Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A politikai gondolkodás változásai, 1780-1848 Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A politikai gondolkodás változásai, 1780-1848 Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."— Előadás másolata:

1 A politikai gondolkodás változásai, Magyar politikai gondolkodás története 2. félév

2 A „felvilágosult abszolutizmus” hagyományos értelmezésben: a század az abszolutizmus kora, azaz -királyi hatalom kiteljesedésének, -az intenzív államépítésnek -és egy, a királyi hatalom korlátlanságát valló ideológiának a kora (vö. Perry Anderson nézeteivel) hagyományos értelmezésben: a felvilágosult abszolutizmus az európai peremterületeken megjelenő, az adott térségek felzárkózását segítő, a francia felvilágosodás hatása alatt álló abszolutista kísérletek (pl. a porosz II. Frigyes, az orosz Nagy Katalin vagy a Habsburg II. József uralma) kérdések: 1. vajon volt-e rendszerszerű ideológiája a 17. századi francia monarchiának és az valóban „abszolutizmus” volt-e? 2. vajon a periférikus országok politikáját valóban mindig a felvilágosodás által inspirált reformtörekvések határozták-e meg?

3 Kétségek valóban korlátlan volt-e az „abszolutista” uralkodók hatalma? zajlanak bizonyos centralizációs folyamatok, de a helyi elit és a központi hatalom között mégis inkább kooperáció jellemző valóban a „felvilágosodás” tanai vezérelték őket és valóban a fennálló viszonyok átalakítása volt a cél? Mária Teréziát biztos nem, II. József megítélése is ellentmondásos

4 A „teréziánus reformok” Mi határozta meg Mária Terézia politikáját? részben gyakorlati megfontolások az az osztrák örökösödési háborúban Szilézia elvesztése után reformok kezdődnek a gazdaság és a hadsereg újjászervezésére, Haugwitz vezetésével az hétéves háború kudarca után újabb reformok

5 A „teréziánus reformok” tartalma milyen típusú reformok zajlanak Mária Terézia uralma alatt? pl. -adórendszer átalakítása -hadsereg fejlesztése -a közigazgatás centralizálása -a vámrendszer átalakítása -a jobbágyok helyzetének javítása -az oktatás átalakítása -új büntetőjogi szabályozás -a cenzúra államosítása -egészségügyi, járványügyi intézkedések -az egyház fölötti állami kontroll megerősítése -stb.

6 A királynő személyes megfontolása Mária Terézia mélyen vallásos katolikus, politikai döntéseit többnyire ebből levezetett morális megfontolások befolyásolták, pl. Lengyelország 1772-es felosztásakor, Sziléziához való makacs ragaszkodásakor, a jobbágykérdés rendezésére irányuló szándékában

7 Mária Terézia udvara a királynő hívei között számtalan, a felvilágosodás eszméit ismerő, annak hívéül szegődő tanácsadó volt, például -a férje, Lotharingiai Ferenc császár is szabadkőműves volt -Wenzel Kaunitz kancellár, a külügyek irányítója -Joseph Sonnenfels, a kameralizmus atyja, a kínvallatás ellenzője -Karl Martini, a természetjog professzora -Gerard van Swieten, a királyné orvosa, az oktatás reformok és az állami cenzúra irányítója -stb.

8 II. József és a jozefinizmus Mi a „jozefinizmus”? - szűkebb értelemben: II. Józsefnek a katolikus egyházat állami hivatalként kezelő, erősen központosító politikai gyakorlata, amelynek forrásai között a febronianizmust és a 18. század elején Bécsben gyökeret vert janzenizmust szokás emlegetni - tágabb értelemben II. József centralizáló, németesítő, radikális társadalmi reformokat feltételező politikája

9 Mi a „jozefinizmus” tartalma? az átöröklött intézmények (pl. a magyar oktatási rendszert finanszírozó tanügyi alap) átalakítása, államosítása, ha a szükség úgy hozza centralizáció a király szabályozó, kontrolláló hatalmának kiterjesztése egészségügyi, pénzügyi, közigazgatási, oktatási, hadügyi, szociálpolitikai, egyházpolitikai reformok az állam megerősítése érdekében jobbágyvédelem, tolerancia a protestáns felekezetekkel szemben a mezőgazdaság megerősítése egy minél népesebb birodalom eltartása érdekében a birodalom kiterjesztése aktív külpolitika, akár háborúk útján is

10 Mennyire „felvilágosultak” II. József reformjai? II. József gondolkodását vélhetően inkább a birodalom politikai gyakorlata, mint filozófia formálta reformjai sokszor ellentmondásosak, átmenetiek (egyszerre az állami bürokrácia feladatainak kibővítése és létszámleépítés a közigazgatásban; a toleranciarendelet Magyarországon előrelépés, Erdélyben a protestánsok törvényes jogainak lefokozása) számos intézkedése inkább a rövidtávú gazdasági racionalitás, nem egy messzire mutató nagy társadalomalakító elképzelés alapján születik (pl. a felsőoktatásba való bekerülés lehetőségeinek szűkítése)

11 Kik a „jozefinisták”? a császár reformjainak hívei -vannak köztük protestánsok, akik most hivatalt viselhetnek -vannak a felvilágosodás hívei (főleg a szabadkőművesek) -vannak a dinasztia hagyományos hívei

12 A „jozefinus reformok” hatása a magyar politikára a toleranciarendelet lelkesedést szült a protestánsok körében az alkotmány félretétele pl. koronázás elmaradása, országgyűlés össze nem hívása, nemesi adómentesség megsértése, megyék önállóságának megszűntetése, német államnyelv általános elégedetlenséget szülnek re forrong az ország (Osztrák- Belgiumban már felkelés van), titkos tárgyalások poroszokkal, angolokkal, II. József belátja politika kudarcát

13 : átmenet ben hatalmas röpiratirodalom, a felvilágosodás radikálisabb eszméinek elterjedése, átfogó reformtervek : kompromisszum az új királlyal (II. Lipót ; I. Ferenc ), garanciák a törvényekben, ugyanakkor a régi rendi alkotmány megerősítése és bizonyos reformelőkészületek a „rendszeres bizottsági munkálatokban” 92-94: a francia forradalom egyre elrémisztőbb tapasztalatai, bizonyos csoportok radikalizálódása („jakobinusok”) 94-95: a jakobinus per és az azt követő megtorlás és rendőrállami intézkedések miatt meglehetősen nyomott politikai légkör 1796-tól fokozatos konszolidáció : a magyar rendi alkotmány „másodvirágzása”, konzervatív fordulat a magyar politikában, szinte évenként országgyűlések hagyományos rendi vitatémák tárgyalása, általános lojalitás a franciák elleni háborúkban, de időnként erős konfliktusok a királlyal : erősen megromlott viszony a királlyal, nincs országgyűlés, a sajtó és a könyvkiadás erős rendőri ellenőrzés alatt : „nemzeti ellenállás” és egy országgyűlés kikényszerítése, alkotmányellenes adóemelés visszavonatása : a rendi alkotmány újabb „körülbástyázása” és a reformkor nyitánya az újra elővett „rendszeres bizottsági munkálatok” körüli vármegyei vitákban

14 A nagy változás a 19. század első felében: az ideológiák megjelenése A 19. század az „ideológiák” évszázada Schlett István tankönyve szerint: a „liberális paradigma” felváltja a „rendi paradigmát” Magyarországon Takáts József tankönyve szerint: a hagyományos „politikai nyelveket” (republikanizmus, felvilágosult politika, csinosodás, ősi alkotmány) felváltják a liberális, konzervatív, nacionalista, szocialista nyelvek

15 A 19. század ideológiáiról Mik az ideológiák? - bizonyos alapvető kérdésekre adott válaszok alapján elkülönülő, egymással rivalizáló, zárt világnézetek Melyek a klasszikus ideológiák? - liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus Mindig is léteztek-e? - a század fordulójához, a francia forradalomhoz szokás kötni a létezésüket és az 1950-es évektől gyakran hirdetik meg pl. Daniel Bell, az ideológiák korának végét többnyire egymással szembeállítva definiálják pl. -liberalizmus individualista – szocializmus kollektivista -liberalizmus társadalmi szerződésben hisz – konzervatív organikusan egységes társadalomban -liberalizmus optimista az ember erkölcsi, megismerési képességeit illetően – a konzervatív szkeptikus -a liberális számára a szabadság a legfontosabb érték - a konzervatív számára a hagyomány, a tekintély – a szocialista számára az egyenlőség

16 Az ideológiák magyarországi megjelenése 1825/27-es országgyűlés elhatározása: vegyék elő újra az 1790-es évek eleji rendszeres bizottsági munkálatokat 1830: vármegyei előkészületek, viták során kikristályosodik egy fiatalabb politikusnemzedék álláspontja: újra kell gondolni a régi reformjavaslatokat, mert „elavultak” 1831: kolerafelkelés: a jobbágykérdés rendezésének szükségessége : reformkor, háromévenkénti országgyűlések, országos sajtó (pl. Pesti Hírlap), gyakori viták (pl. Széchenyi-Dessewffy-vita a Hitelről, Széchenyi-Kossuth vita stb.), kisebb-nagyobb politikai csoportok kikristályosodása (konzervatívok, centralisták, liberális ellenzék stb.) az ideológiai alapú politika intézményesülése: 1846: Konzervatív Párt, 1847: Ellenzéki Párt 1847-es diétai választás: a konzervatív vs. ellenzéki jelöltek országos küzdelem, meglepetésre kiegyensúlyozott eredmény

17 A nacionalizmus problémája Magyarországon a nacionalizmuselméletek „modernista konszenzusa” szerint a modern nacionalizmus a 18. század végén születik, okaira többféle elmélet (francia forradalom hatása, iparosodás, helyi elitek megerősödése stb.) magyar helyzet 1780-ban: az etnikai magyarság nem éri el a lakosság 50%-át, a magyar nyelv funkcionálisan korlátozott (nem a tudomány nyelve, nem is a közigazgatásé), Magyarország egy közép-európai birodalom része

18 A magyar nacionalizmus a „csinosodás” politikai nyelvének szerepe a nyelvi nacionalizmus megerősödésében: a 18. század utolsó harmadában megjelennek azok, akik a nyelv fejlesztését tartják a kultúraterjesztés előfeltételének, akadémiát alapítanának, magyar nyelvű tudományt, sajtót, irodalmat akarnának; lásd Bessenyei György, Kazinczy Ferenc; a „csinosodás” logikájából levezethető az ország lemaradottsága a centrumországok állapotához képest (ez nem magyar specifikum, hanem az európai peremterületek jellegzetes problematikája); a 19. század elejétől az országgyűlések pártolják a nemzeti nyelv ügyét: nemzeti színház, akadémia, magyar mint államnyelv stb. a nemzet mint politikai közösség: 18. század végén a nemzet a rendi-nemesi réteget jelenti, ők a politikai jogokkal rendelkezők, 1790-től megszületik a jelszó az „alkotmányon kívül rekedtek” jogainak kiszélesítésére, „beemelésére” a nemzetbe; ennek kései változata a Kossuth-féle „érdekegyesítés” programja, amely liberális alapon egyesítené egy nemzetben az ország lakóit; a nagy dilemma:az így megteremthető politikai nemzet és a nyelvi alapon időközben már elkülönülő közösségeknek, nemzetiségeknek mi a viszonya? ez a dilemma csak Trianonnal „oldódik meg”

19 a reformkori politika, a liberális korszak „beteljesedése” az „április törvényeket” a centralisták írják, pl. felelős kormány

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A politikai gondolkodás változásai, 1780-1848 Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések