Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév."— Előadás másolata:

1 Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév

2 7. téma Humanizmus és politika

3 Reneszánsz, humanizmus fogalmainak viszonya  Hasonló jelenségekre használják, általában nem teljesen világos a definíció:  közös elem: a klasszikus kor kultúrájához való újfajta viszony feltételezése  reneszánsz: általában századra mint korszakra utalnak vele  humanizmus: szűkebb értelemben a klasszikus kultúra kezelésének a skolasztikától eltérő módszere; bölcsészet, filológia (Oskar Kristeller álláspontja)

4 Néhány klasszikus kérdés a reneszánsszal és a humanizmussal kapcsolatban  Van-e sajátos ideológiai tartalma, saját „filozófiája”? Igen? – nem?  Mi a viszonya a kereszténységhez? Újpogány? – ateista? – keresztény? – szekuláris?  Mi a viszonya az antikvitáshoz? – visszatérés igénye? – a radikális különbözőség felismerése?

5 Humanizmus és politikai rendszerek - fejedelmi egyeduralom – az Anjouk Nápolya (14. század), a Mediciek Firenzéje (15. század) és a 16. század királyi udvarai - köztársaságok, városállamok – két példa 15. századi köztársasági Firenze - ez utóbbi miatt szokás beszélni „klasszikus republikanizmusról” (Felix Gilbert) vagy „állampolgári humanizmusról” (Hans Baron) és az egész kora-újkorban a Velencei Köztársaság

6 A politikai humanizmus forrásai  görögök:  platóni - Kristeller a platóni filozófia jelentőségét hangsúlyozza az egyetemek arisztoteliánus skolasztikájával szemben  arisztotelészi filozófia - John Pocock meghatározó szerepet tulajdonít neki  Polübiosz történetíró munkái stb.  rómaiak:  Cicero, Sallustius – Q. Skinner a középkor óta töretlen népszerűségüket hangsúlyozza  Livius,  Tacitus,  római jog stb. – Donald Kelley (1943-) szerint óriási hatása van a kora- újkori politikai gondolkodásra a római jog és a feudális jog között megkülönböztetés francia koncepciójának – „jogi humanizmus”  reneszánsz előtti kulturális fejlődés: pl. ars dictandi - Q. Skinner szerint

7 Humanizmus néhány klasszikusa Machiavelli Guicciardini Erasmus Melanchton Morus Tamás Castiglione Lipsius

8 A humanista politika fogalmi keretei 1. – közéleti aktivitás 1) az ember célja ezen a világon (a túlvilági, hitbeli kérdéseket nem számítva) a politikai közösségben való aktív részvétel, a patria iránti szeretet és tisztelet, amelyben és amelyért tett jó tetteinek jutalma a gloria (az övé és az egész közösségé) és a fama – alternatívája a világtól való távolmaradás, a filozófiával való foglalkozás - ez magyarázza a dicsőítő versek, történetírók stb. jelentőségét a korban - Magyarországon Hopp Lajos ( ) szerint a patria szeretetének egy fontos kifejezője az „antemurale” (védőbástya) toposz - a patria-kultusz alakváltozata az Udvar irodalma, pl. Castiglione, Balthasar Gracian és mások

9 A humanista politika fogalmi keretei 2. – küzdelem az idővel 2) a politika világa instabil tele van változásokkal, amelyekkel meg kell küzdeni  fortuna (a kiszámíthatatlanság) és virtus (az a képesség, hogy valaki úrrá legyen a szerencse változásain) küzdelme  a politikai közösségek (anakyklosis) változékonysága, amelynek egy kiegyensúlyozott alkotmány (constitutio mixta) szabhat gátat  az emberek és embercsoportok részérdekeinek ütközése, a korrupció, az egyéni ambíciók káros hatása a politikai közösségre  az Udvaron belül a feladat sokszor az ügyes színlelés, rejtőzködés, a politikában általában is igaz lehet ez – erről szól a machiavellizmus, tacitizmus, neosztoicizmus irodalma

10 A humanista politika fogalmi keretei 3. – intézményesített erény 3) a virtus bizonyos mértékig erősíthető  nevelés: egész jelentős humanista irodalma lesz a nevelési- és tanácsadó könyveknek pl. Erasmus, Machiavelli, Castiglione; nevelhetők a fejedelmek, az udvari emberek, a polgárok; a történetírás is segít tanulni  politikai intézmények: ki uralkodjon? az egy, a kevés vagy a sok? ennek alapján: monarchia – arisztokrácia – demokrácia? hogyan válasszák a tisztségviselőket? milyen alapon? mennyi időre?  politikai morál: egyetértésre kell törekedni a politikai közösség tagjai között (concordia), a közjó (salus publica) képviseletére – a részérdekek fölött; a közjóra a széthúzás és az egyéni ambíció lehet veszélyes

11 Humanizmus Magyarországon 1) Zsigmond udvarának kulturális kapcsolatai 2) Vitéz János és körének humanista hatása a rendi politikára 3) 1470-es évek végétől 1490-ig Mátyás udvarának olaszos kultúrája 4) A Jagelló-kor humanistái 5) es évek a humanisták szerepe a politikai kultúra átmentésében Mohács után 6) 1570-es évektől 17. század első harmadának végéig késő-humanista kultúra, mindenekelőtt az önálló Erdély ideológiai megalapozása

12 Vitéz János és köre (1450-es évektől 1471-ig) 1) személyek:  Vitéz János (kb ): váradi püspök, majd esztergomi érsek, kancellár, Zsigmond király udvarában szerzi a műveltségét  Váradi Péter (?-1501): kalocsai érsek, kancellár, Bolognában tanul, között börtönben  Janus Pannonius ( ): Ferrarában, Padovában tanul, pécsi püspök 2) politikai programok:  török elleni háború ideológiai megindoklása: necessitas és occasio érveire hivatkozva  rendi politika alátámasztása a patria és az antemurale fogalmára hivatkozva 1450-es években  Mátyás támogatása a trónon egy török elleni háború reményében, majd szembefordulás vele 1470-ben 3) eszközök: levelek, beszédek – nem kis részben diplomáciai szerepük van

13 Mátyás olasz humanista udvara (1470- es évek végétől) 1) a változás okai:  Mátyás nápolyi házassága  német-római császári ambíciói  állandó ráutaltság a külső legitimációra a bizonytalan származás miatt 2) eszközök:  művészet- és tudománypártolás (építkezések, könyvtár stb., Andreas Pannonius itáliai politikaelméleti munkássága)  tetteinek megörökítése  Galeotto – Valerius Maximus és Beccadelli műfaji mintája nyomán dolgozva írja meg Mátyás találó mondásait  Bonfini – Biondo műfaji mintája nyomán dolgozik, magyar történelmet ír, magyar forrása főleg Thuróczy krónikája, a mű a 19. századig óriási hatású, ír genealógiát is a Corvin-házról  Ransanus – Beatrix királyné érdekében tevékenykedő diplomata és történetíró

14 A Jagello-kor humanistái (1526 előtt) kísérletek Janus emlékének megőrzésére pl. Brodarics István, Werbőczy és mások próbálkozásai Werbőczy Tripartituma a magyar magánjog tudós összefoglalása, komoly történeti apparátussal bizonyítja a köznemesség iránt elfogult képét a magyar jogrendszerről Taurinus István Stauromachiája gúnyos röpirat a Dózsa-felkelés ellen Nagyszombati Márton Nándorfehérvár eleste után ír buzdító verses röpiratot a magyar főurakhoz (Ad regni Hungariae proceres) humanista kultúra a Jagelló-udvarban:  Piso Jakab II.Ulászló és II. Lajos diplomatája Erasmus barátja  II. Lajos udvara erazmista, ismerik és tisztelik Erasmust  II.Lajos udvarában élnek Brodarics István, Nádasdy Tamás stb. a Mohács utáni kor jeles humanistái

15 Mohács utáni évtizedek a kor négy legfőbb humanista témája:  az „antemurale” toposz továbbvitele  Magyarország hanyatlásának és vereségének megmagyarázása  Mátyás-mítosz születése – pl. kiadják Bonfini művét  megszületik számos beszámoló Mohácsról, pl. Brodaricsé  Istvánffy Miklós ( ) politikus és történetíró munkája az 1490 utáni magyar történelemről, Habburg-párti és katolikus álláspontról  1541 előtt a versengő királyi udvarok (I. Ferdinánd és I. János) politikájának igazolása, majd a királyi Magyarország és az önálló Erdély politikájának befolyásolása  aktív politikusok és vezető értelmiségiek (pl. Oláh Miklós, Brodarics, Werbőczy, Verancsics, Istvánffy, Forgách Ferenc, Zsámboky János) – pl. Forgách 1559-ben 40 ezer katonányi segélyhadat kap beszédével a német birodalmi gyűléstől  1541 után: a magyar politikai kultúra átmentése  Verancsics Antal összegyűjtet számos kéziratot saját koruk történetéről pl. Szerémi György munkája  Oláh Miklós főkancellár történeti művei (Hungaria és Attila)

16 Erdély a 16. század alkonyán 1. – az erdélyi állam születése 1) János Zsigmond körül szerveződő erdélyi udvarban számos humanista megfordul, pl. Verancsics Antal, Forgách Ferenc

17 Erdély a 16. század alkonyán 2. – reneszánsz fejedelmek 2) az őt követő fejedelmek közül Báthory István és Báthory Zsigmond is humanista műveltségű ember és számos humanista veszi körül  levelek, emlékiratok születnek a politika igazolására, orációk pl.  Báthory István saját levelei,  Berzeviczy Márton oratiói,  Gyulai Pál tanácsa a váradi kapitánynak, amit 17. században minden új kapitánynak felolvasnak

18 Erdély a 16. század alkonyán 3. – humanista udvari kultúra kiépítése tanulnak a lengyel közvetítéssel megismert humanista udvari kultúrából, pl. Castiglione, Guevara – elkészül például Guevara művének magyar fordítása Prágai Andrástól, amihez Rimay János ír kritikát

19 Erdély a 16. század alkonyán 4. – a hírnév múzeuma  történetírói munkák őrzik meg tetteik emlékét  pl. Gyulai Pál,  Brutus János – Báthory István hívja Erdélybe, olasz humanista történetíró,  Szamosközy István – „transzilvánista” álláspont kialakítója, sosem jelenik meg nyomtatásban a műve, Bocskai támogatottja  Baranyai Decsi János – Báthory Zsigmond híve, változatos humanista karrierje van

20 Erdély a 16. század alkonyán 5. – politikai alternatívák humanista védelme  Kovacsóczy Farkas nagyszabású dialógusban védi a Báthory István után kialakult testületi kormányzást De administratione Transylvaniae dialogus, 1584) – köztársaság vagy egyeduralom?  Káthay Mihály kancellár és mások írják közös erővel a Querela Hungariaet, a Bocskay- felkelés ideológiai alapdokumentumát

21 Neosztoicizmus Lipsius nyomán terjed a 16. század végén Bene Sándor szerint évszázadokra hatóan befolyásolja a magyar politikai kultúrát a külső politikai környezet aktív befolyásolása helyett az állhatatosságra helyezi a hangsúlyt kedvenc klasszikus szerzői Seneca és Tacitus, utóbbitól a manipulációkkal teli udvari kultúra világát lehet megtanulni, aforizmatikus műveket írnak Magyarországon néhány főúr udvara mellett  Bocskay támogatói között vannak szép számmal neosztoikus szerzők Rimay János stb.  hasonlóan jól ismert a koronaőr Révay Péter munkássága, aki a koronáról szóló műveiben fejti ki politikaelméleti koncepcióját  jól ismert Lackner Kristóf soproni polgármester államelméleti munkássága – II. Mátyás uralmának ideológiai alátámasztása – Lakcnerről ír Kovács József László (könyve  Laskai János református prédikátor, id. Bethlen István pártfogoltja lefordítja Lipsius több művét  Zrínyi Miklós nagy műveinek egyik kiindulópontja is ez a fajta fogalmi keret

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések