Reguly Antal (1819–1858) északi-uráli térképezése (1843−1846) Klinghammer István Gercsák Gábor ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék.

Az előadások a következő témára: "Reguly Antal (1819–1858) északi-uráli térképezése (1843−1846) Klinghammer István Gercsák Gábor ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék."— Előadás másolata:

1 Reguly Antal (1819–1858) északi-uráli térképezése (1843−1846) Klinghammer István Gercsák Gábor ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

2 Korai ábrázolások Ptolemaioszi örökség Sigismund Herberstein (1486−1566) Pjotr Godunov (?−1670) Szemjon Remezov (1642−1720 után) Ivan Kirilov (1689−1737) Joseph-Nicolas Delisle (1688−1768) Mihail Lomonoszov (1711−1765)

3 Az Urál Ny−K irányú ábrázolása Ptolemaiosz után (1482, Ulm)

4 Az Urál meridionális irányú rajza (Herberstein, 1549)

5 A valóságnak megfelelő Urál (Godunov, 1667)

6 Északi-Urál (Kirilov)

7 Korai ábrázolások Ptolemaioszi örökség Sigismund Herberstein (1486−1566) Pjotr Godunov (?−1670) Szemjon Remezov (1642−1720 után) Ivan Kirilov (1689−1737) Joseph-Nicolas Delisle (1688−1768) Mihail Lomonoszov (1711−1765)

8 Reguly Antal útjai

9 Reguly az Északi-Urálban

10 Az Urál és az Urálon túl térképezése 1843: Vogulföld, első térképvázlatok 1843–1845: 440 ezer km² terepi bejárása 1845: Orosz Földrajzi Társaság, Pétervár 1846: A térkép tisztázása –Bőséges névrajz, vízrajz, települések, utak –Néprajzi határok, művelési ágak 1847, 1848, 1850: A sokszorosított térkép a Hofmann-expedíció útikalauza

11 Reguly Antal térképe 1846, Szentpétervár, kőnyomat (1906) Északi szélesség 58°−70° között Keleti hosszúság 72°−89° között Kb. 1,1 millió km² terület Kb. 1: 1 200 000 méretarány 76 x 108 cm-es lapméret 16 kasírozott szelvény Közel 600 földrajzi név

12 A térképnyomat címlapja

13 A nyomtatott térkép címmezeje

14 A térkép jelmagyarázata

15 A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke (kézirat)

16 A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke

17

18 Az Ob alsó szakasza (kézirat)

19 Az Ob alsó szakasza

20

21 A térkép méltatása (St. Petersburg Zeitung, 1847) „Reguly lankadatlan szorgalommal vizsgálta és megfigyelte a vogulok országát és népét, akiket ő a magyarok legközelebbi nyelvrokonainak tart. Térképével és a hozzáfűzött magyarázatokkal Oroszország néprajzának és földrajzának tudományában egy meglehetősen nagy terra incognita felfedezője lett.”

22 Sértés és elégtétel 1853: A Hofmann-jelentés I. kötete nem említi Reguly forrástérképét A jelentés II. kötete: Hofmann-dedikáció és „Reguly … nemcsak megfigyelései eredményét bocsátotta rendelkezésükre, hanem … az Északi-Urál térképét is elkészítette. Ez nagy hasznára volt az expedíciónak, mert hegyek és folyók nevének tömegét, települések helyét és elnevezését jegyezte fel.”

23 Előadások 1856: MTA, Reguly előadásai a térképekről 1857: Bécs, Földrajzi Társaság, alelnöke: „Összehasonlítottam a Reguly által készített térképvázlatot az expedíció később készült térképével, és a pontos csillagászati megfigyelések előnyét az utóbbira nézve el kell ismernem. Reguly térképének ennek ellenére az a nagyobb érdeme, hogy a vízfolyásokat és hegyvonulatokat pontosabban ábrázolja, valamint az ott előforduló tárgyakat pontosabban megjelöli.”

24 Élet a térkép után Az Urál-térképpel nem foglalkozott többet Kartográfiai érdeklődése megerősödött Személyes szakmai kapcsolatokat épített ki –domborzatábrázolás –terepi térképezés –térképkészítés 1858: Reguly Antal váratlan halála

25 Reguly önértékelése „… az érdem, melynél fogva amaz örök homállyal fedett tájakat az ethno- és geográfiai tudás színvonalára emeltem, nem lehet, hogy tőlem megvonassék.” Reguly második akadémiai előadása, MTA, 1856. június 30.