Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 1. előadás Sejttan A sejt fogalma, felépítése, sejtciklus és sejtosztódás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 1. előadás Sejttan A sejt fogalma, felépítése, sejtciklus és sejtosztódás."— Előadás másolata:

1 NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 1. előadás Sejttan A sejt fogalma, felépítése, sejtciklus és sejtosztódás

2 A sejttan és szövettan helye a biológiai tudományok között: növénytan, állattan, embertan Botanika - szervezettan:sejttan, szövettan, szervtan, egyedfejlődéstan - élettani tudományágak (növ. élettan, egyedkörnyezettan, örökléstan) - rendszertani tud. ágak (törzsfejlődéstan, ősnövénytan, növ. rendszertan) - növényföldrajzi tud. ágak (környezettan, társulástan, florisztikai növényföldrajz, fejlődéstörténeti növ.földrajz)

3 Botanika - növényszervezettan sejttan - cytologia szövettan - histologia szervtan - organografia egyedfejlődéstan - ontogenia A sejt fogalma: - az élő szervezet szerkezeti és működési egysége

4 A sejtkutatás története: –1665: R. Hooke – parafa mikroszkopikus vizsgálatakor látott üregeket sejtnek nevezte (100×) –A. v. Leeuwenhoek ( ) – baktériumok, moszatok, harasztok, kerekesférgek, vvt (300×) –1831: R. Brown: a sejtmag felfedezése –1838: M. Schleiden – a sejtelmélet megalkotása: minden élőlény sejtes felépítésű, a sejt az élőlények alapvető szerkezeti és működési egysége –XIX. sz. – sejtosztódás, sejtalkotók Waldeyer (1890): bevezette a kromoszóma kifejezést C. Golgi (1898): leírja Golgi-apparátust

5 A sejtkutatás története: –XX. sz. – elektronmikroszkópos (1950) ( x) és röntgendiffrakciós vizsgálatok –Sejtalkotók szubmikroszkópikus vizsgálta –1953: Watson és Crick (a DNS kettős hélix szerkezetének leírása) A sejt az élő szervezet alapvető szerkezeti működési és fejlődéstani egysége.

6 A sejt típusa:prokariota, eukariota Energida - A sejtmag és a hozzá tartozó citoplazma egysége. Sejt fogalma (tágabb értelemben) - sejthártyával borított protoplaszt - sejtfallal körülvett protoplaszt - elhalt protoplaszt megmaradó sejtfala (pl. szklereida, trachea) Gracza, 2004 sf: sejtfal sm: sejtmag c: citoplazma monoenergidás sejt polienergidás sejt

7 A sejt alakja Gracza, 2004 Parenchimatikus sejtek: minden irányban nagyjából egyenlő kiterjedésűek, csúcsuk tompa, lekerekített, általában sokáig élő, plazmatartalmú, vékony falú sejtek pl.: osztódószövetek, asszimiláló és raktározó alapszövetek sejtjei

8 Gracza, 2004 Prozenchimatikus sejtek: erősen megnyúltak, hosszuk szélességük többszöröse, csúcsuk rendszerint kihegyezett, plazmájuk korán elhal, sejtfaluk vastag, korán fásodik, pl.: szállító és szilárdítószövetek sejtjei

9 A sejt mérete: µm –merisztéma 6-10 µm –epidermisz28-40 µm –kollenchima22-28 µm –kéregparenchima25-60 µm –bélsugár12-16 µm –bélszöveti par µm –periciklus sejtjei12-15 µm –tracheida µm –trachea µm = 1-8 mm –rostok µm = 0,2-6 cm

10 A növényi sejt felépítése: sejtfal + protoplaszt - citoplazma: - sejtmag - színtestek - mitokondriumok vakuólum Ligustrum vulgare termésfalának sejtjei sejtfal citoplazma színtestek vakuólum 400× alapállomány + sejtorganellumok

11 A protoplaszt felépítése –1. citoplazma: –alapállomány –membránok –endoplazmatikus retikulum –diktioszómák (Golgi-apparátus) –mikrotubulusok –mikrotestek –vezikulumok Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok (plazmaproduktumok) –2. sejtmag –3. színtestek: kloroplasztisz, kromoplasztisz, leukoplasztisz –4. mitokondriumok

12 mikrotubulusok Bolgár, 1999 sejtmagsejtmagvacska endoplazmatikus retikulum diktioszómák (Golgi-app.) lizoszóma peroxiszóma mitokondrium kloroplasztisz riboszómák plazmalemma sejtfal citoplazma A növényi sejt felépítése

13 sejtmag endoplazma- tikus retikulum diktioszóma (Golgi-app.) mitokondrium sejtfal citoplazma kloroplasztisz vakuólum vezikulum citoszkeleton plazmalemma plazmahíd plazmodezmosz A növényi sejt felépítése

14 A citoplazma és részei –Önálló alakja nincs, kitölti a sejtfal által körülvett sejtüreget –Határoló anyaga: membránok Sejtfal felé: plazmalemma Vakuólum felé: tonoplaszt –Részei: cytosol ( alapállomány ): ektoplazma (gél) + endoplazma (szol), 3 fázisú –víz –oldott szervetlen sók, szerves vegyületek –szerves óriásmolekulák, kolloidok sejtorganellumok (szilárd fázis) –endoplazmatikus retikulum –diktioszómák –mikrotubulusok –mikrotestek –vezikulumok

15 A citoplazma és részei citoplazma plazmalemma sejtfal Gracza, 2004

16 A citoplazma alkotói –1. membránok: lipid kettős réteg (zsírsav + foszforsav), benne membránfehérjék Szerepe: határoló (plazmalemma, tonoplaszt) belső szerkezetet tagoló Lipid réteg (foszfolipidek): zsírsav, foszforsav membránfehérjék Váczi, 1995

17 membránfehérjék lipidek Féligáteresztő tulajdonságúak (szemipermeábilis) Az anyagok felvételében és leadásban fontos szerepet játszik Elektronmikroszkópban hármas tagolódásúnak látszik (unit membrán) A kettős lipidréteg kétdimenziós folyadéknak tekinthető (fluid membrán)

18 endoplazmatikus retikulum A citoplazma alkotói 2. endoplazmatikus retikulum –Az egész citoplazmát behálózó kettős membránú ciszternarendszer (tubuláris, vezikuláris, tömlő- vagy zsákszerű) –Kapcsolatban áll: maghártyával (egymásból keletkeznek), Golgi- készülékkel, plazmalemmával, mikrotestekkel –A plazmahidakon által az egyes sejtek között is átnyúlik. –Szerepe: sejten belüli transzport, szintézis, tárolás, elosztás Gracza, 2004

19 2 típusa van: durva felszínű (szemcsés) – rajta riboszómák (fehérjeszintézis) sima felszínű (szénhidrát és lipid anyagcsere) durva felszínű ER sima felszínű ER sejtmag riboszómák

20 A citoplazma alkotói –3. Diktioszóma (Golgi-készülék) - párhuzamos membránokból ciszternákból és tubulusokból felépülő sejtorganellum –a ciszternák vezikulumokat fűznek le: szállítás –A diktioszómák összessége a Golgi-készülék (XIX. sz. vége, Golgi, állati sejtekben) –Funkciója: - poliszacharidok (hemicellulóz, pektin) szintézise tárolása és szállításasejtfal képződés - fehérjék szállítása - raktározás - kiválasztás Gracza, 2004

21 A citoplazma alkotói –3. Diktioszóma (Golgi-készülék) ciszternák tubulusok vezikulumok Gracza, 2004

22 A citoplazma alkotói –3. Diktioszóma (Golgi-készülék) Diktioszóma ciszterna képződő vezikulum szekréciós vezikulum „érkező” vezikulum üreg

23 A citoplazma alkotói –3. Diktioszóma (Golgi-készülék) John Sadowski

24 A citoplazma alkotói –4. Mikrotubulusok -Szerkezetük: -globuláris fehérjékből spirális módon épülnek fel -Szerepük: -sejtfalképzésben (anyagok szállítása és elrendezése), -csillangók és ostorok felépítése -sejtosztódáskor a magorsó rostjai alkotják Váczi, A citoplazma és a sejtfal érintkezésénél, fiatal sejtekben kialakuló csőszerű képződmények

25 A citoplazma alkotói –5. Mikrotestek –Egyrétegű membránnal határolt, gömbölyű képződmény. Típusai: –Peroxiszóma: zöld levelekben, kapcsolatban áll a kloroplasztiszokkal és a mitokondriumokkal. »Szerepe: fénylégzésben (fotorespiráció), a hidrogénperoxidot vízre és oxigénre bontja. –Glioxiszóma: olajos magvakban, sziklevelekben, endospermiumban. »Szerepe: lipidek lebontása, zsírok szénhidrátokká alakítása.

26 A citoplazma alkotói –6. Vezikulumok –diktioszómákból keletkeznek, –szerepük: membrántranszport, kapcsolatban állnak a plazmalemmával és a sejtfallal. –7. Egyéb organellumok: –Mikroszómák: riboszómák és kül. méretű hólyagocskák –Lizoszómák: sima falú endoplazmatikus retikulumból keletkeznek, szerepük a lebontás, az elhalt sejtrészek feloldása, káros anyagok semlegesítése. –Szferoszómák: a zsíranyagcserében vesznek részt, fejlődésük során olajtestekké alakulnak (erősen fénytörők). Lizoszóma enzim komplex

27 Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok –Vakuólum: »A citoplazma ürege, határhártyája a tonoplaszt, mérete a sejt öregedésével nő (több kicsiből egy vagy néhány központi vakuólum lesz). »Benne tárolódik a sejtnedv. sejtfal citoplazma plasztiszok vakuólum

28 Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok –Sejtnedv: –Vizes oldat, az anyagcsere terméke. Feladata: –Tárolás: »tartalék tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék »pigmentek anthociánok, anthoxantinok »védő anyagok: glükozidok, alkaloidok, szerves savak –Gyűjti és közömbösíti az anyagcsere káros termékeit. –Turgor létrehozója, a citoplazmát a sejtfalhoz nyomja, a vízfelvételt befolyásolja. –Részt vesz a protoplaszt lebontásában (hidroláz enzimekkel)

29 Vakuólum, sejtnedv, plazmazárványok –Sejtnedv: Alkotó elmei: –Szénhidrátok (szacharóz, maltóz, inulin, glikogén, nyálka) –Szerves savak (almasav, citromsav, borkősav, oxálsav) –N tartalmú anyagok (aminosavak, fehérjék, enzimek, alkaloidok) –Cseranyagok (nitrogénes fenolszármazékok, szőlőcukor, csersav) – Glükozidok (cukor + szerves vegyület) –Anthociánok és flavonoidok –Tejnedv –Vitaminok, hormonok, antibiotikumok, fitoncidok

30 Kettős hártyával burkolt sejtorganellumok –sejtmag –színtestek –mitokondriumok DNS-t és teljes fehérjeszintetizáló rendszert tartalmaznak.

31 Színtestek: –kloroplasztisz –kromoplasztisz –leukoplasztisz - amiloplasztisz - proteinoplasztisz - elaioplasztisz Csak a növényi sejtekre jellemző. Evolúciós megjelenésük: endoszimbionta elmélet (prokariota algák). Kialakulásuk, fejlődésük: plasztisziniciálisokbólproplasztisz fényviszonytól függően alakul ki a belső membránrendszer A plasztiszok egymásba átalakulhatnak.

32 Kloroplasztiszok zöldmoszat sejtjében, ligetmoha (Mnium sp.) levélkében és átokhínár (Elodea canadensis) levelében Színtestek –1. Kloroplasztisz zöld színtest, a fotoszintetikus asszimiláció színtere 400 ×

33 Színtestek –1. A kloroplasztisz típusai: kromatoforon: membránhoz kötött, kettős hártya nélküli gömbölyded vagy lapos zsákszerű vezikulumok baktériumok, kékmoszatok lemezes kloroplasztisz: kettős membránokból, lapos zsákszerű lemezekből állmoszatok (fotók) gránumos kloroplasztisz mohák-virágos növények Gracza, 2004

34 Színtestek –1. Kloroplasztisz A gránumos kloroplasztisz felépítése: - kettős membrán - sztróma (színtelen, szemcsés alapállomány) - Tilakoidok (belső membránrendszer, párhuzamos lemezek) - sztrómatilakoid - gránumtilakoid Sztrómatilakoid gránumtilakoid Váczi, 1995

35 A kloroplasztisz felépítése 1. ábra: A kloroplasztisz felépítése 1. sztróma 2. belső membrán 3. külső membrán 4. perisztrómium 5. gránumtilakoid 6. sztrómatilakoid Raven P, Evert R, Eichorn S: Biology of Plants

36 fény fényszakasz szénhidrát külső membrán belső membrán sötét szakasz A fotoszintézis két szakaszának összekapcsolódása Raven P, Evert R, Eichorn S: Biology of Plants

37 Színtestek –1. Kloroplasztisz A gránumos kloroplasztisz felépítése 4 féle pigment (tilakoidokban) Klorofill-a (kékeszöld) Klorofill-b (sárgászöld) Karotin (narancs) Xantofill (sárga) Gracza, 2004

38 Színtestek –2. Kromoplasztisz – sárga v. vörös, színanyaguk: karotinoidok, –helyük: virágszirmokban, termésekben, –szerepük: megporzás, termés elterjesztésének segítése Kromoplasztiszok, sejtmag és sejtmagvacska (Lycopersicum esculentum, termésfal)

39 Leukoplasztiszok és kloroplasztiszok (Zebrina pendula, fonáki epidermisz) sejtmag leukoplasztiszok Színtestek –3. Leukoplasztiszok Gömb, orsó vagy pálcika alakú színtelen színtest, szerepe: raktározás Amiloplasztisz – keményítőt Proteinoplasztisz – fehérjét Elaioplasztisz - olajat

40 Színtestek –3. Leukoplasztiszok Színtelen színtest, raktároz Amilóz, amilopektin Keményítő szemcse (Solanum tuberosum ággumóban) A keményítő megjelenése az Egeria densa elsődleges kérgének sejtjeiben, szeptemberben.

41 Mitokondriumok (kondrioszómák): –minden eukariota sejtben, 1-1,5 µm –Sejtlégzés, biológiai oxidáció színtere –Alakja: ovális, hosszúkás, pálcika. –Felépítése: kettős membrán határolja, a belső membrán lehet: lemezes (krisztás) csöves (tubuláris), –Perimitokondriális (perifériális) tér: a belső és külső membrán által határolt tér terminális oxidáció –Mátrix: a mitokondrium alapállománya citromsav ciklus –Szerepe: sejtlégzés, biológiai oxidáció, ATP-termelés –Fehérjéket, DNS-t, RNS-t tartalmaz.

42 Mitokondriumok: Lemezes (krisztás) és csöves (tubuláris) mitokondrium. Lemezes (krisztás) mitokondrium finom szerkezete. Gracza, 2004 Bolgár, 1999

43 Sejtmag (nucleus, karyon): –minden eukarióta sejtben –meghatározott alakú, összetételű és működésű –irányító funkció (anyagcsere, öröklődés) Sejtmag és sejtmagvacska (Lig. vulg. 400 ×) (Lyc. esc.) 400 ×

44 Sejtmag (nucleus): –Keletkezése: osztódás vagy két sejtmag összeolvadása (ivaros szaporodás) –Működése: anyagcsere irányítása: a citoplazma fehérjeszintézisének szabályozása öröklődés központja (kromoszómák, teljes génkészlettel sejtosztódás ) (Allium cepa, allevél epidermisz, 400 ×) sejtmag

45 Sejtmag (nucleus): alakja –Gömb, elliptikus, lencse, hosszúkás: Gracza, 2004

46 Sejtmag (nucleus): Felépítése: Kettős membrán, a (sejt)maghártya borítja: pórusos: anyagforgalom Egy vagy néhány sejtmagvacskát (nucleolus) tartalmaz A sejtciklus során változik: –interfázisban: szol állapotú alapállomány (magnedv, nukleoplazma), benne kromatin (gél állapotú) DNS tart. –osztódáskor: a kromatin állomány kromoszómákká tömörül Sejtmaghártya pórusokkal Gracza, 2004 kromoszómák sejtmagvacska maghártya pórus kromatin

47 Sejtmag (nucleus): A kromoszóma felépítése: - spirálisan csavart fonál = kromonéma - 2 kromonéma + mátrix = kromatida duplikáció 2 kromatidás kromoszóma kromomer = kromatin felhalmozódás centromer = elsődleges befűződés, rajta kinetochor (a magorsó megtapadási helye) másodlagos befűződés - nukleolusz organizátor, fölötte szatellit Váczi, 1995

48 Sejtmag (nucleus): A kromoszómák száma és alakja fajra jellemző. - kromoszóma szerelvény (a sejtmag összes kromoszómái) diploid (2n) állapot - testi sejtekre jell. (minden kromoszóma 2× fordul elő) - homológ kromoszómapárok (apai + anyai) haploid (1n) állapot – ivarsejtek (n=kromoszómák száma) Sejtmagvacska (nucleolus): a sejtmag legtömörebb része, gömbös alakú, nagy RNS-tartalom (DNS, fehérjék) Szerepe: fehérje-szintézis, RNS szintézis és tárolás (Lyc. esc.)

49 Sejtciklus és sejtosztódás Sejtciklus 2 szakasza: 1. – Interfázis 2. – osztódási szakasz A sejtmagosztódás típusai: - amitózis (közvetlen, direkt sejtmagosztódás: a sejtmag középen befűződve kettéválik, anélkül, hogy benne alaki változás, azaz kromoszómák megjelenése lenne (moszatok, élesztőgombák) -közvetett, indirekt sejtmagosztódás: mitózis: számtartó, ekvációs osztódás – ugyanannyi kromoszóma keletkezik az utódsejtekben, mint az anyasejtekben volt, meiózis: számfelező, redukciós osztódás – az utódsejtekbe feleannyi kromoszóma kerül (diploidhaploid)

50 G1 – posztmitotikus (preszintetikus, preduplikációs) - perc-évek - intenzív növekedés - RNS-, fehérjeszintézis S – a DNS-szintézis szakasza óra - megduplázódik a DNS G2 – posztduplikációs (posztszintetikus, premitotikus) óra - RNS-, fehérjeszintézis Az interfázis szakaszai : Bolgár, 1999

51 profázis – előszakasz metafázis – középsz. anafázis – utószakasz telofázis – végső sz. A mitózis szakaszai : (2-3 óra) Bolgár, 1999

52 A mitózis szakaszai : Profázis – előszakasz A kromatin állomány (2n) fonalas lesz, a fonalak megrövidülnek, a 2 kromatidából álló kromoszómák kialakulnak. Feloldódik a maghártya és a sejtmagvacska. Megkezdődik a magorsó fonalak kialakulása: - támasztófonalak: pólus és a sejt központi része közt - húzófonalak: pólus és a kinetochorok között Bolgár, 1999

53 A mitózis szakaszai : Metafázis – középszakasz A kromoszómák középsíkba rendeződése, - a testvér kromatidák elkülönülnek, csak a centromernél kapcsolódnak (monaster – egy csillag állapot) Bolgár, 1999

54 A mitózis szakaszai : Anafázis – utószakasz - A testvér kromatidák szétválnak, és a pólusok felé vándorolnak (a húzófonalak megrövidülnek). (diaster – kettős csillag állapot) Bolgár, 1999

55 A mitózis szakaszai : Telofázis – végszakasz - A kromoszómák kicsomagolódása (dekondenzáció). - Megjelenik a 2 maghártya és a 2 sejtmagvacska. - Kialakul az új sejtfal. Bolgár, 1999

56 Sejtciklus és sejtosztódás A mitózis szakaszai: profázis metafázis anafázis telofázis Váczi, 1995

57 A sejtfal felépítése és vastagodási módjai A sejt részei: sejtfal + protoplaszt Sejtfal: -Növényi sejtek jellemzője (kiv.: ostoros moszatok, mozgó szaporító sejtek) -A citoplazma terméke. -Szerepe: szilárdít, ellentart a turgor nyomásnak, kapcsolat a külvilággal (plazmodezma), környezeti hatások mérséklése, védelem. (Szállítóelemek és szilárdító holt szövetek megmaradó, elfásodott sejtfala holtfa) © Dennis Kunkel

58 A sejtfal kémiai összetétele: -cellulóz, hemicellulóz, pektin, fehérjék, víz (kb. 50 %). Cellulóz – (C 6 H 10 O 5 ) n n>1000 cellobióz egységekből álló ( 2 glükóz), összetett szénhidrát, vegyi anyagokkal szemben ellenálló Szintézise: plazmalemma környezetében. Hemicellulóz – szacharóz egységekből álló poliszacharidok n= , kémiailag és funkcionálisan sokfélék, pl. tartalékt. Pektin – poliszacharidok, galakturonsav egységekből állnak. Főzés v. pektináz enzim hatására elbomlik, összetartó szerepű, vízfelvételre, duzzadásra képes, szintézisük: Golgi-app. Fehérjék – főként az elsődleges sejtfalban, enzim és szerk.

59 A sejtfal felépítése: Alapegység: cellulóz molekulák micellum: c. m. kristályrácsa elemi rost: micellum + nem kristályos cellulóz rész mikrofibrillum: elemi rostok kötege - rendezetlen szövedék: e. sejtfal - fibrillum: mikrofibrillumok köteges szövedéke: m. sejtfal sejtfal réteg: fibrillumok szövedéke sejtfal: sejtfalrétegekből áll Intermicelláris, interfibrilláris tér: -szállítás -berakódó anyagok Bolgár, 1999

60 A sejtfal kialakulása: A citoplazma produktumaiból épül fel, a sejtosztódás telofázisában. Gracza, 2004 Fejlődési típusai: A – citoplazmából gyűrűszerűen (fonalas moszatok) B – betokozódás, sejtmegnyúlás, új sejtfal képződés (bakt.) C – hasadás, elvékonyodás, regenerálódás (bakt.) D – húzófonalakból, citoplazmából (pollen) E – leemésztés, sejtegyesülés, újra alakulás (mesterséges)

61 A sejtfal kialakulása: Fragmoplaszt (fehérje): a sejtfalkezdemény anyagait Golgi vezikulumok szállítják, majd összeolvadnak középlemez (pektin): egymással érintkező sejteket összeköti, elsődleges sejtfal (sok pektin, hemicellulóz, kevés cellulóz). Az elsődleges (primer) sejtfal tulajdonságai: -a citoplazma külső, középlemezzel határos része (membranogén réteg) hozza létre, a középlemezre pektin, hemicellulóz és cellulóz rakódik - mikrofibrillumok rendezetlen szövedéke, - ritka szövésű, gödörkemezős a plazmodezma számára átjárható, növekedésre és alakváltozásra képes Az elsődleges sejtfal növekedése: - megnyúlási szakasz: központi vakuólum kialakulása,vízfelvétel -közbeékelődési szakasz:a cellulózláncok kapcsolódását fellazítja az auxin, eltávolodó mikrofibrillumok, új cellulóz beépülése, sejtfal gyarapodása, végül a kapcsolódási pontok rögzülnek

62 A másodlagos (szekunder) sejtfal: A sejtfal vastagságbeli növekedése, a sejtméret végleges kialakulása után, rárakódással képződik (lemezes vagy molekuláris), szerkezete már nem egységes, anyaga főképpen cellulóz (60-90 %). Felépítése: 3 rétegű -külső, középső (többrétegű), belső (harmadlagos sejtfal, tiszta cellulóz) Középlemez Elsődleges sejtfal Másodlagos sejtfal : A különböző rétegekben a micellumok, ill. fibrillumok lefutási iránya eltérő külső középső belső réteg Bolgár, 1999

63 A sejtfal vastagodási módjai: 1.Külső, centrifugális sejtfalvastagodás - rárakódás = appozíció - más sejtek belsejében keletkezett sejteken (pollenek, spórák) - lécek, szemcsék, tüskék, hálózatok, csapok, taréjok - a könnyebb megtapadást biztosítják - a mintázat faji sajátosság. Gracza, 2004 Chr. × hortorum pollen, 200 ×

64 Author: gruiz mer/techniques/hoffmangallery/ pollen.html

65 A sejtfal vastagodási módjai: 2. Belső, centripetális sejtfalv.: beékelődés = inkrusztáció egyenletes (A): sejtfal mindenütt egyformán vastagszik lemezes (B1,B2), sarkos (B3), Caspary-pontos (B4), U-alakú (B5), O- alakú (B6), kollenchimatikus: a sejtfal egy meghatározott része vastag Gracza, 2004 A B2B2 B3B3 B4B4 B5B5 B6B6

66 A sejtfal vastagodási módjai: 2. Belső, centripetális sejtfalvastagodás egyenlőtlen: a sejtfal általában vékony helyenként vastag helyenkénti: csapos (A), léces (B), létrás (C)gyűrűs (D), spirális (E), hálózatos (F), előford.: trachea, tracheida, fiatal szervek Gracza, 2004

67 A sejtfal vastagodási módjai: egyenlőtlen általános: a sejtfal szinte teljes felületén megvastagszik csak helyenként vékony: gödörkés (A): paren., udvaros- gödörkés (B1, B2): tracheida, trachea, csatornás (C): kősejt, lépcsős (D) Gracza, 2004

68 A sejtfal elváltozásai: - Az egyedfejlődés során különböző anyagok rakódhatnak a sejtfalba 1.Elfásodás: -lignin berakódása az intermicelláris és interfibrilláris terekbe (csak növényi sejtekben) -Főleg a középlemezbe és az elsődleges sejtfalba (laza szerkezetű) - vizet, gázokat átengedi -nő a szilárdság, keménység, tartósság, csökken a rugalmasság -Konzerváló: véd a baktériumokkal és gombákkal szemben - egyéb anyagok: fagumi = xilán, galaktán, metilpentozán, aromás anyagok (vanilin, coniferin).

69 A sejtfal elváltozásai: 2. Elparásodás: - Kialakulásuk után holt sejtek (sejtplazma elhal), a víz és levegő számára átjárhatatlan, kiszáradás, hőingadozás elleni védelem. - Jellemző megjelenési helyei: - másodlagos bőrszövet (phellom, phellogen, phelloderma), alakulása a szár elsődleges kérgében, ill. gyökér endodermiszében - sebpara - levél és termés leválasztó rétege Epidermisz Elsődleges kéreg (leválik) Paraszövet Kéregparenchima Másodlagos bőrszövet kialakulása a Ribes uva-crispa (köszméte) szárában 400 ×

70 A sejtfal elváltozásai: 3. Kutinosodás: - Kutikula létrehozása, - epidermiszekre jell., - párolgás csökkentése. 4. Viaszosodás: - levelek, gyümölcsök epidermiszére jell., - védelmi funkció: víz, gombák, baktériumok. 5. Mézgásodás: - sebzési felületen, cellulóz bomlásával. Vastag, kutikula az Eryngium planum szárának epidermiszén. 400 × 6. Egyéb berakódások: - kova, Ca-karbonát, Ca-oxalát, egyéb szerves anyagok (xilokróm,cserzőanyagok, flavonoidok)

71 Készítsünk sejtmodellt!


Letölteni ppt "NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 1. előadás Sejttan A sejt fogalma, felépítése, sejtciklus és sejtosztódás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések