválasztja a fázistér valamelyik pontját. A tű mindegyik különböző elhelyezése különböző Univerzumot hoz létre. A Teremtő céljainak megfelelő pontosság az így létrehozott Világegyetem entrópiájától függ. Viszonylag ‘könnyű’ volna nagy entrópiájú Univerzumot teremteni, mert ekkora tű a fázistér egy nagy térfogatába szúrhatna bele (az entrópia matematikai szempontból a fázistérfogat logaritmusával arányos). Ám, hogy a világot alacsony entrópiájú állapotból indítsa – amely megfelel a maximális rendezettségnek –, hogy valóban érvényesüljön a második főtétel, a Teremtőnek a fázistér egy sokkal kisebb térfogatába kell céloznia. Milyen kicsi legyen ez a tartomány, hogy az így létrejövő Világegyetem közelről emlékeztessen arra, amelyben élünk?”

27 Szent Pál Akadémia27 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Hogy megválaszolja ezt a kérdést, Penrose a fekete lyukak entrópiájára vonatkozó Bekenstein-Hawking képletet használja. Kiszámítja annak a fázistér tartománynak a térfogatát (W), amelyet a Teremtőnek meg kell céloznia, hogy olyan Univerzumot kapjon, amely kompatibilis a termodinamika második főtételével és az általunk megfigyelt világgal. Ezután megbecsüli W-nek és a teljes rendelkezésre álló fázistér térfogatának (V) az arányát. Számításai arra a döbbenetes következtetésre vezettek, hogy a Teremtőnek 10 a 123-dik hatványon pontossággal kellett céloznia. Ez akkora szám, amely minden emberi elképzelést felülmúl (A császár új elméje, Akadémiai Kiadó 1993, 370. o.).

28 Szent Pál Akadémia28 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Nem meglepő, hogy Paul Davies – az összehangoltság sok ilyen példájával találkozva – kijelenti: „Úgy tűnik, mintha valaki pontosan beállította volna a természet állandóit, hogy megteremtse az Univerzumot… Az embernek az az érzése, hogy az egészet megtervezték” (The Cosmic Blueprint. Simon and Schuster, New York, 1988, 203.o.). Eddig az összehangoltságot a nagyléptékű, kozmológiai szinten vizsgáltuk. Ezen túlmenően azokra a specifikus feltételekre is ki kell térni, amelyekre Naprendszerünkben és a Földön van szükség ahhoz, hogy az élet lehetséges legyen. Némelyikük nyilvánvaló. A Földnek éppen a megfelelő távolságra kell lennie a Naptól. Ha túl közel lenne, a víz elpárologna, ha viszont túl messze lenne, a Föld túl hideg lenne az élethez. Csupán 2 %-os változás hatására minden élet megszűnne.

29 Szent Pál Akadémia29 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A felületi gravitációs erő és hőmérséklet szintén csak néhány %-on belül változhat a Földön, hogy az atmoszféra képes legyen az élet fenntartására – megtartva az élethez szükséges gázok megfelelő keverék-arányát. A bolygónak megfelelő sebességgel kell forognia: ha túl lassan forogna, akkor túl szélsőségesek lennének a nappal és az éjszaka közötti hőmérséklet- különbségek, ha viszont túl gyorsan, akkor katasztrofálisak lennének a szélsebességek. Hugh Ross asztrofizikus 33 olyan paramétert sorol fel, amelyet pontosan be kell állítani, hogy lehetővé váljon az élet. Durva számítások szerint annak valószínűsége, hogy az Univerzumban létezik ilyen bolygó, 1 aránylik 10-nek a harmincadik hatványához.

30 Szent Pál Akadémia30 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Arno Penzias Nobel-díjas fizikus, a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás felfedezője a következőképpen foglalja össze a helyzetet saját látása szerint: „A csillagászat elvezet minket egy egyszeri eseményhez, egy Univerzumhoz, amely a semmiből lett teremtve, amely nagyon pontosan ki van egyensúlyozva, biztosítandó az élethez szükséges megfelelő feltételeket, és amely mögött egy (mondhatnánk ‘természetfeletti’) terv van.” (Cosmos, Bios and Theos, Open Court, La Salle III, 1992).

31 Szent Pál Akadémia31 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A teista tudósokat gyakran azzal vádolják, hogy a „hézagok Istenében” hisznek, vagyis egy olyan Istenben, akit azért hívnak segítségül, hogy tudatlanságukat (vagy lustaságukat!) leplezzék, ha a közeljövőben nem várható tudományos magyarázat. Itt egészen bizonyosan nem ez a helyzet. A tudomány fejlettségét és nem a tudatlanságát jelzi, hogy elárulta nekünk ezt az összehangoltságot. Érveink egy kreatív intelligencia mellett tulajdonképpen abduktív következtetések a legjobb magyarázatra, amelyek az Univerzum összehangoltságának egyre szaporodó példáján alapulnak.

32 Szent Pál Akadémia32 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Az antropikus elv és a sok-világ hipotézis A tudósoknak azt a megfigyelését, hogy az Univerzumnak nagyon pontosan strukturáltnak kell lennie, hogy lehetséges legyen benne az élet, antropikus elvnek hívják (görögül: antroposz = ember). Az ún. gyenge antropikus elv így hangzik: „a megfigyelhető Univerzumnak olyan a struktúrája, ami lehetővé teszi megfigyelők létezését.” Egy ilyen állítás vitatható és több kérdést vet fel. Pl. Az állítás nem tautológia-e? Vajon elv- e abban az értelemben, hogy segít megmagyarázni a dolgokat? Bármi legyen a válasz, legalább arra felhívja a figyelmet, hogy a kozmosz életképes elméleteinek figyelembe kell venniük a megfigyelőket.

33 Szent Pál Akadémia33 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Egyes tudósok és filozófusok szerint nem kell meglepődnünk a magunk körül látott renden, s összehangoltságon, hiszen ha az Univerzum nem ilyen lenne, akkor lehetetlen volna a szén- alapú élet és mi sem lennénk itt, hogy megfigyeljük az összehangoltságot. Más szóval: ők az antropikus elvet hozzák fel a tervezésre való következtetéssel szemben. John Leslie filozófus szerint legfeljebb két lehetőség közül választhatunk. Az egyik az, hogy Isten valóságos. Szerinte egyedül úgy kerülhetjük el ezt a következtetést, ha elfogadjuk az ún. „sok- világ” hipotézist, amelyet David Deutsch javasolt. Ennek lényege tetszőleges véges-sok párhuzamos Univerzum létezésének feltételezése, amelyekben (csaknem) minden, ami elméletileg lehetséges, végül is megtörténik. Ezért semmi meglepő nincs az olyan Univerzum létezésében, mint a miénk.

34 Szent Pál Akadémia34 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Több tudós rámutat a javaslat ésszerűtlenségére. Egyebek között John Polkinghorne kvantumfizikus, aki a sok-világ hipotézist egyszerűen spekulációnak minősíti. „Ezek nem a fizikához, hanem a legszigorúbb értelemben a metafizikához tartoznak… Egy lehetséges magyarázat – amely intellektuálisan egyenrangú, sőt nézetem szerint gazdaságosabb és elegánsabb – az, hogy ez az egyetlen világ azért olyan, amilyen, mert a Teremtő a saját szándéka szerint teremtette és az volt a célja, hogy pont ilyen legyen.” Richard Swinburne filozófus ennél is tovább megy: „Fölöttébb irracionálisnak tűnik, ha valaki trillió-trillió más Univerzumot feltételez ahelyett, hogy egyetlen Istent feltételezne, megmagyarázandó Univerzumunk rendezettségét.” Megjegyezzük, hogy az „Occam borotvája”-elv megsértését is jelenti a spekulatív sok-világ hipotézis az egyetlen Teremtő elvével szemben.

35 Szent Pál Akadémia35 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Arno Penzias Nobel-díjas fizikus emlékeztet minket arra, hogy már évezredek óta létezik az a nézet, miszerint az Univerzumnak van egy teológiai dimenziója. Ezt írja: „A legjobb adatok, amelyekkel rendelkezünk (az ősrobbanást illetően) pontosan azt jelzik, amit én is jósolnék, ha semmi mást nem olvastam volna, csupán Mózes könyveit, a Zsoltárokat és a Bibliát, mint egészet. Észrevehetjük, hogy Penzias a jósolni szót használja. Ez egy újabb ellenpélda arra a közkeletű nézetre, miszerint a teremtés bibliai modelljében a megjósolhatóság (tehát a tudományos dimenzió) egyetlen eleme sem található meg. Penzias – mint sok más tudós – számára a teremtés könyvének elején olvasható szavak semmit sem veszítettek jelentőségükből és erejükből: Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.”

36 Szent Pál Akadémia36 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Eddig elemzésünk két legfontosabb következtetése: 1. következtetés: az Univerzum racionális megérthetősége túlmutat az Univerzumon és egy elme létezésére utal, aki megtervezte az Univerzumot és akivel saját elménk rokonságban áll. 2. következtetés: az Univerzum összehangoltságának pontossága azt bizonyítja, hogy itt van a helyünk, hogy ez az Univerzum valóban az otthonunk.

37 Szent Pál Akadémia37 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Mi végre vagyunk itt? Mélyebb betekintést nyerve az Univerzum összehangoltságába általában és a Földébe konkrétan, megállapítottuk, hogy a Föld az otthonunk. Ezután feltehetjük a legnagyobb kérdést: Miért vagyunk itt? Mi a célja a létezésünknek? Az Univerzum tudományos elemzése erre nem ad választ, mint ahogy Matild néni tortájának tudományos elemzése sem adott választ arra, hogy miért sütötte. Ezért súlyos logikai hiba lenne, ha az Univerzumban, annak anyagában, struktúráiban és folyamataiban keresnénk az okát, hogy miért vagyunk itt. A válasznak az Univerzumon kívülről kell jönnie, valamitől vagy valakitől, aki hasonló viszonyban van az Univerzummal, mint Matild néni a tortával.

38 Szent Pál Akadémia38 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Arisztotelész, a görög filozófus megalkotta „a mozdulatlan mozgató” fogalmát, aki – bár maga változatlan – más dolgokat megváltoztat. Úgy gondolta, hogy ez a mozdulatlan mozgató bizonyos értelemben kívül van az Univerzumon, mivel abszurdnak tartotta azt az elképzelést, hogy a változás eredetének az Univerzumon belül kell lennie. De már jóval Arisztotelész előtt megírták a Biblia 1. könyvét, amelyben Mózes azt állítja, hogy van egy Teremtő Isten, aki az Univerzumtól függetlenül létezik. Ez az állítás alapvető a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban.

39 Szent Pál Akadémia39 4. Az Univerzum, mint az ember otthona János apostol ezt így fejti ki: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige az Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága”. (Ján 1, 1-4). Ez az elemzés nagy figyelmet érdemel. Először is azt mondja, hogy az Univerzum mögött van egy Elme. Az „Igének” fordított szó görögül: „Logosz”, amelyet a görög filozófusok gyakran használtak az Univerzumot kormányzó racionális elvre. Itt van az Univerzum racionális megérthetőségének magyarázata – ez az isteni Logosz következménye.

40 Szent Pál Akadémia40 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Sőt, János apostol arról tájékoztat minket, hogy az Univerzum mögött lévő dolog sokkal több, mint egy racionális elv, az maga a Teremtő, a személyes Isten. Ahogyan korábban is megállapítottuk, Isten az Univerzum alkotója és fenntartója, alkotása felett szuverén Úr, nem része az alkotásnak, ahogyan Matild néni sem része a tortának. Isten örök, az Univerzum nem. Kezdetben volt az Ige … Azaz Isten mindig létezett. Az Univerzum függ Istentől és nem Isten az Univerzumtól.

41 Szent Pál Akadémia41 4. Az Univerzum, mint az ember otthona És mi a helyzet saját magunk, az emberek jelentőségével? János elemzése azt mondja, hogy benne (az Igében) élet volt, és az élet volt az emberek világossága. De hogyan működik az élet, mint világosság? Különösen az emberi élet – összes képességével az önkifejezésre, a gondolkodásra, az érzésekre és a másokkal való kapcsolatra – vajon mire világít rá? A teremtés könyve elmondja, hogy Isten az embert a maga képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. (1Móz 1,27). Tehát az ember egyedülálló az egész teremtett világban, az isteni Ige belénk helyezte Isten képét, racionális lényeknek alkotott minket, megadva nekünk azt a képességet, hogy megértsük az Ő Elméjét, kapcsolatba lépjünk vele és élvezzük ezt a kapcsolatot, mert erre teremtettünk. Ezért vagyunk itt a Földön.

42 Szent Pál Akadémia42 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A kezdet Az a kérdés, hogy az Univerzumnak volt-e vagy nincs kezdete, központi jelentőségű a gondolkodás története szempontjából. Ha az Univerzumnak nem volt kezdete, akkor öröktől fogva létezik, ha viszont volt kezdete, nem létezik öröktől fogva. Ez azt jelenti, hogy nem is tart örökké. Isten, a Teremtője – állítja a Biblia – örök. Ő nem része az Univerzumnak és az sem része neki. A korai keresztények a Biblia alapján elkötelezték magukat azon nézet mellett, hogy Isten ex nihilo (a semmiből) teremtette az Univerzumot. Ezt a nézetet olyan vezető gondolkodók fejtették ki, mint Szent Ágoston, vagy Szent Irenaeus és sok évszázadon keresztül uralta az intellektuális szférát. Érdekes módon a Kopernikuszt, Galileit és Newtont követő tudományos korszak nagy részében az az általános felfogás uralkodott, hogy az Univerzum mind időben, mind térben végtelen. Jelenleg a tudósok legnagyobb része – teista vagy ateista hátterüktől függetlenül – egyetért abban, hogy az Univerzumnak térben és időben egyaránt volt kezdete.

43 Szent Pál Akadémia43 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A standard ’Big Bang’ model Néhány szerző, akiknek könyveit, egyéb publikációit itt felhasználtam: John Maddox (23 évig volt a Nature tudományos folyóirat főszerkesztője) John Maddox (23 évig volt a Nature tudományos folyóirat főszerkesztője) Mart de Groot (Írország, asztrofizikus professzor, között obszervartóriumi igazgató) Mart de Groot (Írország, asztrofizikus professzor, között obszervartóriumi igazgató) Paul Davies (Ausztrália, asztrofizikus és filozófus professzor, a Templeton-díj nyertese) Paul Davies (Ausztrália, asztrofizikus és filozófus professzor, a Templeton-díj nyertese) Werner Gitt (Németország, informatikus professzor, a braunschweig-i Műszaki- Fizikai Kutatóintézet igazgatója) Werner Gitt (Németország, informatikus professzor, a braunschweig-i Műszaki- Fizikai Kutatóintézet igazgatója) Török Tibor (Kossuth-díjas, a fizika kémia professzora). Török Tibor (Kossuth-díjas, a fizika kémia professzora).

44 Szent Pál Akadémia44 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Előzmények Az elmélet első változata: George Gamow (1947) Néhány világhírű továbbfejlesztő: Steven Weinberg (Nobel-díjas) Steven Weinberg (Nobel-díjas) Alan Guth & Paul Steinhardt Alan Guth & Paul Steinhardt Steven Hawking Steven Hawking Roger Penrose Roger Penrose Lee Smolin Lee Smolin

45 Szent Pál Akadémia45 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (1) A kezdet: nagyon forró üres tér, elképzelhetetlenül magas hőmérséklet, becslések szerint milliárd évvel ezelőtt. Kérdés: hogyan képes a nagyon forró üres tér anyagot létrehozni, amiből galaxisok, csillagok, majd emberek keletkezhetnek? Kérdés: hogyan képes a nagyon forró üres tér anyagot létrehozni, amiből galaxisok, csillagok, majd emberek keletkezhetnek? Max Planck (1900): az abszolút zérus (-273 Celsius fok = 0 K) hőmérsékleten az üres teret sugárzás tölti be. A sugárzás intenzitása gyorsan növekszik a hőmérséklet emelkedésével (2xT  16xE). A sugárzás nyomást fejt ki az őt körülvevő térfogat felületére: TÁGULÁS következik be. Max Planck (1900): az abszolút zérus (-273 Celsius fok = 0 K) hőmérsékleten az üres teret sugárzás tölti be. A sugárzás intenzitása gyorsan növekszik a hőmérséklet emelkedésével (2xT  16xE). A sugárzás nyomást fejt ki az őt körülvevő térfogat felületére: TÁGULÁS következik be. Az anyag létrejötte: a XX. század fizikája szerint a sugárzás viselkedhet hullámjelenségként és fénysebességgel mozgó részecskék halmaza. Ezek a részecskék fotonok, amelyek képesek anyagot kelteni az üres térben, ha van megfelelő energiájuk. Az anyag létrejötte: a XX. század fizikája szerint a sugárzás viselkedhet hullámjelenségként és fénysebességgel mozgó részecskék halmaza. Ezek a részecskék fotonok, amelyek képesek anyagot kelteni az üres térben, ha van megfelelő energiájuk.

46 Szent Pál Akadémia46 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (2) Nagyon sűrű ősanyag keletkezett (maganyag, kvarkok: up, down, strange [3 típus, 1950]; fotonok (átlátszatlan, forró, fekete plazma). (3) A gyors hűlés gyors tágulást hozott. Az első másodpercben elemi részecskék jöttek létre, neutrinók és antineutrinók, elektronok és pozitronok. (4) Az első három percben volt egy rövid (t<1s) időtartam, amikor a hőmérséklet milliárd Celsius fok, a protonok és neutronok héliummá és deuteronná (a nehézhidrogén magjává) álltak össze. Ami létrejött: H, D, He, Li, Be; a nehezebb elemek kialakulásához már nem volt elegendően magas a hőmérséklet és a nyomás.

47 Szent Pál Akadémia47 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (5) Kb évig az Univerzum átlátszatlan plazma-állapotban volt. Az időközben keletkezett elemi részecskék és a még megmaradt sugárzás egyfajta egyensúlyban volt, vagyis az összenergia fele átalakult tömeggel rendelkező anyaggá. Ekkor a plazma hőmérséklete 3000 K alá esett, az anyag és a sugárzás elvált egymástól, a fotonok ütközés nélkül haladhattak: a plazma egyszerre kivilágosodott és minden irányban tündöklő vöröses fénnyel felragyogott. Ezután: egyre sötétebb vörös  infravörös  teljesen sötét Univerzum. (6) Kb. 1 milliárd évig sötét Világegyetem. Atomok és molekulák összecsomósodása  csillagok első nemzedéke hidrogénből, héliumból és könnyű nyomelemek (Kb. 25 % He). Csillagok vagy galaxisok előbb? Ma azt gondolják, a galaxisok. De túl sok az elméleti probléma. Az egyik legnagyobb a dark matter (sötét anyag problémája).

48 Szent Pál Akadémia48 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Honnan tudhatjuk, hogy a Big Bang modell helyes? Támogató érvek (1) Megmagyarázza a Hubble-törvény szerinti tágulás természetes mechanizmusát, valamint a könnyű elemek (H, He, D, Li, Be) keletkezését. (2) Vöröseltolódás a csillagok színképében (mérés: spektroszkóppal, a spektrumvonalak frekvenciájának mérésével). Az extragalaktikus objektumokra vonatkozó összes információt a kibocsátott sugárzásukból kell kikövetkeztetni. Annak mértéke, hogy egy látható galaxis fénye mekkora vöröseltolódást szenved, közvetlenül méri a távoldás sebességét (extragalaktikus tér). Az extragalaktikus objektumokra vonatkozó összes információt a kibocsátott sugárzásukból kell kikövetkeztetni. Annak mértéke, hogy egy látható galaxis fénye mekkora vöröseltolódást szenved, közvetlenül méri a távoldás sebességét (extragalaktikus tér).

49 Szent Pál Akadémia49 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (3) Mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az egész Univerzumban. 1966: Arno Penzias és Robert Wilson (New Yersey, Bell Laboratórium) 1966: Arno Penzias és Robert Wilson (New Yersey, Bell Laboratórium) Zavaró radarjelek keletkezésének okát vizsgálták. A mikrohullámú tartományban éjjel-nappal, az év minden napján azonos intenzitású mikrohullámú sugárzást észleltek. Zavaró radarjelek keletkezésének okát vizsgálták. A mikrohullámú tartományban éjjel-nappal, az év minden napján azonos intenzitású mikrohullámú sugárzást észleltek. Forrás: 2,7 (~3) K abszolút hőmérsékletű, a sugárzás (állítólag) közvetlen maradványa annak a sugárzásnak, amely az ősrobbanás Univerzumát tágulásra késztette (folyamatos hőmérsékletcsökkenés). Forrás: 2,7 (~3) K abszolút hőmérsékletű, a sugárzás (állítólag) közvetlen maradványa annak a sugárzásnak, amely az ősrobbanás Univerzumát tágulásra késztette (folyamatos hőmérsékletcsökkenés). „Az ősrobbanás visszhangja”. „Az ősrobbanás visszhangja”.

50 Szent Pál Akadémia50 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Mai álláspont: a háttérsugárzás egy későbbi szakaszban keletkezett, amikor már volt H, He, D. Az átlátszatlan, plazma-állapotú Világegyetem hőmérsékletének további csökkenése során a sugárzás és az anyag közötti csatolás megszűnt, így a Világegyetem átlátszóvá vált. Mai álláspont: a háttérsugárzás egy későbbi szakaszban keletkezett, amikor már volt H, He, D. Az átlátszatlan, plazma-állapotú Világegyetem hőmérsékletének további csökkenése során a sugárzás és az anyag közötti csatolás megszűnt, így a Világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az ősrobbanás e későbbi szakaszának maradványa, több mint 100 ezer évvel a kezdeti robbanás utánról. A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az ősrobbanás e későbbi szakaszának maradványa, több mint 100 ezer évvel a kezdeti robbanás utánról. Analógiás kép: Analógiás kép: Az Univerzum egy hatalmas, de nagyon gyenge mikrohullámú sütő. Az Univerzum egy hatalmas, de nagyon gyenge mikrohullámú sütő.

51 Szent Pál Akadémia51 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Ellenérvek (A) Tudományos ellenvetések (1) Van-e elegendő anyag? A Világegyetem kora nagyon bizonytalan, mivel a becslések peremfeltételei is bizonytalanok. Először is meg kellene határozni az Univerzum teljes tömegét. Két becslési módszer: A Világegyetem kora nagyon bizonytalan, mivel a becslések peremfeltételei is bizonytalanok. Először is meg kellene határozni az Univerzum teljes tömegét. Két becslési módszer: Galaxisosztályok  átlagosan azonos fénykibocsátás  hasonló tömeg (Probléma: a fényintenzitás azonos lehet távolabbi, de nagyobb fényerejű, illetve közelebbi, kisebb fényerejű galaxisoknál). Galaxisosztályok  átlagosan azonos fénykibocsátás  hasonló tömeg (Probléma: a fényintenzitás azonos lehet távolabbi, de nagyobb fényerejű, illetve közelebbi, kisebb fényerejű galaxisoknál). Kiválasztott csillagok mozgásából becsülik meg a galaxis teljes tömegét. Kiválasztott csillagok mozgásából becsülik meg a galaxis teljes tömegét. A második módszer mindig jóval nagyobb értéket ad. Magyarázatként valamiféle sötét anyagot (dark matter) tételeznek fel (gravitációs csapda). A második módszer mindig jóval nagyobb értéket ad. Magyarázatként valamiféle sötét anyagot (dark matter) tételeznek fel (gravitációs csapda).

52 Szent Pál Akadémia52 4. Az Univerzum, mint az ember otthona John Maddox: „… a galaxisok tömegére vonatkozó becslések közötti eltérés olyan idegesítő, mint tüske az ember ujjában:” A galaxisokból kisugárzó fény mennyisége a tágulás megállításához szükséges tömeg ~5 %-a. A keringő extratömeget is figyelembe véve összesen kb. 10 % adódik. És a többi ~80 %? John Maddox: „… a Világegyetem bezárásához [t.i. az ősrobbanás szétrepítő erejét egy idő eltelte után kiegyensúlyozó gravitációs erő meglétéhez] szükséges, a teljes tömegnek közel 80 %-át kitevő hiányzó tömeg utáni hajtóvadászat az egy évszázaddal ezelőtti, az éter utáni eredménytelen kutatásra emlékeztet.”

53 Szent Pál Akadémia53 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (2) A jelenlegi Univerzum túl „sima”. Miért? 1994-ben a COBE (Cosmic Background Explorer) műhold megmérte az égbolt hőmérsékletét és minden irányban pontossággal azonos értékek adódtak. A Gamow-féle robbanással létrejött Univerzum nem lehet ilyen homogén! Magyarázatként Alan H. Guth 1980-as, az ún. „hirtelen felfúvódó Univerzum”-modelljét próbálják felhozni. Ennek lényege: a vakuum nem-newtoni tulajdonságú, vagyis a vakuum nem üres, hiszen kitölti a Planck-féle sugárzási tér. Az exponenciális – anyag nélküli – tágulás „lelapította” az Univerzumot. A jelenlegi Világegyetem térideje nem görbült, mint Einstein gravitációelméletében. (Óriásira felfújt, de nem szétpukkanó léggömb analógiája: felülete kvázi-sima) ben a COBE (Cosmic Background Explorer) műhold megmérte az égbolt hőmérsékletét és minden irányban pontossággal azonos értékek adódtak. A Gamow-féle robbanással létrejött Univerzum nem lehet ilyen homogén! Magyarázatként Alan H. Guth 1980-as, az ún. „hirtelen felfúvódó Univerzum”-modelljét próbálják felhozni. Ennek lényege: a vakuum nem-newtoni tulajdonságú, vagyis a vakuum nem üres, hiszen kitölti a Planck-féle sugárzási tér. Az exponenciális – anyag nélküli – tágulás „lelapította” az Univerzumot. A jelenlegi Világegyetem térideje nem görbült, mint Einstein gravitációelméletében. (Óriásira felfújt, de nem szétpukkanó léggömb analógiája: felülete kvázi-sima).

54 Szent Pál Akadémia54 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (3) A vöröseltolódást nemcsak Doppler-hatás magyarázhatja - Nagytömegű galaxisok is okozhatják; - Nagytömegű galaxisok is okozhatják; - Ha az Univerzum egésze gyorsan körbeforog, nincs tágulás, hanem a forgás miatt van vöröseltolódás. - Ha az Univerzum egésze gyorsan körbeforog, nincs tágulás, hanem a forgás miatt van vöröseltolódás. (4) Rendkívül egyenlőtlen anyageloszlás (4) Rendkívül egyenlőtlen anyageloszlás Az anyagsűrűsödések sávokban és felületekben koncentrálódnak, közöttük viszonylag üres tartományokkal. Az anyagsűrűsödések sávokban és felületekben koncentrálódnak, közöttük viszonylag üres tartományokkal. Geller és Huchra csillagászok kezdeti szándéka az volt, hogy igazolják az Univerzum egyenletes anyageloszlását, ezáltal alátámasszák a Big Bang modellt. Amit valójában tapasztaltak: a Földtől távoli galaxisok egy csaknem üres tér túloldalán kozmikus kontinenssé tömörülnek. Ez alapjaiban ellentmond a Big Bang modellnek. Geller és Huchra csillagászok kezdeti szándéka az volt, hogy igazolják az Univerzum egyenletes anyageloszlását, ezáltal alátámasszák a Big Bang modellt. Amit valójában tapasztaltak: a Földtől távoli galaxisok egy csaknem üres tér túloldalán kozmikus kontinenssé tömörülnek. Ez alapjaiban ellentmond a Big Bang modellnek.

55 Szent Pál Akadémia55 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (5) Környezetünkben sok a fiatal galaxis Az ősrobbanás elmélete szerint azonban minden galaxis öreg, mivel feltételezik, hogy az összes galaxis az Univerzum kezdeti fázisában jött létre. A háttérsugárzás egyenletessége (v.ö. (2)) nem ezt mutatja, a hőmérséklet lokálisan sehol sem növekszik. A kozmikus háttérsugárzás, amit negyedszázaddal ezelőtt a Big Bang legerősebb bizonyítékának tekintettek, kezd ellenérvvé fordulni. Az ősrobbanás elmélete szerint azonban minden galaxis öreg, mivel feltételezik, hogy az összes galaxis az Univerzum kezdeti fázisában jött létre. A háttérsugárzás egyenletessége (v.ö. (2)) nem ezt mutatja, a hőmérséklet lokálisan sehol sem növekszik. A kozmikus háttérsugárzás, amit negyedszázaddal ezelőtt a Big Bang legerősebb bizonyítékának tekintettek, kezd ellenérvvé fordulni. (6) Az Einstein gravitációelméletéből adódó nehézségek A távcsövekben mindig ugyanazt az Univerzumot látjuk? Feltesszük, hogy igen, de ezt nem tudjuk bizonyítani. Végül is, ez egy filozófiai érv (The Perfect Cosmological Principle). Jogos-e tudományos következtetést filozófiai érvre építeni? A távcsövekben mindig ugyanazt az Univerzumot látjuk? Feltesszük, hogy igen, de ezt nem tudjuk bizonyítani. Végül is, ez egy filozófiai érv (The Perfect Cosmological Principle). Jogos-e tudományos következtetést filozófiai érvre építeni?

56 Szent Pál Akadémia56 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (7) További problémák* - Vannak galaxisok, amelyeknek idősebbeknek kellene lenniük, mint amilyen az Univerzum lehet. - Vannak galaxisok, amelyeknek idősebbeknek kellene lenniük, mint amilyen az Univerzum lehet. - Vannak fizikailag összetartozó képződmények, amelyek különböző vöröseltolódást mutatnak. - Vannak fizikailag összetartozó képződmények, amelyek különböző vöröseltolódást mutatnak. - Az óriási üres terek mellett vannak nagyon különböző terjedelmes szerkezetek, nevezetesen rendkívüli méretű galaxishalmazok (supercluster). Az ősrobbanás-elmélet szerint egyenletes anyageloszlás lenne várható (v.ö.: (4)). - Az óriási üres terek mellett vannak nagyon különböző terjedelmes szerkezetek, nevezetesen rendkívüli méretű galaxishalmazok (supercluster). Az ősrobbanás-elmélet szerint egyenletes anyageloszlás lenne várható (v.ö.: (4)). _____________________________________________________ _____________________________________________________ * Norbert Pailer: Geheimnisvolles Weltall – Hypothesen und Fakten zur Urknalltheorie (Titokzatos Világegyetem – feltevések és tények az ősrobbanás-elmélettel kapcsolatban). Hänssler- Verlag, 1994 (idézi: W. Gitt). * Norbert Pailer: Geheimnisvolles Weltall – Hypothesen und Fakten zur Urknalltheorie (Titokzatos Világegyetem – feltevések és tények az ősrobbanás-elmélettel kapcsolatban). Hänssler- Verlag, 1994 (idézi: W. Gitt).

57 Szent Pál Akadémia57 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Következtetések, megállapítások (1) Világegyetemünk létezése az anyag-antianyag részecskék parányi aszimmetriájának köszönhető, vagyis eltűnt volna az anyag, ha nincs egy kicsiny aszimmetria. (anyag + antianyag  csak sugárzás anyag nélkül). (anyag + antianyag  csak sugárzás anyag nélkül). Minden egymilliárd anti-részecskére kell jutnia egymilliárd+1 részecskének. Hogy miért van ez az aszimmetria, senki sem tudja. Úgy tűnik, hogy az általunk ismert természettörvények néha mégis rendhagyóan viselkednek. Minden egymilliárd anti-részecskére kell jutnia egymilliárd+1 részecskének. Hogy miért van ez az aszimmetria, senki sem tudja. Úgy tűnik, hogy az általunk ismert természettörvények néha mégis rendhagyóan viselkednek. (2) John Maddox teljes joggal állapítja meg, hogy az ősrobbanás nem igazi elmélet, inkább csak modell; sőt, még annak sem teljes.

58 Szent Pál Akadémia58 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (3) Megmagyarázhatatlan az ősrobbanást kiváltó ok. (David Hume: minden eseménynek oka van). Ez filozófiai problémákat vet fel. Mai álláspont: Semmilyen közvetlen bizonyítéka nincs, hogy az Univerzum fejlődésében létezett felfúvódási fázis. Ha viszont ez hiányzik, mit ér az ősrobbanás kezdeti esemény nélkül? Mai álláspont: Semmilyen közvetlen bizonyítéka nincs, hogy az Univerzum fejlődésében létezett felfúvódási fázis. Ha viszont ez hiányzik, mit ér az ősrobbanás kezdeti esemény nélkül? (4) Nem teljesedett be Einstein várakozása, miszerint a gravitációelmélet megmagyarázza a Világegyetem szerkezetét. Egyelőre nyitott a relativitáselmélet és a kvantumelmélet közötti szakadék áthidalhatóságának kérdése. *** „Nem tagadhatom, hogy a valószínűtlenség érzése fog el, amikor úgy írok az első három percről, mintha valóban tudnánk, miről is beszélünk.” … „Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez a modell helyes … Kétségtelenül nagy a bizonytalanság, mely sötét felhőként lebeg a standard modell felett.” (Steven Weinberg Nobel-díjas). „Nem tagadhatom, hogy a valószínűtlenség érzése fog el, amikor úgy írok az első három percről, mintha valóban tudnánk, miről is beszélünk.” … „Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez a modell helyes … Kétségtelenül nagy a bizonytalanság, mely sötét felhőként lebeg a standard modell felett.” (Steven Weinberg Nobel-díjas).

59 Szent Pál Akadémia59 4. Az Univerzum, mint az ember otthona (B) Filozófiai ellenvetések (1) Elfogult filozófiai álláspontok feszülnek egymásnak. (a) Sokan gondolják azt, hogy a tudomány fejlődése olyan fantasztikus léptékű, hogy előbb-utóbb mindent képes lesz megmagyarázni. (b) Sokak szerint Isten vagy nem létezik, vagy nincs szerepe az Univerzum létrejöttében. (c) Egymásnak ellentmondó alternatívák nem fogadhatók el, legalábbis a természettudományokban ezt igyekeznek betartani. A Big Bang messze túllép az összes létező (és a még ki sem talált specifikumok szerint később bevezetendő) természettudományok határain.

60 Szent Pál Akadémia60 4. Az Univerzum, mint az ember otthona ad(c): A biológiai evolúció (az élet létrejötte, egészen az emberig) a Világegyetem evolúciójából vezethető le. ad(c): A biológiai evolúció (az élet létrejötte, egészen az emberig) a Világegyetem evolúciójából vezethető le. Ellentmondás: ha mi, emberek evolúció „termékei” vagyunk, csak a túlélésre tudunk összpontosítani. Márpedig az ember elidegeníthetetlen, lényegi tulajdonságai (attribútumai) ennél mérhetetlenül gazdagabbat, szerteágazóbbat tükröznek. (Például a szeretet/gyűlölet, a vidámság/szomorúság, a bizalom/gyanakvás, esetenként az altruizmus (önzetlen áldozatkészség, mások segítése), a szépség, a művészet szeretete nem vezethető le az evolúcióból). Életünk komplexitása nemcsak fizikai, kémiai és biológiai (vagyis testi), hanem lelki/szellemi is). Ellentmondás: ha mi, emberek evolúció „termékei” vagyunk, csak a túlélésre tudunk összpontosítani. Márpedig az ember elidegeníthetetlen, lényegi tulajdonságai (attribútumai) ennél mérhetetlenül gazdagabbat, szerteágazóbbat tükröznek. (Például a szeretet/gyűlölet, a vidámság/szomorúság, a bizalom/gyanakvás, esetenként az altruizmus (önzetlen áldozatkészség, mások segítése), a szépség, a művészet szeretete nem vezethető le az evolúcióból). Életünk komplexitása nemcsak fizikai, kémiai és biológiai (vagyis testi), hanem lelki/szellemi is). (2) Filozófiai válasz nélkül nem magyarázható: (a) Az anyag-antianyag aszimmetria (1:  finomhangolás) (a) Az anyag-antianyag aszimmetria (1:  finomhangolás) (b) A „sima” Univerzum: a téridő görbületlensége (b) A „sima” Univerzum: a téridő görbületlensége (c) Az Univerzum természettörvényeinek eredete. (c) Az Univerzum természettörvényeinek eredete.

61 Szent Pál Akadémia61 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A TERMÉSZETFELETTI EREDET LEHETŐSÉGÉNEK MÉRLEGELÉSE (1) Ismeretlen és még megmagyarázatlan jelenségek esetén Isten bevonása a tudományba, mint ok: ez az egyik lehetőség. Ez az álláspont azonban tarthatatlan, mert minden megválaszolt kérdéssel Isten egyre jobban kiszorul a világ magyarázatából. (2) Isten bevonása már a teremtés aktusával kezdődően. Ez egy pozitív látást ad Istenről: Isten nem konkurál (verseng) a tudománnyal, hiszen maga a tudomány is Istentől való. Vagyis: a mélyebb okok nem a természetben (az anyagi világban), hanem a természetfelettiben keresendők. Isten a Bibliában azt nyilatkozta ki, hogy miért tette a dolgokat. A tudomány azt kutat(hat)ja, hogyan. De ebben Isten Igéje kell, hogy vezessen. Isten a Bibliában azt nyilatkozta ki, hogy miért tette a dolgokat. A tudomány azt kutat(hat)ja, hogyan. De ebben Isten Igéje kell, hogy vezessen.

62 Szent Pál Akadémia62 4. Az Univerzum, mint az ember otthona „RELIGION WITHOUT SCIENCE IS BLIND; SCIENCE WITHOUT RELIGION IS LAME”. „RELIGION WITHOUT SCIENCE IS BLIND; SCIENCE WITHOUT RELIGION IS LAME”. (A vallás a tudomány nélkül vak; a tudomány a vallás nélkül béna). (A vallás a tudomány nélkül vak; a tudomány a vallás nélkül béna). (Albert Einstein) (Albert Einstein)

63 Szent Pál Akadémia63 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Az idealista Világegyetem felfedezése A legújabb tudományos felfedezések azt támasztják alá, hogy az anyag legalapvetőbb szinten nem a realista-materialista feltevések szerint viselkedik. Középpontban: a kvantumfizika. A kvantumfizikai forradalom kezdete: a fény tulajdonságainak vizsgálata. A XIX. sz. kezdete: a fény hullámtermészetének kísérleti igazolása. Később: hullám- és részecske  paradigmaváltás. A kvantumfizika egyik alaptétele: a komplementaritás. Ez azt jelenti, hogy az anyag különböző körülmények között teljesen más természetűnek mutatkozik. Fény  kettős rés kísérlete: - ha a fényképezőlemezre vetített fénysugár egyszerre két résen halad át, hullámként jelenik meg a lemezen; - ha a fényképezőlemezre vetített fénysugár egyszerre két résen halad át, hullámként jelenik meg a lemezen; - ha egy résen megy át, részecskeként. - ha egy résen megy át, részecskeként.

64 Szent Pál Akadémia64 4. Az Univerzum, mint az ember otthona További felfedezés: ha a kettős rés kísérletnél ott volt egy megfigyelő, a hullámként való megnyilvánulás megszűnt, s a fény részecskeként mutatkozott meg. További felfedezés: ha a kettős rés kísérletnél ott volt egy megfigyelő, a hullámként való megnyilvánulás megszűnt, s a fény részecskeként mutatkozott meg. Vagyis: a megfigyelő jelenléte megváltoztatja a kísérlet eredményét. Vagyis: a megfigyelő jelenléte megváltoztatja a kísérlet eredményét. Max Planck: az észlelés során elménk matematikailag kifejezhető módon hat az anyagra:, ahol h a Planck-féle hatáskvantum, a frekvencia, E a fényrészecske (foton) energiája. Max Planck: az észlelés során elménk matematikailag kifejezhető módon hat az anyagra:, ahol h a Planck-féle hatáskvantum, a frekvencia, E a fényrészecske (foton) energiája.

65 Szent Pál Akadémia65 4. Az Univerzum, mint az ember otthona ħ - ez annak az észlelésnek az energiaértéke, amelynek hatására a fény hullám helyett részecskeként nyilvánul meg. ħ - ez annak az észlelésnek az energiaértéke, amelynek hatására a fény hullám helyett részecskeként nyilvánul meg. Értéke: Értéke: Vagyis egy adott frekvencián kisugárzott energia energiaadagokból (fénykvantumokból) áll, mivel a fény darabos (részecske-) állapotban a fényrészecskék (fotonok) áramló sokasága. Vagyis egy adott frekvencián kisugárzott energia energiaadagokból (fénykvantumokból) áll, mivel a fény darabos (részecske-) állapotban a fényrészecskék (fotonok) áramló sokasága.

66 Szent Pál Akadémia66 4. Az Univerzum, mint az ember otthona A a legkisebb energiaadag, ennél kisebb nem létezik. Megdöbbentő következtetések: Ha h kisebb számértékű lenne, a hullámfunkció nem váltana át, ami a látást lehetetlenné tenné. Ha h kisebb számértékű lenne, a hullámfunkció nem váltana át, ami a látást lehetetlenné tenné. Ha h számértéke valamelyest nagyobb lenne, akkor minden gondolat drámai változásokat idézne elő az anyagban, ami veszélyekkel járna. Ha h számértéke valamelyest nagyobb lenne, akkor minden gondolat drámai változásokat idézne elő az anyagban, ami veszélyekkel járna. Finom egyensúly van, amelyet a természet a javunkra fenntart: "antropikus elv". Lehetséges, hogy a teremtés pillanatától fogva alakult így?

67 Szent Pál Akadémia67 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Radioaktív bomlás  véletlenszerűen távozó elemi részecskék. A Heisenberg-féle bizonytalansági elv  ugyanolyan univerzális tényező, mint a komplementaritás: ahol: - az elemi rész helyzetének bizonytalansága, - az elemi rész helyzetének bizonytalansága, - az impulzus (I=m.v) bizonytalansága, - az impulzus (I=m.v) bizonytalansága, - a Planck-féle hatáskvantum. - a Planck-féle hatáskvantum. Einstein-féle nonlokalitási elv  ikerfotonok kibocsátása, a változás az ikerrészecskén is megjelenik a fénysebességnél is gyorsabban (?!), ami ütközik a speciális relativitás elméletével (EPR paradoxon). Igazolás: 1980, francia kutatók. Einstein-féle nonlokalitási elv  ikerfotonok kibocsátása, a változás az ikerrészecskén is megjelenik a fénysebességnél is gyorsabban (?!), ami ütközik a speciális relativitás elméletével (EPR paradoxon). Igazolás: 1980, francia kutatók. ħħ

68 Szent Pál Akadémia68 4. Az Univerzum, mint az ember otthona "Schrödinger macskájának paradoxona": "Schrödinger macskájának paradoxona": Elméleti modell a kvantumfizika idealista következtetéseihez: egy macskát és egy mérges gázzal telt fiolát helyeznek egy zárt dobozba. Annak valószínűsége, hogy a gáz kiszabadul és megöli a macskát, pontosan 50 százalék. Schrödinger posztulátuma: a felnyitás előtt a macska valamilyen sem eleven, sem holt, "szellemszerű" állapotban létezik. Mihelyt azonban a macska megfigyelése végett kinyitjuk a dobozt, határozottan élő, vagy döglött macskát találunk benne - ahhoz hasonlóan, ahogy a kétréses kísérletben a megfigyelő jelenléte kiváltja a fényhullám részecskékké történő alakulását. Elméleti modell a kvantumfizika idealista következtetéseihez: egy macskát és egy mérges gázzal telt fiolát helyeznek egy zárt dobozba. Annak valószínűsége, hogy a gáz kiszabadul és megöli a macskát, pontosan 50 százalék. Schrödinger posztulátuma: a felnyitás előtt a macska valamilyen sem eleven, sem holt, "szellemszerű" állapotban létezik. Mihelyt azonban a macska megfigyelése végett kinyitjuk a dobozt, határozottan élő, vagy döglött macskát találunk benne - ahhoz hasonlóan, ahogy a kétréses kísérletben a megfigyelő jelenléte kiváltja a fényhullám részecskékké történő alakulását. Amit a kvantumfizika forradalma valójában véghezvitt, az a tudomány hagyományosan naiv realizmusának lerombolása volt. Amit a kvantumfizika forradalma valójában véghezvitt, az a tudomány hagyományosan naiv realizmusának lerombolása volt.


Letölteni ppt "Tudomány,hit,apologetika Tóth Tibor DSc. Szent Pál Akadémia2 4. Az Univerzum, mint az ember otthona Előadásvázlat: - Az Univerzum értelemmel való felfoghatósága;"

Hasonló előadás


Google Hirdetések