Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyógynövények gyűjtése és termesztése. A gyógynövények gyűjtése A vadon termő gyógynövények jelentősége Az európai gyógynövénypiacon a forgalmazott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyógynövények gyűjtése és termesztése. A gyógynövények gyűjtése A vadon termő gyógynövények jelentősége Az európai gyógynövénypiacon a forgalmazott."— Előadás másolata:

1 A gyógynövények gyűjtése és termesztése

2 A gyógynövények gyűjtése A vadon termő gyógynövények jelentősége Az európai gyógynövénypiacon a forgalmazott drogok kb. 90 %-a gyűjtésből származik Hazánkban a drogok 50 %-a, a fajok %-a kerül ki természetes élőhelyről A legfontosabb gyűjtésből származó drogok hazánkban (a drogok magyar nevei): kamillavirág, hárfavirág, csalánlevél, csipkebogyó, zsurlófű, cickafarkfű, aranyvesszőfű, orbáncfű, bodzabogyó, bodzavirág, fagyöngy, gyermekláncfűgyökér, bojtorjángyökér A legnagyobb mennyiségben exportált drogok is ezek

3 A vadon termő gyógynövények gyűjtésének és felvásárlásának rendszere 2. világháborúig: Hangya Szövetkezet 1970-es években: Herbária, Erdei Termék Vállalat, Mátradrog Hazánkban a drogok 50 %-a, a fajok %-a kerül ki természetes élőhelyről A gyűjtés jelenleg hatósági engedély nélkül folytatható A gyógynövények felvásárlása engedélyhez és szakirányú képesítéshez is kötött A felvásárló feladata a gyűjtők munkájának irányítása, előzetes minősítése Az elsődleges feldolgozásról (szárítás, aprítás) a gyűjtő vagy a felvásárló gondoskodik

4 A szakszerű gyűjtés feltételei Jó minőségű, magas hatóanyagtartalmú drog csak szakszerű gyűjtéssel, feldolgozással nyerhető, ehhez szükséges: Morfológiai ismeretek: a gyűjtendő fajokat azonosítani kell Hasonló mérgező vagy alacsonyabb hatóanyagtartalmú fajok elkülönítése, pl.: hársfajok, orbáncfűfajok, bodzafajok Erős hatású és mérgező fajok ismerete: külön gyűjtendők, esetleg védőkesztyű használata szükséges, pl.: nadragulya, beléndek Veszélyeztetett, védett és fokozottan védett fajok ismerete, csaknem 160 védett gyógynövény van: a védett fajok gyűjtése tilos (96/LIII. törvény), gyűjtésük legfeljebb engedéllyel folytatható, amelyet a természetvédelmi hatóság ad ki meghatározott időszakra vagy mennyiségre

5 Néhány védett és fokozottan védett gyógynövényfaj Fokozottan védett fajok: Védett fajok: Erdélyi héricsTavaszi hérics Magyar kikericsKonkoly TátorjánBáránypirosító Gyapjas gyűszűvirágSzártalan bábakalács CsikófarkFekete galagonya Tornai vértőErdei ciklámen Bánáti bazsarózsaMájvirág Cifra kankalinApró nőszirom Lisztes kankalinTavaszi tőzike Magyar kökörcsinVidrafű Bókoló zsályaFehér acsalapu Magyar méreggyilokSzúrós csodabogyó

6 A szakszerű gyűjtés feltételei A gyűjtendő növényi rész ismerete: a növényfaj mely része, milyen állapotban szolgáltatja a legjobb drogot, meghatározzák a szárhosszat, szárvastagságot, a virágkocsány hosszát, termésszínt A gyűjtési időpont ismerete: drogonként változó, általában napos, száraz időszakban, földbeli szerveket nyugalmi időszakban, virágokat kinyílva, leveleket kifejlődött állapotban Élőhelyismeret: segít a fajok elkülönítésében (acsa- és martilapu), szennyezett élőhelyről növény nem gyűjthető Gyűjtési mód ismerete: optimális minőséget eredményezzen, az ökológiai rendszert ne károsítsa (fák megcsonkítása hárs esetén)

7 A gyógynövények termesztésbe vonása Állandó minőség csak ismert és állandó hatóanyag-összetételű növényi nyersanyaggal biztosítható, a minőséget a szennyező anyagok szintén ronthatják, bizonyos fajok megritkultak, a gyűjtők száma csökken, kiváltható az import → termesztés igénye A termesztésbe vonás részfeladatai: A biológiai alapanyag kiválogatása: a vadon termő populációk heterogének Ökológiai feltételrendszer optimalizálása: a faj igényeinek megismerése Az agrotechnika lépéseinek kidolgozása: szaporítás, növényvédelem, gyomirtás, tápanyagellátás, vízutánpótlás, betakarítás, feldolgozás, stb.

8 A gyógynövények termesztése Kvázi természetes agrárrendszerek: átmenet a természetes és mesterséges rendszer között, a fajt a természetes előfordulási helyéhez hasonló élőhelyre telepítik, minimális emberi beavatkozás mellett termelnek Előnye: gyengébb területek is hasznosíthatók, a vadon növőknél egységesebb nyersanyag Hátránya: a mennyiség és a minőség korlátozottan szabályozható üzemi formák: A 90-es évekig nagyüzemi (édeskömény, mustár) és kisüzemi termelés (lestyán, mórmályva)

9 Családi gazdaság: Célja jövedelemkiegészítés Kisebb területen, munkaigényes, speciálisan termeszthető fajok: majoránna, körömvirág, macskagyökér Agrártermelők, kertészeti jellegű kultúrákkal: Családi gazdaságok, farmgazdaságok min hektáros termesztőterülettel 3-6 kultúra (faj) kezelhető optimálisan Megfelelő, szárító, aprító és tároló helységek, gépsorok Jellemző fajok: menták, citromfű, borsfű, tárkony, lestyán

10 Agrártermelők, szántóföldi jellegű kultúrákkal: Egyéni gazdálkodók, hagyományos nagyüzemek A fajok termesztése jól gépesíthető A termőterület elérheti a hektárt is 3-6 kultúrát termesztenek Nagy tömegben, nagyüzemi módszerekkel, gépesített módon Jellemző fajok: konyhakömény, koriander, sáfrányos szeklice

11 Új típusú termelői szövetségek: Egyéni termelők gazdasági megfontolásból szövetséget alkotnak Könnyebben biztosítható a rendszeres szaporítóanyag-ellátás Közösen fejleszthető a technológia Összehangolható a piaci stratégia Hatékonyabb az érdekérvényesítés

12 A gyógynövények és drogok belkereskedelme Nagykereskedelmi cégek: felvásárlás, termeltetés, termékelőállítás és forgalmazás es évekig néhány cég (Herbária, Erdei Termék Vállalat), a minőségi ellenőrzést a Gyógynövény Kutató Intézet látta el es évek a nagykereskedelmi tevékenységre jogosult cégek száma ugrásszerűen megnőtt, verseny alakult ki, lassan kialakul a termelői-kereskedői kör megnőtt a gyógynövényeket és termékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek száma: Nem mindig rendelkeznek megfelelő szakismerettel, nőtt a minőségi tanúsítványt nem tartalmazó, sőt toxikus drogok száma Szakismeret nélkül gyűjtött drogok kerültek forgalomba A sok egység ellenőrzéséhez nincs megfelelő ellenőrzési rendszer sem jogi sem szervezeti formában

13 A drogelőállítás ökonómai kérdései A termelési költséget meghatározó tényezők A gyűjtéses és a termesztéses módszer költsége között szeres különbség is lehet, a termelés költségét befolyásoló tényezők: Gyűjtés esetén nincs termelési költség A gyógynövénykultúrák gépesíthetőség szempontjából nagyon heterogének Egyes fajok ökológiai igénye speciális technológiát vagy eszközöket igényel (pl. olajtök magjának kinyerése) A fajok jelentős része évelő kultúrában termeszthető, ez előnyt és költségcsökkenést jelent (kakukkfű, citromfű)

14 A drogelőállítás ökonómai kérdései A piaci elhelyezés lehetőségét meghatározó tényezők A termelés kritikus pontja a piac bizonytalansága A drogok és termékek jelentős része exportra kerül, fontosabb célországok: Németország, Hollandia, Ausztria, Svájc, Olaszország A drogok egy része relatív nagy biztonsággal értékesíthető, áruk változó, de elfogadható (csipkebogyó, hársvirág, borsosmenta) Más drogok esetén a külföldi beszállítók konkurenciája időnként bizonytalan helyzetet teremt (pl.: lengyel macskagyökér) Egy-egy drog kereslete hirtelen megnőhet (pl.: citromfű) Új hatóanyagok felfedezése erősebb keresletnövekedést indukálhat A hazai piac kisebb, de kiegyenlítettebb, jobban tervezhető

15 Minőségi követelmények - minősítés A minősítés általános szempontjai A minősítés célja: Egészségvédelem Visszaélés megakadályozása Fogyasztói érdekvédelem Termelői és kereskedői érdekvédelem A minősítési követelményeket a VII. Magyar Gyógyszerkönyv és egyéb szabványok tartalmazzák, a minősítést állami rendeletek szabályozzák Nem használható a drog, ha jellemző színe, szaga, íze nem érzékelhető, romlott, korhadt, dohos, gombás, rovarrágott, idegen anyagot, növényvédőszert tartalmaz, stb.

16 A drogok vizsgálata Származás: a drog pontos és részletes neve Azonosság: Makroszkópos vizsgálat: morfológiai bélyegek vizsgálata a szárított, de még nem aprított drogon (nagyító, sztereomikr.) Mikroszkópos vizsgálat: főleg porított drogoknál Azonosítás kémiai reakcióval: ható- vagy vezetőanyagok Azonosítás vékonyréteg-kromatográfiával Azonosítás gázkromatográfiával Azonosítás spektroszkópiásan: színkép alapján

17 Tisztaságvizsgálat Organoleptikus vizsgálat: küllemi vizsgálat, a nem megfelelő tisztítás, szárítás, aprítás hatását szűri ki (kavics, toll, rovar, stb.) Szárítási veszteség: 105 ºC-on történő szárítás hatására bekövetkező tömegveszteség (magas nedvesség → penészedés) Hamu- és homoktartalom: hevítés majd izzítás után nyert anyagok, a tisztaságról és az alapanyagról tájékoztatnak Peszticidreziduum vizsgálat: növényvédőszer-maradékok Mikrobiológiai tisztaság: összcsíraszám, penészszám Nehézfém-szennyeződés vizsgálata: vas, arzén, ólom, kadmium, higany, stb.

18 Tartalmi meghatározás A drog fontosabb és egyben jellemző hatóanyagainak vizsgálata Kivonatanyagtartalom-meghatározás: vízzel vagy alkohollal készült kivonat mennyisége Duzzadásiérték-meghatározás: nyálkatartalmú drogok értékmeghatározása (1 g drog 5 óra utáni duzzadása vízben) Keserűanyag-meghatározás: érzékszervi módszer Cserzőanyagtartalom-meghatározás: cserzőanyagoknál Hemolitikusindex-meghatározás: szaponinoknál, az a hígítás, amely még teljes hemolízist idéz elő Alkaloidtartalom-meghatározás: gyógyszeripari drogoknál. Illóolajtartalom-meghatározás: érzékszervi és műszeres (fizikai, kémiai) meghatározás.

19 Gyógynövénytermékek minőségbiztosítása A minőségbiztosítás a termelési, termékelőállítási és minden olyan folyamatra vonatkozik, amely befolyásolja a termék minőségét. Tervszerűen, írásos utasítások alapján kell dolgozni Ellenőrizés van a termelés előtt, közben és után is Mindent folyamatosan dokumentálni kell Mindezek módját az ISO 9000 nemzetközi szabványsorozat tartalmazza A minőség-ellenőrzés fázisai: A gyűjtött növény azonossága, minőségi mutatói A drog mint végtermék minősítése A tárolás, csomagolás megfelelőssége

20 A minőségbiztosító szerv az adott célra akkreditált intézmények, laboratóriumok vizsgálati bizonyítványai alapján A minőség tanúsítása (védjegyek) a gyógytermékek esetén hazánkban inkább csak törekvés A minőségtanúsítást ellenőrző szervetek hatékonyabb formáit is ki kell építeni

21 A gyógynövények nemesítése 1999-ben 37 gyógynövényfaj 65 fajtája szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzékben, a szegény fajtaválaszték oka: Nem voltak eltérő termesztéstechnológiák Külföldi fajtákat nem hoztak be Nem származott belőle jelentős bevétel A fajtaelőállítás problémái Anyagi és szellemi befektetést igényel Ingadozó a kereslet A fajták védelme jogilag alig biztosítható

22 A nemesítés fő irányai A drogként használt szerv produkciójának növelése (macskagyökér gyökértömege), levél/szár arány javítása (menta fajok), virágzat tömegének növelése (orbáncfű) Regenerációs képesség javítása (kakukkfű, majoránna) Szaporítószervek tömegének fokozása (inda a borsosmentánál) Beltartalmi jellemzők megváltoztatása, komponensek növelése vagy arányának megváltoztatása (levendula illóolaja) Toxikus komponensek szintjének csökkentése (zsálya tujonja) Küllemi tulajdonságok javítása (körömvirág színe) Rezisztencia növelése (rozmaring télállósága)

23 A nemesítési módszerek Szelekciós nemesítés: pl. magas hatóanyagtartalmú egyedek kiválasztása (kínafa) Keresztezéses nemesítés: két kedvező genotípus tulajdonságainak egyesítése (konyhakömény) Poliploidok létrehozása: természetesen is előfordulhat (cickafark,menták), kevés fajnál alkalmazzák (kamilla, kapor) Mutációs nemesítés: ritka, pl. borsosmenta rezisztenciájának előállítása

24 A gyógynövények feldolgozása A drog minősége a felhasználás módjától is függ. Az értékmegőrzés és növelés feltételei: A betakarítás időpontjának optimális megválasztása A betakarítás módjának megválasztása Az alapanyag kíméletes és gyors beszállítása (3-5 óra) Az alapanyag minősítése Feldolgozás előtti tárolás Előkészítő műveletek Tisztítás Aprítás Fosztás Szárítás

25 A gyógynövények szárítása Szárítás: műszaki folyamat, amely során a nedvességtartalmat a tárolhatóság szintjére csökkentjük, valamely technikai berendezés ellenőrzött alkalmazásával. A szárítás fizikai tényezői: A szárítólevegő hőmérséklete A szárítólevegő nedvességtartalma A szárítólevegő áramlási sebessége A szárítás időtartama

26 A gyógynövények szárítása A szárítólevegő hőmérséklete: a szárítás elején magasabb hőmérsékletet fokozatosan csökkentik, majd hosszabb ideig alacsony hőfokon tartják (ált. 60 ºC alatt). A szárítólevegő nedvességtartalma: a minőség akkor lesz a legjobb, ha víztartalom csökkenése egyenletes. A szárítólevegő áramlási sebessége és iránya: ált m / perc, lehet egyirányú és ellenirányú. A szárítás időtartama: minél nagyobb a hőmérséklet és az áramlási sebesség, annál gyorsabb a száradás.

27 Szárítási módok A legmegfelelőbb hőmérséklet ált ºC, a visszamaradt víztartalom %. Természetes szárítás: A nap hőenergiájának és a természetes légmozgások felhasználása által. Költségkímélő, de időjárásfüggő. Padlásokon, fészerekben. Szárítókeretekkel, felfűzéssel a területigény csökkenthető.

28 Szárítási módok Mesterséges szárítás: mesterséges légáramlást, hőenergiát, az anyag mozgatásához gépi berendezést használnak. Típusai: Hideg levegős szárítás: csak érzékeny drogoknál, a levegő áramlását ventilátor biztosítja, º C-on 8-12 napig tart Meleg levegős szárítás: leggyakrabban alkalmazott módszer, º C-on 6-8 óráig tart, az anyag és a levegő is mozog Forró levegős szárítás: főleg gyógyszeripari drogok esetén, º C-on 2-5 percig tart, az anyag lebeg, csak º C- ra melegszik fel.

29 Szárítóberendezések TSZP szárító: Átmenet a hideg és meleg szárítási módok között Különösen magvak, termések szárítására használják Felülete m 2 Az anyagok 4-8 nap alatt száradnak meg

30 Dehydro szárító: 2-3 zárt szekrényből áll, tornyonként m 2 felületű szárítókeret helyezhető el, ezek függőlegesen mozognak Alagút szárító: m hosszú vízszintes alagútban 40 db 2 m 2 felületű szárítókeretet helyeznek el, a levegőt oldalirányból áramoltatják Schilde szárító: 10 db keretet tesznek a gépbe, ezeket cserélik, a keretnagyság 3 x 2 m, ezeket automata emelőrendszer emeli Imperial és Binder típusú 3-5 szalagos szárítók: Korszerű berendezések, a folyamatok jól szabályozhatók 5 szalagon halad az anyag, az egyikről a másikra esik az áru A szalagsebesség, légsebesség, a levegő mennyisége és hőmérséklete szabályozható LKB-FE, MGF-U és TGSZ_0,6 típusú olajtüzelésű forgódobos gyorsszárítók: Csak egyes fajoknál alkalmazható (pl. télizöld meténg) Kis energiaigény, nagy teljesítmény

31

32

33 Az illóolajok kinyerése Az illóolajok kinyerésének módozatai: Extrahálás: oldószeres kivonás (petroléter, szén-tetraklorid, aceton, alkoholok), rendszerint melegen végzik Sajtolás: hidegen, a termésfal sajtolásával vagy pépesítés után centrifugálással (narancs, citrom,mandarin) Enfleurage: a növényi részt sertészsírréteggel letakarják, a zsír által felvett illóolajat alkohollal kivonják (jázmin, liliom) Desztilláció: folyadékok gőzzé alakítása forráspontjukon és a keletkező gőzök folyadékká alakítása hűtéssel. Vízdesztilláció: a növényt vízbe teszik, együtt melegítik Víz- és gőzdesztilláció: a növény és a víz elkülönülve van Gőzdesztilláció: a növényen csak gőz halad át.

34 Enfleurage

35

36 Az illóolaj-lepárlás berendezései Előkészítés: főleg aprítás Lepárlás: szakaszos, folyamatos és konténeres üzemű lepárlók Szakaszos üzemű lepárló: légköri nyomású, telített gőzzel és 100 ºC körüli hőmérsékleten történik. Az üstben elhelyezett növényen áramlik át a gőz 4-8 m/perc sebességgel.

37 Folyamatos üzemű lepárló: 4-6 m hosszú állóhengerben a növény lefelé a gőz felfelé mozog, a töltés és ürítés folyamatos. Előnye a folyamatos üzemelés, kis élőmunka-igény, jó térkihasználás és gőzigény.

38 Konténeres üzemű lepárló: a növényt tartalmazó tartály szállítóeszköz és lepárlóüst is egyben. Teljes gépesítettség, minimális élőmunkaigény.

39 Hűtés, elválasztás A víz- és az illóolajgőzök a kondenzátorban lehűlve ismét folyadékká válnak. A hűtést az áramló víz végzi. A víz és az illóolaj elválasztása sűrűségkülönbség alapján a florentini edényben történik. A nyers illóolajat a szennyeződéstől és a víztartalomtól megtisztítják

40 A gyógynövények tisztítása és aprítása Magtisztítás Vetőmagtisztító és laboratóriumi magtisztító gépeken történik Célja a fizikai tisztaság biztosítása (föld, stb.) és a biológiai képesség javítása (csírázóképesség) Alapja: a mag nagysága, tömege, felülete, színe, stb. A magtisztítás eszközei: Rosták: méret alapján tisztít Szelelők: aerodinamikai tulajdonság alapján tisztít Triőrök: alaki tulajdonság alapján tisztít Koptató és morzsológépek: termésből való kifejtésre Szeparátorok: fajsúly szerint tisztít Mágnesgépek: felület alapján (vaspor kötése) tisztít Szín szerint osztályozó gépek

41 A hengeres triőrök a rövid és tört magok, vagy a hosszabb magok elválasztására képesek, a sejtméret megválasztásától függően. A triőrblokkban különböző sejtméretű hengerek találhatók egymás fölött, ha a többlépcsős szétválasztás a cél. A 87/a ábra a rövid és tört szem, a 87/b ábrán pedig a hosszú szem kiválasztásának elve követhető nyomon. 87. ábra - A triőrök működése Forrás: Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár

42 Gyógynövény tisztító és aprító berendezések Válogatószalagok: kézi válogatáshoz Vágógépek: méret szerinti aprítás Morzsológépek: morzsolódob, szártalanító, portalanító Őrlőgépek: aprításnál finomabb forma Rostagépek: a kívántnál nagyobb, ill. kisebb darabokat válogatják Triőrök: az anyag formájától eltérő részeket választja ki.

43 A drogok tárolása és csomagolása Növénydrogok tárolása: jól szellőző, tiszta, száraz helységekben, a mérgező és erős szagú drogok elkülönítve Növénydrogok csomagolása: jellegtől, mennyiségtől, szállítástól függ: bála, műanyagzsák, papírzsák (nedvszívó drogok), láda, doboz (nyomásra érzékeny drogok)

44 A drogok tárolása és csomagolása Illóolajok tárolása: oxigén hatására oxidálódhatnak, a víz bomlást okozhat: alacsony hőmérsékleten, légmentesen, sötét helyen kell tárolni Illóolajok csomagolása: fémedényben, kannában, tartályokban, kis mennyiségben barna üvegedényben


Letölteni ppt "A gyógynövények gyűjtése és termesztése. A gyógynövények gyűjtése A vadon termő gyógynövények jelentősége Az európai gyógynövénypiacon a forgalmazott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések