SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ISMERETEK

Az előadások a következő témára: "SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ISMERETEK"— Előadás másolata:

1 SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ISMERETEK
Előadó: Dr. Magyary István Egyetemi docens

2 A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE
A KÖZLEKEDÉS ESZKÖZEINEK FEJLŐDÉSE - csúszó járművek (szán) - kerekes járművek (emberi-,állati vontatású, „KOCSI” ) - gépjárművek (fejlődése) A KÖZLEKEDÉSI UTAK FEJLŐDÉSE - római kori utak (ábra),(Kína ie.2300) - Tresaquet-féle út (Trezeque.ppt) - Adam Mac-féle út (ábra) 1800-tól - kétsávos út (ábra) XX.század eleje - többsávos autópálya (autópálya.ppt) XX.század második fele

3 A KÖZLEKEDÉSI PÁLYA A járművek mozgása szerint a pálya lehet:
- kényszerpálya (vasút) - felületi mozgást megengedő (közút, folyó) - térbeli mozgást lehetővé tevő (levegő)

4 A KÖZLEKEDÉS RENDSZERE
A rendszer az egymással kölcsönös kapcsolatban lévő elmek komplexuma A rendszer fontos jellegzetessége, hogy CÉLJA és FELADATA van A közlekedés célja: a személyek és dolgok helyzetváltoztatásának szabályozott és gazdaságos lebonyolítása

5 A KÖZLEKEDÉS FELOSZTÁSA
Közlekedési ágak szerinti felosztás - közúti, - vasúti, - vizi, ( belvizi, tengeri,) - légi, - csővezetékes szállítás

6 KÖZLEKEDÉSI ALAPFOGALMAK
Közlekedés - definíció Szállítás - definíció Fuvarozás - definíció Szállítmányozás - definíció Vállalkozás - definíció Bérlet - definíció

7 A SZÁLLÍTMÁNYOZÁS KIALAKULÁSA
Európa a XVII század. FUVAROZÁSI ÜGYNÖKSÉGEK (1565 Nürnberg, 1765 Bécs) HAJÓZÁSI ÜGYNÖKSÉGEK XIX.száad vége speditőr-spedíció szállítmányozó-szállítmányozás 1926 FIATA (Szállítmányozók Szövetségének Nemzetközi Szervezete) 1948 MASPED (Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat) 1972 RAA-BERSPED (Nemzetközi Konténer Szállítmányozási Igazgatóság) 1982 HUNGAROSPED 1990 Magyar Szállítmányozók Szövetsége(11 tagú) „MSZSZ” 1990 Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek 1991 I.1. Alanyi jogon végezhető a szállítmányozás 1995 Speditőr Club(22tagú) 2002 MSZSZ (86 tagú)

8 A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA
Ez a folymatleírás a klasszikus szállítmányozási feladatokra vonatkozik (folyamatábra) 0-dik lépés 1.lépés:Információk fogadása, megválaszolása 2.lépés:Megbízás fogadása:telefonon,írásban 3.lépés:Megbízás ellenőrzése 3.a.lépés:Megbízás javítása, javíttatása a megbízóval 4.lépés:Megbízás regisztrálása 5.lépés:Megbízás visszaigazolása 6.lépés:Kapcsolatfelvétel a fuvarozókkal(ajánlatok gyüjtése)

9 7.lépés:Megfelelő fuvareszköz kiválasztás
8.lépés:Fuvareszköz megrendelése 9.lépés:Megbízó tájékoztatása a fuvarozással kapcsolatos teendőiről 10.lépés:Fuvarokmányok kiállítása 11.lépés:A külföldi szállítmányozó partner tájékoztatása az áru feladásáról 12.lépés:Az áru nyomon követése, információszerzés az úton lévő áruról 12.a.lépés:Áruval kapcsolatos váratlan teendők elvégzése 13.lépés:A megbízó tájékoztatása az úton lévő áruról 14.lépés:A számla elkészítése a megbízó felé 14.a.lépés:Ha nem érkeznek be a díjak:fizetés megsürgetése

10 15.lépés:Beérkező fuvarszámlák ellenőrzése a fuvarozók megállapodás alapján
15.a.lépés:Ha nem felelnek meg a megállapodásnak: REKLAMÁCIÓ! Ha megfelelnek a megállapodásnak:akkor a 16.lépés 16.lépés:Fuvar-(és egyéb) számlák kiegyenlítése.Ha a megbíz részéről nincs reklamáció: akkor a 18.lépés 17.lépés:Ha érkezik be REKLAMÁCIÓ a megbízó részéről: REKLAMÁCIÓ fogadása 17.a.lépés:REKLAMÁCIÓ kivizsgálása 17.b.lépés:REKLAMÁCIÓ lerendezése az ügyféllel szemben 17.c.lépés:REKLAMÁCIÓ lerendezése a károkozóval szemben 18.lépés:Az ügylet egyenlegének megállapítása 19.lépés:Következtetések levonása. HA nyereséges az ügylet akkor a 20.lépés HA nem nyereséges az ügylet akkor a 19.a.lépés 19.a.lépés:A szükséges intézkedések megtétele 20.lépés:Az ügylet okmányainak archiválása

11 AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA
SZERZŐDÉSTIPUSOK 1. Az adási típusú szerződések 2. A tevési tipusú szerződések 3. A helytállási tipusú szerződések

12 ADÁSI TIPUSÚ SZERZŐDÉSEK
1. Adásvételi szerződés (Ptk.365§) Definíció 2. Csereszerződés (Ptk.365§)

13 TEVÉSI TIPUSÚ SZERZŐDÉSEK
1. Vállakozási szerződés (Ptk.389§) Definíció 2. Megbízási szerződés (Ptk.474§) 3. Letéti szerződés (Ptk.462§) 4. Fuvarozási szerződés (Ptk.488§)

14 5. Szállítási szerződés (Ptk.379§)
Definíció 6. Bérleti szerződés (Ptk.423§) 7. Szállítmányozási szerződés (Ptk.513§) 8. Bizományi szerződés (Ptk.507§)

15 HELYTÁLLÁSI TIPUSÚ SZERZŐDÉSEK
1.Biztosítási szerződések (Ptk.536§) Definíció A biztosítási szerződések fajtái: - vagyonbiztosítás - élet-ill. balesetbiztosítás - felelősségbiztosítás

16 INCOTERMS 1936 a „Kereskedelmi kifejezések magyarázatára vonatkozó SZOKVÁNYOK ( Intenational Commercial Terms) A SZOKVÁNY, írásba foglalt SZOKÁS-t, A SZOKÁS „íratlan szabály”-t jelent wgfiewzg

17 AZ INCOTERMS 1936

18 AZ INCOTERMS 1967

19 1975-KÓDOK BEVEZETÉSE

20 AZ INCOTERMS 1976

21 AZ INCOTERMS 1980

22 AZ INCOTERMS 2000

23 AZ INCOTERMS 2000 KLAUZÁK SZERKEZETE

24 SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FÖLDRAJZ
KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK (térkép) 1.Nyugat-Európa,Skandinávia,Északi-tengeri kikötők irány (Rajka,Sopron,Hegyeshalom) (..\Bemutató1.ppt) 2.Délnyugat-Európa irány (Rábafüzes,Rédics,Letenye,Szentgothárd,Murakeresztúr) (..\Bemutató2.ppt) 3.Adria irány (Rédics,Letenye, Murakeresztúr,Gyékényes) (..\Bemutató3.ppt) 4.Balkán és Közel-Kelet irány (Röszke,Nagylak,Lökösháza,Gyula,Biharkeresztes) (..\Bemutató4.ppt) 5.FÁK országai irány (Záhony,Hidasnémeti) (..\Bemutató5.ppt) 6.Keleti- és Balti-tenger kikötői,Finnország (Parassapuszta,Somoskőujfalu,Bánréve) (..\Bemutató6.ppt)

25 MAGYARORSZÁG TENGERI KAPUI
Budapest-Rotterdam közút km Hamburg közút km Koper közút km Rijeka közút km

26 EURÓPAI (E) UTAK

27 EURÓPA ÚTHÁLÓZATA

28 TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT
1.Helsinki-Tallin-Kaunas-Varsó-Riga-Gdansk 2.Berlin-Varsó-Minszk-Moszkva 3.Berlin-Drezda-Wroclaw-Lvov-Kiev 4.Berlin-Nünberg-Prága-Budapest-Arad-Konstanca-Szaloniki-Isztambul 5.Velence-Trieszt-Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov 6.Gdansk-Varsó-Zsilina 7.Duna 8.Durres-Tirana-Skopje-Szófia-Várna 9.Helsinki-Szentpétervár-Moszkva-Kiev-Bukarest-Dimitrovgrád 10.Salzburg-Villach-Ljubljana-Passau-Linz-Gráz-Zágráb-Belgrád-Nis—Skopje-Szaloniki TINA (Közlekedési Infrastuktúra Igények Felmérése) program

29 TINA ÚTVONALAK

30 MAGYARORSZÁGON ÁTHALADÓ „TINA” FOLYOSÓK
IV.folyosó: (térkép) M1:Hegyeshalom-Győr-Budapest M15:Rajka-M1 autópálya között M0:Budapest elkerülése M5:Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza- -Szeged 43:Szeged-Nagylak

31 V.és V/B folyosó (térkép)
7.Letenye-Nagykanizsa-Zamárdi 7538.Tornyiszentmiklós-Letenye M7.Zamárdi-Székesfehérvár-Budapest M0.Budapest elkerülése M3.Budapest-Gyöngyös-Polgár 36.Polgár-Nyíregyháza 41.Nyíregyháza-Beregsurány

32 V/C folyosó (térkép) 6.Budapest-Dunaújváros-Szekszárd 56.Szekszárd-Mohács-Udvar VII. folyosó A Duna folyama végig az országon X/B folyosó 5.Szeged-Röszke

33 KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
AKÖZUTI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Főbb előnyei: A legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik Az áru továbbítása gyorsabb a vasútnál Megoldott a „háztól-házig” fuvarozás Nincs átrakási veszteség Minden árufajta szállítható Nagymértékű alkalmazkodó képesség Az áru útja nyomon követhető A kárigények érvényesítése gyorsabb és egyszerűbb Rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás

34 Főbb hátrányai: Viszonylag drága Tömegáru nagy távolságra való szállítása nem gazdaságos Legnagyobb az élőmunka-igénye Legnagyobb a balesetveszély Nagy a környezetszennyező hatása Növekvő forgalom túlzsúfoltság az utakon

35 Nyitott rakfelületű Zárt szekrényes Önürítő Önrakodó Tartálykocsi Hűtőkocsi Egyéb különleges Normál pótkocsi Nyerges félpótkocsi Billenő szekrényes Trélerek Speciális célú félpótkocsi Utánfutók Normál(trélelek vontatására) Nyerges(félpótkocsik vontatására)

36 KÖZÚTI JÁRMŰVEK JELLEMZŐI
Közúti járművek műszaki előírásai 1.Teljesítmény: 5,9 Kw/btto 2.Külső méretek: -jármű szélessége:…….2,55m, (2,60m) -jármű hosszúsága: nyerges vontató+félpótk ,00m tehergk.+pótkocsi ,75m -jármű tengelyterhelése: egyes tengelynél………………10,00 t kettős tengelynél…………… 16,00 t három tengelynél…… ,00 t (tengelycsoport)

37 A KÖZUTI FUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA
1.Magyarországon a közúti közlekedés szabályait az 1/1975.(II.5) KPM-BM együttes rendelet a KRESZ határozza meg. A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981.(I.31.) MT rendelet a KÁSZ biztosítja a jogi kereteket. A nemzetközi forgalomban a közúti árufuvarozást a CMR határozza meg.

38 A NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁSHOZ TÁRTOZÓ FONTOSABB FOGALMAK
Nemzetközi közúti fuvrozás Kishatármenti fuvarozás Két-és többországos fuvarozás Tranzitfuvarozás Cabotage fuvarozás Harmadik országos fuvarozás

39 KÉTOLDALÚ ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ÉS FUVAROZÁSI ENGEDÉLYEK
Egy útra szóló engedély Időtartamra szóló engedély Korlátozott érvényü engedélyek Harmadik országos fuvarozásra jogosító engedélyek CEMT engedélyek Engedélymentes fuvarozások

40 MULTILATERÁLIS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
CMR (CMR.ppt) ADR (ADR.ppt) ATP (ATP.ppt) TIR

41 FUVAROKMÁNYOK 1.Belföldi közúti fuvarlevél
A KÁSZ és a 2/1991 (I.29) Korm.redelet értelmében: -fuvarlevélként bármely olyan okmány használható, amely tartalmazza a következő adatokat: a) a felek megnevezése és címe, b) az árura vonatkozó adatok, c) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, és ideje, d) a fizetésre és módjára való megállapodás.

42 2. A CMR fuvarlevél Kitöltése a fuvarozó feladata, Három eredeti példányban állítják ki. (fuvarlevél CMR) 1.piros-feladói példány 2.zöld-fuvarozói példány 3.kék-átvevői példány

43 A CMR fuvarlevél fontsabb adatai:
a) a kiállítás helye és időpntja b) a feladó neve és cím c) a fuvarozó neve és címe d) az áruátvétel helye és időpontja e)az áru kiszolgáltatási helye és időpontja f) az átvevő neve és címe g) az áru megnevezése, csomagolás neme h) az árudarabok száma, jele, sorszáma i) az áru bruttó súlya, térfogata j) a fuvar-, és mellékköltségek k) a vám-, és egyéb hatósági kezelési utasítások l) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás a CMR rendelkezései alá esik-e m) az áru fuvarlevelét kisérő okmányok jegyzékét n) a bérmentesítést o) a jármű rendszámát p) a fuvarozó esetleges fenntartásait

44 A CMR fuvarlevélre rávezethető adatok:
a) az átrakás tilalma b) az utánvét összege c) a feladó által vállalt költségek d) értékbevallás e) a feladónak a fuvarozó számára adott rendelkezése az áru biztosítása tekintetében f) a megegyezés szerinti fuvarozási határidő

45 KÖZUTI ÁRUFUVAROZÁSI DÍJSZÁMÍTÁSI ALAPELVEK
Sem a belföldi, sem a nemzetközi közúti áruforgalomban nincs KÖTÖTT DÍJSZBÁS A fuvardíj az ÖNKÖLTSÉTŐL és a PIACI helyzettől függ.

46 ÖNKÖLTSÉGI TÉNYEZŐK 1) A jármü költségei 2) Az úthasználati költségek
3) A munkaerő költségei 4) Az általános költségek

47 1) A jármü kölségei: - amortizáció vagy bérleti díj - a karbantartás költsége - a vizsgáztatás költsége - az üzemanyag költsége -a gépjárműadó -a járműbiztosítás költsége

48 2) Az úthasználati költségek:
- fuvarozási engedélyek költségei - az útadó - az autópályák használati díja - a komphasználat díja -a kombinált fuvarozás díja (ROLA) - parkolási díj, hatósági díjak

49 3) A munkaerő költségei:
- a munkabér - a munkabér közterhei - a napidíjak - a szállásköltség - a vizsgadíjak, a továbbképzési díjak

50 4) Az általános költségek:
- a vállalkozás általános költségei (iroda, hírközlés, adók, közterhek stb) - hatósági eljárások - felelősségbiztosítás - szakmai szervezetek tagsági díjai - vállalkozási és egyéb adók - ügynöki jutalék, az ügynökökkel kapcsolatos kiadások - a piackutatás díjai - a reklám és PR költségei

51 A költségek más szempont szerinti felosztása
1.”Guruló költség” (a jármű km arányos futásához kapcso- lódó költség) 2. A járatok számához kapcsolódó költség 3. A vállalkozás általános költségei

52 A közuti fuvardíjak alapvető kategóriái
A) Teljes kocsirakomány fuvardíjak B) Részrakományú fuvardíjak C) Darabáru vagy gyüjtő díjtételek

53 VASÚTI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
VASÚTÉPÍTÉSEK MAGYAROSZÁGON 1827 Pest-Kőbánya lóvasút (Palmer-r.) 1836 XXV.törv. 13 vasútvonal építése 1846 Pozsony-Nagyszombat 49,3 km 1846 Pest-Vác 1848 A vasúthálózat 232 km, 180 km gőzüzemű 1851 Pest-Pozsony 179 km 1868 Pest-Salgótarján 1910 A vasúthálózat km 1920 Trianon után km 1945 II. Világháború után teljes újjáépítés, év lemaradás 1946 A vasúthálózat km

54 A vasúti áruszállítás általános jellemzése
Főbb jellemzői: - viszonylag független a külső környezeti tényezőktől - a közúti szállításhoz képest kisebb a fajlagos energia igénye - szinte minden árufajta szállítására alkalmas - környezetkárosító hatása- a közti szállításhoz képest-kisebb - előre jól kalkulálható tarifarenszer Főbb hátrányai: - viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje - viszonylag kicsi a hálózat sűrűsége - viszonylag nagy az áruk dinamikus igénybevétele - kevésbé rugalmas a fuvaroztatói igények változásaihoz

55 A vasút üzemeltetéséhez kapcsolódó létesítmények
1.Vasútállomások: - teher pályaudvarok - rendelkező pályaudvarok 2.A vasúti pálya 3.Vasúti berendezések: Helyhez kötött berendezések műszaki szempontból: a./ Alapépítmények b./ Felépítmények c./ Magas építmények Helyhez kötött berendezések rendeltetésük szerint: a./ Áruforgalmi berendezések b./ Üzemi berendezések 4.A rakomány mérete, rakszelvény 5.Vasúti járművek, gördülőállomány

56 KOMBINÁLTSZÁLLÍTÁSHOZ ALKALMAZOTT
VASÚTI TEHERKOCSIK ÁLTALÁNOS CÉLÚ SPECIÁLIS KOMBINÁLTSZÁLLÍTÁSHOZ ALKALMAZOTT PŐRE NYITOTT - FEDETT - ÉLŐÁLLAT- SZÁLLÍTÓ - ROMLANDÓ ÁRUT SZÁLL. -MÉLYÍTETT RAKFELÜLETŰ ÖNÜRÍTŐS KONTÉNER-, ILL. CSERESZEKRÉNY SZÁLLÍTÓ ZSEBES LENGŐHIDAS KIS ÁTMÉRŐJŰ KEREKES, ALACSONY RAKFELÜLETŰ /Ro-La)

57 A VASÚTI FUVAROZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FONTOSABB MŰSZAKI FOGALMAK
1./ Vasúti nyomtáv: a./ normál nyomtávú vasút (1435 mm) b./ széles nyomtávolságú vasút ( 1520 mm, 1524 mm, 1600 mm, 1665 mm, 1676 mm) c./ keskeny nyomtávolságú vasút 2./ Tengelynyomás, folyómétertömeg 3./ Vonalosztályok 4./ Raktömeg, terhelési határ

58 Megengedett legnagyobb tengelyterhelés
VONALOSZTÁLYOK Jelzés Megengedett legnagyobb tengelyterhelés Megengedett legnagyobb méretenkénti tömeg (tonna/méter) (tonna) A 16 4,8 B1 18 5 B2 6,4 C2 20 C3 7,2 C4 8 D5 22,5 D6 D7

59 EGYEZMÉNYEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK
JOGI VAGY JOGSZABÁLY JELLEGŰ MEGÁLLAPODÁSOK GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI JELLEGŰ MEGÁLLAPODÁSOK MŰSZAKI, TECHNIKAI JELLEGŰ EGYEZMÉNYEK

60 A VASÚTI FUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA
A BELFÖLDI ÁRUFUVAROZÁS SZABÁLYOZÁSA: Polgári tör§vénykönyv XLI. Fejezet §-i VÁSZ (Vasúti árufuvarozás szabályzata) A NEMZETKÖZI ÁRUFUVAROZÁS SZABÁLYOZSA: ANE (Árufuvarozási nemzetközi egyezmény) CIM (Nemzetközi egyezmény áruk vasúton történő fuvarozására) 1952. COTIF (Nemzetközi vasúti fuvarozásra vonatkozó egyezmény) /1980-as felülvizsgálat és revízió eredménye/ - COTIF/A (utas és poggyász) - COTIF/B (Árura vonatkozó) SZMGSZ (Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás)1954 /volt „szocialista” országok és a távol-keleti országok/

61 MŰSZAKI-TECHNIKAI JELLEGŰ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
1. RIV (a CIM-hez tartozó egyezmény) Előírja a műszaki-technikai feltételeket a nemzetközi forgalomban közlekedő kocsiknak. 2. PPV (az SZMGSZ-hez tartozó egyezmény) u.a. 3. RID ( veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó egyezmény)

62 FUVAROKMÁNYOK BELFÖLDI VASÚTI FUVARLEVÉL ( VÁSZ 12 §)
1. Példány: EREDETI-FUVARLEVÉL (a fuvarköltséget kiegyenlítő személy példánya); 2. Példány: ELLENŐRZŐ-LAP (a BEIG példánya); 3. Példány: FUVARLEVÉL-MÁSOLAT (a címzett példánya); 4. Példány: ÉRTESÍTŐ ÉS VÉTLEVÉL (a rendeltetési állomás pél­dánya); 5. Példány: FUVARLEVÉL-MÁSODPÉLDÁNY (a feladó példánya); 6. Példány: FELADÁSI tőlap (a feladási állomás példánya).

63 CIM FUVARLEVÉL 1999. május 1-jétól új mintájú CIM-fuvarlevél került bevezetésre, amelynek az alkalmazása január 1-jétől kötelező. A CIM-ben alkalmazott fuvarlevél 5 számozott lapból áll: 1. Példány: Fuvarlevél (eredeti példány) 2. Példány: Rovatlap 3. Példány: Átvételi elismervény 2a. Példány: A számlázó vasút-kód -részére 4. Példány: Fuvarlevél-másodpéldány (duplikat) Példány: Feladási tőlap A Magyarországon használt CÍM-fuvarlevél további 3 példányt tartalmaz: 6. Példány: Fuvarlevél-másodpéldány másolat (Abschrift) 7. Példány: Feladási tőlap másolat 8. Példány: Házi példány

64 DÍJSZABÁSI ALAPFOGALMAK
Áru Küldemény Darabáru Kocsirakomány Bevallott tömeg Mérlegelt tömeg (Fel)kerekített tömeg Díjszámítási tömeg Egységtömeg Áruosztály Díjtétel Távolság Fuvardíj Mellékdíj FUVARKÖLTSÉG

65

66 A VÍZI ÁRUSZÁLLÍTÁS JÁRMŰVEI
HAJÓK KOMBINÁLT FORGAL- MAT LEBONYOLÍTÓ HAJÓK ÖNJÁRÓ ÁRUSZÁLLÍTÓ HAJÓK USZÁLYOK VONTATÓ – ÉS TOLÓHAJÓK -Folyékonyáru- szállít -Szárazáru- szállító -Kombinált áru- -Hűtőhajók -Egyéb, speciális áruszállító -Konténerhajók -Komphajók -Ro-Ro hajók -Bárkaszállító hajól LASH SEABEE BACAT Általános Speciális -Szárazáru – szállító -Folyékonyáru- -Különleges- rakodású

67 FOLYAMI ÁRUFUVAROZÁS EURÓPAI NEMZETKÖZI FOLYAMI ÚTVONALAK:
Duna, Rajna, Majna, Elba, Odera A FÁK területén: Don és a Volga Fejlett a francia belvízi hajózás

68 DUNAI ÁRUFUVAROZÁSI UTVONAL
1992 SZEPTEMBER 25. Rajna-Majna-Duna-csatorna(RMD-csatorna) km, magyar szakasz 417km Mesterséges szakasz 171km (Bamberg(Majna)-Kelheim(Duna)) Öszeköttetés Rotterdam-Szulina között

69 A DUNAI HAJÓZÁS SZABÁLYOZÁSA
1856.Párizsi Egyezmény (Duna menti országok, valamint Anglia és Franciaország) 1948.Belgrádi Egyezmény (Duna menti országok---kizárólagos rendelkezési jog, de a dunai szabadhajózás elvét elismeri.Duna Bizottság---Budapest) 1953.Budapesti Konferencia (Új feltételek kidolgozása) 1955.Bratislavai Egyezmény 1992.Német-Magyar Belvízi Hajózási Egyezmény Holland-Magyar Belvízi Hajózási Egyezmény

70 BRATISLAVAI EGYEZMÉNY
A dunamenti országok megállapodtak a következők szerint: - Dunai Árufuvarozási Feltételek (DÁF) -Egységes Díjszabási Egyezmény -Kölcsönös Vontatási és Ügynökölési Szolgálat

71 DÁF 1.A fuvarozási igény bejelentése Tartalmaznia kell:
-a hajótér kiállításának kívánt időpontját, -a fuvarozandó vagy vontatandó küldemény nemét, mennyiségét, -a feladó nevét és címét -a címzett nevét és címét 2.Fuvarokmányok -az áruról fuvarlevelet,-(legalább két példány) -az objektumról fuvarkötvényt (rakjegy) kell kiállítani!

72 EGYSÉGES DÍJSZABÁSI EGYEZMÉNY
A díjtételek csak irányadó jellegűek! -díjszámítási súlyegység 1000 kg -hegymeneti,- völgymeneti díjtételek (5-30%-kal alacsonyabb) -kikötői illeték, eü.- és vámköltség -degressziós elv érvényesítése

73 KÖLCSÖNÖS VONTATÁSI ÉS ÜGYNÖKÖLÉSI SZOLGÁLAT
A megállapodás az alábbiakkal foglalkozik: - Kikötői műveletek és vontatás, - Vonóerő igénylése - A hatósági előírások betartatása - A kötelező segélynyújtási esetek

74 A dunai kikötőkben a kölcsönös ügynököléssel
kapcsolatban kétoldalú megállapodások az irányadók TARTALMUK a következők: - kikötői formalitások intézése, - vámeljárások, - címzett értesítése a rakomány megérkezéséről, - hajózási okmányok kiállítása, - kikötői illeték fizetése, - üza.-, víz-, élelemellátás, - díjazás megállapítása az ügynökölési szolgálatért.

75 TENGERI ÁRUFUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1609. A „ TENGEREK SZABADSÁGA” alapelv 1923. évi Tengeri Kikötői Alapszabályzat 1958. ENSZ Tengerjogi Konferenciája (a hajózás szabadsága) A HAJÓZÁS SZBADSÁGA: akadálytalan közlekedés a tengereken a tengeri kikötőkbe szabad bejárás a hazai hajókkal azonos bánásmód szabad árurakodás

76 TENGERHAJÓZÁSI FOGALMAK
1.Felségvizek/Partivizek, ahol az adott ország törvényei a mérvadóak. Három tengeri mérföld (1853 m) Az ENSZ megfelelő konvekcióját aláírók ezt 12 tengeri mérföldig kiterjeszthetik. 2.Nyílt tenger, a parti vizekhez csatlakozó tenger, ahol a tengerek szabadsága érvényesül 3.Gazdasági zóna, tengerparti országoknál lévő tengerek 200 tengeri mérföld sávban

77 TENGERI HAJÓK JELLEMZŐ ADATAI
A tengeri hajók jellemzői: 1.Befogadóképesség (hasznos raktér) (1 register ton = 100 cbf = 2,83 köbméter) a.Regiszter tonna.(térkapacitás) -Bruttó regiszter tonna (teljes térkapacitás) -Nettó regiszter tonna (rakomány befogadására alkalmas térfogat) b.Térfogatszám (1982-ben lépett életbe) -Bruttó térfogatszám (a hajó teljes nagysága, térfogata) -Nettó térfogatszám ( a hajó hasznos térfogata) 2.Hordképesség (berkható tömeg tonnában) -Bruttó hordképesség (teljes teherbíró kapacitás) -Nettó hordképesség (a rakomány tömege) 3. Tengeri hajók lobogója

78 TENGERI HAJÓZÁSI FORMÁK
1. Vonal hajózás 2. Bérelt, Charter hajózás a. Időbérlet b. Útvonalbérlet – teljes rakományra (full charter) -- rész rakományra (part charter)

79 TENGERI HAJÓZÁS RÉSZTVEVŐI
1.Hajózási konferenciák 2.Konferenciáktól független hajósok (outsider) 3.Hajós – hajós társaság 4.Fuvaroztató 5.Címzett

80 ATENGEHAJÓZÁS NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁSA
1. A Hágai/Visby Szabályzat 1921-ben íródott, 1924-ben lépett életbe. 1931-ben iktatta Hazánk törvénybe 1968-ban Visbyn módosították a Hágai Szabályzatot 1977-ben lépett életbe a Vísby Szabály, és azóta Hágai/Vísby Szabályzat

81 2. Hamburgi Szabályzat/Hamburgi Egyezmény
1978-ban Új tengerjogi megállapodást foga- dott el 78 ország 1992-ben vált hatályossá

82 SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELADATOK A TENGERHAJÓZÁS ESETÉN
1.Kaluláció készítése Tartalma: a. üzemi,telephelyi,rakodási költség b. közúti vagy vasúti fuvárdíj c. kikötői költségek:- rakodás - raktáozás - kikötői kezelés - kikötöi közvetítői költség - tengeri fuvardíj 2.Kikötő és fuvarozási útvonal kiválasztása Fontosabb tényezők a. rakodási lehetőségek b. vonalhajózás sűrűsége c. csatlakozási lehetőségek d. tárolási kapacitás e. ellenőrzési lehetőségek (mennyiségi, minőségi) f. konténeres forgalom lehetősége g. a kikötői költségek nagysága

83 3. Hajóstársaság és hajó kiválasztása
4. Hajótérkönyvelés vagy hajóbérlés 5. Szállítmányozói diszpozíció intézés Tartalma:- megbízó kötésszáma vagy evidenciaszáma - címzett vagy vevő címe - hajóraklevél kiállítási módja - szárazföldi fuvarozás módja - rendeltetési kikötő megnevezése - áru értéke - fuvarköltség elszámolás módja - hajóraklevelek elküldési helye, határideje - egyéb különleges előírások 6. Az áruk mozgásának figyelemmel kisérése 7. Szállítmányozó szakvállalatok bekapcsolása

84 TENGERI FUVARDÍJSZÁMÍTÁS
A díjtételek számítása a hajóstársaságok vagy a konferenciák díjszabásai alpján történik. 1. Tömeg (súly) díjtételek, függetlenül a térfogattól W=weight 1000 kg=1 tonna, 1016 kg=1 longtonna 2. Térfogat díjtétel, függetlenül a tőmegtől M=measurement 1 köbméter vagy 40 köbláb (cbf) alapon 3.Tömeg/térfogat díjtétel (W/M)

85 VONALHAJÓZÁSI PÓTLÉKOK
-Nehézségi (súly) pótlék -Hosszúsági (terjedelmességi) pótlék -Jégpótlék -Zsúfoltsági pótlék -Üzemanyag pótlék (BAF) -Árfolyampótlék (CAF) -Háborús pótlék

86 LÉGI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
Általános jellemzés Főbb előnyei: -Nagy szállítási távolság esetén rövid az áruk eljutási ideje ( 800 km felett érvényesül) -Viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek -A szállítási határidők jól és könnyen tarthatók

87 Főbb hátrányai: -Csak a áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba -Az áruk a repülőtérre való fel- , és elfuvarozására, illetve emiatt gyakran többszöri átrakásra, tárolásra van szükség -Legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye -Környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen a zajhatás

88 A LÉGI SZÁLLÍTÁS JÁRMŰVEI
HELIKOPTEREK MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK -SZEMÉLY- ÉS ÁRUSZÁLLÍTÓ -ÁRUSZÁLLÍTÓ SPECIÁLIS SZÁLLÍTÁSI FELADATOK ELVÉGZÉSÉRE

89 A LÉGI ÁRUFUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
1. Varsói egyezmény: ország Magyarország az 1936.évi XXVIII. törvénnyel hirdette ki Az egyezmény által szabályozott területek: - Forgalom-meghatározások - Fvarokmányok - Fuvarozási felelősség, reklamációs határidők, elévülési idő - Kombinált fuvarozással kapcsolatos kikötések - Általános és végső kikötések

90 A Varsói Egyezményt többször módosították:
1955-ben Hágai Protokoll néven, 1961-ben Guadalaparában, 1975-ben Guatemalában, 1985-ben Montreálban. 2. Chicagói Egyezmény: 1944-ben 57 ország, az 1919-ben aláírt Párizsi Egyezmény tovább- fejlesztése, arepülési szabadságjogok kikötése Létrehozták az ICAO-t (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) 1945 októbere óta az ENSZ szakosított szervezete 1964 óta Magyarország is tagja

91 Az IATA-szervezet létrehozása
1945-ben a havannai konferencián alakult meg a tagság önkéntes, minden ENSZ tagországból egy ICAO tagország ajánlásával, egy légitársa- ság beválasztható. CÉLJA: - Egységes díjszabás kialakítása - Egységes nyomtatványok bevezetése - Ügynöki szervezet kialakítása és működtetése - Információcsere - Szakemberképzés

92 AZ IATA TERÜLETI KÖRZETEI
TC 1 Észak- és Dél-Amerika, Grönland, Hawai TC 2 Európa, Afrika, Közel- és Közép-Kelet, Irán TC 3 Ázsia, Ausztrália, Új-Zéland, Csendes-óceáni szigetek

93 CSŐVEZETÉKES ÁRUSZÁLLÍTÁS
Általános jellemzés Főbb előnyei: - Nagyfokú megbízhatóság - Független a külső hatásoktól - Kis fajlagos üzemeltetési költség - Egyes árufajták esetén a leghatékonyabb szállítási mód - Minimális a környezetszennyezés veszélye

94 Főbb hátrányai: - A szállítható áruk köre korlátozott - Viszonylag kicsi a szállítási sebesség - Kicsi az alkalmazkodóképessége a változó szállítási igényekhez - A vezeték építésének nagy a beruházási költségigénye

95 KOMBINÁLT FUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
A kombinált szállításról általában FOGALMA: Két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában. VÁLTOZATAI: 1.A konténeres szállítási rendszerek 2.A Huckepack szállítási rendszerek

96 A kombinált forgalom növelésének célkitűzései
- a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése, - a közutak zsúfoltságának csökkentése, - a közlekedés biztonságának növelése, - a közutak elhasználódásának késleltetése, - kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás, - a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása, - a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban a tiltó rendelkezések ellenére.

97 KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS Általános jellemzés
- valamennyi közlekedési ágazattal megvalósítható - körzeti, helyi szállítást általában közúton, - távolsági szállítás pedig vasúton vagy vízen történik. - légi áruszállításban nem alkalmazhatók a földi-vízi szállításnál használt konténerek

98 KONTÉNEREK (szállítótartályok) Kiskonténerek Közepes konténerek Nagykonténerek Általános célú (pl. MÁV) Speciális célú -kereskedelmi -hűtő -folyadékszállító -ömlesztett anyag- szállító -Általános célú -ISO szerinti -”Logistikbox” -Speciális -folyadékszállító -gázszállító -szemétszállító -Általános célú (pl. ISO szerinti) -Légi -Speciális -hőszigetelt -nyitott -összehajtható -szétszedhető

99 HUCKEPACK SZÁLLÍTÁSI RENSZEREK
1. Közúti-vasúti: - szűken értelmezett Huckepack szállítási rendszerek - Bimodális szállítási 2.Közúti-vízi: - Ro-Ro 3.Vasúti-vízi: - Ro-Ro 4.Folyami-tengeri: - Si-So

100 KÖZÚTI-VASÚTI SZÁLLÍTÁSI RENDSZER
A közúti – vasúti huckepack szállítási rendszerek jellemzői A fogalom jellege Kombinált forgalom megnevezése Szállítási egységek Vasúti kocsik Járműmenet/rakodás módja Kíséret Ro-La Gördülő országút (Rollende Landstrasse) Tehergépkocsik (pótkocsikkal, vagy anélkül) Nyerges szerelvények Kis átmérőjű kerekekkel ellátott (400 mm) rakfelületű vasúti kocsi Roll on – Roll off A közúti járművek homlokrakodókon át fel-, illetve lehajtanak a vasúti kocsikra(-ról) Kíséret nélküli Csereszekrényes (cserefelépítményes) Csereszekrények Normál pőrekocsik vagy konténerszállító vasúti kocsik Load on – Load off Speciális megfogókerettel felszerelt rakodógépekkel, darukkal Félpót- kocsis Daruz-ható Daruzható nyerges félpótkocsik Zsebes vasúti kocsik Nem daruz-ható Nem daruzható nyerges félpótkocsik Lengőhidas vasúti kocsik A félpótkocsikat homlokrakodón át feltolják a vasúti kocsikra

101 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA
2001. szeptember FEHÉR KÖNYV CÉLJA: -A fenntartható, egyensúlyban lévő KÖZLEKEDÉSI RENDSZER létrehozása -A tagországok KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATAINAK összekapcsolása

102 AKÖZLEKEDÉSPOLITIKA PRIORITÁSAI
a regionális kiegyenlítetlenségek csökkentése a forgalmi torlódások mérséklése a közlekedési módozatok közötti egyensúly helyreállítása a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése a használóknak a közlekedéspolitika középpontjába állítása a közlekedés globalizálódásának kezelése

103 A KÖZLEKEDÉSI RENSZER OPTIMALIZÁLÁSA
- Szükségessége: - gazdasági-, - társadalmi-, - környezetvédelmi szempontból. - Az ágazat fontosságára jellemző: - költségvetése több mint 1000 milliárd euró - az uniós GDP-nek közel 10%-a -a szektorban több mint 10 millió ember dolgozik

104 A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA PROBLÉMÁI
- a különböző közlekedési ágazatok különböző ütemű fejlődése AZ ÁRUSZÁLLÍTAS MEGOSZLÁSA - 44%-a közúton, - 41%-a tengeren, - 8%-a vasúton, - 4%-a belvízi hajózás A SZEMÉLY SZÁLLÍTÁS MEGOSZLÁSA - 79%-a közúton, - 6%-a vasúton, - 5%-a légi közlekedés A FEHÉR KÖNYV megpróbálja visszaterelni a PRIORITÁST a vasút és a vízi fuvarozás felé

105 CSELEKVÉSI LEHETŐSGEK GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL
1. A közúti közlekedés ÁRSZABÁLYOZÁSA ( Rövidtávon Díjemelés) 2. A többi ágazat HATÉKONYSÁGÁT növe- lő intézkedések ( minőség fejlesztés, logisztika fejlesztés, technológia fejlesztés) 3. Az alternatív fuvarozási módok fejlesztése. A változtatásokat ig kell befejezni!

106 IRÁNYVONALAK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁBAN
1.A vasúti közlekedés előtérbe helyezése, 2.A közúti közlekedési ágazat minőségének javítása, 3.A tengeri és belvízi hajózás fejlesztése, a kombinált fuvarozás elősegítése, 4.A TRANSZEURÓPAI hálózat fejlesztése, 5.A növekvő légi közlekedés és a környezet- védelem közötti egyensúly megteremtése,

107 6.A közúti közlekedési ágazat biztonságának
fejlesztése, 7.A közlekedés hatékony díjszabására vonatko- zó politika elfogadása, 8.A használói jogok és kötelezettségek elfogadása, 9.A magas színvonalú városi közlekedés megvalósítása, fejlesztése,

108 10.A tudomány és technológia alkalmazása a tisztább és hatékonyabb közlekedés érdekében, 11.A közép-, és hosszutávú környezetvédelmi célok meghatározása egy fenntartható közlekedési rendszer érdekében, 12.A globalizáció hatásának kezelése.