Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."— Előadás másolata:

1 Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév

2 Az 1699-es statusquo előzményei között a középkori Magyar Királyság társadalmi-politikai keretei felbomlanak az Erdélyi Fejedelemség a királyság hagyományainak folytatójaként jön létre, de mindig meglehetősen bonyolult státusa marad: egyfelől török vazallus, másfelől a magyar királyok által maguknak igényelt terület, harmadszor nemzetközi elismerésre törekvő önálló politikai entitás; II. Rákóczi György bukása után eljelentéktelenedik, de a Diploma Leopoldinum eredményeként önálló, Magyarországtól függetlennek elismert tartományként, fejedelemségként létezik 1848-ig majd 1867-ig (bár a magyar rendek ezt sosem ismerik el) a törökök megszállva tartják az ország középső részét, folyton hódítanának, Erdély a vazallusuk és igyekeznek a 17. században többször is egy Felső-Magyarországi fejedelemséget is létrehozni, ez Thököly Imre vezetésével sikerül is a királyi Magyarország állandóan küzd a beolvasztás, a török hódítás ellen, 1608-ban megszilárdul a rendi alkotmány, a rendek várják a Habsburg uralkodó törökellenes fellépését, fokozatosan kiterjesztik a megszállt területekre is a magyar közigazgatást, 1650-es években folyamatosan csalódnak, Erdély, majd a törökök felé fordulnak, a török elleni háború akkor indul, amikor már a magyar rendi politikai elit ki van véreztetve, de valamiféle kompromisszum azért ekkor is létrejön a királlyal az 1670-es években a bécsi udvar eltörölné a magyar rendi alkotmányt, az 1690-es években a felszabadított területeket meghódítottnak tekintik, ezt fejezi ki az Újszerzeményi Bizottság működése, vagyis, a magyarok jogai csak speciális feltételek teljesítése esetén érvényesek a meghódított területeken, a magas adóterhek és a rendi sérelmek vezetnek a Rákóczi- szabadságharchoz

3 A Rákóczi-szabadságharc arcai a Rákóczi-szabadságharcnak sajátos kettős karaktere van: -Magyarországon hagyományos rendi ellenállás egy jelentős magyarországi földesúr (Rákóczi) anyagi erejére támaszkodva a rendi alkotmány védelmében, amit Bécs protestáns szövetségesei, a britek és hollandok is megértéssel fogadnak, mert a sérelmek egy része a protestánsok jogaira vonatkozik; ennek az ellenállásnak a logikus kimenetele egy kompromisszum a királlyal, az ónodi országgyűlésen kimondott detronizáció csak végső, kikényszerített lépés -Erdéllyel Rákóczi nemzetközi elismertséget szerezhetne, az ősei (apja, nagyapja, dédapja, ükapja) fejedelmek, nagyapjával XIV. Lajos szerződést kötött, hogy az utódait is támogatni fogja a trónja megvédésében, a franciák a Rákóczi-szabadságharcot a fejedelem örökösödési jogainak érvényesítéseként támogatják, de Rákóczi Erdélyt sosem tudja tartósan megszerezni, a családjának megítélése meglehetősen vegyes Erdélyben, II. Rákóczi György katasztrofális lengyel hadjárata és az azutáni viselkedése (a fogságba esettek váltságdíjának ki nem fizetése) miatt Rákóczi államszervező tevékenységét részben a rendi alkotmányhoz való ragaszkodás, illetve bizonyos mértékig a lengyel nemesi köztársaság mintáinak átvétele, részben saját szuverén mivoltára, örökösödési jogaira alapozott központosító, francia mintájú politika határozza meg

4 A helyzet a Rákóczi- szabadságharc után a szatmári béke a rendi küzdelmek hagyományos forgatókönyve szerinti kompromisszum, megerősíti a rendek szabadságait, jelentősen könnyítenek az adóterheken is a későbbi törvényhozás számos vonatkozásban rendezi a nyitott kérdéseket (közigazgatási reform, pl. Helytartótanács létrehozása, bírósági reform, hadügyi reform), másokat nyitva hagy (felekezeti kérdés, ország egysége) a 18. századi magyar politikát nagy mértékben a kompromisszum határozza meg: a megoldatlan kérdéseket a rendek újra és újra felvetik, láthatóan szerintük a török hódítás előtti rendi szabadságok helyreállításának hiányai állnak csak Magyarország boldogságának útjában, a bécsi udvar pedig igyekszik orvosolni a rendi jogok elismerése által szerintük keletkezett kárt, pl. adóreformokat, adóemelést javasolnak időről időre

5 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések