Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában

Az előadások a következő témára: "Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában"— Előadás másolata:

1 Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában
Budapest, október 28.

2 A településnév fogalma
A településnevek, vagy más néven helységnevek, azoknak a társadalom által létrehozott objektumoknak a nevei, amelyek az ember lakó-, munka- és pihenőhelyéül szolgálnak. E névcsoport egyes tagjai minden ország törvénykezésében hivatalosan megállapított és dokumentált nevek. 1 Mi a településnév? Definició

3 Kartográfiai településnév
1) Önálló önkormányzattal rendelkező települések nevei – Városnevek – Nagyközségnevek – Községnevek  2) Belterületi helységrészek nevei – Városrésznevek – Községrész nevek 3) Külterületi lakott helyek nevei Kartográfiai településnév definíció

4 A magyar településnév-adás korszakai
• IX–XI. sz.: Névadás kifejlődése • X–XV. sz.: Névterület kialakulása • XV–XVIII. sz. eleje: Névpusztulás • XVIII. sz.-tól: Megújulás, mesterséges névadás A magyar településnévadás

5 A magyar névterület „zónái”
•„Kompakt” névterület – Kárpát-medence •„Szórvány” névterület – Kárpáti előtér – Közép-Európa („közeli Európa”) •„Magyarosodott” távoli névanyag – „Távoli Európa” – Európán kívül A magyar névterület kiterjedése, „zónák”. A térképész a térkép készítésekor derítse ki, hol számíthat magyar névanyagra

6 A névadás gyökerei • Idegen eredetű nevek Visegrád, Csongrád, Nógrád
• Törzsnévből alakult nevek Kér, Keszi, Kürt, Tarján, Gyarmat • Puszta személynévből alakult nevek Arad, Békés, Buda, Csanád, Győr, Gyula, Pozsony, Csaba, Szabolcs, Szolnok, Taksony • Személynévi eredetű, birtoklást jelölő nevek Borsi, Gergelyi, Istvándi, Petri, Lőrinci, Marcali, Ősi, Páli, Tamási Kiss Lajos nyomán: a névadás gyökerei

7 • Templom védőszentjéről elnevezett települések
Szentkirály, Szentgyörgy, Keresztúr, Szentkereszt, Szentlászló • Hetipiac napjáról elnevezett települések Szerdahely, Szereda, Szombat, Csütörtökhely, Péntekhely • Vásártartás jogához fűződő név Vásárhely, Asszonyvására • Víznévből képződött nevek Csurgó, Dunaszeg, Eger, Gyöngyös, Garamszeg, Szalafő, Patak, Nyárádtő, Sóskút, Süttő Névadás gyökerei 2

8 Aszófő, Debrő, Görgeteg, Félhalom, Kőszeg, Magasmart, Omlás, Sukoró
• Térszín adottságaival kapcsolatos nevek Aszófő, Debrő, Görgeteg, Félhalom, Kőszeg, Magasmart, Omlás, Sukoró • Állatnevekből alakult helységnevek Füred, Békás, Bolhás, Darvas, Gímes, Kígyós, Ölyves, Ölved • Növénynevekből alakult nevek Almágy, Körtvélyes, Berkenye, Bikszád, Szilas, Cegléd, Eperjes, Bükkös, Hásságy, Tölgyes • Átkelőhelyekkel,közlekedéssel kapcsolatos nevek Apahida, Bánhida, Bürüs, Hencida, Lórév, Nagyút, Öttevény, Vásárút, Vízkelet Névadás gyökerei 3

9 • Erősséggel, épülettel, egyházi központtal kapcsolatos nevek
Földvár, Újvár, Féltorony, Várad, Várda, Kápolna, Ungvár, Temesvár • Vámszedőhelyekből alakult helységnevek Vámos, Vám, Szárazvám • Foglalkozási eredetű nevek Solymár, Ács, Vadász, Szekeres, Aranyos, Fűrész, Üvegcsűr, Halászi, Kovácsi, Malomsok, Mészpest, Bánya • Népnévből képződött nevek Horváti, Bercel, Böszörmény, Olaszi, Káloz, Csehi, Tóti, Nándor, Oroszi, Nemti Névadás gyökerei 4

10 Ádámfölde, Bocfölde, Dávidvágása, Mikófalva, Fülöpszállás
• A személynévből alakult helységnevek egy része már későbbi keletkezésű, írtványtelepeket is jelölt Ádámfölde, Bocfölde, Dávidvágása, Mikófalva, Fülöpszállás Névadás gyökerei 5

11 Névadás a „kompakt” névterületen
• Természetes névadás • Homonímák kiküszöbölésének fokozódó igénye • Új települések idegen névadása • Rendszertelen és rendszeres hivatalos névadás A magyar etnikai terület nevei. A kompakt névterület névanyaga. temészetes nevek, homonímák kerülése a magyar nyelv igénye, idegen névadások, hivatalos névadás

12 A homonímák kezelése KÖZÉPKOR
• Ikertelepülések egymáshoz való viszonyára utaló előtagok Alsó-, Felső-, Belső-, Külső-, Kis-, Nagy- • „Országos hírű” települések Fehérvár–Gyulafehérvár Székelyvásárhely–Kézdivásárhely Várad–Pécsvárad A homonímák kérdése. A homonímák eltüntetése természetes folyamatként indult, de a hivatalos névadás fejezte be.

13 XVI. SZÁZADTÓL • Vármegyei, tájföldrajzi, vízföldrajzi előtagok
Balaton-, Vas-, Pilis-, Bakony-, Csík-, Duna-, Maros- • Népnévi előtagok Tót-, Horvát-, Rác-, Oláh-, Német-, Orosz • Társadalmi viszonyt kifejező előtagok Hajdú-, Nemes-, Szabad-, Jász- • Település birtokosára utaló előtagok Balassa-, Szécsi-, Püspök-, Érsek- Homonímák eltüntetése 2

14 Új települések • A betelepült lakosság eredeti településnevének az új településre valamilyen átalakult formában való átadása Klenóc – Új-Klenóc • A nemzetiségi lakosság az eredeti középkori magyar nevet fordította saját nyelvére Fejéregyház – Bielacerkva Új települések. Létrejöttük az állami telepítéspolitika eredménye. Sok idegen név megjelenése. Az idegen név rátelepült a magyar névanyagra

15 NÉVFEJLŐDÉSI SZÉTVÁLÁS A XVII. SZÁZADTÓL
• A szükséges korrelációt segítő előtagok beépülésével, egy előremutató az egységesedés felé haladó fejlődés következett be. • A települések jelentős részénél eltűntek a magyar nevek és ezek az alakok idegen elemként kapcsolódtak a településnév-rendszerbe. Kettéválik a magyarországi településnév fejlődés. Szükséges a felülről jövő beavatkozás

16 A rendszertelen hivatalos névadás első szakasza (XVIII. sz. – 1873)
• Megyei kormányzati szinten megindul a homonímákkal járó anomáliák kiküszöbölése (korrelációs előtagok további beépítése), illetve az új települések nem magyar nevének magyarítása Hivatalos névadás megindulása megyei szinten. Rendszertelen névadás első szakasza: MAGYAROSÍTÁS

17 A rendszertelen hivatalos névadás második szakasza (1873–1898)
• Lassul és megáll az új települések kialakulása, megindul a település- „összenövések” folyamata. • Nagy gonddal megalkotott egyesített nevek: legtöbbször az egyesített települések neveinek valamilyen formában történő összevonását jelentették. Rendszertelen hivatalos névadás második szakasza. TELEPÜLÉSNÉV ÖSSZEARAKÁS

18 Balozs + Meggyes = Balozsameggyes Gyepü + Kajánföld = Gyepükaján
Helységnév-összevonások: Német-Bárdháza + Orosz-Bárdháza = Bárdháza Balozs + Meggyes = Balozsameggyes Gyepü + Kajánföld = Gyepükaján Új névadások: Cerova + Lészkó = Korlátkő Kis-Lohó + Nagy-Lohó = Beregszőlős Egyesített településnevek.

19 A rendszeres hivatalos névadás 1898 –
• Törzskönyvezés (1898–1912) • Ideológiai névváltoztatások (1919–1970) Rendszeres hivatalos településnévadás

20 A törzskönyvezés • 1898. évi IV. tc.:
Magyarország területén egy településnek csak egy, a belügyminiszter által törzskönyveztetett magyar neve lehet, egy név az ország területén csak egy települést jelölhet. • Későbbi kiegészítés: Minden településnevet szótagszámtól függetlenül egybe kell írni.

21 „A helységnévrendezés változtatásainak osztályozása azt mutatja, hogy a törzskönyvbizottság és a közreműködő szervek igen ötletesen, sokszor körültekintően jártak el a véglegesen megállapított névforma kiválasztásában. Az alkalmazott módszeres eljárások roppant változatosak, s a változtatások az esetek túlnyomó többségében motiváltak.” [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982] p.264

22 A változtatás mértéke:
önálló településből (1913) 4662-nek a neve változott meg. „A név egyénítésének természetes, sem történetiséget, sem pedig a lakosság érzékenységét nem sértő módja a jelzővel való differenciálás volna, mégis a törzskönyvezéskor az alaptagokat is ért változtatások 64,8 %-al, a jelzőre vonatkozó módosítások pedig csak 35,2%-al részesülnek a változtatásból. „ [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982]

23 „Korábban használt neve fenntartásáért fellebbezett 1117 helység, a törzskönyvbizottság ötletétől eltérő új nevet akart 547 település, de a bizottsági ötlet vált véglegessé, 631 esetben viszont a helyi képviselőtestület vagy a megyei törvényhatóság új javaslatát hagyta jóvá a belügyminiszter. 163-szor az is előfordult, hogy a bizottság ugyan fenn akarta tartani a korábbi nevet, helyi kezdeményezésre azonban új nevet törzskönyveztek.” [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982]

24 A törzskönyvezéskor történt névváltoztatások főbb típusai
• Korábbi név változatlanul hagyása Pozsony »» Pozsony, Sopron »» Sopron, Budapest »» Budapest

25 • Név alaptagjának változtatása
• Helyesírási változtatás [227] Szegzárd »» Szekszárd [Tolna], Beregszó »» Berekszó [Hunyad], Bessenszög »» Besenyszög [Jász-Nagykun-Szolnok] • Hangzásbeli átalakítás [460] Krompach »» Korompa [Szepes], Kis-Brezsnyice»» Kisberezsnye [Zemplén], Esztrény »» Eszterény [Gömör-Kishont]

26 • Helyettesítés [185] Nadalbest »» Nádalmás [Arad], Szepes-Teplitz »» Szepestapolca [Szepes], Bárbura »» Borbála [Hont], Derzsimorec »» Dezsérlaka [Zala] • Történeti névváltozat felelevenítése [451] Aranyidka »» Aranyida [Abaúj-Torna], Turzovka »» Turzófalva [Trencsén], Majzel »» Felsőpróna [Nyitra], Klastrom »» Borsmonostor [Sopron]

27 • Idegen nevek lefordítása [375]
Orehova »» Dióska (orech=dió) [Ung], Tergovesty »» Vásáros (târgovist=vásár) [Krassó-Szörény], Zsihlava »» Csalányos (žihl’ava=csalán) [Nógrád]

28 • Jelzővel való differenciálás [1243]
• A név jelzői tagjának változtatásai • Jelzővel való differenciálás [1243] Hidegkút»»Medveshidegkút (települési~) [Nógrád], Aranyos »» Csallóközaranyos (tájegységi~) [Komárom], Mocs »» Dunamocs (víznévi~) [Esztergom], Ság »» Felsőság (térviszonylati~) [Sopron], Kökényes »» Kiskökényes (méretviszonylati~) [Kolozs],

29 Kécske »» Ókécske (korviszonylati~)
[Pest-Pilis-Solt-Kiskun], Remete »» Magyarremete (etnikai~) [Bihar], Bőd »» Nemesbőd (társadalmi állási~) [Vas], Szinye »» Radákszinye (személynévi~) [Szolnok-Doboka], Jakabfalva »» Szentjakabfalva (egyházi~) [Zólyom]

30 • Jelző kicserélése [200] Az elvek és csoportok hasonlóak az előzőhöz, csak meglévő jelzők cseréje állt fönt. • Jelző lefordítása [11] Krajnó-Csarnó »» Végcsarnó (kraj=vég) [Sáros], Polena-Huta »» Mezőhuta (pole=mező) [Ung], Toplica-Káránd »» Hévízkáránd (topliţ=meleg) [Bihar]

31 • Jelző átalakítása [9] Trebusa-Fejérpatak »» Terebesfejérpatak [Máramaros], Bodókő-Váralja »» Boldogkőváralja [Abaúj-Torna] • Jelző elhagyása [156] Bács-Madaras »» Madaras [Bács-Bodrog], Magyar-Légen »» Légen [Kolozs], Felső-Nemeskeresztúr»» Nemeskeresztúr [Vas], Ó-Dombóvár »» Dombóvár [Tolna]

32 • Elemkicserélés [22] Hosszúmező»» Somlyómező [Szilágy], Nagy-Patak »» Felsőpatak [Bihar] • Kombinált változtatások [1641]: Az előzőekben bemutatott eljárások nagyon változatos variálását és együttes alkalmazását jelentette.

33 Ideológiai névváltoztatások
• Gazdasági szempont alapján történő változtatás Kiliti »» Balatonkiliti (1922) [Somogy] Szepezd »» Balatonszepezd (1934) [Somogy]

34 • Névszépítés Luka »» Bodroghalom (1927) [Zemplén] Szopok »» Mecsekfalu (1928) [Baranya] Málé »» Serényimál (1928) majd Serényifalva (1929) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] Disznósd »» Borsodszentgyörgy (1935) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] Kirva »» Máriahalom (1936) [Komárom-Esztergom kee.vm.] Zsidó »» Vácegres (1943) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun] Bakonyzsid »» Várvölgy (1943) [Zala] Disznóshorvát »» Izsófalva (1950) [Borsod-Abaúj-Zemplén]

35 • Tisztán ideológiai okú változtatás
Erzsébetfalva »» Leninváros (1919) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun] (1931-től neve Pesterzsébet lett) Németegres»»Somogyegres(1931)[Somogy] Rácgörcsöny»»Cselegörcsöny(1932)[Baranya] Ráctőttős »» Hercegtőttős (1933) [Baranya] (1950-től Tőttős, 1990-től Hercegtőttős) Ráckozár »» Egyházaskozár (1934) [Baranya] Rácmecske »» Erdősmecske (1934) [Baranya] Szomolya »» Gömbösfalva (1937) [Borsod-Gömör-Kishont], 1946-tól Szomolya

36 Harka »» Magyarfalva (1947)
(1990-től Harka) [Sopron] Szolgaegyháza »» Szabadegyháza (1948) [Fejér] Eszterháza »» Fertőd (1950) [Győr-Sopron] Hercegszabar »» Székelyszabar (1950) [Baranya] Nemestördemic »» Badacsonytördemic (1950) [Veszprém] Nemespécsely »» Pécsely (1950) [Veszpém] Németbóly »»Bóly (1950) [Baranya]

37 Püspöklele »» Maroslele (1950) [Csongrád]
Püspöknádasd »» Mecseknádasd (1950) [Baranya] Hercegfalva »» Mezőfalva (1951) [Fejér] Dunapentele »» Sztálinváros (1951) [Fejér] (1961-től Dunaújváros) Feketepuszta »» Mátyásdomb (1952) [Fejér] Kiskirályság »» Eperjes (1954) [Csongrád] Tiszaszederkény »» Leninváros (1970) [Borsod-Abaúj-Zemplén], 1992-től Tiszaújváros

38 Névadás a „szórvány” névterületen
• Kárpáti előtér – XV. sz-ig a magyar érdekszféra, magyar befolyás, magyar katonai jelenlét. – Magyar etnikum jelenléte a XV. sz.-ig. (Moldva, Havasalföld, Szlavónia, Szerémség) – Külkapcsolatok, politikai párbeszéd az előtérhez kapcsolódó területekkel.

39 Csernyivci – Csernovci – Csarnóca
• Galícia Nowy Sącz – Újszandec Stary Sącz – Ószandec, Kraków – Krakkó • Bukovina Csernyivci – Csernovci – Csarnóca • Moldva és a Csángóföld (kistelepülések is!) Piatra Neamţ – Karácsonkő – Németkő Târgu Frumoş – Szépvásár – Szépváros – Szépvárassz • Havasalföld Târgu Jiu – Zsílvásárhely Buzău – Bodzavásár Argeş – Argyas Nem volt törzskönyvezés sokszor többes névalak

40 • Ó-Szerbia Sabač – Szabács Beograd – Belgrád – Nándorfehérvár Smederevo – Szendrő • Szerémség Sremska Mitrovica – Szávaszentdemeter • Szlavónia Valpovo – Valpó Đakovo – Diakóvár Osijek – Eszék • történeti Horvátország Karlovac – Károlyváros Koprivnica – Kapronca

41 • Morvaország Uherské Hradište – Magyarhradis Uherské Brod – Magyarbród Olomouc – Alamóc – Olmüc • Alsó-Ausztria Wien – Bécs Wiener Neustadt – Bécsújhely

42 • Közép-Európa („közeli Európa”):
– A névanyag keleten a honfoglalást megelőző időkre, nyugaton a kalandozások időszakára (X. sz.) vezethető vissza – A nevek jelentős része archaikussá vált, térképi használatát a szakmai vélemény túlzónak tartja – Bevezetésre próbálkozás: 1943 Honvédtérképészeti Intézet (kézirat)

43 • Lengyelország Wrocław – Boroszló Warszawa – Varsó Gdańsk – Dancka • Németország Dresden – Drezda Leipzig – Lipcse Bremen – Bréma Augsburg – Ágosta Köln – Kolonya Aachen – Ág

44 • Csehország Praha – Prága Brno – Brünn – Berén Olomouc – Alamóc Hradec Králové – Királygréce • Ukrajna Lviv – Ilyvó Kijiv – Kijó

45 A Honvédtérképészeti Intézet új térképein jelölésre ajánlott régi magyar helynevek (1943) részlet

46 A Honvédtérképészeti Intézet új térképein jelölésre ajánlott régi magyar helynevek (1943) részlet

47 Névhasználati korszakok a modern kartográfiában
• Ideológiamentesen (a Kiegyezés előtt) • Államközpontúság I. (Az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka) • A trianoni sokk időszaka • Államközpontúság II. (a szocialista Magyarország időszaka) • 1989 után

48 Kiegyezés előtt • Lakossági településnév-használat tükröződése a térképeken. • Ideológia-mentesség a térképlapokon.

49 Lipszky János: Carte Generale de Hongrie [1861]

50 Karacs Ferenc: Magyarországnak és a hozzá … [1867]

51 Államközpontúság I. Osztrák–Magyar Monarchia
• Törvény a magyar–horvát kiegyezésről (1868. XXX. tc.). Az államnyelvi-elv következetes alkalmazása a térképeken. (szlavóniai és moldvai magyar nevek eltűnése.) • A törzskönyvezés megindulása (1898. évi IV. tc.) • 1912 A törzskönyvezés befejeződése (Árva, Liptó, Fogaras, Hunyad nem emelkedik jogerőre). • Az utolsó „összegző” helységnévtár.

52 Kogutowicz Manó Földrajzi iskolai atlasz 1900 körül
(Magyarország közigazgatása)

53 Trianoni sokk • Trianon. Mintegy 9000 település kikerülése a magyar közigazgatásból. Az államnyelvi-elv oldódása a térképeken. • Sokszor következetlen magyar névhasználat egyazon kiadványban. • A törzskönyvezés elveinek maradéktalan alkalmazása a trianoni országhatáron belül és kívül. • A törzskönyvezés felülbírálata Kárpátalja területén • Kétnyelvű (magyar-ruszin) helységnévtár megjelenése.

54 Több szlavónia név, mint az I. vh. előtt
Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Magyarország politikai térképe)

55 Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Románia)
Magyar nevek a Csángóföldön Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Románia)

56 Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza
Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943-ig.

57 Burgenlandban német névanyag
Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943-ig.

58 Államközpontúság II. Szocialista Magyarország
• Az államnyelvi-elv trianoni országterületre vonatkoztatott alkalmazásának előretörése. • Fokozódó ideológiai névváltoztatások. • A Községi Törzskönyv Bizottság megszűnése. • A Földrajzinév Bizottság megalakulása. • Település összevonások.

59 Térképlapok a gimn. és középisk. sz.
[Geodézia és Kart. Int. 1954] (Románia)

60 Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll
Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll. 1957] (Magyarország megyéi)

61 Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll
Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll. 1957] (Európa országai)

62 Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll
Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll. 1978] (Magyarország megyéi)

63 Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll
Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll. 1978] (Budapest környéke)

64 Magyarország autótérképe 1:500 000 [Kartográfiai Vállalat 1985-86]

65 Románia autótérképe 1: [Kartográfiai Vállalat 1989]

66 1989 után • A térképkészítés monopóliumának megszűnése.
• Az államközpontúság megszűnése a legtöbb térképkiadványban. • 1992 Az első helységnév-azonosító szótár megjelenése. • „Új” településnevek megjelenése a sajtóban (Mosztár, Szarajevó, Kuvaitváros) • A magyar névanyag rehabilitálása. • Kísérletek a középkori településnévanyag ábrázolására. • Eltérő vélemények a magyar névanyag mennyiségét illetően. • 1999 Az első külterületi lakott hely-szintű helységnévszótár megjelenése.

67 Nagy világatlasz [Cartographia 2001-02]
(Magyarország északnyugati része 1: )

68 Magyarország autósatlasz 1:360 000 [Agát 1999]

69 Erdély – Transilvania - Siebenbürgen 1:400 000 [Dimap 2003]

70 Győr-Moson-Sopron megye 1:100 000 [Térkép-Faragó 2003]

71 Győr-Moson-Sopron megye 1:100 000 [Térkép-Faragó 2003]

72 A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft. –Nyír-Karta Bt
A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

73 A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.–
Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999] Cartographia Világatlasz [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

74 ÖSSZEGZÉS • Minden magyar szóalkotással létrejött településnevet a magyar nyelvkincs részének tekintünk, ezért térképi ábrázolásuk indokolt. • A kompakt névterületen irányadó forrás az 1913-as hnt. • Kiegészítő forrás a határokon túli magyar szervezetek javaslatai. • „Közeli Európa” névanyaga, különösen a Csángóföldé, térképi ábrázolása mindenképpen indokolt. • Az archaikus nevek térképi használata külön fogalmi kategóriaként megoldható.