Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ecseri i.e. 3000 - i.sz.476. Ecseri Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt: E lsősorban halotti kultuszával:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ecseri i.e. 3000 - i.sz.476. Ecseri Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt: E lsősorban halotti kultuszával:"— Előadás másolata:

1 Ecseri i.e i.sz.476

2 Ecseri Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt: E lsősorban halotti kultuszával: különös mosolyú alakokkal díszített szarkofágjaival sírkamra- festészetével tette ismertté magát

3 Ecseri Etruszk temetkezési hely (sírkamrák)

4 Ecseri Szarkofág

5 Ecseri Átriumos lakóházak, íves boltozat Szobrászat – merev, de realisztikus ábrázolás – szinezés (életszerűbb) Falfestészet – fejlett rajztechnika - sírkamrafestészet

6 Ecseri Etruszk sírkamrafestmény

7 Ecseri Etruszk sírkamrafestmény

8 Ecseri Itália középső részén több, egymással rokon nyelvű italicus törzs élt I.e. 800 körül kiváltak közülük és a Palatinuson telepedtek le azok a latin pásztorok, akik i.e. 753-ban Rómát megalapították

9 Ecseri I.e i.e. 31-ig köztársaság 3 i.sz. 476-ig császárság 1 i.e. 510-ig királyság

10 Ecseri Tudomány - latinbetűs írás, költészet napos naptári év - matematika, fizika, csillagászat - magas szintű mérnöki tudomány - orvostudomány - jogrend (i.e. 212 – polgári jog)

11 Ecseri Vallás: - többistenhit Vallásukba bekerültek a görög istenek Zeusz – Jupiter Aphrodité - Vénusz Héra - Juno Athéné - Minerva Arész - Mars Virtus - Justicia

12 Ecseri Róma művészetére kezdetben az etruszk, majd a köztársaság korának végéig a görög kultúra volt hatással – a nagy tömegben behozott görög műalkotások és az ott dolgozó görög mesterek révén

13 Ecseri Építészet: A köztársaság első évszázadaiban kialakultak a középület tipusok Építészeti újításukkal felülmúlták a görög építészet Építészeti szerkezet: síkfödém boltív árkád és boltozat több emelet építése

14 Ecseri A jellegzetes római művészet a köztársaság idején, de főleg a császárság alatt fejlődött sokat a gazdasági fellendülés miatt Róma hatalmának legékesebb bizonyí- téka a Forum Romanum volt

15 Ecseri A Forum Romanum a közigazgatási, a politikai, a vallási és a kereskedelmi élet középpontja volt A Forum szépítését a legtöbb császár szívügyének tekintette Legfontosabb épületei a bazilikák, a templomok, diadalívek, amphiteatrum

16 Ecseri

17

18 Forum Romanum,

19 Ecseri A Capitoliumon épített magas pódiumú templom i.e. 6.sz.

20 Ecseri Pantheon (az összes istenek temploma) Agrippa emeltette i.e. 27-ben Hadrianus építtette át i.sz között Két részből áll: - a nyeregtetős oszlopcsarnok (16 db oszlop) - a kupolával fedett kerek rotunda A kupola és a tartó falak magassága megegyezik, átmérője 43,3 m. Súlya 5000 t. A kupola kazettás díszítésű, tetején 9 m-es köralakú nyílás van

21 Ecseri Pantheon

22 Ecseri

23 Pantheon

24 Ecseri A Pantheon kupolája

25 Ecseri A Pantheon belseje

26 Ecseri Építészetükbe átvették a görög dór, ion és korinthoszi oszloprendeket Kedvelték az ion és korinthoszi formákat magába foglaló kompozit oszloprendet: Ión és korinthoszi oszloprend összekeveréséből született Római Leggazdagabb akantusz és voluta Párkánymezejét és a koronapárkányzatot domborművek díszítik

27 Ecseri Colosseum

28 Ecseri A római építészeti elemeket görög oszlop- rendekkel párosították – a boltíveket dór és ion oszlopokkal kombinálták – a boltívek segítségével sík talajon sikerült lépcsőzetes emelkedésű nézőteret kialakítani

29 Ecseri A Vespasianus által elkezdett Colosseum építése is ezt a mintát követi A négy szinten egyre könnyebb oszlopok fogják össze az árkádos nyílásokat A pillérsorok dongaboltozatai fölé kerültek az üléssorok üléssorokat ék alakú lejárók tagolják legfelső emeleten sétafolyosó épült aréna alatt csatornarendszer található

30 Ecseri A Colosseum – Róma legnagyobb amphiteátruma Építését Vespasianus (i.sz ) kezdte - i.sz. 80-ban avatták fel (Domitianus) Az ellipszis alaprajzú épület 188x156 m, az aréna mérete 86x56 m, 90 ezer ember befogadására alkalmas A legkorábbi ismert aréna a pompeji (i.e. 80)

31 Ecseri

32

33 Colosseum motívum

34 Ecseri Róma, Marcellus Színháza, i.e. 13sz

35 Ecseri Augustus Forum,

36 Ecseri Porta Maggiore.

37 Ecseri Porta Maggiore, i.sz. I.sz. két Rómából kiinduló utat áthidaló, emlékműszerűen kialakított szakasz A kétnyílásos kapuzat a romai aquaeductusok (vízvezetékhez tartozó építmény )egyszerű tömör, ívezetes architektúráját követi. magas, félkörős dongaboltozatokkal fedett közlekedő nyílások közrefogó három pillért magasan a járószint fölött keskenyebb, íves záródású nyílások törik át A három pillért tovább bontja a korinthozsi féloszlopok és oromzattal koronázott párkány városkapuként befoglalták a városfalba

38 Ecseri Titus diadalíve, i. sz. 81-ben épült Jeruzsálem bevételének emlékére a Forum Romanum délkeleti végén

39 Ecseri közel négyzetes homlokzatú építményt középen magas kazettázott dongaboltozatú átjárónyílás kétoldalt magas lábazatra állított kompozit oszlopok szegélyezik Az építmény sarkain hasonló háromnegyed- oszlopok állnak gazdag fatagott díszű főpárkány A diadalívet eredetileg Titus császár diadalkocsin álló szobra koronázta. Az átjáró oldalfalain a lábazat és a vállpárkány között domborművek ábrázolják a diadalkocsin bevonuló császárt, ill. a foglyokkal és a zsákmánnyal vonuló diadalmenetet.

40 Ecseri Caesar, Augustus és Marcus Aurelius idejében nagymértékű építkezéseket végeztek - csatornarendszer újjáépítése, - új vízvezeték hálózat építése, - kitűnő utak (Via Appia), - bazilikák, templomok, - színházak, fürdők, cirkuszok, - könyvtárak (görög és latin nyelvű)

41 Ecseri Vízvezeték a Gar folyó felett

42 Ecseri Pompeji színház

43 Ecseri Pompei

44 Ecseri Pompei

45 Ecseri A római művészet vívmányai a diadal- oszlopok és diadalívek, amelyeket az uralkodó tiszteletére építettek

46 Ecseri Septimus Severus diadalíve (i.sz. ~ 200)

47 Ecseri Constantinus diadalíve (i.sz )

48 Ecseri Traianus oszlopa – i.sz a császár dákok elleni hadjáratának és győzelmének emlékére emelték - a 38 m magas oszlop több, üreges belsejű márványhengerből áll

49 Ecseri Traianus oszlopa (i.sz. 113) Az oszlopot mintegy 200 m hosszú dombormű futja körbe spirálvonalban A dombormű legfelső sávjai 30 cm-rel szélesebbek, mint az alatta lévők – perspektíva miatt 2500 alak található rajta

50 Ecseri A Traianus oszlop részlete

51 Ecseri A Traianus oszlop részlete

52 Ecseri A Traianus oszlop részlete

53 Ecseri Római Érmeművészet Az érme, pénzérme vagy fémpénz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készült leggyakrabban korong alakú törvény által szabályozott módon, rendszerint állami vagy uralkodói fennhatóság alatt álló intézmény által kibocsátott fizetőeszköz Két fő típusa: Értékpénz (meghatározott ötvözött) Váltópénz (nemesfém)

54 Ecseri Jelenlegi ismereteink szerint a pénzverés az ie. 7. századba nyúlik vissza Lüdia királya készíttetett elsőként vert pénzt görög poliszban (pl. Argosz, Aigina) is megindult a pénzverés. Az első pénzeket még nem tiszta aranyból vagy ezüstből verték, hanem e kettő természetes keverékéből, ún. elektronból. (nagyság és súly) különböztették meg. Nagy Sándor volt az első, akinek pénzein az istenek ábrázolását emberábrázolás - saját arcképe - váltotta fel. A nagy kiterjedésű ókori államok mindegyikének szüksége volt az egységes pénzrendszer bevezetésére, amely a birodalom egyik fontos kohéziós tényezője volt. Ilyen megfontolásból verette Dareiosz perzsa király is aranypénzét, a dareikoszt. Az ókori rómaiak hatodik királyuk, Servius Tullius idejében (ie. 6. sz.) kezdték meg a pénzverést, görög mintára.

55 Ecseri Marcus Aurelius érméje

56 Ecseri Szobrászat: görög hatás érvényesül, de az egész alakos ábrázolással szemben a rómaiak a mellszobrot és a portrét részesítették előnyben érzelem mentes anatómiailag tökéletes portrék mellőzik az idealizmust,

57 Ecseri Római portrészobrászat Kr. e. 3., 2. sz. Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz. – élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása

58 Ecseri Római portrészobrászat Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége Caracalla portréja. 3. sz. eleje Pompeius Magnus. Kr.e. 1. sz.

59 Ecseri Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.

60 Ecseri Római freskófestészet Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus) Római freskó

61 Ecseri Róma, Pantheon, 170 k.

62 Ecseri A Pantheon tér- és tömegalakítása (alaprajz és metszet)

63 Ecseri Késő római építészet Maxentius bazilikája. 4. század eleje Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300

64 Ecseri Két csopora osztható: 1Pszeudo-Brutus: etruszk hatás 2 Megjelennek a római vonások Lényeges felfogásbeli különbség : A dór vándorlást követő első századokban Görögországban, csak az kaphatott szobrot, aki halálával félistenné, hérósszá magasztosult. Rómában annak lehetett szobra, aki az államot szolgálta, sőt, a szoborállítás jogosságát az utókor akár meg is kérdőjelezhette.

65 Ecseri Férfiportré (i.e. 3. sz.)

66 Ecseri Vénus

67 Ecseri Az első század szobrainál és portréinál már érzelemgazdagabb ábrázolás tapasztalható A legnagyobb fokú hasonlóságra, az ábrázolt személy jellemének és egyéniségének kifejezésére törekedtek, a császárkorban a tekintély, a nagyság ábrázolása került előtérbe

68 Ecseri A primaportai Augustus-szobor, mely hadvezérként ábrázolja a császárt

69 Ecseri Marcus Aurelius

70 Ecseri Festészet: etruszk és görög hatásra alakult ki, csúcspontját az i.e. 1.sz. és i.sz. 1.sz. palotáinak és magánvilláinak falfest- ményei jelentik, a festmények jelentős része elpusztult, nagy jelentőségűek Herculaneum és Pompei palotáiban napvilágra került festmények

71 Ecseri A festmények fennmaradt példányain kifinomult díszítőfestészet, színpompás jelenetábrázolás, táj- és csendéletfestés, mitológiai jelenetek láthatók A teret is képesek voltak érzékeltetni, a távolabbi részleteket lazúrosabb szí- nekkel festették, megtalálható az axonometria kezdetleges alkalmazása is

72 Ecseri Pompeji falfestmény

73 Ecseri Festmény Herculaneumból

74 Ecseri A meghódított területeken, provinciákban, így Pannóniában is jelentős építkezéseket folytattak, jellegzetes római településeket hoztak létre Aquincum, Gorsium, Savaria, stb.

75 Ecseri Aquincum

76 Ecseri Gorsium

77 Ecseri Róma – Augustus korában (i.e 27-i.sz. 14) szentély és templom, - 11 fórum, - 28 nyilvános könyvtár, - 3 színház, 2 cirkusz, 2 amfiteátrum, - 11 therma, 856 kisebb fürdő, palota, 45 ezer bérház, üzlet, 200 pékség, - 5 mesterséges tó


Letölteni ppt "Ecseri i.e. 3000 - i.sz.476. Ecseri Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt: E lsősorban halotti kultuszával:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések