Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2. előadás Szövettan A szövet fogalma, evolúciós kialakulása és típusai: osztódó és állandósult szövetek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2. előadás Szövettan A szövet fogalma, evolúciós kialakulása és típusai: osztódó és állandósult szövetek."— Előadás másolata:

1 NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2. előadás Szövettan A szövet fogalma, evolúciós kialakulása és típusai: osztódó és állandósult szövetek

2 Szövettan A szövet fogalma: Azonos származású, hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége. Ha a sejtek alakja és működése eltérő, akkor az eltérő sejtek aránya a szövetben állandó. A szövetek kialakulása: -Növényi test felépítése (összefüggés az életmóddal és a környezettel) -A szövetfejlődés evolúciós lépéseinek áttekintése a ma élő törzsek alapján: -Protophyta -Thallophyta -Cormophyta

3 A növényi test szerveződési típusai Egysejtűek (Protophyta) –Sejttársulások mechanikai kapcsolódás nyálkakolónia cönóbium polienergidás óriássejtek Telepes növények (Thallophyta) –aggregációs telep –sejtfonal –sejtlemez –sejttest / teleptest Hajtásos növények (Cormophyta)

4 1. Protophyta: egysejtű szerveződési formák baktériumok egysejtű moszatok -Alaki fejlődés: -gömb -pálcika -csillag -csavar -félhold Gracza, 2004

5 Egysejtűek - Önálló szervezetek, az összes életműködést egy sejt végzi - sugaras szimmetria →kétoldali szimmetria - kovaváz - ostor

6 Sejttársulás - Laza sejtösszeköttetések - Az egyes sejtek általában megtartják önállóságukat Típusai: -mechanikai kapcsolódás -nyálkakolónia -cönobium -polienergidás óriássejtek

7 Telepes növények Típusai: -aggregációs telep -sejtfonal -sejtlemez -sejttest vagy teleptest Váczi, 1995 Gracza,

8 Hajtásos növények -Első képviselőik a harasztok -400 millió éve a szilur és a devon határán alakultak ki telepes zöldmoszatokból alakultak ki telepes zöldmoszatokból A szárazföld meghódítása → vízháztartás stabilitása -vízfelvevő és szállító rendszer -parával impregnált sejtfal -bőrszövet kialakulása -gázcserenyílások megjelenése -szilárdítószövet kialakulása -lignintartalmú sejtfal -Szervek kialakulása: szár, gyökér, levél -Első képviselőik: Rhynia-típusú ősharasztok (Rhynia major, Psilotum princeps) Ma élő leszármazott: Psilotum triquetrum (K, D-Am; DK Ázsia)

9 A szövetek kialakulása: 3. Cormophyta: hajtásos növények -Rhynia-típusú ősharasztok (Rhynia major, Psilotum princeps) Ma élő leszármazott: Psilotum triquetrum (D-Am; DK Ázsia) Gracza, 2004

10 Hajtásos növények Ősharasztok (Rhynia): -villás elágazás -protosztélés szárrész → teloma → teloma -kúszó gyöktörzs -mikrofillumok -Spóratartók Teloma - villás elágazódású tengelyrész - rögzítő teloma: gyökérszerű fonalak - hengeres szárrész: sterilis v. fertilis a szár, a levél és a generatív szervek közös őse farész háncsrész

11 -3. Cormophyta: hajtásos növények -Zimmermann teloma elmélete:a szervek kialakulásának levezetése a telomából: -1. – túlnövés4. - redukció -2. – planáció5. - begörbülés összenövés 6. - tengelyen belüli összenövés Váczi, 1995

12 Harasztok korpafüvekzsurlókpáfrányok - gyökér - örvös elágazás- valódi levél

13 A karbon növényzete

14 Mohák -Átmenetet képeznek a telepes és a hajtásos növények között -gyökérszerű-, szárszerű-, levélszerű képződmények -primitív szállítósejt -gázcserenyílás -hajtásos növényekéhez hasonló színtest -fejletlen vízháztartás

15 Nyitvatermők -Kialakul a mag -A szaporodáshoz nincs szükség vízre

16 Zárvatermők -Kialakul a termés

17 A szövetek típusai: Fiziológiai-anatómai osztályozás szerint -1. Osztódó szövetek (merisztémák) -elsődleges merisztémák - csúcsmerisztémák -másodlagos merisztémák -oldalmerisztémák -interkaláris merisztémák -merisztemoidok -2. Állandósult szövetek -bőrszövetek -szilárdítószövetek -szállítószövetek -Alapszövetek: asszimiláló, raktározó, szellőztető, kiválasztó- és váladéktartó A szövet fogalma: azonos származású, hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége

18 Osztódó szövetek (merisztémák) fiatal (nagy sejtmagvú, plazmadús, vékony falú) intenzív osztódásra képes sejtcsoportok Fejlődési állapotuk szerint (differenciáltság mértéke és az osztódás intenzitási foka): -1. Iniciális sejtek -2. Promerisztéma -3. Elsődleges merisztéma -(4. Nyalábkambium) -5. Másodlagos merisztémák

19 Osztódó szövetek (merisztémák) 1. Iniciális sejtek: néhány sejtes embrión: létrehozzák az ősmerisztémát 2. Promerisztéma (ősmerisztéma) -1,2,3,4 metszésű vezérsejt Gracza, 2004

20 Osztódó szövetek (merisztémák) 2. Promerisztéma (ősmerisztéma) -Az embrió hajtás- és gyökér tenyészőkúpjainak intenzíven osztódó, alacsony differenciáltságú sejtjei. -Belőlük keletkeznek az állandósult szövetet létrehozó osztódószövetek, az elsődleges merisztémák 3. Elsődleges merisztéma -kezdeti differenciálódást mutat -a promerisztémából alakul ki -Kialakítják a növény első állandósult szöveteit, pl.: bőrszövetképző, alapszövetképző, szállítószövetképző -elhelyezkedése szerint: csúcsmerisztémák 5. Másodlagos merisztémák -állandósult szövetből alakul, oly szövetrészben, mely azelőtt nem volt merisztématikus -működése: szervek vastagodása -elhelyezkedése szerint: oldalmerisztémák, interkaláris merisztéma, merisztemoidok

21 Csúcsmerisztémák -Elsődleges merisztémák közé tartoznak -A hajtás és a gyökér vegetációs csúcsában találhatók -Az alakilag egyforma promerisztéma sejtek differenciálódni kezdenek -Az egyes rétegek az osztódás irányában eltérnek egymástól -Periklinális osztódás: a sejtek a felülettel párhuzamos falakkal osztódnak -Antiklinális osztódás: a sejtek a felületre merőleges falakkal osztódnak Az elkülönülő rétegeknek (szövetképzők) külön neve van: tunika és korpusztunika-korpusz elmélet

22 Gracza, Tunika: a tenyészőcsúcs felületi része, sejtjei antiklinálisan osztódnak, belőle alakul ki a protoderma (elsődleges merisztéma), abból pedig a bőrszövet -Korpusz: a tunika alatt található, sejtjei anti- és periklinálisan és ferde falakkal is osztódnak e. m. hajtás minden szövete a bőrszövet kivételével

23 Osztódó szövetek (merisztémák) -3. Elsődleges merisztéma -Szárban: -Protoderma (dermatogén) – epidermisz (bőrszövet) -Alapmerisztéma (peribléma) - elsődleges kéreg, bélszövet -Pleróma, része a prokambium - szállítószövetrendszer Gracza, 2004

24 Osztódó szövetek (merisztémák) -3. Elsődleges merisztéma -Gyökérben: dermatogén – rhizodermisz =epibléma peribléma - els. kéreg pleróma - közp. henger kaliptrogén - gyökérsüveg Bolgár, 1999

25 Osztódó szövetek (merisztémák) -4. Nyalábkambium (fascicularis) -átmeneti jellegű -elsődleges merisztémából (prokambiumból) fejlődik, ennek tovább élő, specializálódott formája, megtartja osztódó képességét -szállítószövetet hozhat létre -elhelyezkedése szerint: oldalmerisztéma (szárban )

26 Osztódó szövetek (merisztémák) -5. Másodlagos merisztémák -állandósult szövetből alakul, oly szövetrészben, mely azelőtt nem volt merisztématikus -működése: szervek vastagodása -elhelyezkedése szerint: oldalmerisztémák interkaláris merisztéma merisztemoidok Oldalmerisztémák: -interfascicularis kambium -parakambium -perikambium -hullámos kambium -szárvastagító kambium -sebkambium Oldalmerisztémák (kambiumok): tangenciálisan osztódnak: kifelé a felszín felé és befelé a központ felé hoznak létre sejteket

27 Osztódó szövetek (merisztémák) -5. Másodlagos merisztémák Oldalmerisztémák: -interfascicularis kambium -nyalábközi kambium -másodlagosan vastagodó szárban -az alapszövet sejtjei újra osztódó képessé válnak -bélsugársejteket, fa- és háncselemeket hoz létre -nyalábkambiummal együtt - kambiumgyűrű (vascularis kambium) -parakambium = phellogen (másod. vast. szárban és gyökérben) Parabőr - periderma: - phellom - paraszövet - plhellogen – parakambium - phelloderma - paraalapszövet Gracza, 2004

28 Osztódó szövetek (merisztémák) -5. Másodlagos merisztémák Oldalmerisztémák: -Perikambium vagy periciklus -a gyökér központi hengerének legkülső sejtsora - működése 4 féle: -oldalgyökér képzés -hullámos kambium -parakambium -másodlagos kéreg HFHF Gracza, 2004

29 Osztódó szövetek (merisztémák) -5. Másodlagos merisztémák Oldalmerisztémák: -hullámos kambium -a gyökér központi hengerében alakul -szárvastagító kambium -egyszikű, másodlagosan vastagodó szárak elsődleges kérgében alakul -sebkambium -a növényt érő sebzés helyén alakul -kalluszt (sebszövet) fejleszt fhfh Gracza, 2004

30 Osztódó szövetek (merisztémák) -5. Másodlagos merisztémák (folyt.) Interkaláris merisztéma: -helyzete: a noduszok alatt, ill. fölött -szerepe: - szalmaszár megnyúlása -tőlevélrózsás növények megnyúlása virágzáskor Merisztemoidok: -osztódásra képes sejt vagy sejtcsoport -Szerepe: -oldalszervek (levél, oldalhajtás, oldalgyökér) -szőrképletek -gázcserenyílások -nektáriumok Gracza, 2004

31 Állandósult szövetek 1. Bőrszövet 2. Szilárdítószövet (mechanikai alapszövet) 3. Szállítószövet 4. Alapszövet 1. Bőrszövet -Tunica – protoderma – epidermisz – exodermisz, periderma – rhitidoma – dermatogén – rhizodermisz, epibléma – exodermisz, periderma Feladata: védelem, párologtatás, gázcsereforgalom, (anyagcseretermékek tárolása)

32 Az epidermisz -A hajtás (szár és levél) és a generatív szervek elsődleges bőrszövete. Feladata: védelem, párologtatás, gázcsereforgalom, (anyagcseretermékek tárolása) Ezért: sejtjei szorosan záródók, határozott formájúak (kétszikű: izodiametrikus, egyszikű: hosszúkás) benne gázcserenyílások (sztóma), és víznyílások (hydathoda) rajta kutikula, viasz, szőrök és emergenciák Felépítése: nagy központi vakuólum, vékony citoplazma, színtestek ált. nincsenek ( kiv. vízi és árnyékkedvelő n.), (vagy színtelen színtest). (kiv. gázcserenyílások zárósejtjei)

33 Az epidermisz -megalakulása Száron Egyszikűek levelénKétszikűek levelén fenn: színi oldal lenn: fonáki oldal Gracza, 2004

34 Az epidermisz -megalakulása száron A nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora) szárának epidermisze A kék iringó (Eryngium planum) szárának epi- dermisze babszem alakú zárósejtes sztómával A dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) rhizómájának epidermisze (rajta sztóma!)

35 Az epidermisz -megalakulása egyszikűek levelén A szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a kukorica (Zea mays) levélepidermisze

36 Az epidermisz -megalakulása kétszikűek levelén A ciklámen, a nagyvirágú gyíkfű és a dárdás csukóka színi levélepidermisze A ciklámen, a nagyvirágú gyíkfű és a dárdás csukóka fonáki levélepidermisze

37 Az epidermisz -megalakulása kétszikűek levelén Az aranyfürt (Aster linosyris) és a csillagőszirózsa (A. amellus) színi (fenn) és fonáki (lenn) levélepidermisze.

38 Az epidermisz -Megalakulása fészekpikkelyen ill. sziromlevélen A csillagőszirózsa fészekpikkelyének fonáki epidermisze. A dárdás csukóka virágszirmának felső és alsó epidermisze.

39 Az epidermisz -Keresztmetszeti képe Kétszikűek jellemző levélepidermisze Színi oldal Fonáki oldal A kaucsukfüge három rétegű színi és fonáki levélepidermisze Gracza, 2004

40 Az epidermisz -A gázcserenyílások (sztóma) megalakulása -Moháknál jelenik meg (szárazföldi életmód): párologtatás, légcsere -2 zárósejt, közte légrés, melléksejtek -Mérete, száma, helyzete, formája, melléksejtek megléte, száma, formája jell. bélyeg. Megjelenése: főképp levélen, de virágszirmon, száron, sőt rhizómán is! A vese alakú zárósejtes főbb sztóma típusok: A - Ranunculaceae B - Bignoniaceae C - Lamiaceae D - Rubiaceae E - Asteraceae F - Tradescantia G - Commelinaceae H - Apocynaceae Gracza, 2004

41 Az epidermisz -A Gramineae sztóma típus megalakulási formái: Kukorica (Zea mays): súlyzó alakú zárósejtek, háromszög alakú melléksejtek Phleum pratense Triticum aestivum Miscanthus sinensis Sorghum halepense és Zea mays levélhüvely belső epidermiszén

42 Az epidermisz -A víznyílások (hydathoda) megalakulása -Sztómák, vagy epidermisz sejtek módosulásai, nyitó és záró mozgást nem végeznek, cseppfolyós vizet választanak ki A kőtörőfű (Saxifraga sp.) és a fukszia (Fuchsia sp.) hydathodája. Gracza, 2004

43 Az epidermisz -Szőrök és emergenciák -Fajra és szervre jellemző, ökológiai jelző bélyeg. Fajtái: -Papilla -Fedőszőr -Kapaszkodó szőr -Mirigyszőr -Érző- és felszívószőrök -Repítőszőr Emergenciák: az epidermisz- sejtekből + az alattuk lévő szövetekből -Csalánszőr -Tüske Fedőszőrök Mirigyszőrök, csalánszőr Kapaszkodó szőrök Tüske Repítőszőrök Gracza, 2004

44 Az epidermisz -Szőrök és emergenciák Papillák az Iris sibirica levelén és az Eryngium planum levélere környékén Fedőszőrök a kukorica levélhüvely külső oldalán, ill. a nagyvirágú gyíkfű szárán

45 Csillagszőr a Tilia argentea levélfonákán ill. a Scutellaria hastifolia szárán. Mirigyszőrök Scut. hastifolia virágszirmán, ill. érzőszőrök a porzószála hasi oldalán.

46 A rhizodermisz (epibléma) -A gyökér elsődleges bőrszövete, egy sejtrétegű. Feladata: felszívás Ezért: vékony sejtfal, dús citoplazma, nagy sejtmag, nincs viasz, ill. kutikularéteg, nincs sztóma epiblémasejtek tömlőszerű kitüremkedései: gyökérszőrök, A gyökérszőrös zóna csak néhány napig életképes Exodermisz: elsődleges kéreg legkülső sejtsora Periderma: a gyökér másodlagos bőrszövete

47 A periderma (paraszövet) -A szár és a gyökér másodlagos bőrszövete, hőszigetelő, vizet, gázokat nem vagy csak kissé enged át. Psz Pk Pa Ep EK Psz Gracza, 2004 parakambium = phellogen Parabőr - periderma: - phellom - paraszövet - plhellogen – parakambium - phelloderma - paraalapszövet

48 A periderma (paraszövet) -A lenticella (paraszemölcs): sztómák helyén Töltősejtek Paraszövet Parakambium Paraalapszövet Kéregparenchima Háncsrész Kambium Farész Bolgár, A parakambium a hajtáson, a sztómák irányában laza, intercellulárisokban gazdag töltőszövetet hoz létre: lenticella vagy paraszemölcs - Minimális gázcserét tesznek lehetővé

49 -A parakambium egy idő után elveszti osztódó képességét, és az elsődleges kéregben új parakambium jön létre. - A peridermarétegek és a közéjük zárt elhalt háncselemek együttese alkotja a harmadlagos bőrszövetet vagy héjkérget = külső kéreg = kéreg

50 2. Szilárdítószövetek -kollenchima: főleg fiatal növényi szervekben a bőrszövet alatt, sejtjei plazmatartalmúak, jellegzetes kollenchimatikus vastagodásúak: sarkos, lemezes sejtfalvastagodás, sejtfaluk nem fásodik: rugalmasak, hajlékonyak Sarkos kollenchima a jácint elsődleges kérgének belső határán (Gracza) Sarkos kollenchima a húsos som (Cornus mas) szárának elsődleges kérgében

51 2. Szilárdítószövetek -kollenchima: sarkos és lemezes Lemezes kollenchima az Eryngium planum szárának elsődleges kérgében. Lemezes kollenchima az Aster linosyris szárának elsődleges kérgében.

52 2. Szilárdítószövetek -Szklerenchima: -Vastag falú, szorosan illeszkedő, szűk üregű sejtek, sejtfaluk elfásodik, plazmát nem tartalmaz (holt): szilárdítás, védelem -Fő megjelenési helyei: a bőrszövet alatt (hipoderma), szállítónyalábok körül (nyalábhüvely), szállítószövetrendszer háncs része fölött (háncskorona). Háncskorona a bükk (Fagus sylvatica) és a kék iringó (Eryngium planum) szárában a háncsrész fölött.

53 2. Szilárdítószövetek -Szklerenchima: Szklereida, kősejt: parenchima eredetű, csatornás vastagodású, holt szilárdító sejt: termések, csonthéjasok belső termésfala, fák héjkérge Rostok: merisztéma eredetű, megnyúlt sejtek, faluk vastag, fásodó: edénynyalábok, lombos fák fateste Szigetszerű szklerenchima csoportok alkotta háncskorona a húsos som (Cornus mas) szárának háncsrésze fölött. Kősejtek a Pyrus communis termésében

54 Állandósult szövetek 3. Szállítószövet-rendszer -Corpus – prokambium – protofloém – metafloém – protoxilém – metaxilém A szállítószövet részei: faelemek (xilém), háncselemek (floém). A szállítás irányában megnyúlt sejtek, harántfalaik vékonyak, perforáltak, vagy felszívódnak. A xilém és floém elemek együtt maradva nyalábot, vagy összefüggő gyűrűt képeznek. Feladatuk: szállítás (két irányú anyagmozgás) xilém: vizet és a benne oldott ásványi sókat; floém: szerves tápanyagokat, szilárdítás, raktározás.

55 3. Szállítószövetek - A háncsrész (floém) elemei: -Rostasejt – megnyúlt, plazmatartalmú, harántfaluk gödörkés ezen keresztül plazmodezma, sejtmagjuk feloldódik -Rostacső – zárvatermőknél jelenik meg, nyitvatermőknél és harasztoknál nincs!, a harántfalak lyukasak: rostalemez, sejtmagjuk feloldódik, 1 évig élnek -Kísérősejt – rostacsővel azonos keletkezésű, gödörkéken keresztül plazmadezma, nagy plazmatartalmúak, sejtmagjuk van, raktároznak is, nyitvatermőknél hiányoznak Bolgár, 1999

56 3. Szállítószövetek - A háncsrész (floém) elemei: -Háncsparenchima – hosszú, vékony falú, plazmatartalmú sejtek, szállítanak és raktároznak, harasztoknál jelenik meg, nyitvatermőkben a kísérősejteket pótolják, zárvatermőkben általánosak (kiv. egyszikűek, boglárkafélék) -Háncsrost – szilárdít, hosszú, megnyúlt, vastag falú, hegyes végű, holt sejtek faluk nem fásodik, rugalmas, fenyőknél nincs! -Kambiform rost – kambiumsejtekből állandósul, sejtfala megvastagszik, főleg fenyők háncsában, és fiatal lombos fákban Bolgár, 1999

57 3. Szállítószövetek - A farész (xilém) elemei: -Tracheida – áledény, hosszirányban megnyúlt, vége kihegyesedő, holt, plazmája felszívódik, fala elfásodik, ált. udvaros-gödörkés vastagodás, de lehet gyűrűs, spirális is. (Fenyők fája!) -Trachea – edény, zárvatermőkre jellemző, a fenyőknél nincs, edénytagok összeolvadásából keletkeznek, a harántfalak részben vagy egészben felszívódnak, sejtjeik hamar elhalnak, elfásodnak, ált. gödörkésen, de lehet gyűrűsen vagy spirálisan is -Működésük pár év, eltömődnek vagy levegővel telnek meg, falukba festék- és cseranyagok rakódhatnak -Tilliszek: a faparenchima sejtek belenőnek a trachea üregébe Bolgár, 1999

58 3. Szállítószövetek - A farész (xilém) elemei: -Faparenchima – élő, plazmatartalmú, főleg raktároz, de szállít is: összeköti a szállítóelemeket, valamint a szállítószövet rendszert és a környező parenchimát, falukban csak egyszerű gödörkés vastagodás van -Farost – hosszúra nyúlt, kihegyezett, vastag falú szklerenchima rostok, holt, egyenletes sejtfalvastagodásúak, lombos fákban fordulnak elő fenyőkben nincs, feladatuk: szilárdítás Bolgár, 1999

59 3. A szállítószövetek megalakulása 1. Összefüggő gyűrű alakú 2. Nyalábos Egyszerű nyalábos: farész és háncsrész nem érintkezik egymással, parenchima választja el őket -Sugaras vagy radiális (fiatal gyökerek) Összetett nyalábos: farész és háncsrész érintkezik egymással -Kollaterális Nyílt Zárt Bikollaterális -Koncentrikus Háncsgyűrűs (hadrocentrikus, amfikribrális) – farész körül háncs Fagyűrűs (leptocentrikus, amfivazális) – háncsrész körül fa - Lemezes (korpafüvek szárában)

60 3. A szállítószövetek megalakulása 1. Összefüggő gyűrű alakú Gracza, 2004 F H Bélszövet B Els. kéreg Háncsrész Farész F H EK B Ep. Epidermisz

61 3. A szállítószövetek megalakulása 2. Nyalábos Egyszerű nyalábos -Sugaras (fiatal gyökerek): a fa és háncsnyalábok a parenchimában váltakozva, sugárirányban helyezkednek el Egyszerű fanyaláb egyszerű háncsnyaláb Gracza, 2004

62 2. Nyalábos Összetett nyalábos -Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül egymás mellett helyezkedik el -Nyílt k.: a fa és háncsrészek között a merisztéma továbbműködő nyalábkambium formájában megmarad, a fejlődés lehetősége nyílt, -Kétszikűek, nyitvatermők H H H H F F F K K H=háncs K=kambium F=fa Zárt kollaterális Nyílt kollaterális Bikollaterális

63 2. Nyalábos Összetett nyalábos -Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül egymás mellett helyezkedik el -Zárt k.: a fa és háncsrészek között a merisztémasejtek állandósulnak, nem jön létre nyalábkambium, a fejlődés lezárult -Egyszikűek szára, nem vastagodó szervek H H H H F F F K K H=háncs K=kambium F=fa Zárt kollaterális Nyílt kollaterális Bikollaterális

64 2. Nyalábos Összetett nyalábos -Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül egymás mellett helyezkedik el -Bik.: a farészt kifelé és befelé is háncsrész határolja, két működő prokambiuma van, de csak a külső kambium marad működőképes -Ritka, pl.: tökfélék H H H H F F F K K H=háncs K=kambium F=fa Zárt kollaterális Nyílt kollaterális Bikollaterális

65 3. A szállítószövetek megalakulása 2. Nyalábos Összetett nyalábos -Koncentrikus: a farész vagy háncsrész körülveszi a másikat -Háncsgyűrűs (hadrocentrikus, amfikribrális) – farész körül háncs -Fagyűrűs (leptocentrikus, amfivazális) – háncsrész körül fa F H Bolgár, 1999

66 3. A szállítószövetek megalakulása 2. Nyalábos Összetett nyalábos -Lemezes (korpafüvek szárában) fanyaláb háncsnyaláb Bolgár, 1999

67 Állandósult szövetek 4. Alapszövet -Corpus – alapmerisztéma – kéregparenchima, bélszövet – peribléma – kéregparenchima – pleróma – a központi henger bélszöveti sejtjei Az alapszövet típusai: valódi (asszimiláló, raktározó, szellőztető), kiválasztó és váladéktartó (extracelluláris, intracelluláris) A növényi test alapállományát adják, a bőrszövet zárja körül, ebbe ágyazódnak a szállítónyalábok

68 Állandósult szövetek 4.1. Valódi alapszövetek (parenchima): vékonyfalú, plazmatartalmú, izodiametrikus parenchima sejtek (élők), köztük intercellulárisok (sejtközötti járatok). Intercelluláris típusok: 1. Skizogén (hasadásos) 2. Skizo-lizigén 3. Lizigén (oldódásos) 4. Rexigén (szakadásos) Váczi, 1995 Skizogén Lizigén Rexigén (Eryngium planum)(Citrus reticulata)(Zea mays)

69 4.1. Valódi alapszövetek -Asszimiláló alapszövet: (klorenchima) -Kloroplasztiszt tartalmazó parenchima sejtekből áll -Feladata: fotoszintézis -Előfordulás: levelek mezofillumában, föld feletti szervekben -Típusai: -Oszlopos vagy paliszád parenchima: a lomblevél színi oldalán, szorosan záródó, megnyúlt sejtek -Szivacsos parenchima: a fonáki oldalon, sok sejtközötti járat -Karos paliszád parenchima: tűlevél Oszlopos vagy paliszád parenchima Szivacsos parenchima

70 4.1. Valódi alapszövetek -Asszimiláló alapszövet: (klorenchima) Klorenchima az Er. planum levelében (paliszád és szivacsos parenchimában is), ill. klorenchima és kollenchima váltakozása a szár elsődleges kérgében. Klorenchima Koll. Klor. Ep. Rakt. par.

71 4.1. Valódi alapszövetek -Raktározó alapszövet: – magvak, gumók, gyökerek, szárak, (kéreg, bél, bélsugár): főleg leukoplasztiszokban – spec. vízraktározó alapszövet (pozsgások): vízmegkötő nyálka Raktározó alapszövet az Aster amellus és az Eryngium planum szárában. EK = elsődleges kéreg, B = bélszövet Protoxilém elemek Lizigén járat (illóolaj) Izodiametrikus bélszöveti parenchima sejtek Intercellulárisok – skizogén (hasadásos) járatok B EK

72 4.1. Valódi alapszövetek -Raktározó alapszövet: -Tápanyagok felhalmozódása szeptemberben az Aster linosyris gyökerében Km. 100×Hm. 400×

73 4.1. Valódi alapszövetek -Szellőztető alapszövet: (aerenchima) Ált. vízi és mocsári növények elsődleges kérgében. Skizogén vagy rexigén úton -Képek: Egeria densa 32× 100× 400×

74 4.1. Valódi alapszövetek -Szellőztető alapszövet: (aerenchima) Epidermisz elsődleges kéreg (aerenchima) Háncskorona (szklerenchima) Háncsrész Elodea calitrichoides, E. canadensis A réti peremizs (Inula britannica) elsődleges kérgének aerenchima szövete

75 4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek -Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása -Extracelluláris kiválasztású: -A termék a sejtből kijut a szerv felületére -Mirigyszőrök: epidermisz eredetű, a váladék a sejtfal és a kutikula közé kerül -Kolléterek: enyvet termelnek, rügypikkelyen -Nektáriumok: cukortartalmú folyadékot választanak ki ( megporzás), virágban, murvalevélen, lomblevélen, diszkusz: korong alakú -Tentákulumok: érző és felszívószőrök rovarfogó növényeken -Ozmofórák: illatanyagot termelnek virágokban, pl.: illóolajokat -Hydathodák: cseppfolyós vizet választanak ki, főleg levélcsúcson

76 Korong alakú nektárium (diszkusz) a korai juhar virágában, extraflorális nektárium a bíbor nebáncsvirág levelén

77 Tentákulum: többsejtű érző- és felszívó szőrök harmatfű levelén

78 4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek -Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása -Intracelluláris kiv.: -A termék a sejtben marad -Tejcsövek: kiválasztók és váladéktartók is egyben, pl: kutyatej fajok -Olajtartók: kiválasztók és váladéktartók is egyben, pl: citrusfélék -Gyantajáratok: skizogén, skizolizigén eredetűek, fenyők levele, szára, gyökere -Gyantatömlők (fenyők kérge): lizigén eredetű váladéktartók Tejcsövek: vérehulló fecskefű Olajtartók: közönséges orbáncfű: illóolaj

79 4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek -Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása -Extracelluláris kiválasztású: -A termék a sejtből kijut a szerv felületére -Mirigyszőrök -Kolléterek -Nektáriumok (A, C) -Tentákulumok -Ozmofórák -Hydathodák -Intracelluláris kiv.: -A termék a sejtben marad -Tejcsövek (D, G) -Olajtartók (E) -Gyantajáratok (B): -Gyantatömlők (fenyők kérge): Váczi, 1995


Letölteni ppt "NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2. előadás Szövettan A szövet fogalma, evolúciós kialakulása és típusai: osztódó és állandósult szövetek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések