Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakismeret, kompetencia és képzés a szociális szakmákban dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakismeret, kompetencia és képzés a szociális szakmákban dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék."— Előadás másolata:

1 Szakismeret, kompetencia és képzés a szociális szakmákban dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

2 Triviális kérdések, maguktól értetődő válaszok (?) Szakember-e a szociális szakember? Mihez kell értenie a szociális szakembernek? Hogyan sajátítja el azt, ami szakemberré teszi?

3 A segítő tevékenységhez kell-e /elég-e a szakmaiság? Kell-e? A segítés számos típusát „laikusok” is művelik odahaza. Szükség van a formális és az informális segítés összekapcsolására A háztartási munkából kiemelkedő tevékenységek nehezen válnak szakmává (Etzioni: semi-professions) A „kell” alapulhat jogszabály rendelkezésén, a piac igényein, illetve a társadalom elvárásain. Gazdasági érdekek szólnak az olcsó, szakképzetlen munkaerő alkalmazása mellett Elég-e? A szakembertől elvárhatják értékek, érzelmek tanúsítását (pl. elfogadás, szeretet) A segítő tevékenység a segítő és a kliens kapcsolata keretében, a konkrét helyzet viszonyai között folyik

4 Mennyiben beszélhetünk szociális szakmáról? Abraham Flexner: a szociális munka még nem hivatás Kiket tekinenek szociális szakembernek? Mi a szakma? Mi a hivatás? Időszerű-e még szakmákról beszélni? Hány szociális szakma van?

5 Szakma Szakma: valamely hivatásszerűen űzött tevékenységet csak az művelhet, aki rendelkezik a definiált ismeretekkel és készségekkel, ismeri és alkalmazza a szakmában szokásos vagy előírt módszereket, továbbá a meghatározott módon igazolja ezek elsajátítását A szakmaiság feltételei alapulhatnak tradíción vagy jogi előíráson. Az ismeretek, készségek meglétének igazolására szolgálhatnak kulturális jegyek, a szakma közössége általi befogadás, meghatározott munkakörben való alkalmazás ténye illetve a szakmai képzést vagy vizsgát igazoló okirat. Hány szociális szakma van Magyarországon?

6 Hivatás A hivatás = magasabb rendű szakma. A hivatás fő nézőpontjai: Esszencialista (Azon a funkcionalista feltételezésen alapul, hogy a hivatások tagjainak meghatározott szerepe van a társadalomban. Jellegzetes példája az attribútum-megközelítés) Stratégiai (Azokra a kollektív cselekvésekre koncentrál, melyektől függ a professzionális csoport léte. A csoport megkísérli a piac monopolizálását, egyidejűleg a megbecsült társadalmi státus elérését.) Történeti/fejlődési (miként változik a foglalkozási csoport helyzete, és mi a különböző aktorok szerepe)

7 A szociális szakember A szociális szakma jelentheti a felsőfokú szociális végzettséggel rendelkezők, a szociális szakképzettséggel rendelkezők a szociális munkát végzők (függetlenül végzettségüktől), a szociális ellátás területén dolgozók (nem csak a segítő munkát végzők) a szociális ügyekért elkötelezetten tevékenykedők (nem csak a szociális tevékenységből élők) körét. Hozzáértés: „Ő a szakember, ő ért hozzá” Illetékesség: „Megkérdeztük a szakembert”

8 A hivatás attribútumai attribútum listás modell (Millerson 1964) elméleti tudás által megalapozott készségtár képzési folyamat előzi meg a professzió gyakorlását a kompetenciák demonstrálása meghatározott viselkedés altruista szolgálatetika, nem üzleti, hanem szakember-kliens viszony meghatározott tevékenységi kör lehatárolása ezoterikus tudás, tökéletesen nem standardizálható laikus kontroll hiánya szakmai szervezet,

9 Időszerű-e még szakmáról beszélni? (Kleisz 2002) A professzionalista karrier hasonlít az általánosabb értelemben használt szakmai karrier típusára, de erősebb és formalizáltabb a szakmai elköteleződés A menedzser karrier-útja a szervezet különböző szintű vezető pozíciói között vezet felfelé. A menedzser nem vezetéssel összefüggő szakmai tevékenysége másodlagos. A bricoleur számára a karriert a szervezetek helyett a projektek határozzák meg. Ezen típus karrierjére az építkezés a jellemző, aminek az elemei a tudás-, a tapasztalat- és a referencia-modulok.

10 Időszerű-e még szakmáról beszélni? A szociális szolgáltatások racionalitása (Mykings) Gondozási racionalitás szerint működő rendszer Bürokratikus racionalitás szerint működő rendszer Költség-haszon racionalitás szerint működő rendszer A professzionalizációs stratégiák típusai (Theobald) A manager/szakember A tradicionális hivatásos A reflexív hivatásos Az új hivatásos A hivatásos vállalkozó

11 Mihez kell értenie a szociális szakembernek? „Kell” Társadalmi elvárás vs. jogszabályi előírás Szakképzettség vs. Hozzáértés Mikor? A szakképzettség megszerzésének pillanatában vs. a betanulási időszakot követően Mihez? Tudás Készség kompetencia

12 A „szociális munka-tudás” strukturálása (Budai István) Elméleti „mi” tudásGyakorlati „hogyan” tudás Tudományo s ismeretek A dolgokról való tudás, amelyet könyvekből, folyóiratokból, médiákból és az előadásokon, szemináriumokon lehet megszerezni A dolgok, amelyeket könyvek információi, instrukciók, folyamatok követése alapján tud megcsinálni Tapasztalati tudás A dolgokról való tudás, amelyeket saját tapasztalatból, vagy egyéni kidolgozó munka során lehet megszerezni A dolgok, amelyeket a tanulási folyamatban résztvevő személy saját tapasztalati bázisára építve önállóan képes megcsinálni Személyes tudás A különleges helyzetekre, vagy személyekre (beleértve a tanulási folyamatban résztvevő személyét) vonatkozó tudás, amelyet a személyes tapasztalatok, vagy kidolgozó-konstruáló munkák során lehet elsajátítani A dolgok, amelyeket sajátos helyzetekben és személyekkel (beleértve a tanulási folyamatban részt vevő személy) meg tud valósítani (megcsinálni)

13 Hogyan sajátítja el azt, ami szakemberré teszi? A szakmai hozzáértés két szélső felfogása: A szakmára jellemző tudás kodifikálható, oktatással átadható, ismerete és megfelelő alkalmazása ellenőrizhető A szakmai tudás a konkrét helyzetben nyilvánul meg, létrejöttében szerepe van az intuíciónak. Ezért nem kodifikálható, direkt módon nem tanítható, és csak korlátozott mértékig ellenőrizhető A szakember hozzáértését, szakmai önállóságát befolyásoló tényezők Deprofesszionalizációs tendenciák Standardizáció Eltérő szakmák, különböző mértékű önállóság

14 A tanulás környezetének tervezése Új paradigmák az oktatásban: aktív tanulás, kooperatív tanulás, Tanulásirányítási módszerek: probléma-alapú, tény-alapú, projekt, reflektív, stb. A tanulás környezetének tervezése: minél önállóbb a tanuló, annál kevésbé lehet a tanítást tervezni. ADDIE modell: Analysis: a szükségletek és korlátok azonosítása Design: a tanulmányi tevékenységek, értékelések, és eszközök tervezése Development: az eszközök előállítása Implementation: az oktatás megvalósítása Evaluation:az eredmények értékelése TÁMOP /2-C-/

15 A reflektív kompetencia és fejlesztése A reflektív tanulás – módszer a tanuláshoz A reflektív tanulás – módszer a reflexív praxishoz szükséges kompetenciák kialakításához A kritikai reflexió tanítása – módszer a praxishoz kritikusan viszonyulni képes szakember képzéséhez A szociális munkás hallgatóknak nem csak a szociális munka empirikusan mérhető aspektusait kell megismerniük, hanem a szociális munka intuitív aspektusaiban is jártassá kell válniuk: A személyes viszonyulások a tanulásnak integráns elemei A személyes konstrukciók befolyásolják felfogásunkat a világról Kulturális kontextusunk befolyásolja a világról alkotott felfogásunkat Az oktatásnak és a tanulásnak vannak intuitív elemei TÁMOP /2-C-/


Letölteni ppt "Szakismeret, kompetencia és képzés a szociális szakmákban dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések