Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Simon Gergely 2012-03-27 Almásfüzitői kockázatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Simon Gergely 2012-03-27 Almásfüzitői kockázatok."— Előadás másolata:

1 Simon Gergely Almásfüzitői kockázatok

2 Ajka, Almásfüzitő a Duna mellett és Mosonmagyaróváron a település fölött.

3 A mosonmagyaróvári, MOTIM tározók veszélyeztetik a vízbázist, ami miatt zöldek több eljárást is kezdeményeztek. A MOTIM a tározóit ha nem is minden szempontból az előírások szerint, de lefedte agyag és föld réteggel, megakadályozva a kiporzást. A Neszmélyi VIII-as tározó, viszont a mai napig porzik, veszélyeztetve ezzel a környéken élőket és a környezetet. – A hatóság nem lép. MOTIM – Neszmély

4 – Korábban pl. galvániszap, 2010-es engedély szerint évi 412 tonnányi, több mint 160 féle veszélyes és 240 féle nem veszélyes hulladék elegye kerül a tározóra – A tározó, nyilván sokkal rövidebb idő alatt is lefedhető lett volna, ám nyilván a veszélyes hulladékok befogadása sok- milliárdos bevételt jelent. Almásfüzitőn a vörösiszap porzás- mentesítésére hivatkozva, a TKV Zrt. több mint 25 éve sok millió tonnányi veszélyes és nem veszélyes hulladékokat pakol a vörösiszapra

5 Prof. Karl E. Lorber igazságügyi hulladékgazdálkodási szakértő: A TKV Zrt. számára engedélyezett „komposztálás és mesterséges talaj készítés” elavult technológia közé, sőt, nem jelent fenntartható megoldást az almásfüzitői VII-es vörösiszap-tározó kármentesítésére. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. által használt technológia gyakorlatilag a szennyezőanyagok hígításán alapul Almásfüzitői kockázatok Kockázatos technológiát használnak az almásfüzitői kockázatot jelentő helyszínen, ami egyértelműen a környezet- védelmi célok ellen hat

6 A VII-es tározóra a Felügyelőség által kiadott engedély az EMLA környezetjogi egyesület jogász szakértője valamint Bándi Gyula környezetjogász professzor szerint nem jogszerű. Greenpeace ezért elfoglalta a környezetszennyezést engedélyező felügyelőséget Az Ügyészséghez és az EU Bizottsághoz fordult

7 Natura 2000 területre gyakorolt hatás Súlyos EU jogsértés: Az engedély kiadásakor a hatóságok nem vizsgálták, sem tartalmában, sem legalább formailag a létesítménynek a közvetlenül határos a kiemelt és egyértelműen nemzetközi jelentőségű dunaparti Natura 2000 területtre gyakorolt hatást. (’Duna és ártere’ HUD120034)

8 Idézet Bándi Gyula szakvéleményéből: A Hgt. feltételeinek teljesülését tehát az engedély meg sem kíséreli igazolni. Az engedély nem megfelelő jogi minősítést tartalmaz, a határozat által adott keretek között nem vagy legalábbis nem az ott megfogalmazott módon értelmezhető hasznosításnak, hanem sokkal inkább ártalmatlanításnak – bármely esetben azonban ennek jogi feltételeit kellett volna feltárni. A veszélyes hulladék kezelt mennyisége súlyozott arányaiban jelentősebb a tszh-nál, t/év, ami az összes kezelendő hulladék 1/3-a. Éppen ezért különösen fontos lenne a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet feltételeinek tételes meghivatkozása, elemzése és annak egyértelmű biztosítása és bizonyítása, hogy a tevékenység ezen feltételeknek – mégpedig egyszerre mindnek! - megfelel. Az engedély szinte egyáltalában nem tér ki ezekre a kérdésekre, nélkülözi a hivatkozásokat és a tényállás megfelelő feltárását, így nyugodtan állíthatjuk, hogy a határozat teljes mértékben megalapozatlan és jogellenes ebből a szempontból is.

9 Legjobb elérhető technika? A BAT-nak való megfelelés, meg kell hogy jelenjen az engedélyezés feltételei között, (314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet) Az engedély szerint „a hulladékok hasznosítására jelenleg nincs hatályos BREF dokumentum”. R3-ra kértek ugyanis engedélyt. A megállapítás egyszerűen nem igaz, létezik: BREF 2.2 Biological treatments of waste A határozat 8. oldalának az a megállapítása: „a hulladék szállítási és kezelési technológia megfelel a ma alkalmazott legkorszerűbbnek, az általánosan elfogadottnak” nem igaz. Felügyelőség tehát félre- tájékoztatja közvéleményt, sajtót

10 Legjobb elérhető technika? Hulladék Keretirányelv - mely nem volt még hatályban az engedély kiadásakor - tiltja ezen technológiát, tehát nehezen elképzelhető, hogy az EU ajánlaná az általa már tiltott technológiát. A 2008/98/EK csak akkor engedi a hulladékkeverést, ha az megfelel egy BAT-nak (elérhető legjobb technológia). Márpedig ezen technológia nem BAT. Sőt Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert is: (a TKV-ban alkalmazott technológia) „korszerű, az EU-ban és világszerte elfogadott, ajánlott és alkalmazott hulladékkezelési gyakorlat.”

11 Korábbi Felügyelőségi határozatokban, vizsgálatokban többször szerepel, hogy a tározók szivárognak és ezáltal szennyezik a vízbázist. H /2010: ”a területen lévő talajvíz toxikus fém szennyezése uralkodóan a Ny-i szomszédos területen lévő nagy mennyiségű vörösiszap depóniákból származik". 90-es évekbeli vizsgálat az I-es tározókról: „felületre juttatott vízmennyiség döntő hányada átszivárgott”. A felügyelőség 111-szeres ( szeres) arzén és 200-szoros molibdén eseti határértéket adott a területen a talajvízre, pedig az illetékes Mérés csak évente 1-2-szer van nem a Duna parton A szennyezés veszélyezteti a talajvizet és a Dunát Szivárognak a tározók?

12

13 Droppa György: 2010-es cikkében mutatja be képekkel dokumentálva, hogy a tározó szivárog a Duna felé. Szivárognak a tározók? Greenpeace saját mérés 2011.december: A tározó melletti partfalból vett talajmintában többek között a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén, a molibdén és a bróm mennyisége. A toxikus arzén koncentrációja a megengedett 15 mg/kg helyett 324 mg/kg volt a partmenti talajban.

14 Mintavétel, december 9.

15 Almásfüzitői javaslatok, Prof. Karl E. Lorber:

16 A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXII. Országos Találkozójának állásfoglalása a vörösiszap tárolókról, 2012 A vörösiszap kiporzását, a lakosság egészségének védelme érdekében megfelelő módszerekkel azonnal be kell fejezni, ám nem veszélyes anyagokat tartalmazó elegyekkel, hanem megfelelő módszerekkel: agyaggal vagy takarófóliával, illetve földdel esetleg inert hulladékokkal. A szennyező fizet elv szerint a vörösiszap tározók befedése az oda vörösiszapot kihelyezők vagy a jogutódjuk feladata. Kérjük az illetékes környezetvédelmi hatóságot, hogy azonnal rendeljék el az ajkai és a neszmélyi tározó porzás mentesítésének elrendelését, illetve annak biztosítását, hogy ne kerüljenek veszélyes anyagok takaróként az almásfüzitői tározóra! Hulladékkezelés, hulladék-komposztálást a környezetvédelmi hatóságok, csak az uniós Hulladék keretirányelv szerint (2008/98/EK) engedélyezhetik. A Keretirányelv, csak akkor engedi a hulladékkeverést, ha az megfelel egy BAT-nak (elérhető legjobb technológia). Az ettől eltérő gyakorlatokat – pl. nem lebomló veszélyes hulladékok – a hatóságok szüntessék meg! Javasoljuk ezért az Almásfüzitői tározó engedélyének felülvizsgálatát, visszavonását! A vörösiszap tározók körül a talajvízszennyezést rendszeresen monitorozzák! Olyan tározók esetén, melyekre más hulladékok is kerületek (Mosonmagyaróvár, Almásfüzitő) a tározóra rakott anyagokra jellemző toxikus anyagokat is vizsgálják! Vízszennyezés esetén rendeljenek el a szennyezést megszüntető és a jövőbeni szennyezést megelőző intézkedéseket! Elengedhetetlen, hogy a törvényi előírásoknak meglelően a vörösiszap tárolók által veszélyeztetett Natura 2000 vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területekre gyakorolt hatást részletesen vizsgálják, veszélyeztetés esetén az élő engedélyeket is vizsgálják felül!

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET További információ:


Letölteni ppt "Simon Gergely 2012-03-27 Almásfüzitői kockázatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések