Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10 perc Szoli’ Szegények a világban Szegények aránya teljes népességhez viszonyítva.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10 perc Szoli’ Szegények a világban Szegények aránya teljes népességhez viszonyítva."— Előadás másolata:

1

2 10 perc Szoli’

3 Szegények a világban

4 Szegények aránya teljes népességhez viszonyítva

5

6 Esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. Tiltott minden olyan magatartás, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. Tény azonban, hogy például a nem, a nyelv, a származás, a szexuális irányultság, valamilyen fogyatékosság – s a felsorolás még hosszan folytatható lenne – már akár születésétől fogva hátrányosabb helyzetbe hozhat valakit embertársainál. Gyökeresen eltérő lehetőségekkel, várakozá­ sokkal vághat neki az életnek egy szegény, vidéki, alacsony műveltségű családban felnövő kislány és egy jómódú, nagyvárosi, értelmiségi családból való fiúgyermek. Éppen ezért nem elegendő annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg; az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik (lásd a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról). Ezen intézkedések megtétele elsősorban állami feladat, de bizonyos kötelezett­ségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az ilyen pozitív diszkrimináció – az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján – nem alkotmányellenes, hiába sérti formálisan az egyenlő elbánás követelményét. A pozitív diszkrimi­náció korlátja, hogy nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A modern jogrendszerek alapvető elve a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. Tiltott minden olyan magatartás, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. Tény azonban, hogy például a nem, a nyelv, a származás, a szexuális irányultság, valamilyen fogyatékosság – s a felsorolás még hosszan folytatható lenne – már akár születésétől fogva hátrányosabb helyzetbe hozhat valakit embertársainál. Gyökeresen eltérő lehetőségekkel, várakozá­ sokkal vághat neki az életnek egy szegény, vidéki, alacsony műveltségű családban felnövő kislány és egy jómódú, nagyvárosi, értelmiségi családból való fiúgyermek. Éppen ezért nem elegendő annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg; az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik (lásd a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról). Ezen intézkedések megtétele elsősorban állami feladat, de bizonyos kötelezett­ségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az ilyen pozitív diszkrimináció – az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján – nem alkotmányellenes, hiába sérti formálisan az egyenlő elbánás követelményét. A pozitív diszkrimi­náció korlátja, hogy nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

7 Az iskolázottság hatása az egyének munkaerő-piaci helyzetére  Az iskolázottság kétféleképpen is javítja az egyén munkaerő-piaci helyzetét. Egyrészt növeli elhelyezkedési esélyeit, másrészt az elérhető kereset szintjét is emeli. Foglalkoztatás iskolai végzettség szerint  Magyarországon a foglalkoztatottság függ az egyén iskolai végzettségétől. A nemzetközi összehasonlításban alacsony hazai aggregált foglalkoztatási rátát jelentős mértékben az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatásbeli elmaradása magyarázza. Az OECD- országokkal összehasonlítva Magyarországon az alacsony iskolai végzettségűek (alapfokú vagy alsó középfokú végzettségűek) 37%-os foglalkoztatási rátája a legalacsonyabbak közé tartozik. A közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása viszont nem alacsonyabb, mint az OECD-országokban általában. A munka- gazdaságtani kutatások megállapították, hogy az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatási elmaradása nem a magyar munkaerő életkori összetételének és nem is az alacsony iskolázottságúak relatíve magas kereseteinek a következménye. Egy lehetséges magyarázat a magyar munkaerő általánosan jellemző alacsony tudásszintjével függ össze. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarok teszteredményei minden iskolázottsági szinten elmaradnak az EU- tagországok átlagától. Lehetséges, hogy ennek következtében az alacsony iskolázottságúak tudásszintje nem éri el azt a szintet, amely mellett foglalkoztathatóak lennének. Ugyanakkor a magyar munkavállalók alacsonyabb szintű tudása sem magyarázza meg teljesen az alacsonyabb foglalkoztatottságot. A kevésbé iskolázott magyarok foglalkoztatása alacsonyabb a hasonló életkorú és hasonló emberi tőkével rendelkező külföldiekhez képest is.

8

9 SZOLIDARITÁS

10  … hogy a szegény gyerekek is felhőtlenül gondtalan és boldog életet élhessenek  Nekünk kell cselekedni mert ha mi nem csinálunk semmit akkor más sem

11  Mert szükség van rá!

12

13 …hogy ne kelljen ilyen arcokat látnunk

14 SZOLIDARITÁS…

15  …HOGY NEKI IS UGYAN ANNYI ESÉLYE LEGYEN MINT EGÉSZSÉGES TÁRSAINAK

16 Az esélyegyenlőségért

17 Nemi esélyegyenlőség AAAAz elmúlt 30 évben az Európai Unió valamennyi szakpolitikájának kialakítása során a nemek közti esélyegyenlőség érvényesítésére törekedett. Ennek eredményeképpen számos kézzel fogható eredmény született a nők és férfiak egyenlő bérezése, a nők hátrányos megkülönböztetése, és az ellenük irányuló erőszak visszaszorítása terén.

18

19 A számok beszélnek!

20 A vizsgálatban résztvevő hallgatók:  20,8% első éves  33,7% második éves  22,7% harmadéves  14,7% negyedéves  7.3% ötödéves hallgató.

21 Saját becslésük szerint:  1,0% nagyon jómódban él,  17,2%-a a hallgatóknak jómódú,  51,4% átlagos anyagi körülmények között,  21,2% nem jómódú és  6,4% valotta magát szegénynek,  0,7% nem tudta megítélni.

22 A hallgatók Önbecslése alapján elmondható, hogy a hallgatók:  11,6%-ának kitűnő az egészségi állapota,  26,0%-nak nagyon jó,  35,0%-nak jó,  22,0%-nak megfelelő,  4,3%-nak rossz.

23  Amint látják, ez a diagramm igazolja, hogy a halálozás oka legtöbb esetben összefüggésben van a drog, alkohol és a cigaretta használatával.

24 Halálozási arányszámok két fő halálok szerint 1993-ban  1/Ez a diagram rosszindulatú daganat halálok arányát mutatja Magyarországon és más országokban. Magyarország az első!!  Hogyan következtethetünk ezekből a számokból a magyar lakosság kávé- és cigarettafogyasztási szokásaira?

25  2/Ez a diagram a Keringési betegségek által meghalt emberek halálozási arányszámok két fő halálok szerint 1993-ban. Magyarország a 3.helyen áll.

26 Születéskor várható átlagos élettartam  A statisztikák szerint Magyarország lakosai, különösen a férfiak, a gazdaságilag fejlettebb, környező országokhoz képest lényegesen rövidebb ideig élnek. Ráadásul a születéskor várható élettartam nem emelkedik az elvárható ütemben, a férfiak esetében pedig egyenesen csökkent a 70-es évek végétől a 90- es évek közepéig. Nők születéskor várható élettartama 1970 és 2001 között Férfiak születéskor várható élettartama 1970 és 2001 között

27  A Cordelia tanácsadó és elemző rendszer alapvető célja az egészségmegőrzés segítése és a magyar populáció legmagasabb kockázatnak kitett csoportjainak felderítése. A népesség csüggesztő egészségi állapota, a más országokhoz képest kiugróan rossz statisztikák igen sok esetben az életmód változtatásával javíthatók lennének. Az alábbi ábra az életmóddal szorosan összefüggő vérnyomás, dohányzás és koleszterin-szint szív- és érrendszeri kockázatot növelő hatását mutatja, férfiak esetén. Látható, hogy a helytelen életmód következtében a kockázat akár tízszeresére is nőhet!

28 Szolidaritás az Európai Unióban.  A szegény országok támogatására fordított pénz több mint fele az Európai Unióból és annak tagállamaiból származik. Az Unió ezáltal több segélyt nyújt a rászoruló országoknak, mint bármely más adományozó. Fontos cél, hogy az emberek tiszta vizet ihassanak és kövezett utakon közlekedhessenek, a fejlesztési politika azonban ennél többről szól. Az Európai Unió a kereskedelmet is felhasználja annak érdekében, hogy a fejlesztésnek lendületet adjon: megnyitja piacait a szegény országok exportcikkei előtt, és arra ösztönzi őket, fonják szorosabbra kereskedelmi kapcsolataikat egymással.

29  Az EU fejlesztési politikájának két alappillére a kereskedelem és a segélynyújtás. Az Unió e két tevékenység révén vállal részt a fejlődő országokban uralkodó szegénység felszámolásában, illetve azokban az erőfeszítésekben, melyek e területeket kívánják bekapcsolni a globalizált világgazdaság vérkeringésébe.

30 Esélyegyenlőségi tervek

31  A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód  A Nyugat-Magyarországi Egyetem a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését.  Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre.  A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára.

32  Az emberi méltóság tiszteletben tartása  A Nyugat-Magyarországi Egyetem a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét.  Fontos feladatnak tekintik a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

33 Saját ötleteink! Orsi ötletei: -Több rendezvény szervezése -Reklámfilmek rendezése -Figyelemfelkeltő programok -Nemzetiségi találkozók szervezése -Adomány gyűjtés -Verseny szervezése(meghatározot t anyagból Activity, csapat versenyek…) -Segély napok szervezése…stb  Heni ötletei -Több helyen legyen segélyszervezet -Élelem osztás -Káros szenvedélyek megvételénél a korhatár emelése(alkoholt ne 18 hanem 20 tól lehessen megvásárolni…stb) -

34  Partneri kapcsolat, együttműködés  A partnerség elvének érvényesítésére törekedni kéne azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakítunk ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett.

35  Társadalmi szolidaritás  A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál.  Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése.

36  A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért méltányos és rugalmas intézkedéseket kellene kidolgozni, amely elősegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megőrzését.


Letölteni ppt "10 perc Szoli’ Szegények a világban Szegények aránya teljes népességhez viszonyítva."

Hasonló előadás


Google Hirdetések