Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában Budapest, 2003. október 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában Budapest, 2003. október 28."— Előadás másolata:

1 Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában Budapest, október 28.

2 A településnevek, vagy más néven helységnevek, azoknak a társadalom által létrehozott objektumoknak a nevei, amelyek az ember lakó-, munka- és pihenőhelyéül szolgálnak. E névcsoport egyes tagjai minden ország törvénykezésében hivatalosan megállapított és dokumentált nevek. A településnév fogalma

3 Kartográfiai településnév 1) Önálló önkormányzattal rendelkező települések nevei – Városnevek – Nagyközségnevek – Községnevek 2) Belterületi helységrészek nevei – Városrésznevek – Községrész nevek 3) Külterületi lakott helyek nevei

4 A magyar településnév-adás korszakai IX–XI. sz.: Névadás kifejlődése X–XV. sz.: Névterület kialakulása XV–XVIII. sz. eleje: Névpusztulás XVIII. sz.-tól: Megújulás, mesterséges névadás

5 A magyar névterület „zónái” „Kompakt” névterület – Kárpát-medence „Szórvány” névterület – Kárpáti előtér – Közép-Európa („közeli Európa”) „Magyarosodott” távoli névanyag – „Távoli Európa” – Európán kívül

6 A névadás gyökerei Idegen eredetű nevek Idegen eredetű nevek Visegrád, Csongrád, Nógrád Törzsnévből alakult nevek Törzsnévből alakult nevek Kér, Keszi, Kürt, Tarján, Gyarmat Puszta személynévből alakult nevek Puszta személynévből alakult nevek Arad, Békés, Buda, Csanád, Győr, Gyula, Pozsony, Csaba, Szabolcs, Szolnok, Taksony Személynévi eredetű, birtoklást jelölő nevek Személynévi eredetű, birtoklást jelölő nevek Borsi, Gergelyi, Istvándi, Petri, Lőrinci, Marcali, Ősi, Páli, Tamási

7 Templom védőszentjéről elnevezett települések Templom védőszentjéről elnevezett települések Szentkirály, Szentgyörgy, Keresztúr, Szentkereszt, Szentlászló Hetipiac napjáról elnevezett települések Hetipiac napjáról elnevezett települések Szerdahely, Szereda, Szombat, Csütörtökhely, Péntekhely Vásártartás jogához fűződő név Vásártartás jogához fűződő név Vásárhely, Asszonyvására Víznévből képződött nevek Víznévből képződött nevek Csurgó, Dunaszeg, Eger, Gyöngyös, Garamszeg, Szalafő, Patak, Nyárádtő, Sóskút, Süttő

8 Térszín adottságaival kapcsolatos nevek Térszín adottságaival kapcsolatos nevek Aszófő, Debrő, Görgeteg, Félhalom, Kőszeg, Magasmart, Omlás, Sukoró Állatnevekből alakult helységnevek Állatnevekből alakult helységnevek Füred, Békás, Bolhás, Darvas, Gímes, Kígyós, Ölyves, Ölved Növénynevekből alakult nevek Növénynevekből alakult nevek Almágy, Körtvélyes, Berkenye, Bikszád, Szilas, Cegléd, Eperjes, Bükkös, Hásságy, Tölgyes Átkelőhelyekkel,közlekedéssel kapcsolatos nevek Átkelőhelyekkel,közlekedéssel kapcsolatos nevek Apahida, Bánhida, Bürüs, Hencida, Lórév, Nagyút, Öttevény, Vásárút, Vízkelet

9 Erősséggel, épülettel, egyházi központtal kapcsolatos nevek Erősséggel, épülettel, egyházi központtal kapcsolatos nevek Földvár, Újvár, Féltorony, Várad, Várda, Kápolna, Ungvár, Temesvár Vámszedőhelyekből alakult helységnevek Vámszedőhelyekből alakult helységnevek Vámos, Vám, Szárazvám Foglalkozási eredetű nevek Foglalkozási eredetű nevek Solymár, Ács, Vadász, Szekeres, Aranyos, Fűrész, Üvegcsűr, Halászi, Kovácsi, Malomsok, Mészpest, Bánya Népnévből képződött nevek Népnévből képződött nevek Horváti, Bercel, Böszörmény, Olaszi, Káloz, Csehi, Tóti, Nándor, Oroszi, Nemti

10 A személynévből alakult helységnevek egy része már későbbi keletkezésű, írtványtelepeket is jelölt A személynévből alakult helységnevek egy része már későbbi keletkezésű, írtványtelepeket is jelölt Ádámfölde, Bocfölde, Dávidvágása, Mikófalva, Fülöpszállás

11 Névadás a „kompakt” névterületen Természetes névadás Homonímák kiküszöbölésének fokozódó igénye Új települések idegen névadása Rendszertelen és rendszeres hivatalos névadás

12 A homonímák kezelése Ikertelepülések egymáshoz való viszonyára utaló előtagok Alsó-, Felső-, Belső-, Külső-, Kis-, Nagy- „Országos hírű” települések Fehérvár–Gyulafehérvár Székelyvásárhely–Kézdivásárhely Várad–Pécsvárad KÖZÉPKOR

13 Vármegyei, tájföldrajzi, vízföldrajzi előtagok Balaton-, Vas-, Pilis-, Bakony-, Csík-, Duna-, Maros- Népnévi előtagok Tót-, Horvát-, Rác-, Oláh-, Német-, Orosz Társadalmi viszonyt kifejező előtagok Hajdú-, Nemes-, Szabad-, Jász- Település birtokosára utaló előtagok Balassa-, Szécsi-, Püspök-, Érsek- XVI. SZÁZADTÓL

14 Új települések A betelepült lakosság eredeti településnevének az új településre valamilyen átalakult formában való átadása Klenóc – Új-Klenóc A nemzetiségi lakosság az eredeti középkori magyar nevet fordította saját nyelvére Fejéregyház – Bielacerkva

15 A települések jelentős részénél eltűntek a magyar nevek és ezek az alakok idegen elemként kapcsolódtak a településnév- rendszerbe. NÉVFEJLŐDÉSI SZÉTVÁLÁS A XVII. SZÁZADTÓL A szükséges korrelációt segítő előtagok beépülésével, egy előremutató az egységesedés felé haladó fejlődés következett be.

16 A rendszertelen hivatalos névadás első szakasza (XVIII. sz. – 1873) Megyei kormányzati szinten megindul a homonímákkal járó anomáliák kiküszöbölése (korrelációs előtagok további beépítése), illetve az új települések nem magyar nevének magyarítása

17 A rendszertelen hivatalos névadás második szakasza (1873–1898) Lassul és megáll az új települések kialakulása, megindul a település- „összenövések” folyamata. Nagy gonddal megalkotott egyesített nevek: legtöbbször az egyesített települések neveinek valamilyen formában történő összevonását jelentették.

18 Helységnév-összevonások: Német-Bárdháza + Orosz-Bárdháza = Bárdháza Balozs + Meggyes = Balozsameggyes Gyepü + Kajánföld = Gyepükaján Új névadások: Cerova + Lészkó = Korlátkő Kis-Lohó + Nagy-Lohó = Beregszőlős

19 A rendszeres hivatalos névadás 1898 – Törzskönyvezés (1898–1912) Ideológiai névváltoztatások (1919–1970)

20 A törzskönyvezés évi IV. tc.: Magyarország területén egy településnek csak egy, a belügyminiszter által törzskönyveztetett magyar neve lehet, egy név az ország területén csak egy települést jelölhet. Későbbi kiegészítés: Minden településnevet szótagszámtól függetlenül egybe kell írni.

21 „A helységnévrendezés változtatásainak osztályozása azt mutatja, hogy a törzskönyvbizottság és a közreműködő szervek igen ötletesen, sokszor körültekintően jártak el a véglegesen megállapított névforma kiválasztásában. Az alkalmazott módszeres eljárások roppant változatosak, s a változtatások az esetek túlnyomó többségében motiváltak.” [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982] p.264

22 A változtatás mértéke: önálló településből (1913) 4662-nek a neve változott meg. „A név egyénítésének természetes, sem történetiséget, sem pedig a lakosság érzékenységét nem sértő módja a jelzővel való differenciálás volna, mégis a törzskönyvezéskor az alaptagokat is ért változtatások 64,8 %-al, a jelzőre vonatkozó módosítások pedig csak 35,2%-al részesülnek a változtatásból. „ [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982]

23 „Korábban használt neve fenntartásáért fellebbezett 1117 helység, a törzskönyvbizottság ötletétől eltérő új nevet akart 547 település, de a bizottsági ötlet vált véglegessé, 631 esetben viszont a helyi képviselőtestület vagy a megyei törvényhatóság új javaslatát hagyta jóvá a belügyminiszter. 163-szor az is előfordult, hogy a bizottság ugyan fenn akarta tartani a korábbi nevet, helyi kezdeményezésre azonban új nevet törzskönyveztek.” [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982]

24 Pozsony »» Pozsony, Sopron »» Sopron, Budapest »» Budapest A törzskönyvezéskor történt névváltoztatások főbb típusai Korábbi név változatlanul hagyása

25 Helyesírási változtatás [227] Szegzárd »» Szekszárd [Tolna], Beregszó »» Berekszó [Hunyad], Bessenszög »» Besenyszög [Jász-Nagykun- Szolnok] Hangzásbeli átalakítás [460] Krompach »» Korompa [Szepes], Kis-Brezsnyice»» Kisberezsnye [Zemplén], Esztrény »» Eszterény [Gömör-Kishont] Név alaptagjának változtatása

26 Helyettesítés [185] Nadalbest »» Nádalmás [Arad], Szepes-Teplitz »» Szepestapolca [Szepes], Bárbura »» Borbála [Hont], Derzsimorec »» Dezsérlaka [Zala] Történeti névváltozat felelevenítése [451] Aranyidka »» Aranyida [Abaúj-Torna], Turzovka »» Turzófalva [Trencsén], Majzel »» Felsőpróna [Nyitra], Klastrom »» Borsmonostor [Sopron]

27 Idegen nevek lefordítása [375] Orehova »» Dióska (orech=dió) [Ung], Tergovesty »» Vásáros (târgovist=vásár) [Krassó-Szörény], Zsihlava »» Csalányos (žihl’ava=csalán) [Nógrád]

28 Jelzővel való differenciálás [1243] Hidegkút»»Medveshidegkút (települési~) [Nógrád], Aranyos »» Csallóközaranyos (tájegységi~) [Komárom], Mocs »» Dunamocs (víznévi~) [Esztergom], Ság »» Felsőság (térviszonylati~) [Sopron], Kökényes »» Kiskökényes (méretviszonylati~) [Kolozs], A név jelzői tagjának változtatásai

29 Kécske »» Ókécske (korviszonylati~) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun], Remete »» Magyarremete (etnikai~) [Bihar], Bőd »» Nemesbőd (társadalmi állási~) [Vas], Szinye »» Radákszinye (személynévi~) [Szolnok-Doboka], Jakabfalva »» Szentjakabfalva (egyházi~) [Zólyom]

30 Jelző kicserélése [200] Az elvek és csoportok hasonlóak az előzőhöz, csak meglévő jelzők cseréje állt fönt. Jelző lefordítása [11] Krajnó-Csarnó »» Végcsarnó (kraj=vég) [Sáros], Polena-Huta »» Mezőhuta (pole=mező) [Ung], Toplica-Káránd »» Hévízkáránd (topliţ=meleg) [Bihar]

31 Jelző átalakítása [9] Trebusa-Fejérpatak »» Terebesfejérpatak [Máramaros], Bodókő-Váralja »» Boldogkőváralja [Abaúj-Torna] Jelző elhagyása [156] Bács-Madaras »» Madaras [Bács-Bodrog], Magyar-Légen »» Légen [Kolozs], Felső-Nemeskeresztúr»» Nemeskeresztúr [Vas], Ó-Dombóvár »» Dombóvár [Tolna]

32 Elemkicserélés [22] Hosszúmező»» Somlyómező [Szilágy], Nagy-Patak »» Felsőpatak [Bihar] Kombinált változtatások [1641]: Az előzőekben bemutatott eljárások nagyon változatos variálását és együttes alkalmazását jelentette.

33 Ideológiai névváltoztatások Gazdasági szempont alapján történő változtatás Kiliti »» Balatonkiliti (1922) [Somogy] Szepezd »» Balatonszepezd (1934) [Somogy]

34 Névszépítés Luka »» Bodroghalom (1927) [Zemplén] Szopok »» Mecsekfalu (1928) [Baranya] Málé »» Serényimál (1928) majd Serényifalva (1929) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] Disznósd »» Borsodszentgyörgy (1935) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] Kirva »» Máriahalom (1936) [Komárom-Esztergom kee.vm.] Zsidó »» Vácegres (1943) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun] Bakonyzsid »» Várvölgy (1943) [Zala] Disznóshorvát »» Izsófalva (1950) [Borsod-Abaúj-Zemplén]

35 Tisztán ideológiai okú változtatás Erzsébetfalva »» Leninváros (1919) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun] (1931-től neve Pesterzsébet lett) Németegres»»Somogyegres(1931)[Somogy] Rácgörcsöny»»Cselegörcsöny(1932)[Baranya] Ráctőttős »» Hercegtőttős (1933) [Baranya] (1950-től Tőttős, 1990-től Hercegtőttős) Ráckozár »» Egyházaskozár (1934) [Baranya] Rácmecske »» Erdősmecske (1934) [Baranya] Szomolya »» Gömbösfalva (1937) [Borsod-Gömör-Kishont], 1946-tól Szomolya

36 Harka »» Magyarfalva (1947) (1990-től Harka) [Sopron] Szolgaegyháza »» Szabadegyháza (1948) [Fejér] Eszterháza »» Fertőd (1950) [Győr-Sopron] Hercegszabar »» Székelyszabar (1950) [Baranya] Nemestördemic »» Badacsonytördemic (1950) [Veszprém] Nemespécsely »» Pécsely (1950) [Veszpém] Németbóly »»Bóly (1950) [Baranya]

37 Püspöklele »» Maroslele (1950) [Csongrád] Püspöknádasd »» Mecseknádasd (1950) [Baranya] Hercegfalva »» Mezőfalva (1951) [Fejér] Dunapentele »» Sztálinváros (1951) [Fejér] (1961-től Dunaújváros) Feketepuszta »» Mátyásdomb (1952) [Fejér] Kiskirályság »» Eperjes (1954) [Csongrád] Tiszaszederkény »» Leninváros (1970) [Borsod-Abaúj-Zemplén], 1992-től Tiszaújváros

38 Névadás a „szórvány” névterületen Kárpáti előtér – XV. sz-ig a magyar érdekszféra, magyar befolyás, magyar katonai jelenlét. – Magyar etnikum jelenléte a XV. sz.-ig. (Moldva, Havasalföld, Szlavónia, Szerémség) – Külkapcsolatok, politikai párbeszéd az előtérhez kapcsolódó területekkel.

39 Galícia Nowy Sącz – Újszandec Stary Sącz – Ószandec, Kraków – Krakkó Bukovina Csernyivci – Csernovci – Csarnóca Moldva és a Csángóföld (kistelepülések is!) Piatra Neamţ – Karácsonkő – Németkő Târgu Frumoş – Szépvásár – Szépváros – Szépvárassz Havasalföld Târgu Jiu – Zsílvásárhely Buzău – Bodzavásár Argeş – Argyas

40 Ó-Szerbia Sabač – Szabács Beograd – Belgrád – Nándorfehérvár Smederevo – Szendrő Szerémség Sremska Mitrovica – Szávaszentdemeter Szlavónia Valpovo – Valpó Đakovo – Diakóvár Osijek – Eszék történeti Horvátország Karlovac – Károlyváros Koprivnica – Kapronca

41 Morvaország Uherské Hradište – Magyarhradis Uherské Brod – Magyarbród Olomouc – Alamóc – Olmüc Alsó-Ausztria Wien – Bécs Wiener Neustadt – Bécsújhely

42 Közép-Európa („közeli Európa”): – A névanyag keleten a honfoglalást megelőző időkre, nyugaton a kalandozások időszakára (X. sz.) vezethető vissza – A nevek jelentős része archaikussá vált, térképi használatát a szakmai vélemény túlzónak tartja – Bevezetésre próbálkozás: 1943 Honvédtérképészeti Intézet (kézirat)

43 Lengyelország Wrocław – Boroszló Warszawa – Varsó Gdańsk – Dancka Németország Dresden – Drezda Leipzig – Lipcse Bremen – Bréma Augsburg – Ágosta Köln – Kolonya Aachen – Ág

44 Csehország Praha – Prága Brno – Brünn – Berén Olomouc – Alamóc Hradec Králové – Királygréce Ukrajna Lviv – Ilyvó Kijiv – Kijó

45 A Honvédtérképészeti Intézet új térképein jelölésre ajánlott régi magyar helynevek (1943) részlet

46

47 Névhasználati korszakok a modern kartográfiában Ideológiamentesen (a Kiegyezés előtt) Államközpontúság I. (Az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka) A trianoni sokk időszaka Államközpontúság II. (a szocialista Magyarország időszaka) 1989 után

48 Kiegyezés előtt Lakossági településnév-használat tükröződése a térképeken. Ideológia-mentesség a térképlapokon.

49 Lipszky János: Carte Generale de Hongrie [1861]

50 Karacs Ferenc: Magyarországnak és a hozzá … [1867]

51 Államközpontúság I. Osztrák–Magyar Monarchia 1868 Törvény a magyar–horvát kiegyezésről (1868. XXX. tc.). Az államnyelvi-elv következetes alkalmazása a térképeken. (szlavóniai és moldvai magyar nevek eltűnése.) 1898 A törzskönyvezés megindulása (1898. évi IV. tc.) 1912 A törzskönyvezés befejeződése (Árva, Liptó, Fogaras, Hunyad nem emelkedik jogerőre) Az utolsó „összegző” helységnévtár.

52 Kogutowicz Manó Földrajzi iskolai atlasz 1900 körül (Magyarország közigazgatása)

53 1921 Trianon. Mintegy 9000 település kikerülése a magyar közigazgatásból. Az államnyelvi-elv oldódása a térképeken. Sokszor következetlen magyar névhasználat egyazon kiadványban. A törzskönyvezés elveinek maradéktalan alkalmazása a trianoni országhatáron belül és kívül A törzskönyvezés felülbírálata Kárpátalja területén 1941 Kétnyelvű (magyar-ruszin) helységnévtár megjelenése. Trianoni sokk

54 Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Magyarország politikai térképe)

55 Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Románia)

56 Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943-ig.

57

58 1950 Az államnyelvi-elv trianoni országterületre vonatkoztatott alkalmazásának előretörése. Fokozódó ideológiai névváltoztatások A Községi Törzskönyv Bizottság megszűnése A Földrajzinév Bizottság megalakulása. Település összevonások. Államközpontúság II. Szocialista Magyarország

59 Térképlapok a gimn. és középisk. sz. [Geodézia és Kart. Int. 1954] (Románia)

60 Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll. 1957] (Magyarország megyéi)

61 Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll. 1957] (Európa országai)

62 Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll. 1978] (Magyarország megyéi)

63 Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll. 1978] (Budapest környéke)

64 Magyarország autótérképe 1: [Kartográfiai Vállalat ]

65 Románia autótérképe 1: [Kartográfiai Vállalat 1989]

66 A térképkészítés monopóliumának megszűnése. Az államközpontúság megszűnése a legtöbb térképkiadványban Az első helységnév-azonosító szótár megjelenése. „Új” településnevek megjelenése a sajtóban (Mosztár, Szarajevó, Kuvaitváros) A magyar névanyag rehabilitálása. Kísérletek a középkori településnévanyag ábrázolására. Eltérő vélemények a magyar névanyag mennyiségét illetően Az első külterületi lakott hely-szintű helységnévszótár megjelenése után

67 Nagy világatlasz [Cartographia ] (Magyarország északnyugati része 1: )

68 Magyarország autósatlasz 1: [Agát 1999]

69 Erdély – Transilvania - Siebenbürgen 1: [Dimap 2003]

70 Győr-Moson-Sopron megye 1: [Térkép-Faragó 2003]

71

72 A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

73 Cartographia Világatlasz [Cartographia Kft. Budapest, 2001] A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.– Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

74 Minden magyar szóalkotással létrejött településnevet a magyar nyelvkincs részének tekintünk, ezért térképi ábrázolásuk indokolt. A kompakt névterületen irányadó forrás az 1913-as hnt. Kiegészítő forrás a határokon túli magyar szervezetek javaslatai. „Közeli Európa” névanyaga, különösen a Csángóföldé, térképi ábrázolása mindenképpen indokolt. Az archaikus nevek térképi használata külön fogalmi kategóriaként megoldható. ÖSSZEGZÉS


Letölteni ppt "Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában Budapest, 2003. október 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések