Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8. téma A Horthy-rendszer kritikájától a nyilas uralomig, majd a koalíciós időkig Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8. téma A Horthy-rendszer kritikájától a nyilas uralomig, majd a koalíciós időkig Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."— Előadás másolata:

1 8. téma A Horthy-rendszer kritikájától a nyilas uralomig, majd a koalíciós időkig Magyar politikai gondolkodás története 2. félév

2 A politikai gondolkodás változásai az 1930-as évektől 1. 1.) A Bethlen-korszak konszolidációs politikája a gazdasági válság mellett a belpolitikai nehézségek miatt is ért véget. 2.) A 30-as években erősödik világszerte az antiparlamentáris és az antidemokratikus politika jelentősége: Európában jobboldali (fasiszta, nemzetiszocialista, falangista stb.) és baloldali (kommunista) radikalizmusok erősödnek fel, sok helyen polgárháború, puccsok, diktatúrák alakulnak ki.

3 A politikai gondolkodás változásai az 1930-as évektől 2. 3.) A magyar belpolitikában a 30-as években alapvető átalakulás megy végbe: A) A leválthatatlan kormánypárt mind erősebben elköteleződik a társadalomátalakító törekvések mellett, erősödik az antiszemitizmus is és beépül a pártba a jobboldali radikálisok számos képviselője, 1939-től egyre erősebben elszakadnak a korábbi politikai tradícióktól, pl. zsidótörvények

4 A politikai gondolkodás változásai az 1930-as évektől B) Megjelenik az európai mintájú új jobboldali radikalizmus (számos nemzetiszocialista, nyilaskeresztes stb. szervezet jön létre), ez 1939-re jelentős szavazótáborral rendelkezik – a kormányzatok 1939 után főleg ezek lecsendesítésére törekednek C) A 20-as évekbeli ellenzéki csoportok (legitimisták, liberálisok, szociáldemokraták) és a Bethlen körüli konzervatívok a 30-as években fokozatosan egy a németekkel nem rokonszenvező, óvatosan reformista, sokszínű koalícióba kényszerülnek, a politikában marginalizálódnak (bár Horthy néha támaszkodik rájuk), a 40-es évek elején a Magyar Nemzet és a Népszava lesz a szócsövük

5 A politikai gondolkodás változásai az 1930-as évektől 4. D) Megjelenik a szűkebb politikán kívül egy új ideológiai irányzat, amelynek van jobb- és baloldali szimpátiájú képviselője is és ez a népi mozgalom -Kezdetben élesen szembeállítják a nemesség hagyományait képviselő nemzetet és az etnikai értelemben vett magyarságot ténylegesen megtestesítő, ám alávetett, hatalomnélküli népet, -Legfontosabbnak a nép helyzetének jobb megismerését tartják (szociográfiák) -Erős szociálpolitikai igényeket fogalmaznak meg, pl. radikális földreform, szövetkezetek, nép iskoláztatásának és művelődésének javítása, a cél egy paraszti polgárosodás -A politikában a hagyományos parlamentáris politikával szemben kritikusok -Neves népiek: Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Kovács Imre, Féja Géza, Szabó Zoltán, Veres Péter stb. A 30-as évek végétől majd minden politikai irányzat kapcsolatba kerül velük, alakítanak egy pártot is, de az 1945ig nemigen működik, ez a Nemzeti Parasztpárt. - Az úgynevezett „népi-urbánus vita” két fiatal értelmiségi csoport vitája, amelynek voltak antiszemita vonatkozásai is

6 Reálpolitika és revizionizmus 1.) Trianon kezdettől elfogadhatatlan a magyar közvélemény többsége számára, a politika ezt revizionista propagandával ki is használja 2.) A magyar diplomácia azonban sokáig Magyarország nemzetközi elfogadottságáért küzd, egy sajátos reálpolitikai perspektívából látja a nemzetközi helyzetet: A) Mo. önerőből képtelen revízióra, sőt, kitörni sem képes súlyos helyzetéből, a nemzetközi erőviszonyok változásához kell igazodni (20-as években Olaszország kínálkozik partnernek, Nagy-Britanniát tekintik a legfontosabb hatalomnak, 30-as években Németország erősödésére figyelnek) B) A Német Birodalom megerősödése fokozatosan arra kényszeríti Magyarországot, hogy minél inkább mellé álljon, de azért próbál bizonyos távolságot is tartani, belpolitikában pedig a fő veszélynek a németbarát jobboldali radikálisok erősödése tűnik 3.) 1938-tól kezdve a sorozatos revíziós sikerek (Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék) és a nagy ellenség, a Szovjetunió elleni háború megszűnteti az önálló magyar külpolitika lehetőségét, 1942 után már csak a titkos béketapogatózások maradnak, ami március 19-én a német megszálláshoz, október 15-én a kiugráshoz és a nyilas puccshoz vezetnek

7 Összeomlás és újrakezdés 1. 1.) 1944 őszén összeomlik a régi rendszer, lényegében háromféle csoport marad Magyarországon: -Nyugaton a nyilasok egy „hungarista munkaállam” létrehozásán dolgoznak -Keleten a Horthy-rendszer ellenzéke, beleértve a népieket is, egy demokratikus újrakezdéssel próbálkoznak (Ideiglenes Nemzetgyűlés Nyilatkozata stb.) -Megjelennek a kommunisták is a szovjetekkel, ők a másodikként említett csoporttal működnek együtt

8 Összeomlás és újrakezdés 2. 2.) meglepő módon az első választások nem kommunista fölényt hoznak, s megkezdődik egy demokratikus köztársasági rendszer kiépítése 3.) kezdettől jelen van a szovjetekre támaszkodó kommunisták fokozatos hatalomátvételi törekvése, de ez sokáig rejtett maradhat A kor jelentős gondolkodói közül Szekfű Gyula és Bibó István is bíznak egy a kommunistákkal kialakítható „modus vivendiben”, ahogy a koalíciós politikusok zöme is, de ez szép lassan illúzióvá válik.

9 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "8. téma A Horthy-rendszer kritikájától a nyilas uralomig, majd a koalíciós időkig Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések