Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladék energiahordozók Azon energiahordozók, melyek hasznosítási lehetőségeit előfordulásuk, keletkezési helyük meghatározza Tárgyalandó területek: –kondenzvíz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladék energiahordozók Azon energiahordozók, melyek hasznosítási lehetőségeit előfordulásuk, keletkezési helyük meghatározza Tárgyalandó területek: –kondenzvíz."— Előadás másolata:

1 Hulladék energiahordozók Azon energiahordozók, melyek hasznosítási lehetőségeit előfordulásuk, keletkezési helyük meghatározza Tárgyalandó területek: –kondenzvíz hasznosítás –termálvíz hasznosítás –biogáz hasznosítás –füstgáz hasznosítás –növénytermesztés és erdőgazdálkodás hulladékainak hasznosítása

2 Kondenzvíz hasznosítás Koncentrált, jelentős mennyiségű gőzfelhasználási igény esetén jelentkezik Gőzfogyasztók hőleadása során (hűl a gőz) a gőzből vízcseppek válnak ki, ezt a vizet nevezik kondenzvíznek Kondenzautomatákkal kiválasztják a vizet és a kondenzvezezék- rendszeren keresztül összegyűjtik, majd a gáztalanítóba vezetik Gáztalanításra (O 2 eltávolítása) azért van szükség, mert az O 2 tartalmú vizet bevezetve a kazánba ott kráterszerű lyukakat képezhet az égés során A gáztalanító általában a tápvíztartály tetején helyezkedik, és fentről lefelé csepegtetik a vizet, miközben lentről felfelé pedig gőz fújásával 104 ºC-ot, 0,2 bar nyomást tartanak A gáztalanított kondenzvizet tápszivattyúval a táptartályból a kazánba juttatják

3 Termálvíz hasznosítás A termálvizek komplex oldatok, melyek ásványi sókat, gázokat tartalmazhatnak Hőmérsékletváltozásra, szivattyúzás hatására ezek kiválhatnak, károkat okozva a rendszerben Elsődleges hasznosítási forma lehet a helyiségek, növénytermesztő üvegházak fűtése Problémát jelent gazdaságossági szempontból a már korábban említett csurgalékvizek visszasajtolása talajrétegekbe (környezetvédelmi szempont)

4 Biogáz hasznosítás I. Állattartó telepek, illetve szemétlerakó helyek esetén jöhet szóba Szerves anyagok carbontartalmának (szénvegyületek) lebomlásával keletkezik Energiatartalmát tekintve –szeméttelepi depóniagáz esetén 7-10 MJ/m 3 –hígtrágya, szennyvíz, szerves hulladék esetén MJ/m 3 Mezofil (30-35 °C) és termofil (50-55 °C) eljárások Szakaszos és folyamatos betáplálású rendszerek

5 Biogáz hasznosítás II. Bűzös1* *10 -3 VOC Égés végterméke, korrozív c.TelítésiH2OH2O Mérgező!NyomokbanNH 3 Mérgező!0,001-1CO ’’0,001Ar ’’0,02-1O2O2 Semleges0,1-3N2N2 Éghető0,01-2H2H2 Mérgező, korrozív: (Fe, Cu) SO 2,SO 3 emisszió 0,05-2H2SH2S Égés végterméke25-40CO 2 Éghető50-70CH 4 TulajdonságTérfogathányad [%]Alkotó

6 Biogáz hasznosítás III. Keletkezett gáz mennyiségét befolyásoló tényezők a következők: –Nitrogén/Szén arány –Szervesanyag tartalom –Baktériumok –Hőmérséklet –Koncentráció –PH érték

7 Biogáztelep tipikus felépítése

8 Használatos erjesztő elrendezések I.

9

10 Szeméttelepi biogáz Szeméthegyekbe történő összehordás Szelektív gyűjtés kialakítása után a szemétégetés Szemétdepóniák metánrobbanása után a biogáz összegyűjtése és hasznosítása Lezárt hulladékdepóniákban az oxidatív bomlás végén (elfogyott minden oxigén, kb. 3 év) indul meg a metánképződés (évtizedekig folyamatosan) Túlnyomás nélkül, gázelszívó kutakkal hozzák felszínre a metángázt Los Angeles melletti 25 ha nagyságú szemétdepónia gáztermelése 1977 óta 2500 lakás teljes energiaigényét elégíti ki kifogástalanul

11 Füstgáz hasznosítás Füstgázhő hasznosításról akkor beszélünk, ha valamely berendezésből távozó magas hőmérsékletű (T > 600 K) gázok fizikai hőjét hőcserélők útján hasznosítjuk A hőhasznosítás történhet –hőcserélőben elvont hő a tüzelőberendezés saját energiakörében hasznosul –a hőt a füstgázt adó berendezéstől függetlenül hasznosítjuk Jelentős megtakarítás olyan berendezéseknél érhető el: –amelyeknek nagy volt a hőfogyasztása –amelyeknek nagy a füstgáz-hővesztesége –amelyeknél a füstgázhő jelentős hányadát lehet visszanyerni

12 Saját körben történő hővisszanyerés Technikai berendezései a rekuperátorok és a regenerátorok Rekuperátor olyan hőcserélő, amelynek egyik oldalán (hőleadó közeg) forró füstgázok, a másik oldalán (hőfelvevő közeg) pedig az égési levegő, vagy gáztüzelés esetén az eltüzelendő gáz áramlik Felépítése kettős falú cső, amelynél a csövön belül a magas hőmérsékletű gázok, a kettős csőfal között pedig ellenáramban a felmelegítendő levegő áramlik Regenátorok a hőakkumuláció elvén működnek és szakaszos üzeműek, azaz egyik üzemszakaszban a regenerátor nagy hőkapacitású részei (rácstéglák) a rajtuk átáramló füstgázok által felmelegszenek, majd a második szakaszban ellenáramban áramló levegő visszahűti a rácsokat

13 Hőhasznosítás a technológiai berendezéstől függetlenül Füstgázokat gőz vagy melegvíz előállítására használt úgynevezett füstgázkazánokon vezetik át és fizikai hőjüket ezen a módon hasznosítják Hőcserélő beépítése során fellépő problémák módosítani kell a füstgázcsatornát (bizonyos esetekben elegendő a kéménymagasítás), mivel a beépített hőcserélő ellenállása és a kisebb füstgázhőmérséklet huzatelégtelenséget okoz (tökéletlen égéshez vezet)

14 Növénytermesztés és erdőgazdálkodás hulladékainak hasznosítása Ilyen hulladéknak számít pl. a kukoricaszár, a faforgács, a szőlővenyige, gyümölcsfák nyesedékei, szalmabálák Ezeket a szerves hulladékokat ki lehet egészíteni kifejezetten energetikai célra telepített energianövényekkel, energiaerdőkkel Magyarország esetében jelentősen növekedhet a kérdés aktualitása, mivel az EU-ba lépéssel termőföldjeink kb. 1/3-a feleslegessé válik Ellentmondást okozhat a köztudatban, hogy termőföldjeinken élelmiszer helyett energiát termelünk Példa ausztriai erőmű Güssing nevű falu fűtésére, ahol a fogyasztók száma 500 db, az erőmű teljes teljesítménye 14,9 MW, amiből 6,5 MW faapríték alapú, 8,4 MW pedig a csúcsigények kielégítésére olajkazán

15 A hasznosítás korlátai Figyelembe kell venni a hulladékenergia megjelenésének időbeni folyamatosságát (szakaszosság esetén vizsgálandó a tárolhatóság és a tárolás költségei) Figyelembe kell venni a hulldékenergiával kielégítendő energiaigények időbeni alakulását (pl. fűtésre csupán az év egy részében van szükség) Egyes esetekben (pl. biogáz telep) a létesítés költségei olyan magasak, hogy csupán állami támogatás felvételével lehetséges a kivitelezés Mivel ezeknek a beépítéseknek a megtérülési ideje igen hosszú is lehet (akár 10 év), figyelembe kell venni magának a vállalatnak a jövőre vonatkozó elképzeléseit is


Letölteni ppt "Hulladék energiahordozók Azon energiahordozók, melyek hasznosítási lehetőségeit előfordulásuk, keletkezési helyük meghatározza Tárgyalandó területek: –kondenzvíz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések