Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kell-e s van-e magyar tengertérképezés? Budapest, 2003. május 20. Márton Mátyás MFTTT Kartográfiai Szakosztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kell-e s van-e magyar tengertérképezés? Budapest, 2003. május 20. Márton Mátyás MFTTT Kartográfiai Szakosztály."— Előadás másolata:

1 Kell-e s van-e magyar tengertérképezés? Budapest, május 20. Márton Mátyás MFTTT Kartográfiai Szakosztály

2 A személyes indíttatásról A kezdetekről: középiskola, egyetem Kartográfiai Vállalat ELTE Térképtudományi, majd Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

3 Magyar tengerkutatás? Miért ne? Ha van magyar űrkutatás! Személyes érdeklődés két oka egy ellentmondás: ELTE Geofizika – lemeztektonika: dinamikus tengerkép Kartográfiai Vállalat – sematikus ábrázolású térképek „üledékgyűjtő tál”

4 A kezdetek: ismerkedés a morfológiával Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc Két dolgozat 1966 – A Bükk hegység földrajza, különös tekintettel a karszjelenségekre A Bükk tömbszelvénye

5 1967– Nem karrosodó kőzetek lepusztulásformái A dolgozat egy részlete

6 ELTE: két diplomamunka 1974 – geofizika A Pannon-medence tektonikája A Pannon-medence tektonikája A 41 ábra (főképpen térképek) egyike a diploma- munkából: A 100 év alatt (1859– 1958) felszabadult szeizmikus energia Magyar- országon (szerk. M. M., 1974)

7 1975 – kartográfia Geofizikai földgömbök szerkesztése Geofizikai földgömbök szerkesztése A földgömb- készítés lépései

8 Kartográfiai Vállalat (Cartographia): 1976–1981 – 19-ből 16 kötetben Magyarország földrajzinév-tára Magyarország földrajzinév-tára Kellő gyakorlat a földrajzi nevek ismeretében és a névtárszerkesztésben

9 A címoldal… … a névjegyzék egy oldala…

10 … a térképmelléklet egy részlete

11 A régi és az új ábrázolás összehasonlítása 1. ábra: A 40 cm átmérőjű ún. tanári földgömbön platószerű képződményként jelentkezik a hátság 2. ábra: A kutatási munka domborzatábrázolásaként előálló hátság fiatal, kétgerinces lánchegységszerű formát mutat 1984 – kutatási munka a tengerfenék ábrázolása kisméretarányú térképeken 1. ábra2. ábra

12 1985 – Egyetemi doktori dolgozat Az óceán- és tengerfenék domborzata Tenger alatti felszínek ábrázolása kisméretarányú térképeken Ugyanazon terület, ugyanazon források – különböző szerzők Az 1. ábra – nem emeli ki, nem hangsúlyozza a fő szerkezeti rányokat 1. ábra 2. ábra

13 Tengerek esetében a gyakorlati feladatok zöme kisméretarányú ábrázolás: korrekt domborzatrajz korrekt magyar névrajz Egy kulcsszó: Generalizálás = térképi egyszerűsítés, kiemeléssel, hangsúlyozással Nagy méretarányban szabályozott Kis méretarányban nem A korrekt domborzatrajz egyenértékű szárazföldi és tengeri ábrázolást jelent A horizontális „változók” leírásához (izovonalak futása): felszínalaktani ismeretek – képződésmód – képződésmód – lemeztektonika – lemeztektonika

14 A vertikális „változók” generalizálása — a két következtetés: 1. 1.A 2000 m-es izovonalközű ábrázolás kis méretarányban sem alkalmas a domborzati formák kifejezésére! 2. 2.A domborzati változatosság tekintetében még az igazán egyhangúnak tartott mélytengeri medencék sem maradnak alul a szárazföldi „társaikkal” való összehasonlításban.

15 1985 – A doktori fokozat sikeres megszerzése kutatási munkákat és a témához kapcsolódó konkrét feladatokat hozott A kutatási eredmények gyakorlati felhasználása: 1985 – 25 cm átmérőjű Domborzati földgömb szerkesztése 4 változat: magyar, angol, német és cseh nyelven 1986 – 40 cm átmérőjű Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-modell Kutatási munkák 1985 után: 1986 – A Föld domborzata és vizei (A Föld szilárd felszíne) 1986 – Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű névtára 1987 – Tengerfenék-domborzati morfológiai atlasz

16 25 cm átmérőjű domborzati földgömb (1987)

17 Új felhasználás: 40 cm átmérőjű Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-modell (1986) Angol változat (1988)

18 … amely szétszedhető

19 1989 – A Nemzetközi Térképészeti Társulás budapesti konferenciája Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-modell angol változata (1988) elnyeri a angol változata (1988) elnyeri a díját ‘Legjobb szemléltetőeszköz’ díját Hozadékok: 1. A tengerparttal nem rendelkező Magyarország képviselőt delegál a Társulás Tengertérképezési Bizottságába 2. Magyar javaslat születik két kutatási témára: Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények - Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű névtára - Az óceánfenék formakincse (tengerfenék-domborzati képződmények atlasza) Az elsőt elfogadják

20 Egy ábra a dolgozatból: A Keleti- Csendesóceáni-hát felszíne “Egygerinces hátság” két vulkáni kúppal a képződmény keleti oldalán 1991 – kandidátusi értekezés: Tengervízzel fedett felszínek ábrázolása kisméretarányú térképeken

21 ( A Föld domborzata és vizei c. kutatási munka (1986– 1990) A Föld szilárd felszíne c. térképének próbanyomata (egy- és kétgerinces h.) Az értekezés egyik melléklete

22 1992 január – munkahelyváltozás: Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszék Új kutatási lehetőségek 1993 – Köln a Nemzetközi Térképészeti Társulás konferenciája Bemutatjuk a Multilingual gazetteer of the World Oceans első részét a: Gazetteer of the Arctic Ocean ALAPMŰ a további kutatásokhoz

23 Diplomamunkák sora születik ebben a témakörben 1993 – Peck Mónika: Az Északi-Atlanti-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the North Atlantic Ocean), 1993 – Kabai Zoltán: Az Északi-Csendes-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the North Pacific Ocean), 1994 – Szabó Lúcia: A Déli-Atlanti-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the South Atlantic Ocean), 1995 – Tóth Katalin: A Déli-Csendes-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the South Pacific Ocean), 1995 – Vajda Ágnes: Az Indiai-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the Indian Ocean), 1996 – Dutkó András: A Világóceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the World Oceans) 2004 – Dutkó András: Az óceánfenék földrajzinév-tára és elektronikus atlasza (Gazetteer and electronic atlas of the Ocean-floor)

24 A névtár szerkezete Tengerek 1. térkép: Határok a különböző forrásmunkák szerint 2. térkép: A Jeges-tenger szerkezeti-morfológiai határa I. Tengerek nevei II. Névmutató (Latin betűs) III. Névmutató (Cirill betűs) IV. A nevek eredete UNDERSEA FEATURES 3. térkép: A Jeges-tenger domborzata 4. térkép: Tengerfenék-domborzati képződmények határai és kódjai nevei V. A tengerfenék-domborzati képződmények nevei VI. Névmutató (Latin betűs) VII. Névmutató (Cirill betűs) VIII. A nevek eredete IX. Domborzati formák és földrajzi köznevek, a tengerfenék- domborzati képződmények meghatározásai (angol, francia, német, cseh, orosz és magyar nyelven) X. Forrásmunkák, irodalom

25 GAZETTEER OF THE ARCTIC OCEAN Part 1: SEAS The basic work for the Gazetteer of the World Oceans:

26 Map 1: Boundaries of the seas of the Arctic Ocean by different authors Gazetteer of the Arctic Ocean

27 Map 2: Boundary of the Arctic Ocean based on structural- morphological lines Gazetteer of the Arctic Ocean

28 Chapter 1: Names of the seas Ma1/16-17 Code number of the source map or study I. Jeges-tenger ……. I.1. Barents-tenger Barents-tenger [Ma1/16-17,20-21,62,66,72-73,144; Ma2/356,370,396; Ma4/69,89; Ma5/28] Barents Sea [An2/5.17; An5/1,2; An7; An8/28-29, ; An9/14] Barentssee [Ne1/6; Ne2/6-7,22-23,146, ; Ne3/46,151; Ne5/161; Ne6] Barents-See [Ne7/31,XXVIII] Barentsovo moře [Cs2/20; Cs3/14-15,18-19,46,50-51,52,56,62- 63,134] Бapeнцeвo мope [Or4/29,66-67, ; Or5/18-19,22; Or7/7- 8,13-14,34-35,248; Or8/42-43,54] Бapeнцeвo мope [Or1/2,8,10,11; Or2/9-10; Or3/4,79,98] Barencevo more [KM-WM/5 (áttekintőtkp.)] Barents Sea [KM-WM/5]

29 Chapter 2: Index of the seas (in Latin letters) * Shows the seas or part of the seas which are doubtfully attached to the Arctic Ocean. 001 Code number, see Chapter 4: Origin of the sea-names I.12. Code number, see Map 1: Boundaries of the seas 001 Arctic Ocean; I. 001 Arktikus-középtenger; I. 001 Arktischer Ozean; I. 002 *Baffin-Bai; I *Baffin Bay; I *Baffinbucht; I *Baffin Bugt; I *Baffinmeer; I *Baffin-öböl; I *Baffin-tenger; I *Baffinovo moře; I *Baffinův záliv; I.12.

30 Chapter 3: Russian language Index of the seas (in Cyrillic letters) * Shows the seas or part of the seas which are doubtfully attached to the Arctic Ocean. 001 Code number, see Chapter 4: Origin of the sea-names I.12. Code number, see Map 1: Boundaries of the seas 003 Бaрeнцeвo море; I Бaрeнцoвo мoрe; I *Бaффинa, мoрe; I *Бaффинoв зaлив; I Бeлoe мoрe; I *Бeрингoвo мoрe; I Бoфoртa, мoрe; I.6.

31 Chapter 4: Origin of the sea-names Ma1/16-17 Code number of the source map or study 001 Arktikus-középtenger (-óceán) Az Északi-sarkvidéken fekvő, annak területéhez tartozó vízfelületre utal a név. ld.: Arktisz = Északi-sarkvidék [Ma6/I.115] 002 Baffin-öböl (-tenger) William Baffin (1584–1622) angol tengerész és felfedező emlékére elnevezett tengerrész, aki Robert Bylot társaságában a "Discovery"-vel, 1916-ban az Északnyugati-átjáró keresése során tárta fel az öböl keleti és nyugati partjait. [Ma6/I.135; Ma7/ ; An10/202; An11/107,220; An12/39]

32 GAZETTEER OF THE ARCTIC OCEAN Part 2: UNDERSEA FEATURES

33 Gazetteer of the Arctic Ocean Map 3: Relief map of the Arctic Ocean

34 Gazetteer of the Arctic Ocean Map 4: Boundaries of undersea features

35 Chapter 5: Names of the undersea features Ma1/16-17 Code number of the source map or study I. self [Ma] shelf [An] Schelf [Ne] šelf [Cs] шельф [Or] I.1. Barents-self Barents Shelf [An3/403; An6/76] Barentsschelf [Ne1/6; Ne2/146,400; Ne4/10] Barentsův šelf [Cs1/D.8.4.] I Északi-foki-selfmedence Nordkapbecken [Ne5/161] I Fugløyi-pad Fugløy-pad [Ma1/56] Fuglöybanken [An2/5.01 (No átvétele)] lavice Fugløy [Cs3/46]

36 Chapter 6: Index of the undersea features (in Latin letters) 001 Code number, see Chapter 8: Origin of the names of undersea features III Code number, see Map 4: Boundaries of the seas 001 Alpha Cordillera; III Alpha Cordillera; III Alpha-hátság; III Alpha-Mendeleyev Ridge; III Alpha-Mendelejew-Rücken; III Alpha-Mendelejew-Rücken; III Alpha, podn'atije; III Alpha Ridge; III Alpha Ridge; III Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III Alpha Rise; III Alpharücken; III.3.-7.

37 Chapter 7: Russian language Index of the undersea features (in Cyrillic letters) 001 Code number, see Chapter 8: Origin of the names of undersea features III Code number, see Map 4: Boundaries of the seas 001 Альфа, поднятие; III Амундсeна, кoтлoвина; III Арлис, ущeльe; III Барeнcoва мoря, Ceнтральная вoзвyшeннoсть; I Бoфoрта, кoтлoвина; III Бoфoрта, поднятие; II Васильeвская, банка; I Вoрoнина, жeлoб; I Вoрoнина, жoлoб; I Гаккeля, хрeбeт; III Гeoфизикoв, oтрoг; III.2.-1.

38 Chapter 8: Origin of the names of undersea features 001 Alpha-hátság Úszó jégre telepített, 1957 és 1966 között a tengeri áramlások által sodort amerikai kutatóállomások neve: "Alpha-1" és "Alpha-2" (= "Charlie"). [Or5] 002 Amerázsiai-nagymedence Amundsen-hasadék, -medence 004 Anabar-Hatanga-selfvölgy 005 Angara-medence 006 Arktikus -> Északi-sarki 007 Arlis-fenékvölgy, -selfnyúlvány, -plató 008 Barents-fenéksíkság, -hasadék, -lejtő, -plató (Központi-), -self, - teknővölgy 009 Barrow-kanyon, -selfvölgy, -szurdok 010 Beal-fenékhegy 011 Beaufort-lejtő, -self, -terasz 012 Bellsundi-pad, -teknővölgy 013 Bjørnøya-pad (Medve-szigeti-) 014 Cat-homokzátonyok

39 Chapter 9: Geographic terms (terminology) Generic terms (nomenclature) This chapter has been developed at Department of Cartography of ELTE and it became the basis of the English-Hungarian version of the Standardization of Undersea Feature Names. (3) Number of the source materials (gazetteers, papers, studies etc.) abyssal gap -> gap abyssal hills: A tract of small elevations on the seafloor (3). fr: collines (collines sous-marines, collines abyssales) (3) Groupe d'élévations de faible hauteur (3). ném: cseh: or: magy: fenékhegyek (5) fenékdombvidék Kis kiemelkedések területe a tengerfenéken (3) abyssal plain -> plain

40 Chapter 10: Atlases, maps and other publications used for the compilation of the gazetteer (Source materials and literature) [Ma1] = Nagy Világatlasz Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985 [Ma2] = Kéz Andor: A víz természeti földrajza in: Bulla Béla [szerk.]: Általános természeti földrajz (I. kötet) Tankönyvkiadó, Budapest, 1952 [Ma3] = Koch Nándor: A tenger in: Tasnádi Kubacska András [szerk.]: A Föld Gondolat Kiadó, Budapest, 1960 [Ma4] = Haltenberger Mihály: Tengerészeti földrajz Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965 [Ma5] = Kuruc Andor: Tengerek földrajza Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982 [Ma6] = Kis Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (I–II. kötet) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 [Ma7] = Magidovics I. P.: A földrajzi felfedezések története Gondolat, Budapest, 1961 [An1] = Gazetteer of Undersea Features Defense Mapping Agency, Washington, D.C., 1981 [An2] = General Bathymetric Chart of the Oceans (GEBCO) Canadian Hydrographic Service, Ottawa, Canada, 1975–1982

41 Néhány példa a legfontosabb források közül: 1. GEBCO – tengerfenék-domborzat ábrázolásához

42 A GEBCO 5. kiadásának térképszelvényei (1975–1982)

43 2. Gazetteer of Undersea Features – a földrajzi nevek alapvető forrása (10 évenként új kiadás)

44 Ebben az időben két fontos megoldandó kérdés maradt: – Nem minden GEBCO-szelvény volt megfelelő forrás az izobátok szerkesztéséhez és – Új, alkalmas vetületre volt szükség

45 Összehasonlításul: A tengerfenék domborzata a selfen a Laptyev- és a Kelet- szibériai-tenger területén a Kartográfiai Vállalatnál végzett kutatások alapján szerkesztett mélységvonalak (fent) és a GEBCO No es szelvénye mélyégvonalai (lent) GEBCO nem minden esetben megfelelő forrás Megoldás: más forrástérképek keresése

46 Baranyi IV vetülete Kettévágja a Csendes-óceánt – így nem alkalmas Új vetület szükségeltetik

47 Egy alkalmasabb vetület szerkesztési lépései: Baranyi IV vetületének osztott (ún. megszakított) változata

48 Baranyi IV vetületének megszakított változata kiegészítve az Északi-sarki-óceán bemutatására is alkalmas sarki vetülettel … ilyen módon az egész Világtenger megfelelőképpen ábrázolható

49 2001 MM (Peking/Beijing); 2003 MM-DA (Durban): Standardization of undersea feature names / Tengerfenék-domborzati képződmények neveinek egységesítése English/Hungarian Version / Angol–magyar változat

50 2005 La Coruña – The multilingual lexicon of undersea features (Tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű lexikona) ÁROK * MÉLYTENGERI/ ÁROK Hosszú, keskeny, rendszerint nagyon mély, aszimmetrikus, viszonylag meredek lejtőjű mélyedés a tengerfenéken. pl.: Mariana-árok Ref.: RICHARD, J. (ford.: PÉCSI A.), 1912, op. cit. A mélytengeri árkok két típusa

51 HORDALÉKLEJTŐ/TÖRMELÉKKÚP Enyhe lejtésű, tagolatlan, elsősorban üledékből álló felszín, amely valamely meredekebb LEJTŐ aljához illeszkedik. A lexikon egy másik példája

52 Újabb együttműködés az ICA-bizottság és Tanszékünk között 2005 óta – Az óceánok és tengerek határai Limits of Oceans and Seas Special Publication – 23 magyar változata

53 Az Északi-sarki-óceán határai: Az Atlanti-óceán irányában, Ny-ról K felé: Ny-on (a Davis-szoros és a Labrador-tenger határa, azaz) az é. sz. 60°-át jelölõ szélességi kör mentén Labrador ÉK-i partja és Grönland Ny-i partja között; innen a sziget partjain K, majd ÉK felé az Edvard Holm-fokig [Kap Edvard Holm: 67° 51’ É; 32° 11’ Ny]; ahonnan (az Izlandi- és a Grönlandi-tenger határaként) a Dánia-szoroson át egyenesen Izland legnyugatibb pontjáig, a Bjargtangarig [65° 30’ 15” É; 24° 32’ 20” Ny]; majd a sziget É-i és K-i partjai mentén a Stokksnes-fokig [64° 14’ 25” É; 14° 57’ 50” Ny]; innen (az Izlandi-tenger és az Atlanti-óceán központi területe határaként) a Dániához tartozó szigetcsoport, a Feröer Fugloy szigetének legészakkeletibb, [62° 20’ 35” É; 6° 14’ 50” Ny] koordinátájú pontjához; ezt követõen (a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán központi területe határaként) a Hebrida-selfnek a Shetland-szigetektõl ÉK-re lévõ [61° É; 0° 53’ Ny] koordinátájú pontjához; ahonnan (a Norvég- és az Északi-tenger határaként) az é. sz. 61°-át jelölõ szélességi kör mentén Norvégia Ny-i partjáig, majd pedig ÉK, illetve K felé az eurázsiai kontinens partján a Csukcs- félszigetig húzódik a határ. A Csendes-óceán irányában, K-rõl Ny felé: K-en a szibériai Csukcs-félsziget (kb.) [66° 33’ É; 171° 04’ Ny] koorinátájú pontjától az Északi sarkkör — (kb.) az é. sz. 66° 33’-ét jelölõ szélességi kör — mentén az alaszkai Seward-félsziget (kb.) [66° 33’ É; 164° 44’ Ny] koorinátájú pontjáig, majd pedig ÉK, illetve K felé az észak-amerikai kontinens partján Labradorig húzódik a határ. … ami az óceánok és tengerek határainak pontos magyar nyelvű leírását adja Új diplomamunka-témaként elkészült az egész Világtengerre

54 A tengerfenék-domborzat ábrázolása színes summerrel Galácz András könyvében: Oceánok – Sarkvidékek A kutatások gyakorlati hasznosítása

55 A Föld ugyanabban a kiadványban … és …

56 …utoljára, de nem utolsó sorban két oldalpár ”az első magyar tengeratlaszból”… … a Nagy Világatlasz ( TOPOGRÁF, 2004) 32 oldalas fejezetéből…

57 TENGERFENÉK-DOMBORZAT térképekkel leírásokkal és adatokkal …, amelynek címe:

58 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Kell-e s van-e magyar tengertérképezés? Budapest, 2003. május 20. Márton Mátyás MFTTT Kartográfiai Szakosztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések