Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) -Egyéb nevei: bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye -Család: Hippocastanaceae -Drog: Hippocastani cortex,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) -Egyéb nevei: bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye -Család: Hippocastanaceae -Drog: Hippocastani cortex,"— Előadás másolata:

1 Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) -Egyéb nevei: bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye -Család: Hippocastanaceae -Drog: Hippocastani cortex, Hippocastani folium, Hippocastani semen -Hatóanyag: mag: eszcin (triterpén glikozid/szaponin), keményítő, kéreg: eszkulin (kumarin-glikozid), cseranyagok, kumarin, levél: flavonoid-glikozidok, kumarin, flavonoid

2 -Morfológia: 30 m-nél is magasabb, lombhullató fa Levelei keresztben átellenesek. Virágzata kúp alakú, felálló buga,fehér, tövén sárga-pirosló. Termése húsos tok. -Előfordulás: Dél-Balkán és Elő-Ázsia őshazája, hazánkban díszfaként ültetik. -Környezeti igény: mezofil, fényigényes -Szaporítás: magvetéssel -Fajta: ‘Baumanii’ (telt virágú dísznövény) -Gyűjtés: magot ősszel, kérget fiatal ágakról kora tavasszal, leveleket nyár elején.

3 -Feldolgozás: a magot, kérget, levelet szabadban szárítják, ömlesztve, zsákokban tárolják -Farmakológiai hatás: magdrog: kapilláris erek tágulatát csökkenti, összehúzó hatású, kéreg: érfal ellenálló képességét növeli, bőrvédő hatású. -Felhasználás: mag, levél: ödémák, trombózisok, értágulat, lábszárfekély megszüntetésére, népi gyógyászat: vérzések, reuma ellen. Magból zsírosolaj, alkohol, ragasztóanyag állítható elő. A kérget (eszkulin) összehúzó szerként, napolaj- és naptej készítményekben használják.

4 Közönséges nyír (Betula pendula) -Egyéb nevei: bibircses nyír -Család: Betulaceae -Drog: Betulae folium, Pix betulae (törzséből készített kátrány) -Hatóanyag: flavonoidok (hiperozid, miricetin), illóolaj, szaponin, gyanta, cserzőanyag

5 -Morfológia: m-es egylaki fa, csüngő ágú, fehér kérgű, levelei szórtak. Porzós virágai álernyőt alkotnak, termős virágai barkák, a rövid hajtások csúcsán szerveződnek. Termése makkocska. -Előfordulás: egész Európában megtalálható, euroszibériai pionír faj -Környezeti igény: fényigényes, fagytűrő, tápanyagigénye kicsi - Szaporítás: magvetéssel -Fajta: ‘Bíbor’,’Fastigiata’,’Purpurea’, ‘Youngii’ (dísznövények) -Gyűjtés: levele júniusban gyűjthető

6 -Feldolgozás: levelét árnyékos, huzatos helyen, szárítókeretekben szárítják. -Farmakológiai hatás: enyhe vizelethajtó. -Felhasználás: teája a húgyutak bakteriális és gyulladásos megbetegedéseinél alkalmazható, hólyag- és vesetisztító, reuma kezelésére alkalmas, a nyírfavíz vesekőhajtó, a nyírfakátrányt bőrgyógyászatban használják, ekcéma és pikkelysömör enyhítő, szeszes kivonatát hajápolószerek készítésére alkalmazzák.

7 Csarab (Calluna vulgaris) -Egyéb nevei: avarhanga, erika, seprűvirág -Család: Ericaceae -Drog: Callunae herba (virágos, leveles hajtás) -Hatóanyag: cserzőanyag, hidrokinon, flavonoidglikozid, szaponin

8 -Morfológia: törpecserje, gyökere erősen fásodó, szára heverő vagy felemelkedő. Levelei igen aprók, pikkelyszerűek, sorban állnak, örökzöldek. Virágai egyoldalú füzérbe tömörülnek, termése négyrekeszű tok. -Előfordulás: európai flóraelem, szőrfűgyepek növénye, nyíres- fenyérekben tömeges. -Környezeti igény: mezofil, fényigényes, tápanyagszegény, savanyú talajokat kedvel -Fajta: dísznövény populációi ismertek -Gyűjtés: virágzás kezdetekor a virágos, leveles hajtást

9 -Feldolgozás: árnyékos, szellős helyen kiterítve szárítható -Farmakológiai hatás: kevéssé vizsgált növény -Felhasználás: vízhajtó teakeverékek alkotórésze, amelyeket húgyhólyag- gyulladásban javallnak

10 Szelídgesztenye (Castanea sativa) -Egyéb nevei: gesztenye, jóféle gesztenye -Család: Fagaceae -Drog: Castanea folium -Hatóanyag: levelében: cseranyag, flavonoid, inozit, pektin, cukor, gyanta termésben: keményítő, cukor, protein, cseranyag

11 -Morfológia: m magas fa, levelei szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, bőrneműek, fényesek. Egylaki, porzós virágai füzérekben ülnek, termős virágai a porzós füzérek alatt hármasával találhatók. Termése makktermés. -Előfordulás: hazánkban a Dunántúlon szórványosan fordul elő -Környezeti igény: mészkerülő, melegigényes, vízigényes -Szaporítás: magról, oltvánnyal -Fajta: élelmiszerként termesztett fajtái vannak

12 -Gyűjtés: virágzás előtt vagy alatt kell a levelet gyűjteni -Feldolgozás: a friss levelet szobahőmérsékleten, fénytől védve kell szárítani -Farmakológiai hatás: összehúzó, köhögéscsillapító hatása van -Felhasználás: teája szamárköhögés, görcsös köhögési rohamok enyhítésére, hörghurut gyógyítására használható, hajmosóként, hajápolási készítményekben alkalmazzák

13 Közönséges mogyoró (Corylus avellana) -Egyéb nevei: erdei mogyoró, mogyoró -Család: Corylaceae -Drog: Coryli folium, Coryli cortex, fájából orvosi szén: Carbo medicinalis, Carbo vegetabilium -Hatóanyag: polifenol jellegű cserzőanyagok, katechinszármazékok, szterolok, klorogénsav

14 -Morfológia: cserje, kora tavasszal virágzik, levele majdnem kerek, finoman molyhos, mirigyszőrös; a porzós virágok lelógó barkák, a termősekből csak a vörös bibék látszódnak. Termése makk, amelyet gyűszű alakú fellevél vesz körül. -Előfordulás: európai flóraelem, É- khg.-ben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: inkább mészkerülő, fényigényes -Fajta: természetes populációit gyűjtik -Gyűjtés: a leveleket az ágak lefűrészelésével gyűjtik, a kérget pedig kora tavasszal, amikor még lefejthető

15 -Feldolgozás: a leveleket és a kérget kiterítve szárítják -Farmakológiai hatás: drogja összehúzó hatású -Felhasználás: nyári hasmenések kezelésére (állatgyógyászatban egyaránt), ekcémás bőrbetegségeknél ülőfürdőként, testápoló szerekben szagtalanító, fertőtlenítő hatása miatt

16 Cserszömörce (Cotinus coggygria) -Egyéb nevei: sárga cserszömörce, cserzőfa, parókafa, sárgaszömörce -Család: Anacardiaceae -Drog: Cotini coggygriae folium -Hatóanyag: gallotannin, flavonoidok (fusztin, fisetin- és miricetin glikozidok)

17 -Morfológia: értékes cserje, levelei épek, egyszerűek, ősszel színváltásra hajlamosak. Sárgászöld, apró virágai végálló laza bugákban nyílnak. Termése ferde, visszás tojásdad, éretten barna csontár. -Előfordulás: dél-eurázsiai flóraelem, hazánk előfordulásának északi határa -Környezeti igény: napfény-és melegkedvelő, hidegtűrő, szárazságtűrő -Fajta: ‘Royal Purple’, ‘Rubrifolius’, ‘Kanárimadár’, ‘Daránypusztai’ -Termesztés: magvetéssel vagy sugaras bujtással, újabban hajtásdugványozással -Gyűjtés: a leveleket júl.-aug. gyűjtik

18 -Feldolgozás: a friss levél szárítókereteken, árnyákos, huzatos helyen szárítható. 45 ° C-os műszárítással kiváló minőségű drog készíthető -Farmakológiai hatás: összehúzó, enyhén antibiotikus hatású -Felhasználás: teája és más készítményei (pl. szeszes kivonatok) szájöblögetésre használhatók (gyulladás- és fogínysorvadás-gátló hatása miatt), szeszes kivonata helyi vérzéscsillapító, ülőfürdőként aranyér kezelésére alkalmas, bőriparban cserzőanyagként használták -lombszíneződése miatt díszítőértéke nagy

19 Galagonya fajok (Crataegus spp.) -Egyéb neveik: C. monogyna – egymagvú galagonya C. laevigata – kétbibés galagonya -Család: Rosaceae -Drog: Crataegi summitas, (hajtáscsúcs, hajtásvég), C. flos, C. folium, C. fructus -Hatóanyag: oligomer procianidin, flavonoid, kávésav, klorogénsav, alifás aminok, triterpénsav Crataegus monogyna – Egybibés galagonya Crataegus laevigata - Cseregalagonya

20 -Morfológia: tövises cserjék, vagy kisebb fák, levelei szórt állásúak, tagoltak. A virágzat dúsvirágú bogas sátor, az áltermés piros, gömbölyded vagy hosszúkás csontáralma. -Előfordulás: egybibés galagonya: európai-előázsiai flóraelem, mindenütt gyakori; cseregalagonya: közép- európai flóraelem -Környezeti igény: igénytelenek, az egybibés galagonya síkságon és dombvidéken, a cseregalagonya hegy- és dombvidéken terem -Szaporítás: magvetéssel, gyökérsarjakkal

21 - Gyűjtés: virágokat, virágos hajtásokat, valamint a leveleket tavasszal gyűjtik -Feldolgozás: a virág-, levél-, ágvégdrogot árnyékos helyen, forgatás nélkül kell szárítani. -Farmakológiai hatás: szívelégtelenség, koronária és szívizom elégtelen működésénél, szívgyengeség, szívritmuszavar megszüntetésére alkalmas -Felhasználás: teája szívfájásra, gyors szívverésre, magas vérnyomásra ajánlott, enyhe szívnyugtató. Javítja a szívizom munkabírását, szívkoszorúerek átjárhatóságát. Számos fitogyógyszer alapanyaga. Időskori szív- és keringési panaszok terápiájában javasolt.

22 Közönséges csikófark (Ephedra distachya) Védett! -Egyéb nevei: bogyópikk, pikkelybogyó -Család: Ephedraceae -Drog: Ephedra herba, inkább kivonatait használják -Hatóanyag: protoalkaloidok (efedrin származékok), szaponin, cseranyag

23 -Morfológia: kétlaki cserje, erősen elágazó, zöld, hengeres ágakkal. Levelei háromszögű pikkelyek, keresztben átellenesek. Porzós virágai barkák, a termős virágzat kétvirágú. Termése piros tobozbogyó. -Előfordulás: a Földközi-tenger vidékén honos, kitett száraz helyeken. Hazánk elterjedésének északi határa. -Környezeti igény: homokos, löszös, laza talajokat kedvel, szárazságtűrő, fényigényes -Gyűjtés: hazánkban nem gyűjthető. Az ipari szükségletet az E. sinica kínai importjából fedezik. Ma inkább szintetikusan állítják elő a hatóanyagot.

24 -Feldolgozás: szárított állapotban importálják. -Farmakológiai hatás: izgatja a szimpatikus idegrendszert, az adrenalinhoz hasonló hatású. Tágítja a légutakat, a hörgőket, csökkenti a kóros váladék lerakódását, serkenti a szívműködést. -Felhasználás: asztma, köhögés, allergiás tünetek kezelésére, orrcseppekben alkalmazzák. Serkenti az anyagcserét, így fogyókúrás készítményekben fordul elő. Álmatlanságot okozhat. Egyes országokban forgalmazását korlátozzák, mivel amfetaminszármazékok prekurzora lehet. Erős hatású.

25 Közönséges kutyabenge (Frangula alnus) -Egyéb nevei: Kutyabenge, kutyafa, (festőkökény) -Család: Rhamnaceae -Drog: Frangulae cortex -Hatóanyag: antraglikozid, szabad antrakinon, flavonoidok, cseranyagok, nyálka

26 -Morfológia: lombhullató cserje vagy kisebb fa, a friss kéreg undorító szagú, kesernyés ízű. Levelei szórtak, nyelesek. Virágai kicsinyek, sárgászöldek, levélhónalji bogban nyílnak. Termése bengetermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban síksági- dombvidéki faj. -Környezeti igény: hidegtűrő, mészkerülő, nedvességigényes, mérsékelten árnytűrő -Gyűjtés: kérgét legalább 2 cm átmérőjű ágakról, törzsekről kora tavasszal gyűjtik.

27 -Feldolgozás: a friss kéregben felhalmozódó rhamnustoxin hánytató hatású, ezért használat előtt legalább egy évig raktározni vagy hőkezelni kell. -Farmakológiai hatás: hashajtó, nagyobb adagban erélyes hashajtó. -Felhasználás: a friss kéreg hányingert és bélgörcsöket idéz elő. Enyhe hashajtóként használatos, főzetét székrekedés ellen alkalmazzák. Epe- és májbántalmak elleni teakeverék része, terhesség ideje alatt kerülendő, mivel az anyatejben is kiválasztódik. Értékes gyógyszeripari nyersanyag, korábban fontos festőnövény volt.

28 Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) -Egyéb nevei: ginkgófa, ginkgó -Család: Ginkgoaceae -Drog: Ginkgo bilobae folium, Ginkgo bilobae semen -Hatóanyag: ginkgolid, bilobalid, flavonol-glikozid, biflavon, procianidin, terpenoid, flavonoid, ginkgolsav

29 -Morfológia: kétlaki, lombhullató faj, levelei villás erezetűek, legyező alakúak. Porzós virágai barkaszerűek, a termős magkezdemények hosszú kocsányon lógnak. Magját kívül húsos magköpeny borítja, amely könnyen bomlik, kellemetlen szagú. -Előfordulás: „élő kövület”, őshazája Dél-Kína, kedvelt díszfa, parkokban gyakori. -Környezeti igény: fényigényes, közepes vízigényű, jól tűri a városi szennyezett levegőt -Fajta: ‘Pendula’,’Fastigiata’, ‘Aurea’, ‘Variegata’

30 -Feldolgozás: a begyűjtött leveleket szárítják és aprított formában exportálják. -Farmakológiai hatás: szabadgyökfogó, membránvédő hatású, javítja a vér folyékonyságát, áramlási sebességét, különösen a mikrokapillárisokban, az agyban, védi a testszöveteket, szabályozza az agyi anyagcserét és –keringést, javítja az ingerületáttevődést. Csökkenti az agysejtek elöregedését és pusztulását. Antistressz, szorongásoldó és gyulladáscsökkentő hatása van.

31 -Felhasználás: időskorral összefüggő anyagcsere- és leépülési folyamatok kezelésére, lassítására; az agyérelmeszesedés okozta zavarok csökkentésére, a szellemi teljesítőképesség, a koncentrálóképesség, Emlékezőtehetség fokozására; hiányos agyi vérellátás, artériás véráramlási zavarok ellenszere. Alzheimer-kórnál is jól bevált. Gyógy- és szépítő kozmetikumokban; Ázsiában magját pirítva csemegeként árulják, a levélkivonat pedig a rizstermő földek biológiai védekezésének hatásos eleme.

32 Borostyán (Hedera helix) -Egyéb nevei: Közönséges borostyán, erdei borostyán, repkényborostyán -Család: Araliaceae -Drog: Hederae helicis folium -Hatóanyag: triterpén szaponin (hederoszaponin C, hederaszaponin B), szeszkviterpén, rutin, alkaloid, kempferol-3- rutinozid

33 -Morfológia: földön kúszó, vagy léggyökereivel kapaszkodó, örökzöld levelű faj. Szára fásodó, Levelei bőrneműek, ép élűek. Zöldessárga virágernyőiből tavasszal érnek be fekete, mérgező! Bogyótermései. -Előfordulás: szubatlantikus flóraelem; a Dunántúlon, magyar középhegységben gyakori. -Környezeti igény: üde, nedves termőhelyeket, semleges talajokat kedvel. -Gyűjtés: leveleit virágzás előtt természetes állományból gyűjtik.

34 -Feldolgozás: a levelek szárítása szobahőmérsékleten történik. -Farmakológiai hatás: köptető, nyálkaoldó és enyhe görcsoldó hatású, igazolták antimikrobiális aktivitását. -Felhasználás: házi használatra nem alkalmas, készítményei bronchitiszes megbetegedésben, szamárköhögési rohamok esetén, külsőleg hajápoló szerek, fejbőrbetegségek kezelésére ajánlott.

35 Homoktövis (Hippophaë rhamnoides) Védett! -Egyéb nevei: Ezüstös homoktövis, európai homoktövis (homokfa, ezüsttövis) -Család: Elaeagnaceae -Drog: Hippophaë fructus, Oleum hippophaë -Hatóanyag: gyümölcsben: C-vitamin, karotinoid, vitaminok, mikroelemek, zsírsavak (palmitinsav, palmitoleinsav)

36 -Morfológia: sarjtelepes, tövises, kétlaki cserje. Ágai sűrűn, ezüstös pikkelyszerű szőrökkel fedettek, tövisesek. Levelei szórtak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrösek a fonákon. A termős virágok tömött fürtben vagy füzérben állnak. Termése egymagvú bogyó. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, homoktalajon, folyó- és patakhordalékon nő; hazánkban védett!, 1985-től termesztik -Környezeti igény: fényigényes, hideg-, szárazság-, és sótűrő -Szaporítás: hajtásdugvánnyal

37 -Fajta: ‘Oranzsevaja’, ‘Csujsz-kaja’, ‘Obilnaja’, ‘Jantarnaja’ -Feldolgozás: gyümölcse gyorsan romlik, ezért a szüret után azonnal hűtőházba vagy a feldolgozás helyére kell szállítani. -Farmakológiai hatás: C-vitaminban különösen gazdag, antioxidáns, sejtvédő hatású -Felhasználás: termése a zord vidékeken élő népek C-vitamin forrása. Nyersen, befőttként, lekvárnak, stb. fogyasztják. A magból zsírosolajat nyernek ki, amelyet külső és belső hámszövetek sérüléseinek gyógyítására használnak.

38 Közönséges boróka (Juniperus communis) -Egyéb nevei: gyalogfenyő, borókafenyő -Család: Cupressaceae -Drog: Juniperi galbulus (tobozbogyó), Aetheroleum juniperi -Hatóanyag: az illóolajban: terpén szénhidrogének, éretlen tobozbogyóban: biflavonoid, jelentős mennyiségű az erjeszthető cukor tartalma

39 -Morfológia: Kétlaki, örökzöld, fás szárú növény. Levelei ár alakúak, szúrósak, hármas örvöket alkotnak. Egyivarú virágai jelentéktelenek, az álbogyók érése két évig tart. -Előfordulás: cirkumboreális flóraelem, hazánkban nem lépi át a Tisza határát. -Környezeti igény: fényigényes, szárazság- és bolygatástűrő -Fajta: dísznövény fajtái: ‘Bakony’, ‘Hibernica’

40 -Feldolgozás: a begyűjtött álterméseket megtisztítjuk az egyéb növényi részektől, majd szárítjuk; fénytől és nedvességtől mentesen tároljuk. -Farmakológiai hatás: vizelethajtó, enyhe görcsoldó, kórokozó baktériumok fejlődését gátolja, emésztőnedvek elválasztását serkenti. -Felhasználás: az áltermés forrázatát vesekő ellen, szoptatós anyáknál ellenjavallt. Fűszerként használják, az illóolaj a gin, borovicska előállítására szolgál, gyógyszappanok készítéséhez.

41 Erdeifenyő (Pinus sylvestris) -Egyéb nevei: közönséges erdeifenyő, (borovifenyő, répafenyő) -Család: Pinaceae -Drog: Aetheroleum Pini silvestris, Pini turio (fejlődésnek indult csúcsrügyek) -Hatóanyag: az illóolajban: monoterpén szénhidrogének, bornilacetát gyantában: diterpének, lignán

42 -Morfológia: ritka koronájú fa, törzse felső részén téglapiros, kéttűs fenyő. A tobozok tojásdadok, a fás pikkelyek csúcsa rombusz alakú. -Előfordulás: eurázsiai faj, hazánkban a Bakonyban és a Ny- Dunántúlon őshonos. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, sziklás, homokos talajokon is termeszthető -Gyűjtés: kinyíló rügyeit, hajtásvégeit gyűjtik, a balzsam kinyeréséhez bevágásokat ejtenek a héjkérgen keresztül a fatestig.

43 -Feldolgozás: a „fenyőrügyet” szellős helyen szárítják, a balzsamot pedig zárható edényben tárolják. -Farmakológiai hatás: a fenyőrügy vizes kivonata és az illóolaj csökkentik a légutakban a kórokozó baktériumok fejlődését és köptető hatásúak. -Felhasználás: a hajtásvégek köptető készítmények alapanyagai, (az illóolaj túlérzékenységi reakciót válthat ki), fenyőgyantát ragasztófolyadék előállítására használják, a fenyőkátrány kenőcsök, lemosószerek, gyógyszappanok alkotórésze (ekcéma, zsíros bőr, pikkelysömör).

44 Fekete nyár (Populus nigra) -Egyéb nevei: fekete nyár -Család: Salicaceae -Drog: Populi gemma -Hatóanyag: a rügyben: illóolaj, krizin, flavonglikozid, szalicin és populin (fenolos glikozidok), cserzőanyag

45 -Morfológia: nagy termetű, kétlaki szélbeporzású faj. A rügyek végállók, szórtan helyezkednek el, kihegyezettek. Levelei deltoid vagy háromszög alakúak. Barkavirágzata lombfakadás előtt nyílik. Termése sokmagvú tok. -Előfordulás: eurázsiai, észak-afrikai faj, hazánkban az Alföldön gyakori. -Környezeti igény: fényigényes, üde- nedves talajokon -Szaporítás: magvetéssel és fásdugvánnyal

46 -Gyűjtés: rügyfakadás előtt az ágak levágásával gyűjtik a rügyeket (fadöntéskor). -Feldolgozás: a rügy pormentes helyen, vékony rétegben kiterítve szárítható, míg szétmorzsolható nem lesz. -Farmakológiai hatás: antibiotikus, fájdalomcsillapító -Felhasználás: belőle készült kenőcs köszvényre és reumára, aranyeres bántalmakra készített kúpokban is szerepel, légúti bántalmak, prosztatagyulladás- és nagyobbodás miatt fellépő vizelési nehézségek kezelésére használt készítmények alkotója.

47 Kökény (Prunus spinosa) -Egyéb nevei: - -Család: Rosaceae -Drog: Pruni spinosae flos, Pruni spinosae fructus -Hatóanyag: a drog flavonoidokat (kempferol és kvercetin glikozidok, rutin) és procianidineket tartalmaz.

48 -Morfológia: ágtövises cserje, levelei tojásdadok, fűrészes szélűek. Virágai lombfakadás előtt nyílnak, termése kékesfekete, hamvas csonthéjas termés, fanyar ízű. -Előfordulás: európai, elő-ázsiai flóraelem, erdőszéli cserjések, mezsgyebozótok gyakori faja. -Környezeti igény: igénytelen faj, országszerte előfordul. -Gyűjtés: a virágokat lombfakadás előtt gyűjtik, termését is gyűjtik.

49 -Feldolgozás: napon vagy műszárítóban szárítják, hogy a virágok fehér színe megmaradjon. -Farmakológiai hatás: enyhe hashajtó és vizelethajtó -Felhasználás: virága hashajtó- és veseteák alkotórésze, vérnyomáscsökkentőként is használják. Terméséből készül a kökénypálinka, cseranyagai összehúzó hatásúak.

50 Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), Kocsányos tölgy (Quercus robur) -Egyéb nevei: Q. petraea: muzsdaly tölgy Q. robur: mocsártölgy -Család: Fagaceae -Drog: Quercus cortex, Q. glandes (kupacs nélküli makk), Q. semen tostum (héj nélküli pörkölt makk) -Hatóanyag: cserzőanyagok (főként gallotanninok) és ezek oxidációs termékei

51 -Morfológia: nagytermetű, lombhullató fák, levelei szórt állásúak, tagoltak. Virágaik egyivarúak, a porzós virágok barkákban állnak, a termősek levélhónaljiak. Egylakiak, szélmegporzásúak. Termésük egymagvú, kupacsban fejlődő makk. -Előfordulás: a kocsányos tölgy inkább síkvidéki, a kocsánytalan (hegy)-dombvidéki faj. -Környezeti igény: a kocsányos tölgy meleg- és fényigényesebb -Szaporítás: magvetéssel -Gyűjtés: a kérget fiatal törzsekről és ágakról márciustól májusig gyűjtik.

52 -Feldolgozás: a lehántott kéreg természetes úton szárítható. -Farmakológiai hatás: összehúzó, antibakteriális, helyi gyulladáscsökkentő és helyi vérzéscsillapító. -Felhasználás: kivonatait, belőle készített kenőcsöket nehezen gyógyuló sebekre, fagyásra, nedves ekcémára alkalmazzák. Lábfürdőként izzadáscsökkentő. Hasmenés ellen az állatgyógyászatban alkalmazható. Kérgük a bőrcserzésben is jelentős.

53 Fekete ribiszke (Ribes nigrum) Vadon élő egyedei védettek! -Egyéb nevei: fekete ribizli -Család: Grossulariaceae -Drog: Ribis nigri folium, Ribis nigri fructus -Hatóanyag: a levélben: flavonoidok, cseranyagok, szerves savak, C-vitamin, antocianinok és illóolaj a termésben: antocianinok, gyümölcssavak, C- és B-vitamin, cukor

54 -Morfológia: 1-2 m magas cserje vagy kisebb fa; levelei szórt állásúak, tojásdadok, tagoltak, fonákuk szőrös; virágzata lecsüngő fürt; termése édes, fekete bogyó. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban liget- és láperdőkben szórványos, főként termesztik. -Környezeti igény: üde, nedves termőhelyeken fordul elő. -Gyűjtés: leveleit virágzás alatt és után gyűjtik, terméseit július- augusztusban.

55 -Feldolgozás: a levelek szárítása szobahőmérsékleten, forgatással. -Farmakológiai hatás: a levél vizelethajtó és mérsékelt vérnyomáscsökkentő, (K-visszatartó) -Felhasználás: teája vizelethajtó, hólyagbántalmak esetén ajánlott. Érfalvédő, vizes kivonata vérnyomáscsökkentő és kedvezően befolyásolja a vér koleszterin- szintjét. Termése C-vitamin forrás, az élelmiszeriparban, kozmetikai iparban magas gyümölcssav tartalma miatt (ránctalanító krémekben) használják.

56 Gyepűrózsa (Rosa canina) -Egyéb nevei: csipkerózsa, csipkebokor -Család: Rosaceae -Drog: Cynosbati pseudofructus -Hatóanyag: C-vitamin, egyéb vízben oldható vitaminok, karotinoidok, szénhidrátok, illóolaj, pektin, szerves savak.

57 -Morfológia: tüskés vesszőjű cserje, levelei szórtan állnak, páratlanul szárnyaltak. A virág kellemes illatú, szabadszirmú, sok porzójú és termőjű. Az alsó állású magházból szőrös, fásodott falú aszmagtermések csoportja fejlődik a csipkebogyó áltermésen belül. -Előfordulás: hazánk egész területén megtalálható; erodált hegyoldalakon, tölgyesekben, erdőszéleken útszéleken él. -Környezeti igény: szárazságtűrő, közepesen tápanyagigényes, napon – félárnyékban is megél. -Gyűjtés: áltermései kocsány nélkül, éretten, keményen, piros színnel gyűjthetők.

58 -Feldolgozás: a begyűjtött terméseket vékonyan elterítve természetes vagy mesterséges úton szükséges szárítani. -Farmakológiai hatás: vitaminpótló (C- vitamin), flavonoidokban gazdag. -Felhasználás: húsa gyógytea alapanyag, jól tárolható C-vitamin és P- vitamin forrás. Önállóan vagy vitaminpótló teákban fogyasztják, terméseiből szörpöt, bort készítenek. Karotinoidokban is gazdag, ezért a belőle készült lekvár fogyasztása is egészséges.

59 Málna és szederfajok (Rubus spp.) -Egyéb nevei: R. caesius – seregély szeder, kék szeder R. idaeus – európai málna -Család: Rosaceae -Drog: Rubi fruticosi folium (hamvas és földi szederből), Rubi idaei folium -Hatóanyag: a levélben: cseranyagok, szerves savak, flavonoidok a termésben: antocianinok, szerves savak, cukor Rubus caesius – hamvas szeder Rubus idaeus – málna

60 -Morfológia: tüskés félcserjék, leveleik összetettek. A hamvas szeder hajtásai ívesen földre hajolnak, hamvaskék, kissé fanyar, csonthéjas terméscsoport fejlődik. A málna hengeres szárú, levelének fonáka fehér, molyhos. Csoportos termése sötétpiros, húsos, lédús. -Előfordulás: eurázsiai flóraelemek, erdőszélen, erdővágásokban megtalálhatók. -Környezeti igény: a málna főként bükkösben, a hamvas szeder ártéri erdőkben gyakori. -Gyűjtés: a leveleket májustól, a terméseket júliustól gyűjtik.

61 -Feldolgozás: a leveleket árnyékos helyen, vagy műszárítóban szárítják. -Farmakológiai hatás: a levél összehúzó, enyhe görcsoldó hatású, a termésből készített szirup ízjavító, ízfedő. -Felhasználás: teája élénkítő, frissítő hatású, idült vastagbélgyulladás estén javasolt. Hasmenés és meghűlés ellen is használják. A málnalevél forrázatát külsőleg gyulladt pattanásos bőrre, hajfestésre használják (barnásfekete). Gyümölcsét frissen, szörpként, lekvárként fogyasszák.

62 Fehér fűz (Salix alba) -Egyéb nevei: ezüstös fűz -Család: Salicaceae -Drog: Salicis cortex -Hatóanyag: fenol- glikozidok (szalicil), aromás aldehidek és savak, szalicil-alkohol, flavonoid- glikozid, tannin

63 -Morfológia: lombhullató fa, levelei szórtak, hosszúkásak, lándzsásak. Kétlaki, a virágok barkaszerű virágzatok, rovarmegporzásúak. Termése kúpos toktermés. -Előfordulás: az északi félteke növénye, puhafás ligeterdők -Környezeti igény: pionír, nagy nedvesség- és fényigényű, melegkedvelő -Szaporítás: dugványozással -Gyűjtés: a vesszőkről, vékonyabb ágakról februárban (kora tavasszal) gyűjtik a kérget.

64 -Feldolgozás: a kéreg természetes úton és műszárítón szárítható. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító. -Felhasználás: a kéreg főzete reumás betegségeknél kiegészítő elem, a drog reumaellenes teakeverékek, fitoterpeutikumok, gyulladás– és fájdalomcsillapító készítmények alkotórésze. Külsőleg fagyott testrészek kezelésére alkalmas. A szalicilátokat a gyógyszeripar ma már szintetikusan állítja elő (pl.: Aspirin).

65 Fekete bodza (Sambucus nigra) -Egyéb nevei: bodza, gyepűbodza, bodzafa -Család: Caprifoliaceae -Drog: Sambuci flos, Sambuci folium et fructus -Hatóanyag: a virágban: flavonoid, szaponin, klorogénsav, ciánglikozid, illóolaj, nyálkaanyag A termésben: szerves sav, antocianin, vitamin (A és C), cseranyag, cukor, illóolaj.

66 -Morfológia: cserje vagy kisebb fa, levelei keresztben átellenesek, páratlanul szárnyasan összetettek, virágzata lapos bogernyő, édeskés illatú. Termése bengetermés. -Előfordulás: Közép-Európában mindenütt gyakori. -Környezeti igény: nitrogénben gazdagabb, jó vízgazdálkodású területeket kedvel -Szaporítás: magvetéssel, dugvánnyal -Gyűjtés: virágzatát, érett bogyóit és leveleit is gyűjtik. Virágát száraz időben, nem teljesen kinyílt állapotban, a leveleket szintén a virágnyílás alatt kell gyűjteni.

67 -Feldolgozás: a virágzatot laza rétegben, kocsánnyal felfelé kell szárítni, a műszárítón előállított drog a legszebb. A száraz virágokat le kell morzsolni a kocsányról. A termést a virághoz hasonlóan szárítjuk. -Farmakológiai hatás: a virág izzasztó, vizelethajtó, a termése gyenge hashajtó. -Felhasználás: teája nyugtató, izzasztó és vizelethajtó. Friss terméséből gyógylekvárt készítenek, amelyet meghűléskor erősítőként és izzasztóként használnak. Enyhe hashajtó, reumatikus panaszoknál is alkalmazzák. (Az éretlen termések hánytatók).

68 Japánakác (Sophora japonica) -Egyéb nevei: szofóra -Család: Fabaceae -Drog: Sophorea japonicae inflorescentia vagy Sophorae (japonicae) flos -Hatóanyag: a virágdrog flavonglikozidot (rutint) tartalmaz.

69 -Morfológia: nagy termetű fa, levelei páratlanul szárnyasan összetettek. A levélkék oválisak, sötétzöldek; virágai bugában állnak. Hüvelytermése cikkes, gyöngysorszerű. -Előfordulás: kelet-ázsiai faj, hazánkban kedvelt sor- és díszfa. -Környezeti igény: szélsőséges feltételeken kívül mindenütt telepíthető. -Gyűjtés: a még ki nem nyíló virágbimbókat gyűjtik.

70 -Feldolgozás: a kézzel szedett virágrészeket ponyván kiterítve szárítják. Árnyékban és napon is történhet a szárítás. -Farmakológiai hatás: a rutintartalmú gyógyszerek szabályozzák az érfal rugalmasságát, a hajszálerek áteresztőképességét. Csökkentik a hajszálerek törékenységén alapuló vérzékenységet. -Felhasználás: gyári készítményeit érrendszeri megbetegedések gyógyítására, érelmeszesedés, magas vérnyomás, visszérgyulladás, bőrvérzés, szembevérzés, végtagok szederjesedésének kezelésére használ- ják. (pl. Rutascorbin, Venoruton) A bimbók erős hatású alkaloidokat is tartalmaznak, ezért teaként fogyasztásuk nem ajánlott.

71 Közönséges tiszafa (Taxus baccata) védett! -Egyéb nevei: tiszafa, tiszafenyő -Család: Taxaceae -Drog: Taxi lignum (faanyag), Taxus baccatae folium -Hatóanyag: diterpenoid taxánok, ciánglikozidok, taxin (11 alkaloid keveréke) -Mérgező: a tünetek (émelygés, hányás, görcsök) fogyasztás után néhány órával jelentkeznek, 3-24 óra után szívmegállás.

72 -Morfológia: lassan növő, örökzöld, kétlaki cserje, kérge cserepesedik, csíkokban foszlik, levelei sötétzöldek, fonákuk világos, virágai egyivarúak, a magvakat húsos, piros magköpeny borítja. -Előfordulás: Európában, Kisázsiában, Észak-Afrikában honos. A bakonyi, szentgáli tiszafásban glaciális reliktum. -Környezeti igény: mezofil, meszes talajokat kedvel, árnyéktűrő, a metszést jól tűri. -Szaporítás: magvetéssel, dugvánnyal. -Gyűjtés: hajtásában nyár végén, fájában tavasszal magas a hatóanyagtartalom.

73 -Feldolgozás: 8-10 napig szoba- hőmérsékleten, majd 60 °C-on szárítják. -Farmakológiai hatás: félszintetikus vegyületei gátolják a sejtosztódást, a rákos sejtek áttevődését. A kéregből kinyert taxolnak káros mellékhatásai lehetnek. -Felhasználás: népi gyógyászat: abortívum, difftéria és epilepszia esetén. A tűlevélből készült homeopátiás szert: reuma, köszvény, máj- és epebetegségekre használják. Ma természetgyógyászati jelentősége nincs, erős hatása miatt csak gyógyszeripari felhasználása van: tumorellenes. Dísznövényként jelentős, fáját korábban szerszám- és épületfának is használták.

74 Hársfajok (Tilia spp.) -Egyéb nevei: T. cordata – szádokfa T. platyphyllos – széleslevelű hárs -Család: Tiliaceae -Drog: Tiliae flos vagy Tiliae inflorescentia -Hatóanyag: flavonoid, illóolaj, nyálka, cserzőanyag, ciánglikozid Tilia cordata – kislevelű hárs Tilia platyphyllos – nagylevelű hárs

75 -Morfológia: magas növésű, lombhullató fafajok. Leveleik egyszerűek, szíves vállúak. Viráguk hímnős, sokporzós, illatos. Termésük gömbölyded vagy megnyúlt makkocska, a virágzati tengelyhez hozzánőtt hártyás murvalevéllel. -Előfordulás: a kislevelű hárs Európában honos, a nagylevelű hárs a Kaukázustól Ny-Európáig fordul elő, hazánkban üde lomberdőkben élnek, de kedvelt sor- és parkfák is. -Gyűjtés: a virágokat murvalevéllel együtt a középső virágok nyílásakor szedik. Szárítás előtt a növény más részeit ajánlatos a friss drogból kiválogatni.

76 -Feldolgozás: huzatos, árnyékos helyen, vékony rétegben, gyakori forgatással szárítjuk a virágokat. -Farmakológiai hatás: izzasztó, lázcsillapító, fokozza a szervezet védekezőképességét, enyhe nyugtató, nyálkahártya bevonó. -Felhasználás: teája meghűléses betegségeknél izzasztó és köptető, illetve nyálkaoldó hatású. Vizelethajtó és gyomorerősítő teák alkotórésze is. Száj- és toroköblítő vizek készítésére használják, enyhe nyugtató. Az orvosi szén egyik fajtája (fatestből), bélfertőzéseknél, vastagbélhurutnál használható.

77 Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) -Egyéb nevei: áfonya, (fekete kokojza) -Család: Ericaceae -Drog: Myrtilli folium, Myrtilli fructus -Hatóanyag: levélben: cserzőanyagok a termésben: mirtillin (antocianin)

78 -Morfológia: törpecserje, ágai zöldek, szögletesek; a levelek elliptikus- tojásdadok, ősszel lehullnak. A virágok pártája zöldes-vöröses, forrt. Termése kékesfekete, ízletes bogyó. -Előfordulás: környező országokban gyakoribb, hazánkban az É-khg. valamint a Ny-Dunántúl magasabb régióiban kisebb állományokban. -Környezeti igény: atlantikus, tajga jellegű faj, mészkerülő, mikorrhizás -Gyűjtés: leveleket vagy az egész leveles hajtást, a terméseket erre a célra készített fésűs dobozzal gyűjtik.

79 -Feldolgozás: a leveleket árnyékban szárítják, a bogyókat frissen használják fel vagy aszalják. -Farmakológiai hatás: a levelek vércukorszint csökkentő hatása nem bizonyított, a termések érfalvédő hatásúak, csökkentik a hajszálerek törékenységét, áteresztőképességét. -Felhasználás: a levelekből étkezési tea készíthető, a termésekből 1 evőkanálnyi fogyasztható rendszeresen, érfalgyulladás, szembevérzés, idült vastagbélhurut esetén javallt, a termések és készítményeik korlátlan ideig adagolhatók. Termése hasfogó.

80 Fehér fagyöngy (Viscum album) -Egyéb nevei: madárlép, enyvesbogyó -Család: Loranthaceae -Drog: Visci folium, Visci albae stipes (leveles hajtás) -Hatóanyag: polipeptid keverék, viszkotoxin, bázikus viszkumprotein komplex, lektin, flavonoid, lignánszármazék, kávésavszármazék, biogén aminok, stb.

81 -Morfológia: fás, félélősködő, örökzöld növény, az ágak álvillásan ágaznak el, levelei átellenesek, bőrneműek. Kétlaki növény, redukált virágai bogernyőt alkotnak. Termése a virágzati tengellyel összenőtt, fehér színű, ragadós álbogyó. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, az északi féltekén elterjedt növény. Hazánkban gyakori. -Környezeti igény: sok tűlevelű és lombos fán elterjedt, a puhafákat kedveli, gyakori almán, fűzen, hárson, vadkörtén, juharon, kőrisen. -Gyűjtés: a leveleket vagy leveles hajtásokat gyűjtik ősszel, télen vagy kora tavasszal kampós bottal.

82 -Feldolgozás: a leveleket és a vékony hajtásokat szobahőmérsékleten szárítják. -Farmakológiai hatás: vizes kivonata vérnyomáscsökkentő, vérnyomásszabályozó. A szervezet celluláris immunrendszerének aktivitását fokozza. Javítják a daganatos betegek állapotát. Mellékhatásai miatt korlátozott használata (keringési zavarok, allergia, hidegrázás)! -Felhasználás: vérnyomáscsökken- tésre a teát hideg úton készítik. Gyakran társítják nyugtató hatású és kardiotonikus gyógynövényekkel ideges eredetű szívpanaszoknál. Gyári készítményeit az onkológia területén is használják (immunmoduláló lektinek).


Letölteni ppt "Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) -Egyéb nevei: bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye -Család: Hippocastanaceae -Drog: Hippocastani cortex,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések