Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Faragó Imre Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003. november 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Faragó Imre Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003. november 25."— Előadás másolata:

1

2 Faragó Imre Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, november 25.

3 A táj A táj A földfelszín több szempontból egységes, a környező területektől (tájaktól) különböző része. A szomszédos területektől elkülönítő tájalkotó tényezők: – természeti (domborzat, éghajlat, növényzet) – társadalmi (településhálózat, gazdálkodás) – történeti (letűnt államalakulat, régi közigazgatási egység) – néprajzi tényezők

4 A tájnév – „tájat jelölő név” A tájnév – „tájat jelölő név” Olyan földfelszíni és tengerfelszín alatti egységek nevei, amelyek egymástól valamilyen természeti-, történeti- gazdaságföldrajzi, illetve néprajzi szempontok alapján elhatárolhatók.

5 A tájnevek kartográfiai típusai A tájnevek kartográfiai típusai Természetföldrajzi tájnév Történeti-földrajzi tájnév Néprajzi tájnév Tengerfenék domborzati nevek

6 Természetföldrajzi tájak ő ő Természetföldrajzi tájak Hierarchikus rendszer ő Földtani, felszínalaktani, éghajlati jellemzők alapján felállított egymásra épülés ő A földfelszíni jellemzők összekapcsolása az adott táj belső és külső tulajdonságaival.

7 Kartográfiai ábrázolási problémák Kartográfiai ábrázolási problémák A teljes hierarchia nem ábrázolható „Műnevek” jelenléte az egyes hierarchikus szinteken Kartográfiai „hagyományok”

8 A HIERARCHIA

9 A hierarchia bemutatója: a TÁJBEOSZTÁS

10 1 Kistájrészlet ő Keleti-Gerecse Keleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + Központi-Gerecse = Gerecse 2 Kistáj őGerecse + Zsámbéki-m. + Budai-hg. + Pilis = Dunazug-hegyvidék 3 Középtáj őDunazug-hegyvidék + Velencei-hg. + Vértesvidék + Móri-árok + Bakonyvidék = Dunántúli-középhg. 4 Nagytáj ő

11 A „MŰNEVEK”

12 Csepel–Ócsai-sík Pesti-hordaléksík Mohácsi-terasz Észak-bácskai-löszhát Közép-Mezőföld Csongrád–Szegedi-ártér Északkelet-Nyírség Nyárszegi-magassík Szlovák-paradicsom Máramarosi-masszívum Zempléni-határhegység Alsó-Maros-áttörés Tömegtérképeken ritka a használatuk

13 AZ ÁBRÁZOLÁSI „HAGYOMÁNYOK”

14

15 Hegység- és dombságnevek ő kiemelkedések, pusztuló (eróziós) felszínformák földrajzi nevei. ő álló betűtípussal ábrázoljuk Köznevek: -hegyvidék, -hegység, -hátvidék, -hegyhát, -hátság, -dombvidék, -dombság, -magasföld, -fennsík, -plató

16 Síkság-, medence- és átmenetitájnevek ő A feltöltődő (akkumulációs) felszínformák nevei ő a hegylábfelszíneket is ide soroljuk (átmenetitáj) ő dőlt betűvel ábrázoljuk Köznevek Köznevek: -síkvidék, -síkság, -sík, -medence, -völgy, -sivatag, -mélyföld, -part + -alja (átmenetitáj) végződés

17 síkság- medence hegység- dombság síkság- medence átmenetitáj

18 Történeti-földrajzi tájak + + Történeti-földrajzi tájak Letűnt közigazgatási egységek nevének tovább élő formái + Szoros kapcsolat a néprajzi tájnevekkel + + Nincs hierarchikus egymásra épülés + Történeti-földrajzi név # történeti név

19 LETŰNT KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK NEVE TOVÁBB ÉL

20 Borsod + Abaúj-Torna + Zemplén = Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1950) De: Sátoraljaújhely környéki ember nem lett „borsodi”! ő Ő „zempléni” (identitástudat) ő a korábbi megye neve tovább él a lokalizálásban De: nem általánosítható! pl. Komárom-Esztergom

21 Erdőelve X. sz.: Erdőelve – „erdőn túl” Erdélyi vajdaság XIII. sz.: Erdélyi vajdaság Erdélyi fejedelemség XVI. sz: Erdélyi fejedelemség 1872: különállás megszűnése De: „erdélyi ember” megmaradt az „erdélyi ember” (éntudat + „tetudat”) ő Erdély A lokalizálás tovább él az Erdély névben ő történeti-földrajzi táj

22 SZOROS KAPCSOLAT A NÉPRAJZI TÁJNEVEKKEL t Egy névrajzi fogalmi kategória: történeti-földrajzi-néprajzi tájnév

23 pl. letűnt közigazgatási egységek: Kiskunság Nagykunság Székelyföld Hajdúság mindegyik néprajzi tájnév, de közigazgatási egységgé formálódásuk etnikai, társadalmi alapú ő előbb volt a „nép”, azért lett a közigazgatási elkülönülés

24 néprajzi történeti- földrajzi néprajzi

25 a TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI TÁJNÉV nem TÖRTÉNETI NÉV

26 történeti név Egykori közigazgatási egységek neve, ha kikopik a használatból vagy nevének tartalma folytán el kellett tűnnie a mindennapokból ő történeti név ő Ilyet csak történelmi térképeken, tehát visszadatált időállapotot bemutató térképeken használhatunk. Avarország, Pannónia pl. Avarország, Pannónia

27 TIPOGRÁFIAI MEGOLDÁS Északi-középhg. Kisalföld Felvidék hegység-dombság síkság-medence-átmenetitáj történeti-földrajzi-néprajzi táj

28 Magyarország atlasz [Cartographia Kft.1999] Magyarország felszíne és vízei [Stiefel Eurocart 2002] Ugyanazon terület két térképen történeti-földrajzi néprajzi nevekkel és azok nélkül

29 A TÁJNEVEK KARTOGRÁFIAI BESOROLÁSÁNAK PROBLÉMÁJA

30 – Nagykunság – őnéprajzi tájnév „eredeti kun népessége megmagyarosodott” őtörténeti-földrajzi tájnév „egykori Nagy-Kun kerület” őtermészetföldrajzi tájnév „az Alföld síksági középtája” Milyen kategória lesz a térképen?

31 Eldöntendő kérdés: …természetföldrajzi tájnév? …történeti-földrajzi-néprajzi tájnév? A felvételre kerülő név… Besorolási szempontok: Térkép célja/típusa Melyik hatás/tényező erősebb

32 síkság- medence

33 …dombságnév? …átmenetitáj-név ? Eldöntendő kérdés: A Külső-Somogy név… Döntés: természetföldrajzi tájnév – Külső-Somogy – Milyen kategória lesz a térképen?

34 hegység-dombság átmenetitáj ?

35 MAGYAR TÁJNEVEK A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

36 TÁJSZEMLÉLETEKAKÁRPÁT-TÉRSÉGBEN (NÉVADÁSI VISZONYÍTÁS) magyar magyar szlovák szlovák román román ukrán ukrán szlovén szlovén

37 Táji viszonyítások a tájnévadás alapján a Kárpát-térségben

38 A Kárpát-térséggel foglalkozó magyar TERMÉSZETFÖLDRAJZI SZEMLÉLETEK és TÁJBEOSZTÁSOK – áttekintés –

39 Az „alaphelyzet” Folyóközök és „erdők” (hegységek), a tájnévadás alapjai [Bodrogköz, Vérteserdő] Karakteres tájakon népi névadás, nagy méretbeni szórással [Mátra, Alföld] „Lyukak” a névrendszerben Nagyon erős vármegyei- és igazgatási szemlélet [„Túl a Dunán”, „Tiszán innen”]

40 HUNFALVY JÁNOS A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (1863–65) Pozsonyi-, Pesti-, Erdélyi-med. Kárpát-medence hármas tagolása, A hegységek és a Kárpátok részeinek csoportosítása, A tájak bemutatása néhány esetben a mai leírásoknál is részletesebb és alaposabb

41 TELEKI PÁL 1917 Az új gondolat: „Milyen fontos volna a magyarban is a vármegyék monográfiái helyett a Mezőségnek, a Nyírségnek és Barcaságnak, a Csallóköznek és a Hanságnak a leírása! „* *Teleki Pál: A földrajzi gondolat története

42 A tájak leírásának és összehasonlításának kulcsa a táj tipikus karakterének megkeresése, kidomborítása. Ez a karakter akár klimatikus, akár orográfiai, akár történelmi, ha a tájképre hatással van, földrajzi tényezővé válik. Teleki Pál:

43 Alföld, Dunántúl, Erdélyi-med., Kelet-magyar- országi-szigethg., Ény.-Felvidék, Ék.-Felvidék, K.-Kárpátok, Dél-erdélyi-felv., Dinári-Alpok CHOLNOKY JENŐ „Parcellázó tájbeosztás” nagytáj a tört. Mo. területére, A tájszemléletben is uralkodik az államközpontúság, Névadása földrajzilag kifejező, körülíró („műnevek”)

44 Alföld, Felföld, Erdély, Pannonföld PRINZ GYULA Magyarország tájrajza 1936 A Kárpát-medencén belül 4 országrészt, 15 tájat és közel 100 vidéket határoz meg, Tájrajzi egységei egyéni termé- szetföldrajzi,településföldrajzi, gazdasági és kultúrtörténeti jelleggel bírnak.

45 KÁDÁR LÁSZLÓ A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei 1941 Térképmelléklet a magyar néprajzi tájakról, Fő figyelme a nép által felismert és elnevezett tájak felé fordul.

46 BULLA BÉLA–MENDÖL TIBOR A Kárpát-medence földrajza nagytáj a Kárpát-medence természet- földrajzi egység, származásának, éghajlatának, vízrajzának megértéséhez az egész ismerete szükséges. Saját népünk tájépítő munkáját számon tartani kötelességünk, bárhol bukkanjunk is rá a Földön. Alföld, Kisalföld, Dunántúl, Ék-Felvidék, Ény-Felvidék, Erdély

47 PÉCSI MÁRTON–SÁRFALVI BÉLA Magyarország földrajza 1960 Átdolgozott beosztás, államközpontú- ság a trianoni határokkal 4 nagytáj A Bulla–Mendöl-féle tájak adaptálása a trianoni határokhoz. Tradicionális tájnevek felcserélése újakkal pl. Eperjes–Tokaji-hv. Gömör–Tornai-karszt ALFÖLD, KISALFÖLD, DUNÁNTÚL, ÉSZAKI-KHG.

48 BULLA BÉLA Magyarország természetöldrajza 1960 KISALFÖLD, ALPOKALJA, DUNÁNTÚLI-KHG., DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG, ALFÖLD, ÉSZAKI-KHG. Több helyütt erőteljes beavatkozás a hagyományos tájszemléletbe Nagytáji szinten megváltoztatott táj- határok, a Dunántúl szétbontásával 6 nagytáj Az Alföld kiterjesztése a Mezőföldre

49 MAROSI S.–SOMOGYI S. Magyarország kistájainak katasztere* 1990 Bulla 1962-es beosztásának megerősítése, kistáj szintű fejlesztése Szigorú államközpontúság a trianoni határokra 6 nagytáj, 33 középtáj, ~200 kistáj *első térképes megjelenése: MNA 1989, hasonló tartalom: FNT I. (1971)

50 HAJDÚ-MOHAROS J. – HEVESI A. A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása 1997 Bakonyerdő, Mátraerdő Az államközpontúság teljes megszűnése Nem Kárpát-medence, hanem Kárpát- térség (medence+előtér) egység 21 nagytáj „Kompatibilitás” a szomszéd népek rendszereivel Mo. területén a Bulla-féle 6 nagytáj megtartása részben Prinz-féle nevekkel

51 A TÁJNEVEK VÁLTOZÁSA A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

52 Alaphelyzet: Természetes (népi) névadás Természetes (népi) névadásVáltozás: Természetes (szükséges) fejlődés Természetes (szükséges) fejlődés Tudományos beavatkozás Tudományos beavatkozás Ideológiai hatások Ideológiai hatások („nagy tévedések”)

53

54

55 Fontosabb tájnévváltozások a Kárpát-térségben a XX. században

56 1992-től: kettős tájszemlélet a magyar kartográfiában Pécsi–Marosi– Somogyi–Sárfalvi (FNT I.–MNA) tájszemlélet Pécsi–Marosi– Somogyi–Sárfalvi (FNT I.–MNA) tájszemlélet A határokon túli, kárpát-térségi névanyagban sok idegen hatás A határokon túli, kárpát-térségi névanyagban sok idegen hatás A történeti-földrajzi- néprajzi tájnevek ábrázolása hézagos. A történeti-földrajzi- néprajzi tájnevek ábrázolása hézagos. Hajdú-Moharos– Hevesi (KPTTB) tájszemlélet Hajdú-Moharos– Hevesi (KPTTB) tájszemlélet Egységes kárpát- térségi magyar névanyag Egységes kárpát- térségi magyar névanyag történeti-földrajzi- néprajzi tájnevek következetes ábrázolása. történeti-földrajzi- néprajzi tájnevek következetes ábrázolása. 12

57 Magyarország atlasz [Cartographia Kft.1999] Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Névrajzi különbségek ugyanazon területen, két atlaszban

58 MAGYAR és MAGYAROS TÁJNEVEK A MAGYAR NÉVTERÜLETEN KÍVŰL

59 1.A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is. 2.A nem latin betűs távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb.) közszói tagjainak fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdőbetűvel, a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolva kell írni. 3.Az előbbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdőbetűvel való írást javaslom az idegenből magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. (kordillera, kordillerák). A köznevek

60 A tulajdonnevek

61 1.A melléknévi és köznévi eredetű tulajdonévi részek, abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatók. Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévből (pl. hajó, expedíció nevéből) származó névtagok. 2.Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasolt, ha az más latin betűs nyelvek esetében jelentkezik. 3.A személynévi eredetű földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók. 4.Ha az idegen név teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosan élő név akkor nem fordítható.

62 Orlické hory (cseh) Orlice-hegység Cserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegység Fox Islands (angol) Róka-szigetek Porcupine River (angol) Kúszósül-folyó Bay of Goods Mercy (angol) Isteni kegyelem-öböl Sierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-hegység Tien-san (kínai) Csilien-san (kínai) Kuznyecki-alatau (hakasz) Ulahan-bom (jakut) Kara-kum (türkmén)

63 Földrajzi világatlasz [Cartographia Kft.1999] Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Névközlési különbségek ugyanazon területen, két atlaszban

64 Földrajzi világatlasz [Cartographia Kft.1999] Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Névközlési különbségek ugyanazon területen, két atlaszban

65 Összegzés A tájszemlélet alapja államterülettől független (KPTTB) A tájnevek felvételére a hármas tagolás indokolt (hedo, símeá, töföné) A névterületen kívül is törekedjünk a magyaros névanyagra Az elismert tájbeosztások felhasználásával a térképen létre kell hoznunk egy „kartográfus- tájbeosztást”


Letölteni ppt "Faragó Imre Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003. november 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések