Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gondolatok földrajzinév-írásunk szabályairól Márton Mátyás Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Kartográfiai Szakosztálya 2006. március.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gondolatok földrajzinév-írásunk szabályairól Márton Mátyás Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Kartográfiai Szakosztálya 2006. március."— Előadás másolata:

1 Gondolatok földrajzinév-írásunk szabályairól Márton Mátyás Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Kartográfiai Szakosztálya március 21.

2 Néhány alapfogalom: Földrajzi név: a földfelszín, illetve a földkéreg természetes képződményeinek (sziget, öböl, hegy, sivatag, barlang, ősmasszívum, lemez stb.) vagy az ott létrehozott mesterséges objektumok (település, ország, csatorna, út stb.) azonosítására szolgáló nyelvi alakulat. Tulajdonnév, nagy kezdőbetűvel írandó! Keletkezhet természetes névadással (Bakony, Ebédlátó-dűlő, Duna, Csongrádi-erdő, Öreg-tó, Alszegi-Koplaló stb.) vagy mesterséges névadással (Duna—Tisza-csatorna, Északi-Atlanti-hátság, Mexikóváros, Sziklás-hegység, Varsó stb.).

3 Földrajzi megjelölés: a földfelszínre telepített objektumok azonosítását szolgáló nyelvi alakulat. A név mesterséges névadással keletkezik. Jellemzően tulajdonnév, nagy kezdőbetűvel írandó! Intézménynevek: Madách Színház, Magyar Nemzeti Múzeum stb. Intézményszerű létesítmények: Gellért fürdő, Ugocsa mozi, Kis Rabló étterem, Keleti pályaudvar, Kerepesi temető stb. Nevezetes épületek, emlékművek és egyéb mesterséges létesítmények: Sagói kápolna, Mátyás-templom, Homoki malom, Luppa-mauzóleum, Magyar László-emlékmű, Kossuth-szobor, Herman Ottó-emléktábla stb.

4 Két nagy kérdéskörrel kell foglalkozni: a helyesírás a névhasználat kérdéseivel.

5 HELYESÍRÁSI AXIÓMÁK: A földrajzi nevek írásának szabályai nem térnek el a magyar helyesírás általános szabályaitól! A kevés kivételt az ún. hagyományosan írt nevek alkotják. Alpokalja, Bükkalja, Hegyalja (Alpok alja stb. helyett) Bajkálontúl, Dunántúl, Tiszántúl (Bajkálon túl stb. helyett) Bodrogköz, Csallóköz, Drávaköz (Bodrog-köz stb. helyett) Délvidék, Dunakanyar, Dunazug, Hajdúhát (-vidék, -kanyar, -zug, -hát helyett) Kisalföld, Kiskunság, Nagykunság (Kis-alföld, Kis- és Nagy- Kunság helyett) Chernelházadamonya (Vas m.), Rákóczifalva (Jász- Nagykun-Szolnok m.)

6 Szent Malói-öböl (Szent Malo-i-öböl helyett) ezért kerüljük az „új” elnevezésekben: Puerto Rico-árok Sierra Leone-medence stb.

7 A magyar helyesírás értelemtükröző! Ezért ugyanaz a betűsor más-más funkcióban különbözőképpen írandó! Elefántcsont-part Elefántcsontpart (tájnév országnév) Havas-alföld Havasalföld (tájnév országnév) Sáros-patak Sárospatak (víznév település) Hűvös-völgy Hűvösvölgy (domborzati név településrésznév) Szemlő-hegy Szemlőhegy utca (domborzati név utcanév)

8 A név kialakulása is befolyásolja az írásmódot! bükk –> „a” Bükk –> Magas-Bükk –> Bükk-fennsík de: bükk –> Kis-bükk (kis kiterjedésű erdőrész) –> Nagy-bükk (nagy kiterjedésű erdőrész) patak –> Arany-patak –> Arany-patak-völgy –> Rohonci-Arany-patak Ezért is szükség van a névtárakra! A tételes helyesírási szabályokat nem tárgyalom itt. (Külön kérésre az előadás végén.)

9 NÉVHASZNÁLATI AXIÓMÁK: Két irányvonal a földrajzi nevek nemzetközi kezelésében: 1.) Névegységesítés országon belül  névváltozatok kihalása világon belül  az ún. exonimák számának csökkenése Cél: egyértelmű kommunikáció és egységes írásmód biztosítása  névtárak készítése 2.) A földrajzi névkincs – mint az anyanyelv részének – ápolása  nyelvi szempontú névgyűjtések  új exonimák kialakítása, vannak időszakok, amikor a névfordítás erős törekvésként jelentkezik: „Verne Gyula” (Jules Verne)

10 A legfontosabb földrajzi képződményekre szinte automatikus az exonimák megjelenése! Hol legyen a határ? A fordított nevek buktatói mérsékletre intenek: Új-Fundland (Newfoundland helyett) Atlantisz-fenékhegy (Atlantis-fenékhegy helyett) Északi szél hátság (Northwind-hátság helyett) speciális „exonimák”, amelyek zöme nem is az: egyedüli szuverenitáson kívüli területek nevei: tengerek, tengerfenék-domborzati nevek, Antarktika földrajzi nevei

11 Exonima, endonima meghatározások Exonima: egy meghatározott nyelven használt földrajzi név egy olyan földrajzi részletre, mely kívül fekszik annak az országnak területén, ahol ennek a nyelvnek hivatalos jogállása van, és formájában különbözik annak a területnek a hivatalos nyelvén használt nevétől, ahol a földrajzi részlet fekszik. Kisebbségi név: kisebbségi nyelvű földrajzi név. Endonima: egy földrajzi részlet neve a fekvése szerinti területen használt nyelvek valamelyikén. Egységesített endonima: névtestület által szentesített endonima. Kadmon: „Indiában az angol hivatalos nyelv mellett, kb. 50 hivatalosan elismert nemzeti és kb. 200 kisebbségi nyelvet tartanak számon (a nyelvjárások elkülönítése miatt a szám nem pontosítható)”. Ez a kérdéskör is a névtárkészítéshez vezet el!

12 A tengerfenék-domborzati formák nevezékrendszere Nemzetközi névalkotás és magyar gyakorlat A névadás elmélete Több nyelvű névtárak

13 Láttuk korábban, hogy a földfelszín természetes vagy mesterséges részleteinek azonosítását földrajzi nevekkel biztosítjuk. A nevek utolsó eleme gyakran egy földrajzi fogalmat jelölő főnév, ún. földrajzi köznév, amely nem mindig azonos a szakirodalomban használt, a fogalmat jelölő szóval: transzform vetődés ~ törésöv vagy riftvölgy/központi hasadékvölgy ~ repedésvölgy Ez a megoldandó kérdés elsősorban a tengerfenék- domborzati nevekkel kapcsolatban lép föl. Célul tűzhető ki olyan nevezékrendszer kialakítása, amely mindkét funkció betöltésére alkalmas, figyelembe véve a korábban kialakult használatot, különösen az igen elterjedt nevek esetében.

14 A cél a helyesírás és a névhasználat szempontjából kezelhetetlen „földrajzi nevek” kialakulásának elkerülése, azaz hogy ne körülírást alkalmazzunk a megjelölésre. Néhány példa: árok — trench, nem mélytengeri árok Peru—Chilei-árok, nem Peru—Chilei mélytengeri árok fenékhegy — seamount, nem tenger alatti hegy Makarov-fenékhegy, nem Makarov tenger alatti hegy Hasonlóan: self — nem kontinentális talapzat, selfvölgy — nem tenger alatti folyóvölgy fenéksíkság — nem mélytengeri síkság stb.

15 A tengerekkel kapcsolatos nevek, azaz a tenger-, a tengerfenék-domborzati és az áramlásnevek mind mesterséges névadással keletkeznek, kevés kivétellel a szigetnevek is. Például: 1. a) Északi-sarki-óceán, Balti-tenger (Keleti-tenger), Japán- tenger stb. 1. b) Nagy-Meteor-táblahegy, Sierra Leone-medence 1. c) Golf-áramlás, Északi-Egyenlítői-áramlás 2. Új-Hebridák : Vanuatu; Ellice-szigetek : Tuvalu Az első névcsoportban említett nevek szinte kivétel nélkül teljesek – nem hiányos földrajzi nevek – van köznévi részük. A másodiknál az ősibb, a bennszülött névadással keletkezett nevek azonban inkább egyelemű, hiányos nevek, ma gyakran országnévként funkcionálnak.

16 Az előbb láttuk, hogy a tengerekkel kapcsolatos nevek, azaz a tenger-, a tengerfenék-domborzati és az áramlásnevek mind mesterséges névadással keletkeznek, kevés kivétellel a szigetnevek is. Ezeken belül a magyar nevek általában idegen eredetű nevek nyomán, legtöbbször tükörfordítással keletkeznek. Az előző példák itt is idézhetők: 1. a) Északi-sarki-óceán, Balti-tenger (Keleti-tenger), Japán- tenger stb. 1. b) Nagy-Meteor-táblahegy, Sierra Leone-medence 1. c) Golf-áramlás, Északi-Egyenlítői-áramlás 2. Új-Hebridák, Ellice-szigetek stb.

17 A tengernevekben előforduló földrajzi köznévi utótagok: Északi-sarki-óceán, Jeges-tenger, Észt-beltenger, Amerikai-középtenger, Kanadai-szigettenger, Drake-átjáró, Mozambiki-csatorna, Hudson-szoros, Mexikói-öböl. Az áramlásneveknél: Északi-Egyenlítői-áramlás, Nyugati szél áramlás, Egyenlítői-ellenáramlás, Kuro-shio.

18 A tengernevekben előforduló megkülönböztető elemek: 1. Északi-sarki-óceán, Krétai-tenger (term. fr.-i név) -i 2. Amerikai-középtenger, Európai-Északi-tenger (kontinens) -i 3. Kanadai-szigettenger, Mexikói-öböl (országnév) -i 4. Észt-beltenger, Filippínó-tenger, Perzsa-öböl (népnév) 5. Adriai-tenger, Adeni-öböl (városnév) -i 6. Jeges-tenger, Fehér-tenger, Vörös-tenger (tulajdonságról) 7. Beaufort-tenger, Drake-átjáró, Hudson-szoros (személy) Az áramlásnevekben előforduló megkülönböztető elemek: 1. Kelet-grönlandi-áramlás, Labrador-áramlás, Golf- áramlás (term. fr.-i név) változó 2. Kelet-ausztráliai-áramlás (kontinens) -i 3. Brazíliai-áramlás (országnév) -i 4. Nyugati szél áramlás (a kiváltó ok tulajdonságáról) 7. Humboldt-áramlás (személy)

19 Az igazi nagy kérdéskör a tengerfenék-domborzati nevek vizsgálata, a számos (több ezer!) név miatt.

20 Ezen belül elsőként a földrajzi nevek köznévi utótagjaival kell részletesen foglalkozni.

21 Néhány példa: A képződmény megnevezése, névváltozatok és definíció ÁROK * MÉLYTENGERI/ ÁROK Hosszú, keskeny, rendszerint nagyon mély, aszimmetrikus, viszonylag meredek lejtőjű mélyedés a tengerfenéken. pl.: Mariana-árok Ref.: RICHARD, J. (ford.: PÉCSI A.), 1912, op. cit. A mélytengeri árok típusai: A Perui-árok kontinensszegélyhez, a Tonga-árok szigetívhez kapcsolódik

22 ÁROKGYŰRŰ/SÁNCÁROK FENÉKHEGYEK, szigetek és más elszigetelt kiemelkedések talapzatát gyakran körülvevő, nem feltétlenül összefüggő, gyűrűszerű mélyedés. pl.: Mauritiusi-sáncárok Ref.: MÁRTON M. 1992, op. cit. A süllyedő fenékhegy körül árokgyűrű alakul ki......ez a sors vár Hawaii-ra is

23 HORDALÉKLEJTŐ/TÖRMELÉKKÚP Enyhe lejtésű, tagolatlan, elsősorban üledékből álló felszín, amely valamely meredekebb LEJTŐ aljához illeszkedik.

24 KANYON (SZURDOK/HORHOS) * MÉLYTENGERI KANYON Viszonylag keskeny, mély, meredek oldalfalú völgy, amelynek feneke általában folyamatosan lejt; jellemzően kontinentális LEJTŐKÖN fordul elő. pl.: Hudson-kanyon Ref.: KOCH N. 1960, A tenger; in: TASNÁDI KUBACSKA A. [szerk], A Föld, Gondolat Kiadó, Budapest

25 A másik nagy kérdéscsoport a tengerfenék-domborzati nevek vizsgálatakor a földrajzi nevek előtagjaival (megkülönböztető elemeivel) kapcsolatos problémákkal foglalkozik.

26 A névadás nemzetközi elvei

27 A külföldi szakirodalomban a legalaposabb elnevezési elveket kialakító rendszert az amerikai névtárak teszik közzé, a Board on Geographical Names, azaz az amerikai Földrajzinév Bizottság irányelvei nyomán. Ezeket az elveket érdemes megszívlelni a magyar névadásban is, mert a térképek tanúsága szerint szinte minden ország névadása ezeket követi. — A. A BGN által régóta követett gyakorlat, hogy a rövid és egyszerű neveket, mint a leginkább használhatóakat, előnyben részesíti, amennyiben más szempontból egyenrangúak.

28 — B. A jelentős (nagy kiterjedésű) fenékdomborzati képződmények nevében a megkülönböztető elemek lehetőleg jelezzék — ha ez megvalósítható — annak a területnek a hozzávetőleges helyzetét, ahol az adott képződmények fekszenek, pl. Mariana-árok, Keleti kilencvenes hátság. — — (1) Bizonyos esetekben ez könnyen megvalósítható a közelben fekvő (ismert) képződmények megkülönböztető elemeinek használatával, pl. Aleut-hátság, Aleut-medence, Aleut-árok, Mariana- medence, Mariana-árok, Bellona-sziklazátonyok, Bellona-homokzátony. — — (2) Bizonyos esetekben a megkülönböztető elem nagy, jól ismert, közel fekvő képződményekhez viszonyított irányt jelölhet, pl. Déli- Honshui-hátság, Nyugati-Karolina-medence. — — (3) Abban az esetben, ha egy hosszan elnyúlt képződmény kiterjedését kell kifejezni és a végpontok már megnevezett földrajzi formákkal leírhatók, az utóbbi formák megkülönböztető elemei kötőjellel kapcsolva az új képződmény megkülönböztető eleméül használhatók fel, pl. Azori—Gibraltári-hátság, Peru—Chilei-árok. — — (4) A kanyonok, mivel rendszerint egészen a part közeléig húzódnak, rendesen folyók, földfokok vagy más könnyen azonosítható szárazföldi objektumok nevét kapják megkülönböztető elemül, pl. Hudson- kanyon, Barrow-kanyon, Norfolk-kanyon.

29 — C. Más képződmények megkülönböztető elemei ún. emlékeztető nevek, a tengerek tanulmányozásában jelentős szerepet játszó hajók, személyek, expedíciók, szervezetek és intézetek tiszteletére. Mindemellett a megemlékezés másodrendű szempont a névadásban; az elsőrendű: hatásos, könnyen használható és megfelelő tájékoztatást nyújtani. — — (1) Felhasználható a képződményt felfedező hajó neve. Ha azonban ezt a nevet korábban már azonos domborzati formára használták, akkor annak a hajónak a neve alkalmazható, amely (mérésekkel) megerősítette a képződmény létét. — [A 2. kiadás szerint: ilyen nevek adhatók fenékhegyeknek, bérceknek, kanyonoknak, táblahegyeknek stb., pl. San Pablo-fenékhegy, Atlantis II- táblahegyek.] — [A 2. kiadás további — a 3. kiadásban nem részletezett — nevei, névcsoportjai példákkal: — (2) A képződmény felfedezésénél használt eszközök egyedi nevei használhatók, mint pl. a Kiwi-fenékhegy esetében, melynek létét mágneses anomália nyomán a MAGNET Project (kutatási program) keretében a „KIWI” nevű földmágnességet kutató repülőgépről fedezték fel. — (3) Expedíciónevek használhatók, pl. Northern Holiday-fenékhegy. — (7) A tengerkutatással kapcsolatban álló szervezetek és intézetek (neve használható), mint pl. a Scripps-kanyon (esetében történt).]

30 — — (2) Személynevek a következők lehetnek: — — — a. A képződmény felfedezésével és leírásával kapcsolatos személy, ide értve a hajó kapitányát, az expedíció vezetőit vagy a kutatógárda vezetőit, és mindazokat, akik a felfedezés és leírás idején megbízást teljesítettek. — — — b. Azok a személyek, akik kifejezetten fontos szerepet játszottak az adatok interpretációjában (értelmezésében), amely a képződmény egyedi jellegzetességének felismeréséhez vezetett. [A 2. kiadás szerint: ezek a személyek a mélységmérők (=bathymetrists — van is ilyen fenékhegycsoport), óceanográfusok, geológusok, hidrográfusok lehetnek.] — — — c. Azon személyek, akik jelentős mértékben hozzájárultak az óceánokkal kapcsolatos ismeretekhez. — [A 2. kiadás szerinti kiegészítés: ide értve az óceáni adatok interpretációját vagy az óceáni térképek készítését, azaz a régmúlt idők hidrográfusai, óceanográfusai és tudósai; pl. Maury-csatorna, Ewing- fenékhegy.] — — — d. Egy nemzet történelmében kiemelkedő szerepet játszó személyiségek.

31 — D. Képződménycsoportokat lehet elnevezni speciális fogalomkörbe tartozó (történelmi) személyiségek, mitológiai alakok, csillagképek, halak, madarak, állatok stb. nevéről a következő példák szerint: — Matematikus-fenékhegyek: Archimédesz-fenékhegy, Euklídesz- fenékhegy, Gauss-fenékhegy — Muzsikus-fenékhegyek: Bach-fenékhegy, Brahms-fenékhegy, Schubert- fenékhegy — [A 2. kiadásban szereplő további példák valószínűleg fiktívek, mert a 3. kiadás ezeket az Ampère-fenékhegy kivételével nem tartalmazza. — Fizikus-fenékhegyek: Volta-fenékhegy, Ampère-fenékhegy, Galvani- fenékhegy — Kis Medve-hátság- és -hasadékvidék: Kochab-hátság, Polaris-hátság, Suhail-hátság (a csillagképről, illetve a csillagkép egyes tagjairól).] — E. A leíró nevek, ha még nem fordultak elő, elfogadhatók; különösen akkor, ha megkülönböztető jellegzetességre utalnak, pl. Horog- hátság, Patkó-fenékhegyek. [Ezeket egyébként nem fordítjuk, lásd később: Hook-hátság, Horseshoe- fenékhegyek]

32 — F. Alkalmatlannak tekintett nevek a következők: — — (1) Hasonló képződményre másutt már használt nevek. — — (2) Teljes név, vagy személyek, intézmények, szervezetek nehezen kezelhető címe és elnevezése. — — (3) Kereskedelmi termékek vagy gyártóik neve. — — (4) A javaslattevővel rokoni vagy baráti kapcsolatban álló személyek neve. 7. Sok éven át használt nevek elfogadhatók akkor is, ha azok a fenti elvekkel nin-csenek összhangban.

33 A magyar névadás nyelvi szabályai

34 A) Az alapnév után álló -i képző kérdése: 1.) A korábban létező földrajzi nevekből — az eredeti teljes név megtartásával — képzett új földrajzi nevekben az eredeti névhez -i képző járul (földrajzi jellegű jelzővé válnak): Bellsund —> Bellsundi-teknővölgy, Madagaszkár —> Madagaszkári-medence, Hunter-sziget —> Hunter-szigeti-hátság. Kivéve a különírott, kételemű idegen neveket : Puerto Rico —> Puerto Rico-árok, Sierra Leone —> Sierra Leone-medence. Ugyancsak kivételt képeznek a köznévi utótag nélküli, egytagú folyónevek: Amazonas —> Amazonas-hordalékkúp, Kongó —> Kongó-kanyon.

35 2.) Már meglévő földrajzi névből képzett új névben nem szerepel az -i képző, ha az eredeti név földrajzi köznévi utótagja az új névből kiesik. (Azt is mondhatnánk, hogy a kieső földrajzi köznév „magával viszi” az -i képzőt): Barrow-fok —> Barrow(-foki)-szurdok —> Barrow-szurdok, Mariana-szigetek —> Mariana(-szigeteki)-árok —> —> Mariana-árok.

36 B) Az égtájnevek után álló -i képző kérdése: 1.) Az égtájnevek felhasználásával történő előreképzéskor az égtájnév végén -i képző áll: a) A páros (vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor, ha az a névadóhoz viszonyított helyzetre utal: Mariana-szigetek —> Mariana(-szigeteki)-medence —> —> Mariana-medence —> Keleti- és —> Nyugati-Mariana- medence. (Nincs Keleti- és Nyugati-Mariana-szk., nem hátraképzés.)

37 b) A páros (vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor is, ha csupán a képzett nevekkel jelölt területek egymáshoz (és nem a névadóhoz) viszonyított helyzetére utal: Scotia-tenger —> Scotia(-tengeri)-medence —> Scotia- medence —> —> Nyugati- és —> Keleti-Scotia-medence. (Nincs Keleti-, illetve Nyugati-Scotia-tenger, nem hátraképzés.)

38 2.) Hátraképzés esetén az alapnévben szereplő égtájmegjelölés nem változik: a) Az égtájmegjelölés -i képzős, ha az alapnévben is az : Déli-Georgia —> Déli-georgiai-hát, Déli-Sandwich-szigetek —> Déli-Sandwich(-szigeteki)-árok —> Déli-Sandwich-árok. b) Az égtájmegjelölés, az alapnévnek megfelelően, -i képző nélkül áll: Közép-Amerika —> Közép-amerikai-árok, Nyugat-Európa —> Nyugat-európai-medence.

39 C) Az előtagok magyaros írásának, fordításának elkerülése: 1.) Az emlékeztető, beszélő neveket nem fordítjuk le: a) Hajónevek: Atlantis Seamount —> Atlantis-fenékhegy (nem Atlantisz), Northwind Ridge —> Northwind-hátság (nem Északi szél). b) Expedíciónevek: Northern Holiday —> Northern Holiday-fenékhegy. c) Más, nem azonosítható eredetű nevek: Ущелье Сотрудничества (uscselje Szotrudnyicsesztva) —> Szotrudnyicsesztvo-völgy (nem Együttműködés).

40 2.) Az általános földrajzi jellegű jelzők közül az alakra, formára utaló neveket sem fordítjuk le: Hook Ridge —> Hook-hátság (nem Horog), Horseshoe Seamounts —> Horseshoe-fenékhegyek (nem Patkó). 3.) A hiányos (köznevet nem tartalmazó) neveket nem fordítjuk. (Többnyire alakra utalóak.) The Cow Pan, basin (nem Marhakarám), The Gully, canyon (nem Szurdok), The Stone Fence, escarpment (nem Kőkerítés).

41 4.) Ne fordítsuk a számnevet (számnévi jelzőt), ha az a földrajzi név belső tagjaként fordul elő! Long Forties, bank —> Long Forties-pad (nem Hosszú-Negyvenesek vagy Hosszú-Negyvenesek- pad). 5.) A betűszókat ne oldjuk fel és ne fordítsuk, csupán a nem latin betűseket írjuk át az átírási szabályoknak megfelelően és nagybetűsítsük azokat! Arlis Spur (Arctic Research Laboratory Island) —> —> ARLIS-nyúlvány, котловина Северный Полюс —> (SP Basin) —> —> SZP-medence.

42 6.) Ne erőltessük a magyarban egyszerűen nem kifejezhető fogalmak fordítását! котловина Подводников—> (Podvodnikov Basin; Becken der Unterseebootfahrer) —> Podvodnyik-medence (nem Merülőhajó-vezető-medence).

43 D) Az eredetileg nem latin betűs (elsősorban az orosz eredetű nevek) írásakor a „földrajzi név... részleges fordításával egyidejűleg visszaállítjuk a nem lefordított rész alapalakját...” (Hadrovics L. [főszerk.]: A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása, Akadémiai Kiadó, Bp., 1985): котловина Подводников—> Podvodnyik-medence, Ущелье Сотрудничества (uscselje Szotrudnyicsesztva) —> Szotrudnyicsesztvo-völgy, Wrangel Plain —> Vrangel-fenéksíkság.

44 E) Fordítandó előtagok: 1.) A számnévvel (számnévi jelzővel) kezdődő neveket lefordítjuk: Sixtymile Bank, seamount —> Hatvanmérföldes-fenékhegy, Thirtymile Bank, ridge —> Harmincmérföldes-hátság.

45 2.) Lefordítandók az általános földrajzi jellegű jelzők közül a helyzetre és az alapformára utaló típusúak. Ezek a következők: North, Northern —> Észak-, Északi- South, Southern —> Dél-, Déli- East, Eastern —> Kelet-, Keleti- West, Western —> Nyugat-, Nyugati- Central —> Központi- Mid —> Közép(ső)- Middle —> Középső- Great —> Nagy- Little —> Kis- Inner —> Belső- Outer —> Külső-, Elő-

46 Ezeket nemcsak az angolból, hanem bármely más nyelvű forrásmunkából származó nevek esetében lefordítjuk. Eastern Shoals —> Keleti-zátonyok, Outer Shoal —> Külső-zátony. Kivéve az egybeíró (pl. skandináv) nyelvekben, az általános földrajzi jellegű jelzőből és köznévből álló (kételemű, de egybeírt) név továbbképzésével kialakult új neveket. Ekkor a kételemű előtag egybeírt marad és felveszi az -i képzőt: Forlandsbanken —> Forlandi-pad, Vestfjord Valley —> Vestfjordi-teknővölgy.

47 3.) „Fordítani” kell azokat a földrajzi jellegű jelzőket is, amelyeket -i képzővel nyerünk olyan földrajzi nevekből, melyeknek van magyar exonimájuk: Lisboa Canyon —> Lisszaboni-kanyon, Azores-Gibraltar Ridge —> Azori—Gibraltári-hátság. 4.) Általában „fordítani” kell az előtagot, ha van korábbról létező exonima-előzménye: Celtic Shelf —> Kelta-self (Kelta-tenger), Kong Karls Basin —> Károly király selfmedence (Károly király föld).

48 5.) A foglalkozásnevek fordítandók. Vagy egyes objektumokat vagy képződménycsoportokat jelölnek: a) Csoportnevek: Bathymetrists Seamounts —> Mélységmérő-fenékhegycsoport, Mapmaker Seamounts —> Térképész-fenékhegycsoport, Mathematicians Seamounts —> Matematikus-fenékhegycsoport. b) Egyedi képződmények nevei : отрог Геофизиков—>(Geofizikov Spur) —> Geofizikus-nyúlvány, долина Гидрогрфов —> Hidrográfus-repedésvölgy.

49 F) Egyszerűsítések: 1.) A földrajzi nevek idegen elemekből álló részeit ne tömbösítsük! East Novaya Zemlya Trough —> Keleti Novaja Zemlja-teknő, West Novaya Zemlya Trough —> Nyugati Novaja Zemlja- teknővölgy. 2.) Tömbösíthetők a magyar elemekből álló, háromtagúnál több tagú nevek: Csendes-óceáni-medence —> Keleti-Csendesóceáni-medence, Pacific-Antarctic Ridge —> Csendesóceán—Antarktiszi-hátság.

50 G) Egyéb kritikus nevek: 1.) Amerasia Basin —> Amerázsiai-medence: (vö.: Eurázsia, Ausztrálázsia, Afroázsia stb.) 2.) Frants-Viktoriya Trough -> Ferenc—Viktória-teknővölgy: (a Ferenc József-föld és a Viktória-sziget között). H) A magyar nyelvben meghonosodott, hagyományos névnek tekinthető „exonimákat” nem kell megváltoztatni akkor, ha a név a helyesírásnak megfelel és jól tükrözi a megnevezett képződmény morfológiai-szerkezeti sajátosságait. „Összevont” objektumok neve: Atacama Trench: see Peru Chile Trench —> Peru—Chilei-árok. Helyes a résznevek megtartása is! Peru—Chilei-árok = Perui-árok + Atacama-árok + Tűzföldi-árok.

51 Több nyelvű névtárak Egy magyar példa

52 A Jeges-tenger földrajzinév-tára I. rész: TENGEREK

53 1. térkép: Tengeri lehatárolások

54 2. térkép: A Jeges- tenger lehatárolása figyelembe véve a szerkezeti- morfológiai vonalakat is

55 I. fejezet: Tengernevek (Rendszertan) — Az egyes területi egységeket azonosító névanyagot a hierarchikus rendbe szervezett kódszámok szerint rendezzük (1. térkép). Az első helyen a használatra ajánlott kiemelt magyar név áll. A név előtt álló kódszámok azonosak az 1. térképen a tengerek azonosítását szolgáló számokkal. A nevet követő kódok azokra a forrásmunkákra utalnak, amelyekben a név előfordult. I. Jeges-tenger ……. I.1. Barents-tenger Barents-tenger [Ma1/16-17,20-21,62,66,72-73,144; Ma2/356,370,396; Ma4/69,89; Ma5/28] Barents Sea [An2/5.17; An5/1,2; An7; An8/28-29, ; An9/14] Barentssee [Ne1/6; Ne2/6-7,22-23,146, ; Ne3/46,151; Ne5/161; Ne6] Barents-See [Ne7/31,XXVIII] Barentsovo moře [Cs2/20; Cs3/14-15,18-19,46,50-51,52,56,62-63,134] Бapeнцeвo мope [Or4/29,66-67, ; Or5/18-19,22; Or7/7-8,13-14,34- 35,248; Or8/42-43,54] Бapeнцeвo мope [Or1/2,8,10,11; Or2/9-10; Or3/4,79,98] Barencevo more [KM-WM/5 (áttekintőtkp.)] Barents Sea [KM-WM/5]

56 II. fejezet: A tengernevek latin betűs mutatója — Ha a névtár nemcsak latin betűs írást használó nyelvekből gyűjtött névanyagot dolgoz fel, szükség van az írásrendszerek elkülönítésére. Itt az I. fejezet összes latin betűs neve és névváltozata abc-be rendezve szerepel. Pl.: A név előtt álló számok a IV. fejezet, A tengernevek eredete című rész kódszámaira utalnak. A név után álló számok az I. fejezet, a Tengernevek (Rendszertan) című rész kódszámaival azonosak. * jelöli a vitathatóan a Jeges-tengerhez tartozó tengerrészeket. 001 Arctic Ocean; I. 001 Arktikus-középtenger; I. 001 Arktischer Ozean; I. 002 *Baffin-Bai; I *Baffin Bay; I *Baffinbucht; I *Baffin Bugt; I *Baffinmeer; I *Baffin-öböl; I *Baffin-tenger; I *Baffinovo moře; I *Baffinův záliv; I.12.

57 III. fejezet: A tengernevek cirill betűs (orosz nyelvű) mutatója — Ha a névtár nemcsak latin betűs írást használó nyelvekből gyűjtött névagyagot dolgoz fel, szükség van az írásrendszerek elkülönítésére. Itt az I. fejezet összes cirill betűs neve és névváltozata az orosz abc-be rendezve szerepel. A név előtt álló számok a IV. fejezet, A tengernevek eredete című rész kódszámaira utalnak. A név után álló számok az I. fejezet, a Tengernevek (Rendszertan) című rész kódszámaival azonosak. * jelöli a vitathatóan a Jeges-tengerhez tartozó tengerrészeket. 003 Бaрeнцeвo море; I Бaрeнцoвo мoрe; I *Бaффинa, мoрe; I *Бaффинoв зaлив; I Бeлoe мoрe; I *Бeрингoвo мoрe; I Бoфoртa, мoрe; I.6.

58 IV. fejezet: A tengernevek eredete — A helyes írásmód megállapításához nagy segítéget nyújt a néveredet-vizsgálat. Ha mód van rá, fel kell tárni minden név eredetét. Pl.: 001 Arktikus-középtenger (-óceán) Az Északi-sarkvidéken fekvő, annak területéhez tartozó vízfelületre utal a név. ld.: Arktisz = Északi-sarkvidék [Ma6/I.115] 002 Baffin-öböl (-tenger) William Baffin (1584–1622) angol tengerész és felfedező emlékére elnevezett tengerrész, aki Robert Bylot társaságában a "Discovery"-vel, 1916-ban az Északnyugati-átjáró keresése során tárta fel az öböl keleti és nyugati partjait. [Ma6/I.135; Ma7/ ; An10/202; An11/107,220; An12/39]

59 A Jeges-tenger földrajzinév-tára II. rész: TENGERFENÉK-DOMBORZAT

60 3. térkép: A Jeges-tenger fenékdomborzata

61 4. térkép: Tengerfenék- domborzati képződmények (Rendszertan)

62 V. fejezet: Tengerfenék-domborzati nevek (Rendszertan) — Az I. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre, a 4. térkép szerint VI. fejezet: A tengerfenék-domborzati nevek latin betűs mutatója — A II. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre VII. fejezet: A tengerfenék-domborzati nevek cirill betűs (orosz nyelvű) mutatója — A III. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre VIII. fejezet: A tengerfenék-domborzati nevek eredete — A IV. fejezetben szereplő feldolgozással azonos, de a tengerfenék-domborzati nevekre IX. fejezet: Földrajzi fogalmak (terminológia) Földrajzi köznevek (nómenklatúra) — Ezt a fejezetet a tengerekkel, tengerfenék-domborzati nevekkel foglalkozó névtáraknak már nem kell tartalmazniok, mivel a Standardization of Undersea Feature Names angol–magyar verziója elkészült és tanszékünk honlapjáról letölthető. Szükséges lehet azonban más névtárak esetében a a feldolgozott témakörnek megfelelő földrajzi fogalmak, köznevek vagy speciális névelemek tisztázására. X. fejezet: Feldolgozott atlaszok, térképek és más kiadványok (Forrás- és irodalomjegyzék)

63 Megköszönöm figyelmüket


Letölteni ppt "Gondolatok földrajzinév-írásunk szabályairól Márton Mátyás Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Kartográfiai Szakosztálya 2006. március."

Hasonló előadás


Google Hirdetések