Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információk rendszerezése a könyvtárban 2014. március Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információk rendszerezése a könyvtárban 2014. március Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára"— Előadás másolata:

1 Információk rendszerezése a könyvtárban március Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára

2 Könyv – dokumentum – információ Könyvtár típusai, jellemzői, feladatai A könyvtár olyan intézmény, amely a szétszórtan jelentkező és önmagában áttekinthetetlen információ tömeget összegyűjti, rendszerezi/feldolgozza, megőrzi/tárolja és szolgáltatja. Ezzel lehetővé teszi, hogy bárki megtalálhassa a számára szükségeset. Információgyűjtés Gyűjtött információ feldolgozása Gyűjtött információ tárolása Gyűjtött, feldolgozott és tárolt információ szolgáltatása

3 3 Az információ ismeretelmélet szempontú megközelítésben: „…olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.” ( Drótos László: Informatikai jegyzetek

4 4 Dokumentumok fajtái Dokumentum = Információ hordozó + információ Osztályozás szempontjai Információ hordozó szerint ( kő, fa, agyag, papirusz, pergamen, papír, mágnesszalag, mágneslemez, CD, CD-ROM, DVD) Publicitás (egyediek pl. oklevél, sokszorosítottak; kettő között található az ún. szürkeirodalom) Időszakosság (egyszeri megjelenésűek pl. könyvek, időszaki kiadványok pl. hírlapok, folyóiratok, évkönyvek) Az információ aktualitása szempontjából: primer, szekunder… Gyakorlatban jelen van a felsorolt kategóriák szinte minden kombinációja (kivétel: papiruszon vagy agyagtáblán közölt szoftver )

5 5 E-könyvek, e-folyóiratok Az elektronikus, mágneses vagy magnetooptikai hordozón tárolt dokumentum e-folyóirat elektronikus eszközökkel létrehozott, digitális formában tárolt folyóirat e-könyv Digitálizált könyvek (állagmegóvás vagy forrásmegosztás céljából) Nem képformátumú, hipertext alapú e-könyvek

6 6 Dokumentumok azonosítói Könyv: ISBN – International Standard Book Number , (nyomtatott), (elektronikus) Időszaki kiadvány (folyóiratok, sorozatok): ISSN - International Standard Serial Number , X (nyomtatott), X (online) Digitális objektumok - szövegek, képek, hanganyagok és audiovizuális művek: DOI – Digital Object Identifier DOI: /j.forpol (Web od Science adatbázis, Forest Policy and Economic cikke)

7 7 Szakirodalom Az írásos dokumentumok lehetnek kézzel írottak vagy nyomtatottak Nyomtatott kiadványok lehetnek időszaki kiadványok - újságok, folyóiratok Egyszeri megjelenésűek – könyvek Könyvek tartalom szerint lehetnek: Ismeretközlő – tudományos, szakkönyv, ismeretterjesztő Szépirodalmi művek Ismeretközlés tudásgyarapítás céljából = szakirodalom

8 8 Szakirodalmi publikációk számának exponenciális növekedése Évente kb. 60 millió oldalnyi publikált szakirodalom, ezer tudományos folyóirat, 200 ezer szakkönyv

9 9 Szakirodalom feldolgozása Megjelenítés, rendszerezés, feldolgozás, szolgáltatás UNESCO által koordinált tudományos tájékoztató szervezetek: IFLA - International Federation of Library Associations FID – Fédération Internationale de la Documentation UNISIST – United Nations Information System for Science and Technology

10 10 Tudományos kommunikáció Tudományos kommunikáció csatornái Formális csatornák - szakkönyvek, tudományos folyóiratok, különlenyomatok Informális csatornák - jelentések (reportok), preprintek, konferencia anyagok Szakirodalom osztályozása Elsődleges- primer Új információkat közöl - kutatási jelentések, konferenciaanyagok, folyóiratok, disszertációk, szabványok, szabadalmak Másodlagos – szekunder Az elsődleges dokumentációkat dolgoz fel - szakkönyvek, kézikönyvek, enciklopédiák, szakfordítások, összefoglaló cikkek, referátumok, bibliográfiák, katalógusok Harmadlagos – tercier Bibliográfiák bibliográfiája, folyóiratok és könyvek címjegyzéke, adatbázisok katalógusai

11 11 Szürke irodalom A műfaj, téma és az információ hordozótól függetlenül azt jellemzi, hogy nehezen hozzáférhető és kívül marad a kereskedelmi kiadási- terjesztési hálózaton Szürke irodalom, mint információforrás Térben (országonként) és időben is változó, mi tartozik a szürke irodalom közé. ( doktori disszertációkat vagy a szabadalmi dokumentumok példája) Szürkeirodalom tipikus példái a kormányzati és tudományos intézetek, az üzleti élet szereplői által kibocsátott dokumentumok Szürke irodalom lelőhelyei GreySource válogatás A GL-Compendium GreyNet Literature Report

12 12 Tájékozódás a szakirodalomban Szakirodalom értékelése Bibliometria, Tudománymetria A bibliometria a 20. század hetvenes éveiben indult el a tudománnyá válás útján. Bibliometria a publikációk mennyiségi viszonyaival foglalkozó tudományág, törvényszerűségei statisztikus érvényességűek. A tudományos szakirodalom növekedése hozta létre. Fő vizsgálati területe a primer szakirodalom – elsősorban a folyóiratok és a folyóiratokban közölt cikkek. Bibliometria gyakorlati szakterületei a könyvtár (=libriometria) és a tudomány (=tudománymetria) Tudománymetria: azoknak a mennyiségi módszereknek az összessége, amelyek az információs folyamatként értelmezett tudomány vizsgálatával foglalkoznak. Törvényszerűségei statisztikus érvényességűek

13 13 Tudományos teljesítmény Elismerés mércéje az idézés Tudományos teljesítmény értékelése Szakértői értékelés (peer review) – lektorálás (EBSCO adatbázis, Scirus webkereső) Idézetelemzés – közvetlen idézettség vizsgálata

14 14 Tudományos publikációk A tudományos publikáció jellemzői (mutatói) –az idézettség- hányan és kik hivatkoznak a publikációra –a publikációt közlő folyóirat impakt faktora Impakt Faktor (impact factor = IF) Valamely folyóirat tavalyi és tavalyelőtti cikkeinek átlagos idézettsége Impakt faktor a tudományos folyóirat legfontosabb mutatója. Minél nagyobb egy folyóirat impakt faktora, annál „értékesebbnek” tekinthető, a benne publikált cikk is rangosabbnak számít.

15 15 ISI - Institute for Scientific Information Tudományos információszolgáltató Eugene Garfield alapította ban. Jelenleg Thomson Scientific Bibliográfiai adatbázisokat szolgáltat, foglalkozik a tudományos folyóiratok tudományos körökben objektívnek elfogadott rangsor megalkotásával. A mutató az IF. ISI adatbázisai: SCI – Science Citation Index SSCI – Social Science Citation Index AHCI - Arts and Humanities Citation Index A fenti adatbázisokat tartalmazza a Web of Science (WOS) Az ISI bibliográfiai adatbázis-csomagja és citációs indexszolgáltatása Elérhető az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) által. Az adatbázis segítségével megállapítható, mely folyóiratokra történik leggyakrabban hivatkozás és kik hivatkoznak rá. JCR - Journal Citation Reports: Science Edition és Social Sciences Edition vezető tudományos folyóiratok IF szerinti rangsorolása

16 16 Könyvtár funkciói Kulturális – a felhalmozott emberi tudás és kultúra dokumentumainak gyűjtése, rendszerezése, őrzése és rendelkezésre bocsátása Együttműködés: információforrások beszerzésében, feldolgozásában és használatában. Digitalizálás, elektronikus dokumentumok és információforrások Közművelődési – lakossági művelődési és szórakozási magánfogyasztás alternatívájának megteremtése Könyvtárhasználók igényeinek kielégítése: nyílt könyvtár, korlátlan könyvtárhasználat „Éjjel-nappal” szolgálat Információközvetítő – virtuális/digitális tájékoztatás, információ szolgáltatás „könyvtár jön el az olvasóhoz” Ismeretközvetítő – szolgáltatások az oktatás és a kutatás igényeinek kielégítésére Oktatás, komplex tájékoztatás az oktatás és kutatás részére

17 17 Könyvtár típusok Könyvtári, közgyűjteményi rendszerben elfoglalt hely és szerep szerint: Nemzeti könyvtár – OSZK, DE Közművelődési könyvtár – FSZEK, megyei, városi Szakkönyvtár – OMgK, OPK, Országgyűlési Könyvtár, KSH Felsőoktatási könyvtár – egyetemi, főiskolai Iskolai könyvtár Egyházi könyvtárak, magán könyvtárak Hozzáférés szerint: Nyilvános Nem nyilvános Korlátozottan nyilvános

18 18 Elektronikus-, digitális-, virtuális könyvtár Elektronikus könyvtár Az elektronikus dokumentumok gyűjtését, tárolását, rendszerezését, keresését, megjelenítését (szolgáltatását) biztosító valós vagy virtuális tér Digitális könyvtár - digitalizált dokumentumok könyvtára Digitalizálási projektek: nemzeti projektek (MEK, Neumann-Ház, Nemzeti Digitális Adattár, Magyar Digitális Képkönyvtár) Nemzetközi projektek: EU:Europeana, UNESCO: World Digital Library Virtuális könyvtár – azonosítók (linkek) rendezett gyűjteménye

19 19 Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára Felsőoktatási (egyetemi) könyvtár Az egyetemen folytatott oktató és tudományos kutató tevékenység segítése Központi könyvtár – NymE KK rendszere Tagkönyvtárak: Apáczai Csere János Kar Könyvtára (Győr), Benedek Elek Kar Könyvtára (Sopron), Mezőgazdaság- és Élelmiszer tudományi Kar Könyvtára (Mosonmagyaróvár), Geoinformatikai Kar Könyvtára (Székesfehérvár) Savaria Egyetemi Könyvtár (Szombathely) Szakkönyvtár Országos feladatkörű szakkönyvtári feladatok Gyűjtőterülete: erdészet, faipar, geodézia és e tudományok határterületei Nyilvános könyvtár

20 20

21 21 A magyar könyvtárosság etikai kódexe I. Könyvtárosi etika A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik. II. Alapértékek A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség, a szellemi szabadság és az információ szabadsága mellett. III. Könyvtárosi hivatás A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használók iránt tiszteletet és odaadást, valamint állandóan fejlődő szakismereteket és készségeket kíván meg. A könyvtáros szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan előnyét vagy hasznát kizárva hozza meg. IV. A gyűjtemény gondozása A könyvtáros felelősséggel tartozik az emberiség, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzéséért. Gyűjteményépítő munkáját a használók igényeire és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel ellentétes műveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi. V. A könyvtárhasználók szolgálata A könyvtáros és a használó viszonya az egyenrangú partnerségen és a kölcsönös bizalmon nyugszik. A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek között a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlő elbánáshoz; a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére. VI. Az információk közvetítése A könyvtáros tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információkhoz. Segítséget nyújt az információs források és eszközök használatához. Legjobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfelelő, személyre szabott információt nyújt. VII. Könyvtárosi szakmai közösség A könyvtáros őrzi és növeli a könyvtárosi szakma tekintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együttműködésben. Készségesen osztja meg tudását és tapasztalatait. VIII. A könyvtár mint munkahely A könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt, és tiszteletben tartja fenntartójának céljait és érdekeit. Beosztottként és vezetőként egyaránt a legjobb tudása szerint járul hozzá a könyvtár feladatainak teljesítéséhez és a munkahelyi közösség erősítéséhez. IX. Társadalmi kapcsolatok A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és együttműködésre készen fordul más szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a szellemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés jogát. X. Az etikai kódex érvényesülése Az etikai kódexben foglalt követelmények a könyvtárosok tevékeny közreműködésével valósulnak meg. Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói egy etikai bizottság felállításával segítik elő. * * * A magyar könyvtárosság etikai kódexét a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége és az In­formatikai és Könyvtári Szövetség elnöksége január 17-én bocsátotta ki. (http://www.ki.oszk.hu/old/dok/alairtkodex.pdf)

22 22 Könyvtári munkafolyamatok Igényfelmérés Megrendelés Érkeztetés, feldolgozás Tartalmi feltárás Állományi elhelyezés Kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés Elektronikus információszolgáltatások Egyéb szolgáltatások (szelektív információszolgáltatás, szakirodalmi kutatás, kiadványok stb.)

23 23 Könyvtári munkafolyamatok gépesítése Számítógépes technológiák fejlesztése Könyvtári igény jelentkezése Integrált könyvtári rendszerek (modulos felépítés) MARC – ( Machine-Readable Cataloging) formátum Bibliográfiai rekordcsere – Z39.50 szabvány

24 24 MARC formátum Corvina rendszerben

25 Információgyűjtés Könyvtártípusok - Könyvtár szerepe, feladata (küldetésnyilatkozat) A gyűjtendő információk tartalmának és az információforrások körének meghatározása (gyűjtőköri szabályzat)

26 Gyűjtött információ feldolgozása Formai feldolgozás: számbavétel és azonosítás Tartalmi feldolgozás: a gyűjtött információ tartalmának tárgyszavakkal, ETO-jelzettel való ellátása

27 Gyűjtött információ tárolása és szolgáltatása Cédulakatalógus Katalóguscédula a dokumentum névjegye Katalóguscédula adatcsoportjai Cédulakatalógus főbb típusai: Szerzői-, cím-, szak-, raktári jelzet- Adatbázis Az információk logikai kapcsolataikkal együtt tárolt, tehát visszakeresésre alkalmas, elektronikusan tárolt halmaza Bibliográfiai tétel = rekord

28 OPAC = online public access catalog Nyilvános számítógépes katalógus integrált könyvtári rendszer része Javapac Webopac Grafikus felület Bibliográfiai adatbázis Információ egység – bibliográfiai leírás – bibliográfiai rekord Bibliográfiai rekord szerkezete - adatmező, almező

29 29 NymE Központi Könyvtárának webOPAC katalógusa

30 30 Katalógus cédula és elektronikus katalógus (OPAC adatbázis) rekordja

31 Adatbázisok osztályozása Működési cél szerint (pl. dokumentációs célú könyvtári adatbázisok) Felhasználás helye szerint (pl. államigazgatás, ipar, kereskedelem, közgyűjtemények) Felhasználási szakterület szerint (általános jellegű, interdiszciplináris, szakterületi adatbázisok) Funkció szerint (Forrásra hivatkozó-,pl. bibliográfiai szakirodalmi adatbázisok, forrás vagy forrástípusú adatbázisok)

32 Információkeresőnyelv Az a nyelv, amely alkalmas az információk és az információkereső kérdések leírására, azaz természetes nyelven megfogalmazott kérdések szabályozott nyelvre történő lefordítására Információkeresés (pl. Internet sokféle, heterogén anyagában) Információvisszakeresés (Information retrieval) (pl. az OPAC-ban)

33 33 Az információkereső nyelvek típusai Hierarchikus pl. ETO Mellérendelő - tárgyszóindexek (tárgyszavak) Szemantikai (relációs) – tezaurusz (deszkriptorok) Tárgyszó: A mű tartalmára utaló természetes nyelvi kifejezés, az információkereső nyelv eleme Kulcsszó: A rekord mezőiben tárolt szavak bármelyike.

34 Az információkereső nyelvek ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás Egyetemes Tizedes Osztályozás az emberi ismeretek egészét átfogó információs nyelv, decimális jelzetelésű osztályozási rendszer, amely az indexelésre és a keresésre számjelzetekkel szimbolizált fogalomrendszert használ. Az ETO osztályai a felosztás alapjául megválasztott megkülönböztető ismertetőjegyek alapján lépcsőzetesen vannak tovább bontva, csoportosítva.

35 35 ETO táblázatok felépítése és jelzete 0 – Általános kérdések 1 – Filozófia. Pszichológia 2 – Vallás. Teológia 3 – Társadalomtudományok 4 – (jelenleg betöltetlen főosztály) 5 – Matematika és természettudományok 6 – Alkalmazott tudományok (630* Erdészet OTO) 7 – Művészetek. Játékok. Sport 8 – Nyelvészet és irodalom 9 – Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

36 36 Az információkereső nyelvek Tezaurusz A tárgyszavak és osztályozók rendszere, mely a fogalmi hierarchiát is feltünteti. Elemei: deszkriptorok Pl.: A deszkriptorok hierarchiáját kifejező leggyakoribb relációk: nem -- faj ; egész -- rész; ok -- okozat -- következmény stb.

37 37 Forest Science Database tezaurusza

38 A gyűjtött, feldolgozott és adatbázisban tárolt információ keresése Információkeresés folyamata: Interjú a keresést végző személlyel (vagy öninterjú) Kereső profil kialakítása a téma megfogalmazása, szerzők, kifejezések, tárgyszavak - kutató intézetek, felsőoktatási intézmények, konferenciák -folyóiratok, adatbázisok, internetes források A keresési stratégia megfogalmazása – keresési stratégiák A keresési stratégia végrehajtásának szükséges feltétele Parancsnyelv(ek) ismerete és alkalmazása (CCL információkereső nyelvi parancsok használata) Boole operatorok használata (AND, OR, NOT…)

39 Integrált könyvtári rendszerek Magyarországon CORVINA – Nyugat-magyarországi Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár AMICUS – Országos Széchényi Könyvtár ALEPH – Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia, Veszprémi Egyetem TINLIB – Szent István Tudományegyetem, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet HUNTÉKA – Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem OLIB – Zrínyi M. Nemzetvédelmi Egyetem

40 40 Magyarországi elektronikus katalógusok és más adatbázisok Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis EPA l l HUNOPAC - Könyvtári információk, adatbázisok, elektronikus könyvtárak Magyarországon MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa MEK - Magyar Elektronikus Könyvtár MOKKA - Magyar Országos Közös Katalógus NAVA - Nemzeti Audiovizuális Archívum NDA- Nemzeti Digitális Adattár ODR - Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - Lelőhely-adatbázis

41 41 Külföldi elektronikus katalógusok The European Library Osztrák egyetemi könyvtárak közös katalógusa LibDex - The Library Index ( könyvtár elérhetősége)

42 42 Ajánlott irodalom Csermely Péter et al.: Kutatás és közlés a természetudományokban, Budapest, Osiris, Horváth Tibor, Papp István szerk.: Könyvtárosok kézikönyve 1-5 köt. Budapest, 2003, Osiris K. Ungvári Rudolf - Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Budapest, 2002, Typotext. Katsányi Sándor: Információ, dokumentum, könyvtár. Budapest, 2001, Könyvtári Intézet. Tószegi Zsuzsanna: Multimédia a könyvtárban. Budapest, 1997, Akadémiai K. Drótos László: Informatikai jegyzetek Elektronikus könyvtári értelmező szótár

43 43 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Információk rendszerezése a könyvtárban 2014. március Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára"

Hasonló előadás


Google Hirdetések