RÓMA i.e. 3000 - i.sz.476.

Az előadások a következő témára: "RÓMA i.e. 3000 - i.sz.476."— Előadás másolata:

1 RÓMA i.e i.sz.476

2 Az ókori Itália északi részén i. e. 8. sz. és i. e. 1. sz
Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt: Elsősorban halotti kultuszával: különös mosolyú alakokkal díszített szarkofágjaival sírkamra- festészetével tette ismertté magát

3 Etruszk temetkezési hely (sírkamrák)

4 Szarkofág

5 Átriumos lakóházak, íves boltozat
Szobrászat – merev, de realisztikus ábrázolás – szinezés (életszerűbb) Falfestészet – fejlett rajztechnika sírkamrafestészet

6 Etruszk sírkamrafestmény

7 Etruszk sírkamrafestmény

8 Itália középső részén több, egymással rokon nyelvű italicus törzs élt I.e. 800 körül kiváltak közülük és a Palatinuson telepedtek le azok a latin pásztorok, akik i.e. 753-ban Rómát megalapították

9 I.e. 753 1 i.e. 510-ig királyság 2 i.e. 31-ig köztársaság 3 i.sz. 476-ig császárság

10 Tudomány - latinbetűs írás, költészet napos naptári év - matematika, fizika, csillagászat - magas szintű mérnöki tudomány - orvostudomány - jogrend (i.e. 212 – polgári jog)

11 Vallás: - többistenhit Vallásukba bekerültek a görög istenek Zeusz – Jupiter Aphrodité - Vénusz Héra - Juno Athéné - Minerva Arész - Mars Virtus - Justicia

12 Róma művészetére kezdetben az etruszk, majd a köztársaság korának végéig a görög kultúra volt hatással – a nagy tömegben behozott görög műalkotások és az ott dolgozó görög mesterek révén

13 Építészet: A köztársaság első évszázadaiban kialakultak a középület tipusok Építészeti újításukkal felülmúlták a görög építészet Építészeti szerkezet: síkfödém boltív árkád és boltozat több emelet építése

14 A jellegzetes római művészet a köztársaság idején, de főleg a császárság alatt fejlődött sokat a gazdasági fellendülés miatt Róma hatalmának legékesebb bizonyí- téka a Forum Romanum volt

15 A Forum Romanum a közigazgatási, a politikai, a vallási és a kereskedelmi élet középpontja volt A Forum szépítését a legtöbb császár szívügyének tekintette Legfontosabb épületei a bazilikák, a templomok, diadalívek, amphiteatrum

16

17

18 Forum Romanum,

19 A Capitoliumon épített magas pódiumú templom
i.e. 6.sz. A Capitoliumon épített magas pódiumú templom

20 Pantheon (az összes istenek temploma)
Agrippa emeltette i.e. 27-ben Hadrianus építtette át i.sz között Két részből áll: - a nyeregtetős oszlopcsarnok (16 db oszlop) - a kupolával fedett kerek rotunda A kupola és a tartó falak magassága megegyezik, átmérője 43,3 m. Súlya 5000 t. A kupola kazettás díszítésű, tetején 9 m-es köralakú nyílás van

21 Pantheon

22

23 Pantheon

24 A Pantheon kupolája

25 A Pantheon belseje

26 Építészetükbe átvették a görög dór, ion és korinthoszi oszloprendeket Kedvelték az ion és korinthoszi formákat magába foglaló kompozit oszloprendet: Ión és korinthoszi oszloprend összekeveréséből született Római Leggazdagabb akantusz és voluta Párkánymezejét és a koronapárkányzatot domborművek díszítik

27 Colosseum

28 A római építészeti elemeket görög oszlop- rendekkel párosították – a boltíveket dór és ion oszlopokkal kombinálták – a boltívek segítségével sík talajon sikerült lépcsőzetes emelkedésű nézőteret kialakítani

29 A Vespasianus által elkezdett Colosseum építése is ezt a mintát követi
A négy szinten egyre könnyebb oszlopok fogják össze az árkádos nyílásokat A pillérsorok dongaboltozatai fölé kerültek az üléssorok üléssorokat ék alakú lejárók tagolják legfelső emeleten sétafolyosó épült aréna alatt csatornarendszer található

30 A Colosseum – Róma legnagyobb amphiteátruma Építését Vespasianus (i.sz ) kezdte - i.sz. 80-ban avatták fel (Domitianus) Az ellipszis alaprajzú épület 188x156 m, az aréna mérete 86x56 m, 90 ezer ember befogadására alkalmas A legkorábbi ismert aréna a pompeji (i.e. 80)

31

32

33 Colosseum motívum

34 Róma, Marcellus Színháza, i.e. 13sz

35 Augustus Forum,

36 Porta Maggiore.

37 Porta Maggiore, i.sz. I.sz. két Rómából kiinduló utat áthidaló, emlékműszerűen kialakított szakasz A kétnyílásos kapuzat a romai aquaeductusok (vízvezetékhez tartozó építmény )egyszerű tömör, ívezetes architektúráját követi. magas, félkörős dongaboltozatokkal fedett közlekedő nyílások közrefogó három pillért magasan a járószint fölött keskenyebb, íves záródású nyílások törik át A három pillért tovább bontja a korinthozsi féloszlopok és oromzattal koronázott párkány városkapuként befoglalták a városfalba

38 Titus diadalíve, i. sz. 81-ben épült Jeruzsálem bevételének emlékére a Forum Romanum délkeleti végén

39 közel négyzetes homlokzatú építményt
középen magas kazettázott dongaboltozatú átjárónyílás kétoldalt magas lábazatra állított kompozit oszlopok szegélyezik Az építmény sarkain hasonló háromnegyed-oszlopok állnak gazdag fatagott díszű főpárkány A diadalívet eredetileg Titus császár diadalkocsin álló szobra koronázta. Az átjáró oldalfalain a lábazat és a vállpárkány között domborművek ábrázolják a diadalkocsin bevonuló császárt, ill. a foglyokkal és a zsákmánnyal vonuló diadalmenetet.

40 Caesar, Augustus és Marcus Aurelius idejében nagymértékű építkezéseket végeztek - csatornarendszer újjáépítése, - új vízvezeték hálózat építése, - kitűnő utak (Via Appia), - bazilikák, templomok, - színházak, fürdők, cirkuszok, - könyvtárak (görög és latin nyelvű)

41 Vízvezeték a Gar folyó felett

42 Pompeji színház

43 Pompei

44 Pompei

45 A római művészet vívmányai a diadal- oszlopok és diadalívek, amelyeket az uralkodó tiszteletére építettek

46 Septimus Severus diadalíve (i.sz. ~ 200)

47 Constantinus diadalíve (i.sz. 312-315)

48 Traianus oszlopa – i.sz a császár dákok elleni hadjáratának és győzelmének emlékére emelték - a 38 m magas oszlop több, üreges belsejű márványhengerből áll

49 Traianus oszlopa (i.sz. 113)
Az oszlopot mintegy 200 m hosszú dombormű futja körbe spirálvonalban A dombormű legfelső sávjai 30 cm-rel szélesebbek, mint az alatta lévők – perspektíva miatt alak található rajta

50 A Traianus oszlop részlete

51 A Traianus oszlop részlete

52 A Traianus oszlop részlete

53 Római Érmeművészet Az érme, pénzérme vagy fémpénz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készült leggyakrabban korong alakú törvény által szabályozott módon, rendszerint állami vagy uralkodói fennhatóság alatt álló intézmény által kibocsátott fizetőeszköz Két fő típusa: Értékpénz (meghatározott ötvözött) Váltópénz (nemesfém)

54 Jelenlegi ismereteink szerint a pénzverés az ie. 7
Jelenlegi ismereteink szerint a pénzverés az ie. 7. századba nyúlik vissza Lüdia királya készíttetett elsőként vert pénzt görög poliszban (pl. Argosz, Aigina) is megindult a pénzverés. Az első pénzeket még nem tiszta aranyból vagy ezüstből verték, hanem e kettő természetes keverékéből, ún. elektronból. (nagyság és súly) különböztették meg. Nagy Sándor volt az első, akinek pénzein az istenek ábrázolását emberábrázolás - saját arcképe - váltotta fel. A nagy kiterjedésű ókori államok mindegyikének szüksége volt az egységes pénzrendszer bevezetésére, amely a birodalom egyik fontos kohéziós tényezője volt. Ilyen megfontolásból verette Dareiosz perzsa király is aranypénzét, a dareikoszt. Az ókori rómaiak hatodik királyuk, Servius Tullius idejében (ie. 6. sz.) kezdték meg a pénzverést, görög mintára.

55 Marcus Aurelius érméje

56 Szobrászat: görög hatás érvényesül, de az egész alakos ábrázolással szemben a rómaiak a mellszobrot és a portrét részesítették előnyben érzelem mentes anatómiailag tökéletes portrék mellőzik az idealizmust,

57 Római portrészobrászat
– élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz. Kr. e. 3., 2. sz.

58 Római portrészobrászat
Caracalla portréja. 3. sz. eleje Pompeius Magnus. Kr.e. 1. sz. Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége

59 Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.
Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.

60 Római freskófestészet
Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus) Római freskó

61 Róma, Pantheon, 170 k.

62 A Pantheon tér- és tömegalakítása (alaprajz és metszet)

63 Késő római építészet Maxentius bazilikája. 4. század eleje
Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300

64 Két csopora osztható: 1Pszeudo-Brutus: etruszk hatás 2 Megjelennek a római vonások Lényeges felfogásbeli különbség: A dór vándorlást követő első századokban Görögországban, csak az kaphatott szobrot, aki halálával félistenné, hérósszá magasztosult. Rómában annak lehetett szobra, aki az államot szolgálta, sőt, a szoborállítás jogosságát az utókor akár meg is kérdőjelezhette.

65 Férfiportré (i.e. 3. sz.)

66 Vénus

67 Az első század szobrainál és portréinál már érzelemgazdagabb ábrázolás tapasztalható
A legnagyobb fokú hasonlóságra, az ábrázolt személy jellemének és egyéniségének kifejezésére törekedtek, a császárkorban a tekintély, a nagyság ábrázolása került előtérbe

68 A primaportai Augustus-szobor, mely hadvezérként ábrázolja a császárt

69 Marcus Aurelius

70 Festészet: etruszk és görög hatásra alakult ki, csúcspontját az i.e. 1.sz. és i.sz. 1.sz. palotáinak és magánvilláinak falfest- ményei jelentik, a festmények jelentős része elpusztult, nagy jelentőségűek Herculaneum és Pompei palotáiban napvilágra került festmények

71 A festmények fennmaradt példányain kifinomult díszítőfestészet, színpompás jelenetábrázolás, táj- és csendéletfestés, mitológiai jelenetek láthatók A teret is képesek voltak érzékeltetni, a távolabbi részleteket lazúrosabb szí- nekkel festették, megtalálható az axonometria kezdetleges alkalmazása is

72 Pompeji falfestmény

73 Festmény Herculaneumból

74 A meghódított területeken, provinciákban, így Pannóniában is jelentős építkezéseket folytattak, jellegzetes római településeket hoztak létre Aquincum, Gorsium, Savaria, stb.

75 Aquincum

76 Gorsium

77 Róma – Augustus korában (i.e 27-i.sz. 14)
- 423 szentély és templom, fórum, nyilvános könyvtár, - 3 színház, 2 cirkusz, 2 amfiteátrum, therma, 856 kisebb fürdő, palota, 45 ezer bérház, üzlet, 200 pékség, - 5 mesterséges tó