Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

(Aesculus hippocastanum)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "(Aesculus hippocastanum)"— Előadás másolata:

1 (Aesculus hippocastanum)
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) -Egyéb nevei: bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye -Család: Hippocastanaceae -Drog: Hippocastani cortex, Hippocastani folium, Hippocastani semen -Hatóanyag: mag: eszcin (triterpén glikozid/szaponin), keményítő, kéreg: eszkulin (kumarin-glikozid), cseranyagok, kumarin, levél: flavonoid-glikozidok, kumarin, flavonoid

2 -Morfológia: 30 m-nél is magasabb, lombhullató fa
Levelei keresztben átellenesek. Virágzata kúp alakú, felálló buga,fehér, tövén sárga-pirosló. Termése húsos tok. -Előfordulás: Dél-Balkán és Elő-Ázsia őshazája, hazánkban díszfaként ültetik. -Környezeti igény: mezofil, fényigényes -Szaporítás: magvetéssel -Fajta: ‘Baumanii’ (telt virágú dísznövény) -Gyűjtés: magot ősszel, kérget fiatal ágakról kora tavasszal, leveleket nyár elején.

3 -Feldolgozás: a magot, kérget, levelet szabadban szárítják, ömlesztve, zsákokban tárolják
-Farmakológiai hatás: magdrog: kapilláris erek tágulatát csökkenti, összehúzó hatású, kéreg: érfal ellenálló képességét növeli, bőrvédő hatású. -Felhasználás: mag, levél: ödémák, trombózisok, értágulat, lábszárfekély megszüntetésére, népi gyógyászat: vérzések, reuma ellen. Magból zsírosolaj, alkohol, ragasztóanyag állítható elő. A kérget (eszkulin) összehúzó szerként, napolaj- és naptej készítményekben használják.

4 Közönséges nyír (Betula pendula)
-Egyéb nevei: bibircses nyír -Család: Betulaceae -Drog: Betulae folium, Pix betulae (törzséből készített kátrány) -Hatóanyag: flavonoidok (hiperozid, miricetin), illóolaj, szaponin, gyanta, cserzőanyag

5 -Előfordulás: egész Európában megtalálható, euroszibériai pionír faj
-Morfológia: m-es egylaki fa, csüngő ágú, fehér kérgű, levelei szórtak. Porzós virágai álernyőt alkotnak, termős virágai barkák, a rövid hajtások csúcsán szerveződnek. Termése makkocska. -Előfordulás: egész Európában megtalálható, euroszibériai pionír faj -Környezeti igény: fényigényes, fagytűrő, tápanyagigénye kicsi -Szaporítás: magvetéssel -Fajta: ‘Bíbor’,’Fastigiata’,’Purpurea’, ‘Youngii’ (dísznövények) -Gyűjtés: levele júniusban gyűjthető

6 -Feldolgozás: levelét árnyékos, huzatos helyen, szárítókeretekben szárítják.
-Farmakológiai hatás: enyhe vizelethajtó. -Felhasználás: teája a húgyutak bakteriális és gyulladásos megbetegedéseinél alkalmazható, hólyag- és vesetisztító, reuma kezelésére alkalmas, a nyírfavíz vesekőhajtó, a nyírfakátrányt bőrgyógyászatban használják, ekcéma és pikkelysömör enyhítő, szeszes kivonatát hajápolószerek készítésére alkalmazzák.

7 Csarab (Calluna vulgaris)
-Egyéb nevei: avarhanga, erika, seprűvirág -Család: Ericaceae -Drog: Callunae herba (virágos, leveles hajtás) -Hatóanyag: cserzőanyag, hidrokinon, flavonoidglikozid, szaponin

8 -Morfológia: törpecserje, gyökere erősen fásodó, szára heverő vagy felemelkedő. Levelei igen aprók, pikkelyszerűek, sorban állnak, örökzöldek. Virágai egyoldalú füzérbe tömörülnek, termése négyrekeszű tok. -Előfordulás: európai flóraelem, szőrfűgyepek növénye, nyíres-fenyérekben tömeges. -Környezeti igény: mezofil, fényigényes, tápanyagszegény, savanyú talajokat kedvel -Fajta: dísznövény populációi ismertek -Gyűjtés: virágzás kezdetekor a virágos, leveles hajtást

9 -Feldolgozás: árnyékos, szellős helyen kiterítve szárítható
-Farmakológiai hatás: kevéssé vizsgált növény -Felhasználás: vízhajtó teakeverékek alkotórésze, amelyeket húgyhólyag- gyulladásban javallnak

10 Szelídgesztenye (Castanea sativa)
-Egyéb nevei: gesztenye, jóféle gesztenye -Család: Fagaceae -Drog: Castanea folium -Hatóanyag: levelében: cseranyag, flavonoid, inozit, pektin, cukor, gyanta termésben: keményítő, cukor, protein, cseranyag

11 -Morfológia: m magas fa, levelei szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, bőrneműek, fényesek. Egylaki, porzós virágai füzérekben ülnek, termős virágai a porzós füzérek alatt hármasával találhatók. Termése makktermés. -Előfordulás: hazánkban a Dunántúlon szórványosan fordul elő -Környezeti igény: mészkerülő, melegigényes, vízigényes -Szaporítás: magról, oltvánnyal -Fajta: élelmiszerként termesztett fajtái vannak

12 Gyűjtés: virágzás előtt vagy alatt kell a levelet gyűjteni
Feldolgozás: a friss levelet szobahőmérsékleten, fénytől védve kell szárítani -Farmakológiai hatás: összehúzó, köhögéscsillapító hatása van -Felhasználás: teája szamárköhögés, görcsös köhögési rohamok enyhítésére, hörghurut gyógyítására használható, hajmosóként, hajápolási készítményekben alkalmazzák

13 Közönséges mogyoró (Corylus avellana)
-Egyéb nevei: erdei mogyoró, mogyoró -Család: Corylaceae -Drog: Coryli folium, Coryli cortex, fájából orvosi szén: Carbo medicinalis, Carbo vegetabilium -Hatóanyag: polifenol jellegű cserzőanyagok, katechinszármazékok, szterolok, klorogénsav

14 -Morfológia: cserje, kora tavasszal virágzik, levele majdnem kerek, finoman molyhos, mirigyszőrös; a porzós virágok lelógó barkák, a termősekből csak a vörös bibék látszódnak. Termése makk, amelyet gyűszű alakú fellevél vesz körül. -Előfordulás: európai flóraelem, É-khg.-ben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: inkább mészkerülő, fényigényes -Fajta: természetes populációit gyűjtik -Gyűjtés: a leveleket az ágak lefűrészelésével gyűjtik, a kérget pedig kora tavasszal, amikor még lefejthető

15 -Feldolgozás: a leveleket és a kérget kiterítve szárítják
-Farmakológiai hatás: drogja összehúzó hatású -Felhasználás: nyári hasmenések kezelésére (állatgyógyászatban egyaránt), ekcémás bőrbetegségeknél ülőfürdőként, testápoló szerekben szagtalanító, fertőtlenítő hatása miatt

16 Cserszömörce (Cotinus coggygria)
-Egyéb nevei: sárga cserszömörce, cserzőfa, parókafa, sárgaszömörce -Család: Anacardiaceae -Drog: Cotini coggygriae folium -Hatóanyag: gallotannin, flavonoidok (fusztin, fisetin- és miricetin glikozidok)

17 -Morfológia: értékes cserje, levelei épek, egyszerűek, ősszel színváltásra hajlamosak. Sárgászöld, apró virágai végálló laza bugákban nyílnak. Termése ferde, visszás tojásdad, éretten barna csontár. -Előfordulás: dél-eurázsiai flóraelem, hazánk előfordulásának északi határa -Környezeti igény: napfény-és melegkedvelő, hidegtűrő, szárazságtűrő -Fajta: ‘Royal Purple’, ‘Rubrifolius’, ‘Kanárimadár’, ‘Daránypusztai’ -Termesztés: magvetéssel vagy sugaras bujtással, újabban hajtásdugványozással -Gyűjtés: a leveleket júl.-aug. gyűjtik

18 -Feldolgozás: a friss levél szárítókereteken, árnyákos, huzatos helyen szárítható. 45°C-os műszárítással kiváló minőségű drog készíthető -Farmakológiai hatás: összehúzó, enyhén antibiotikus hatású -Felhasználás: teája és más készítményei (pl. szeszes kivonatok) szájöblögetésre használhatók (gyulladás- és fogínysorvadás-gátló hatása miatt), szeszes kivonata helyi vérzéscsillapító, ülőfürdőként aranyér kezelésére alkalmas, bőriparban cserzőanyagként használták -lombszíneződése miatt díszítőértéke nagy

19 Galagonya fajok (Crataegus spp.)
Crataegus monogyna – Egybibés galagonya Crataegus laevigata - Cseregalagonya -Egyéb neveik: C. monogyna – egymagvú galagonya C. laevigata – kétbibés galagonya -Család: Rosaceae -Drog: Crataegi summitas, (hajtáscsúcs, hajtásvég), C. flos, C. folium, C. fructus -Hatóanyag: oligomer procianidin, flavonoid, kávésav, klorogénsav, alifás aminok, triterpénsav

20 -Morfológia: tövises cserjék, vagy kisebb fák, levelei szórt állásúak, tagoltak. A virágzat dúsvirágú bogas sátor, az áltermés piros, gömbölyded vagy hosszúkás csontáralma. -Előfordulás: egybibés galagonya: európai-előázsiai flóraelem, mindenütt gyakori; cseregalagonya: közép-európai flóraelem -Környezeti igény: igénytelenek, az egybibés galagonya síkságon és dombvidéken, a cseregalagonya hegy-és dombvidéken terem -Szaporítás: magvetéssel, gyökérsarjakkal

21 - Gyűjtés: virágokat, virágos hajtásokat, valamint a leveleket tavasszal gyűjtik
-Feldolgozás: a virág-, levél-, ágvégdrogot árnyékos helyen, forgatás nélkül kell szárítani. -Farmakológiai hatás: szívelégtelenség, koronária és szívizom elégtelen működésénél, szívgyengeség, szívritmuszavar megszüntetésére alkalmas -Felhasználás: teája szívfájásra, gyors szívverésre, magas vérnyomásra ajánlott, enyhe szívnyugtató. Javítja a szívizom munkabírását, szívkoszorúerek átjárhatóságát. Számos fitogyógyszer alapanyaga. Időskori szív- és keringési panaszok terápiájában javasolt.

22 Közönséges csikófark (Ephedra distachya) Védett!
-Egyéb nevei: bogyópikk, pikkelybogyó -Család: Ephedraceae -Drog: Ephedra herba, inkább kivonatait használják -Hatóanyag: protoalkaloidok (efedrin származékok), szaponin, cseranyag

23 -Morfológia: kétlaki cserje, erősen elágazó, zöld, hengeres ágakkal
-Morfológia: kétlaki cserje, erősen elágazó, zöld, hengeres ágakkal. Levelei háromszögű pikkelyek, keresztben átellenesek. Porzós virágai barkák, a termős virágzat kétvirágú. Termése piros tobozbogyó. -Előfordulás: a Földközi-tenger vidékén honos, kitett száraz helyeken. Hazánk elterjedésének északi határa. -Környezeti igény: homokos, löszös, laza talajokat kedvel, szárazságtűrő, fényigényes -Gyűjtés: hazánkban nem gyűjthető. Az ipari szükségletet az E. sinica kínai importjából fedezik. Ma inkább szintetikusan állítják elő a hatóanyagot.

24 -Feldolgozás: szárított állapotban importálják.
-Farmakológiai hatás: izgatja a szimpatikus idegrendszert, az adrenalinhoz hasonló hatású. Tágítja a légutakat, a hörgőket, csökkenti a kóros váladék lerakódását, serkenti a szívműködést. -Felhasználás: asztma, köhögés, allergiás tünetek kezelésére, orrcseppekben alkalmazzák. Serkenti az anyagcserét, így fogyókúrás készítményekben fordul elő. Álmatlanságot okozhat. Egyes országokban forgalmazását korlátozzák, mivel amfetaminszármazékok prekurzora lehet. Erős hatású.

25 Közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
-Egyéb nevei: Kutyabenge, kutyafa, (festőkökény) -Család: Rhamnaceae -Drog: Frangulae cortex -Hatóanyag: antraglikozid, szabad antrakinon, flavonoidok, cseranyagok, nyálka

26 -Morfológia: lombhullató cserje vagy kisebb fa, a friss kéreg undorító szagú, kesernyés ízű. Levelei szórtak, nyelesek. Virágai kicsinyek, sárgászöldek, levélhónalji bogban nyílnak. Termése bengetermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban síksági- dombvidéki faj. -Környezeti igény: hidegtűrő, mészkerülő, nedvességigényes, mérsékelten árnytűrő -Gyűjtés: kérgét legalább 2 cm átmérőjű ágakról, törzsekről kora tavasszal gyűjtik.

27 -Feldolgozás: a friss kéregben felhalmozódó rhamnustoxin hánytató hatású, ezért használat előtt legalább egy évig raktározni vagy hőkezelni kell. -Farmakológiai hatás: hashajtó, nagyobb adagban erélyes hashajtó. -Felhasználás: a friss kéreg hányingert és bélgörcsöket idéz elő. Enyhe hashajtóként használatos, főzetét székrekedés ellen alkalmazzák. Epe- és májbántalmak elleni teakeverék része, terhesség ideje alatt kerülendő, mivel az anyatejben is kiválasztódik. Értékes gyógyszeripari nyersanyag, korábban fontos festőnövény volt.

28 Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
-Egyéb nevei: ginkgófa, ginkgó -Család: Ginkgoaceae -Drog: Ginkgo bilobae folium, Ginkgo bilobae semen -Hatóanyag: ginkgolid, bilobalid, flavonol-glikozid, biflavon, procianidin, terpenoid, flavonoid, ginkgolsav

29 -Morfológia: kétlaki, lombhullató faj, levelei villás erezetűek, legyező alakúak. Porzós virágai barkaszerűek, a termős magkezdemények hosszú kocsányon lógnak. Magját kívül húsos magköpeny borítja, amely könnyen bomlik, kellemetlen szagú. -Előfordulás: „élő kövület”, őshazája Dél-Kína, kedvelt díszfa, parkokban gyakori. -Környezeti igény: fényigényes, közepes vízigényű, jól tűri a városi szennyezett levegőt -Fajta: ‘Pendula’,’Fastigiata’, ‘Aurea’, ‘Variegata’

30 -Feldolgozás: a begyűjtött leveleket szárítják és aprított formában exportálják.
-Farmakológiai hatás: szabadgyökfogó, membránvédő hatású, javítja a vér folyékonyságát, áramlási sebességét, különösen a mikrokapillárisokban, az agyban, védi a testszöveteket, szabályozza az agyi anyagcserét és –keringést, javítja az ingerületáttevődést. Csökkenti az agysejtek elöregedését és pusztulását. Antistressz, szorongásoldó és gyulladáscsökkentő hatása van.

31 -Felhasználás: időskorral összefüggő anyagcsere- és leépülési folyamatok kezelésére, lassítására; az agyérelmeszesedés okozta zavarok csökkentésére, a szellemi teljesítőképesség, a koncentrálóképesség, Emlékezőtehetség fokozására; hiányos agyi vérellátás, artériás véráramlási zavarok ellenszere. Alzheimer-kórnál is jól bevált. Gyógy- és szépítő kozmetikumokban; Ázsiában magját pirítva csemegeként árulják, a levélkivonat pedig a rizstermő földek biológiai védekezésének hatásos eleme.

32 Borostyán (Hedera helix)
-Egyéb nevei: Közönséges borostyán, erdei borostyán, repkényborostyán -Család: Araliaceae -Drog: Hederae helicis folium -Hatóanyag: triterpén szaponin (hederoszaponin C, hederaszaponin B), szeszkviterpén, rutin, alkaloid, kempferol-3-rutinozid

33 -Morfológia: földön kúszó, vagy léggyökereivel kapaszkodó, örökzöld levelű faj. Szára fásodó, Levelei bőrneműek, ép élűek. Zöldessárga virágernyőiből tavasszal érnek be fekete, mérgező! Bogyótermései. -Előfordulás: szubatlantikus flóraelem; a Dunántúlon, magyar középhegységben gyakori. -Környezeti igény: üde, nedves termőhelyeket, semleges talajokat kedvel. -Gyűjtés: leveleit virágzás előtt természetes állományból gyűjtik.

34 -Feldolgozás: a levelek szárítása szobahőmérsékleten történik.
-Farmakológiai hatás: köptető, nyálkaoldó és enyhe görcsoldó hatású, igazolták antimikrobiális aktivitását. -Felhasználás: házi használatra nem alkalmas, készítményei bronchitiszes megbetegedésben, szamárköhögési rohamok esetén, külsőleg hajápoló szerek, fejbőrbetegségek kezelésére ajánlott.

35 Homoktövis (Hippophaë rhamnoides) Védett!
-Egyéb nevei: Ezüstös homoktövis, európai homoktövis (homokfa, ezüsttövis) -Család: Elaeagnaceae -Drog: Hippophaë fructus, Oleum hippophaë -Hatóanyag: gyümölcsben: C-vitamin, karotinoid, vitaminok, mikroelemek, zsírsavak (palmitinsav, palmitoleinsav)

36 -Morfológia: sarjtelepes, tövises, kétlaki cserje
-Morfológia: sarjtelepes, tövises, kétlaki cserje. Ágai sűrűn, ezüstös pikkelyszerű szőrökkel fedettek, tövisesek. Levelei szórtak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrösek a fonákon. A termős virágok tömött fürtben vagy füzérben állnak. Termése egymagvú bogyó. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, homoktalajon, folyó- és patakhordalékon nő; hazánkban védett!, 1985-től termesztik -Környezeti igény: fényigényes, hideg-, szárazság-, és sótűrő -Szaporítás: hajtásdugvánnyal

37 -Fajta: ‘Oranzsevaja’, ‘Csujsz-kaja’, ‘Obilnaja’, ‘Jantarnaja’
-Feldolgozás: gyümölcse gyorsan romlik, ezért a szüret után azonnal hűtőházba vagy a feldolgozás helyére kell szállítani. -Farmakológiai hatás: C-vitaminban különösen gazdag, antioxidáns, sejtvédő hatású -Felhasználás: termése a zord vidékeken élő népek C-vitamin forrása. Nyersen, befőttként, lekvárnak, stb. fogyasztják. A magból zsírosolajat nyernek ki, amelyet külső és belső hámszövetek sérüléseinek gyógyítására használnak.

38 Közönséges boróka (Juniperus communis)
-Egyéb nevei: gyalogfenyő, borókafenyő -Család: Cupressaceae -Drog: Juniperi galbulus (tobozbogyó), Aetheroleum juniperi -Hatóanyag: az illóolajban: terpén szénhidrogének, éretlen tobozbogyóban: biflavonoid, jelentős mennyiségű az erjeszthető cukor tartalma

39 -Morfológia: Kétlaki, örökzöld, fás szárú növény
-Morfológia: Kétlaki, örökzöld, fás szárú növény. Levelei ár alakúak, szúrósak, hármas örvöket alkotnak. Egyivarú virágai jelentéktelenek, az álbogyók érése két évig tart. -Előfordulás: cirkumboreális flóraelem, hazánkban nem lépi át a Tisza határát. -Környezeti igény: fényigényes, szárazság- és bolygatástűrő -Fajta: dísznövény fajtái: ‘Bakony’, ‘Hibernica’

40 -Feldolgozás: a begyűjtött álterméseket megtisztítjuk az egyéb növényi részektől, majd szárítjuk; fénytől és nedvességtől mentesen tároljuk. -Farmakológiai hatás: vizelethajtó, enyhe görcsoldó, kórokozó baktériumok fejlődését gátolja, emésztőnedvek elválasztását serkenti. -Felhasználás: az áltermés forrázatát vesekő ellen, szoptatós anyáknál ellenjavallt. Fűszerként használják, az illóolaj a gin, borovicska előállítására szolgál, gyógyszappanok készítéséhez.

41 Erdeifenyő (Pinus sylvestris)
-Egyéb nevei: közönséges erdeifenyő, (borovifenyő, répafenyő) -Család: Pinaceae -Drog: Aetheroleum Pini silvestris, Pini turio (fejlődésnek indult csúcsrügyek) -Hatóanyag: az illóolajban: monoterpén szénhidrogének, bornilacetát gyantában: diterpének, lignán

42 -Morfológia: ritka koronájú fa, törzse felső részén téglapiros, kéttűs fenyő. A tobozok tojásdadok, a fás pikkelyek csúcsa rombusz alakú. -Előfordulás: eurázsiai faj, hazánkban a Bakonyban és a Ny-Dunántúlon őshonos. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, sziklás, homokos talajokon is termeszthető -Gyűjtés: kinyíló rügyeit, hajtásvégeit gyűjtik, a balzsam kinyeréséhez bevágásokat ejtenek a héjkérgen keresztül a fatestig.

43 -Feldolgozás: a „fenyőrügyet” szellős helyen szárítják, a balzsamot pedig zárható edényben tárolják.
-Farmakológiai hatás: a fenyőrügy vizes kivonata és az illóolaj csökkentik a légutakban a kórokozó baktériumok fejlődését és köptető hatásúak. -Felhasználás: a hajtásvégek köptető készítmények alapanyagai, (az illóolaj túlérzékenységi reakciót válthat ki), fenyőgyantát ragasztófolyadék előállítására használják, a fenyőkátrány kenőcsök, lemosószerek, gyógyszappanok alkotórésze (ekcéma, zsíros bőr, pikkelysömör).

44 Fekete nyár (Populus nigra)
-Egyéb nevei: fekete nyár -Család: Salicaceae -Drog: Populi gemma -Hatóanyag: a rügyben: illóolaj, krizin, flavonglikozid, szalicin és populin (fenolos glikozidok), cserzőanyag

45 -Morfológia: nagy termetű, kétlaki szélbeporzású faj
-Morfológia: nagy termetű, kétlaki szélbeporzású faj. A rügyek végállók, szórtan helyezkednek el, kihegyezettek. Levelei deltoid vagy háromszög alakúak. Barkavirágzata lombfakadás előtt nyílik. Termése sokmagvú tok. -Előfordulás: eurázsiai , észak-afrikai faj, hazánkban az Alföldön gyakori. -Környezeti igény: fényigényes, üde-nedves talajokon -Szaporítás: magvetéssel és fásdugvánnyal

46 -Gyűjtés: rügyfakadás előtt az ágak levágásával gyűjtik a rügyeket (fadöntéskor).
-Feldolgozás: a rügy pormentes helyen, vékony rétegben kiterítve szárítható, míg szétmorzsolható nem lesz. -Farmakológiai hatás: antibiotikus, fájdalomcsillapító -Felhasználás: belőle készült kenőcs köszvényre és reumára, aranyeres bántalmakra készített kúpokban is szerepel, légúti bántalmak, prosztatagyulladás- és nagyobbodás miatt fellépő vizelési nehézségek kezelésére használt készítmények alkotója.

47 Kökény (Prunus spinosa)
-Egyéb nevei: - -Család: Rosaceae -Drog: Pruni spinosae flos, Pruni spinosae fructus -Hatóanyag: a drog flavonoidokat (kempferol és kvercetin glikozidok, rutin) és procianidineket tartalmaz.

48 -Morfológia: ágtövises cserje, levelei tojásdadok, fűrészes szélűek
-Morfológia: ágtövises cserje, levelei tojásdadok, fűrészes szélűek. Virágai lombfakadás előtt nyílnak, termése kékesfekete, hamvas csonthéjas termés, fanyar ízű. -Előfordulás: európai, elő-ázsiai flóraelem, erdőszéli cserjések, mezsgyebozótok gyakori faja. -Környezeti igény: igénytelen faj, országszerte előfordul. -Gyűjtés: a virágokat lombfakadás előtt gyűjtik, termését is gyűjtik.

49 -Feldolgozás: napon vagy műszárítóban szárítják, hogy a virágok fehér színe megmaradjon.
-Farmakológiai hatás: enyhe hashajtó és vizelethajtó -Felhasználás: virága hashajtó- és veseteák alkotórésze, vérnyomáscsökkentőként is használják. Terméséből készül a kökénypálinka, cseranyagai összehúzó hatásúak.

50 Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), Kocsányos tölgy (Quercus robur)
-Egyéb nevei: Q. petraea: muzsdaly tölgy Q. robur: mocsártölgy -Család: Fagaceae -Drog: Quercus cortex, Q. glandes (kupacs nélküli makk), Q. semen tostum (héj nélküli pörkölt makk) -Hatóanyag: cserzőanyagok (főként gallotanninok) és ezek oxidációs termékei

51 -Morfológia: nagytermetű, lombhullató fák, levelei szórt állásúak, tagoltak. Virágaik egyivarúak, a porzós virágok barkákban állnak, a termősek levélhónaljiak. Egylakiak, szélmegporzásúak. Termésük egymagvú, kupacsban fejlődő makk. -Előfordulás: a kocsányos tölgy inkább síkvidéki, a kocsánytalan (hegy)-dombvidéki faj. -Környezeti igény: a kocsányos tölgy meleg- és fényigényesebb -Szaporítás: magvetéssel -Gyűjtés: a kérget fiatal törzsekről és ágakról márciustól májusig gyűjtik.

52 -Feldolgozás: a lehántott kéreg természetes úton szárítható.
-Farmakológiai hatás: összehúzó, antibakteriális, helyi gyulladáscsökkentő és helyi vérzéscsillapító. -Felhasználás: kivonatait, belőle készített kenőcsöket nehezen gyógyuló sebekre, fagyásra, nedves ekcémára alkalmazzák. Lábfürdőként izzadáscsökkentő. Hasmenés ellen az állatgyógyászatban alkalmazható. Kérgük a bőrcserzésben is jelentős.

53 Fekete ribiszke (Ribes nigrum) Vadon élő egyedei védettek!
-Egyéb nevei: fekete ribizli -Család: Grossulariaceae -Drog: Ribis nigri folium, Ribis nigri fructus -Hatóanyag: a levélben: flavonoidok, cseranyagok, szerves savak, C-vitamin, antocianinok és illóolaj a termésben: antocianinok, gyümölcssavak, C- és B-vitamin, cukor

54 -Morfológia: 1-2 m magas cserje vagy kisebb fa; levelei szórt állásúak, tojásdadok, tagoltak, fonákuk szőrös; virágzata lecsüngő fürt; termése édes, fekete bogyó. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban liget- és láperdőkben szórványos, főként termesztik. -Környezeti igény: üde, nedves termőhelyeken fordul elő. -Gyűjtés: leveleit virágzás alatt és után gyűjtik, terméseit július-augusztusban.

55 -Feldolgozás: a levelek szárítása szobahőmérsékleten, forgatással.
-Farmakológiai hatás: a levél vizelethajtó és mérsékelt vérnyomáscsökkentő, (K-visszatartó) -Felhasználás: teája vizelethajtó, hólyagbántalmak esetén ajánlott. Érfalvédő, vizes kivonata vérnyomáscsökkentő és kedvezően befolyásolja a vér koleszterin-szintjét. Termése C-vitamin forrás, az élelmiszeriparban, kozmetikai iparban magas gyümölcssav tartalma miatt (ránctalanító krémekben) használják.

56 Gyepűrózsa (Rosa canina)
-Egyéb nevei: csipkerózsa, csipkebokor -Család: Rosaceae -Drog: Cynosbati pseudofructus -Hatóanyag: C-vitamin, egyéb vízben oldható vitaminok, karotinoidok, szénhidrátok, illóolaj, pektin, szerves savak.

57 -Morfológia: tüskés vesszőjű cserje, levelei szórtan állnak, páratlanul szárnyaltak. A virág kellemes illatú, szabadszirmú, sok porzójú és termőjű. Az alsó állású magházból szőrös, fásodott falú aszmagtermések csoportja fejlődik a csipkebogyó áltermésen belül. -Előfordulás: hazánk egész területén megtalálható; erodált hegyoldalakon, tölgyesekben, erdőszéleken útszéleken él. -Környezeti igény: szárazságtűrő, közepesen tápanyagigényes, napon –félárnyékban is megél. -Gyűjtés: áltermései kocsány nélkül, éretten, keményen, piros színnel gyűjthetők.

58 -Feldolgozás: a begyűjtött terméseket vékonyan elterítve természetes vagy mesterséges úton szükséges szárítani. -Farmakológiai hatás: vitaminpótló (C-vitamin), flavonoidokban gazdag. -Felhasználás: húsa gyógytea alapanyag, jól tárolható C-vitamin és P-vitamin forrás. Önállóan vagy vitaminpótló teákban fogyasztják, terméseiből szörpöt, bort készítenek. Karotinoidokban is gazdag, ezért a belőle készült lekvár fogyasztása is egészséges.

59 Málna és szederfajok (Rubus spp.)
Rubus caesius – hamvas szeder Rubus idaeus – málna -Egyéb nevei: R. caesius – seregély szeder, kék szeder R. idaeus – európai málna -Család: Rosaceae -Drog: Rubi fruticosi folium (hamvas és földi szederből), Rubi idaei folium -Hatóanyag: a levélben: cseranyagok, szerves savak, flavonoidok a termésben: antocianinok, szerves savak, cukor

60 -Morfológia: tüskés félcserjék, leveleik összetettek
-Morfológia: tüskés félcserjék, leveleik összetettek. A hamvas szeder hajtásai ívesen földre hajolnak, hamvaskék, kissé fanyar, csonthéjas terméscsoport fejlődik. A málna hengeres szárú, levelének fonáka fehér, molyhos. Csoportos termése sötétpiros, húsos, lédús. -Előfordulás: eurázsiai flóraelemek, erdőszélen, erdővágásokban megtalálhatók. -Környezeti igény: a málna főként bükkösben, a hamvas szeder ártéri erdőkben gyakori. -Gyűjtés: a leveleket májustól, a terméseket júliustól gyűjtik.

61 -Feldolgozás: a leveleket árnyékos helyen, vagy műszárítóban szárítják.
-Farmakológiai hatás: a levél összehúzó, enyhe görcsoldó hatású, a termésből készített szirup ízjavító, ízfedő. -Felhasználás: teája élénkítő, frissítő hatású, idült vastagbélgyulladás estén javasolt. Hasmenés és meghűlés ellen is használják. A málnalevél forrázatát külsőleg gyulladt pattanásos bőrre, hajfestésre használják (barnásfekete). Gyümölcsét frissen, szörpként, lekvárként fogyasszák.

62 Fehér fűz (Salix alba) -Egyéb nevei: ezüstös fűz -Család: Salicaceae
-Drog: Salicis cortex -Hatóanyag: fenol-glikozidok (szalicil), aromás aldehidek és savak, szalicil-alkohol, flavonoid-glikozid, tannin

63 -Morfológia: lombhullató fa, levelei szórtak, hosszúkásak, lándzsásak
-Morfológia: lombhullató fa, levelei szórtak, hosszúkásak, lándzsásak. Kétlaki, a virágok barkaszerű virágzatok, rovarmegporzásúak. Termése kúpos toktermés. -Előfordulás: az északi félteke növénye, puhafás ligeterdők -Környezeti igény: pionír, nagy nedvesség- és fényigényű, melegkedvelő -Szaporítás: dugványozással -Gyűjtés: a vesszőkről, vékonyabb ágakról februárban (kora tavasszal) gyűjtik a kérget.

64 -Feldolgozás: a kéreg természetes úton és műszárítón szárítható.
-Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító. -Felhasználás: a kéreg főzete reumás betegségeknél kiegészítő elem, a drog reumaellenes teakeverékek, fitoterpeutikumok, gyulladás– és fájdalomcsillapító készítmények alkotórésze. Külsőleg fagyott testrészek kezelésére alkalmas. A szalicilátokat a gyógyszeripar ma már szintetikusan állítja elő (pl.: Aspirin).

65 Fekete bodza (Sambucus nigra)
-Egyéb nevei: bodza, gyepűbodza, bodzafa -Család: Caprifoliaceae -Drog: Sambuci flos, Sambuci folium et fructus -Hatóanyag: a virágban: flavonoid, szaponin, klorogénsav, ciánglikozid, illóolaj, nyálkaanyag A termésben: szerves sav, antocianin, vitamin (A és C), cseranyag, cukor, illóolaj.

66 -Morfológia: cserje vagy kisebb fa, levelei keresztben átellenesek, páratlanul szárnyasan összetettek, virágzata lapos bogernyő, édeskés illatú. Termése bengetermés. -Előfordulás: Közép-Európában mindenütt gyakori. -Környezeti igény: nitrogénben gazdagabb, jó vízgazdálkodású területeket kedvel -Szaporítás: magvetéssel, dugvánnyal -Gyűjtés: virágzatát, érett bogyóit és leveleit is gyűjtik. Virágát száraz időben, nem teljesen kinyílt állapotban, a leveleket szintén a virágnyílás alatt kell gyűjteni.

67 -Feldolgozás: a virágzatot laza rétegben , kocsánnyal felfelé kell szárítni, a műszárítón előállított drog a legszebb. A száraz virágokat le kell morzsolni a kocsányról. A termést a virághoz hasonlóan szárítjuk. -Farmakológiai hatás: a virág izzasztó, vizelethajtó, a termése gyenge hashajtó. -Felhasználás: teája nyugtató, izzasztó és vizelethajtó. Friss terméséből gyógylekvárt készítenek, amelyet meghűléskor erősítőként és izzasztóként használnak. Enyhe hashajtó, reumatikus panaszoknál is alkalmazzák. (Az éretlen termések hánytatók).

68 Japánakác (Sophora japonica)
-Egyéb nevei: szofóra -Család: Fabaceae -Drog: Sophorea japonicae inflorescentia vagy Sophorae (japonicae) flos -Hatóanyag: a virágdrog flavonglikozidot (rutint) tartalmaz.

69 -Morfológia: nagy termetű fa, levelei páratlanul szárnyasan összetettek. A levélkék oválisak, sötétzöldek; virágai bugában állnak. Hüvelytermése cikkes, gyöngysorszerű. -Előfordulás: kelet-ázsiai faj, hazánkban kedvelt sor- és díszfa. -Környezeti igény: szélsőséges feltételeken kívül mindenütt telepíthető. -Gyűjtés: a még ki nem nyíló virágbimbókat gyűjtik.

70 -Feldolgozás: a kézzel szedett virágrészeket ponyván kiterítve szárítják. Árnyékban és napon is történhet a szárítás. -Farmakológiai hatás: a rutintartalmú gyógyszerek szabályozzák az érfal rugalmasságát, a hajszálerek áteresztőképességét. Csökkentik a hajszálerek törékenységén alapuló vérzékenységet. -Felhasználás: gyári készítményeit érrendszeri megbetegedések gyógyítására, érelmeszesedés, magas vérnyomás, visszérgyulladás, bőrvérzés, szembevérzés, végtagok szederjesedésének kezelésére használ-ják. (pl. Rutascorbin, Venoruton) A bimbók erős hatású alkaloidokat is tartalmaznak, ezért teaként fogyasztásuk nem ajánlott.

71 Közönséges tiszafa (Taxus baccata) védett!
-Egyéb nevei: tiszafa, tiszafenyő -Család: Taxaceae -Drog: Taxi lignum (faanyag), Taxus baccatae folium -Hatóanyag: diterpenoid taxánok, ciánglikozidok, taxin (11 alkaloid keveréke) -Mérgező: a tünetek (émelygés, hányás, görcsök) fogyasztás után néhány órával jelentkeznek, 3-24 óra után szívmegállás.

72 -Morfológia: lassan növő, örökzöld, kétlaki cserje, kérge cserepesedik, csíkokban foszlik, levelei sötétzöldek, fonákuk világos, virágai egyivarúak, a magvakat húsos, piros magköpeny borítja. -Előfordulás: Európában, Kisázsiában, Észak-Afrikában honos. A bakonyi, szentgáli tiszafásban glaciális reliktum. -Környezeti igény: mezofil, meszes talajokat kedvel, árnyéktűrő, a metszést jól tűri. -Szaporítás: magvetéssel, dugvánnyal. -Gyűjtés: hajtásában nyár végén, fájában tavasszal magas a hatóanyagtartalom.

73 -Feldolgozás: 8-10 napig szoba-hőmérsékleten, majd 60 °C-on szárítják.
-Farmakológiai hatás: félszintetikus vegyületei gátolják a sejtosztódást, a rákos sejtek áttevődését. A kéregből kinyert taxolnak káros mellékhatásai lehetnek. -Felhasználás: népi gyógyászat: abortívum, difftéria és epilepszia esetén. A tűlevélből készült homeopátiás szert: reuma, köszvény, máj- és epebetegségekre használják. Ma természetgyógyászati jelentősége nincs, erős hatása miatt csak gyógyszeripari felhasználása van: tumorellenes. Dísznövényként jelentős, fáját korábban szerszám- és épületfának is használták.

74 Hársfajok (Tilia spp.) Tilia cordata – kislevelű hárs Tilia platyphyllos – nagylevelű hárs -Egyéb nevei: T. cordata – szádokfa T. platyphyllos – széleslevelű hárs -Család: Tiliaceae -Drog: Tiliae flos vagy Tiliae inflorescentia -Hatóanyag: flavonoid, illóolaj, nyálka, cserzőanyag, ciánglikozid

75 -Morfológia: magas növésű, lombhullató fafajok
-Morfológia: magas növésű, lombhullató fafajok. Leveleik egyszerűek, szíves vállúak. Viráguk hímnős, sokporzós, illatos. Termésük gömbölyded vagy megnyúlt makkocska, a virágzati tengelyhez hozzánőtt hártyás murvalevéllel. -Előfordulás: a kislevelű hárs Európában honos, a nagylevelű hárs a Kaukázustól Ny-Európáig fordul elő, hazánkban üde lomberdőkben élnek, de kedvelt sor- és parkfák is. -Gyűjtés: a virágokat murvalevéllel együtt a középső virágok nyílásakor szedik. Szárítás előtt a növény más részeit ajánlatos a friss drogból kiválogatni.

76 -Feldolgozás: huzatos, árnyékos helyen, vékony rétegben, gyakori forgatással szárítjuk a virágokat.
-Farmakológiai hatás: izzasztó, lázcsillapító, fokozza a szervezet védekezőképességét, enyhe nyugtató, nyálkahártya bevonó. -Felhasználás: teája meghűléses betegségeknél izzasztó és köptető, illetve nyálkaoldó hatású. Vizelethajtó és gyomorerősítő teák alkotórésze is. Száj- és toroköblítő vizek készítésére használják, enyhe nyugtató. Az orvosi szén egyik fajtája (fatestből), bélfertőzéseknél, vastagbélhurutnál használható.

77 Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)
-Egyéb nevei: áfonya, (fekete kokojza) -Család: Ericaceae -Drog: Myrtilli folium, Myrtilli fructus -Hatóanyag: levélben: cserzőanyagok a termésben: mirtillin (antocianin)

78 -Morfológia: törpecserje, ágai zöldek, szögletesek; a levelek elliptikus-tojásdadok, ősszel lehullnak. A virágok pártája zöldes-vöröses, forrt. Termése kékesfekete, ízletes bogyó. -Előfordulás: környező országokban gyakoribb, hazánkban az É-khg. valamint a Ny-Dunántúl magasabb régióiban kisebb állományokban. -Környezeti igény: atlantikus, tajga jellegű faj, mészkerülő, mikorrhizás -Gyűjtés: leveleket vagy az egész leveles hajtást, a terméseket erre a célra készített fésűs dobozzal gyűjtik.

79 -Feldolgozás: a leveleket árnyékban szárítják, a bogyókat frissen használják fel vagy aszalják.
-Farmakológiai hatás: a levelek vércukorszint csökkentő hatása nem bizonyított, a termések érfalvédő hatásúak, csökkentik a hajszálerek törékenységét, áteresztőképességét. -Felhasználás: a levelekből étkezési tea készíthető, a termésekből 1 evőkanálnyi fogyasztható rendszeresen, érfalgyulladás, szembevérzés, idült vastagbélhurut esetén javallt, a termések és készítményeik korlátlan ideig adagolhatók. Termése hasfogó.

80 Fehér fagyöngy (Viscum album)
-Egyéb nevei: madárlép, enyvesbogyó -Család: Loranthaceae -Drog: Visci folium, Visci albae stipes (leveles hajtás) -Hatóanyag: polipeptid keverék, viszkotoxin, bázikus viszkumprotein komplex, lektin, flavonoid, lignánszármazék, kávésavszármazék, biogén aminok, stb.

81 -Morfológia: fás, félélősködő, örökzöld növény, az ágak álvillásan ágaznak el, levelei átellenesek, bőrneműek. Kétlaki növény, redukált virágai bogernyőt alkotnak. Termése a virágzati tengellyel összenőtt, fehér színű, ragadós álbogyó. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, az északi féltekén elterjedt növény. Hazánkban gyakori. -Környezeti igény: sok tűlevelű és lombos fán elterjedt, a puhafákat kedveli, gyakori almán, fűzen, hárson, vadkörtén, juharon, kőrisen. -Gyűjtés: a leveleket vagy leveles hajtásokat gyűjtik ősszel, télen vagy kora tavasszal kampós bottal.

82 -Feldolgozás: a leveleket és a vékony hajtásokat szobahőmérsékleten szárítják.
-Farmakológiai hatás: vizes kivonata vérnyomáscsökkentő, vérnyomásszabályozó. A szervezet celluláris immunrendszerének aktivitását fokozza. Javítják a daganatos betegek állapotát. Mellékhatásai miatt korlátozott használata (keringési zavarok, allergia, hidegrázás)! -Felhasználás: vérnyomáscsökken-tésre a teát hideg úton készítik. Gyakran társítják nyugtató hatású és kardiotonikus gyógynövényekkel ideges eredetű szívpanaszoknál. Gyári készítményeit az onkológia területén is használják (immunmoduláló lektinek).


Letölteni ppt "(Aesculus hippocastanum)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések