Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódásai, 1870- 1944 Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódásai, 1870- 1944 Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."— Előadás másolata:

1 8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódásai, Magyar politikai gondolkodás története 2. félév

2 A dualizmus ideológiai viszonyai 1867 után 1867 után a liberalizmus a meghatározó ideológia, nincs olyan komolyanvehető politikai erő, amely magát ne liberálisként határozná meg, bár vannak kísérletek konzervatív mozgalom szervezésére: Sennyei Pál pártot is alapít, a konzervatív nevet mégse vállalja fel, míg Asbóth János (politikus és újságíró) sokat ír egy konzervatív mozgalom érdekében, e hiába az 1867 utáni liberalizmus alapvetően más, mint a reformkori, immár nem egy nagyszabású társadalomátalakító reformprogram, amelynek képviselői ellenzékiek, hanem egy államépítési projekt igazolására és a fennálló hatalmi viszonyok megvédésére szolgál, képviselői gyakran a hatalom közelében vannak, részben emiatt is, a liberalizmus fokozatosan egyre inkább konzervatív karakterű lesz

3 Újdonságok a dualista ideológiai viszonyok között az 1880-as évektől megjelennek a dualizmus jobb- és baloldali kritikái is, amelyek a kapitalizmust tekintik fő problémájuknak az újkonzervatív ideológia képviselői a hagyományos, organikus társadalomszervezési modell felbomlását, a hagyományos értékek (pl. vallás) és tekintélyek elvesztését látja problematikusnak, az egyoldalú iparpártolást és városiasodást problematikusnak – sokáig a Katolikus Néppárt ennek az egyetlen viszonylag erős képviselője, s olyan programjaik vannak, mint a mezőgazdaság védelme protekcionista módon, a vidék felemelése telepítésekkel stb. a jobboldali radikalizmusok hasonló gondolatmenet eredményeként jutnak erőteljesebb következtetésekre. Magyarországon az Antiszemita Párt képvisel ilyen, a kapitalizmust a zsidósággal azonosító, a nemzetiségeket ellenségnek tekintő ideológiát baloldalon a szociáldemokrácia jelenik meg, az első tömegpárt létrehozása kötődik hozzá, erőteljes szervezeti háttere van: újság, iskolák, szakszervezetek, kulturális intézmények, segélypénztárak, de térben korlátozott a hatókörük: a nagyvárosi ipari munkásságra összpontosítanak, elutasítják a nacionalizmust, sok a nemzetiségi tagjuk, az 1910-es években kezdik őket a politikában komolyan venni vannak kisebb, értelmiségi csoportok, amelyek szintén a liberalizmus megújítására törekednek, például a polgári radikálisok, akik hol a szociáldemokrata párt, hol a hagyományos ellenzéki pártok felé tájékozódnak, s akik kis számuk ellenére jelentős hatást gyakorolnak a hazai szellemi életre, pl. szoros kapcsolat van a polgári radikálisok és a nyugatos irodalmár csoport között

4 Az átmenet Néhány hónappal 1918-as összeomlás előtt még nem egyértelmű a központi hatalmak veresége: bár súlyos gazdasági-társadalmi nehézségek vannak, de a harctereken 1918 nyaráig általában sikerek vannak, Oroszország összeomlik, Szerbia és Románia megszállás alá kerül, a frontok a központi hatalmak területén kívül húzódik, néhány hónap alatt azonban minden megváltozik

5 IV. Károly kísérletei 1918 őszétől majd minden politikai alternatíva megpróbálkozik a saját forgatókönyvének megvalósításával: 1.) 1917-ben IV. Károly király megbuktatja Tiszát, -új kormányt nevez ki, amelynek feladata az általános választójog bevezetése és szociális intézkedések meghozatala (Esterházy- kormány) -annak bukása után Wekerle vezetésével egy hagyományosabb parlamentáris utat járó liberális-konzervatív megoldási kísérlet jön, középpontjában egy kísérlettel egy új kormánypárt létrehozására, de ez se jut semmire folyamán különbéke próbálkozások vannak a király részéről, 1918 őszén pedig a birodalom föderalizálásával próbálkozik, de mindkét kísérlete elbukik

6 Károlyi Mihály kísérlete 2.) 1918 októberében a Károlyi Mihály tömörülő politikai irányzatok (függetlenségiek, polgári radikálisok, szociáldemokraták) kapnak lehetőséget politikai programjuk megvalósítására, hallgatólagosan minden erő támogatja őket. Főbb, a dualizmus vége óta követelt programjaik: -földreform, -Általános választójog, -Hódítás nélküli béke megvalósítására tett kísérlet, -Független Magyarország (novembertől „népköztársaságként” -Széleskörű nemzetiségi jogok

7 A tanácsköztársaság 3.) a külpolitikai helyzet ellehetetlenülése (Vix- jegyzék) után a szociáldemokraták és a kommunisták államcsínye következik: a Tanácsköztársaság egy nagyszabású utópikus kísérlet a társadalom marxista szellemű átalakítására (a Kommünnek ideig-óráig számos nem marxista híve is van), amit egyfelől honvédő harcok, részben belső terror kísérnek

8 Zűrzavar 4.) a Tanácsköztársaság bukása után zavaros kísérletek következnek, szakszervezeti kormánytól legitimista (királypárti) puccskísérletekig és a Szegeden megszerveződött jobboldali radikális félkatonai csoportok által országszerte folytatott „fehérterrorig”

9 A Horthy-rendszer mint kompromisszum 5.) 1920-ban megszületik a Horthy-rendszer, amely sajátos kompromisszumok bonyolult rendszere: A) Egyfelől erősen antikommunista (ezért hívják „ellenforradalmi” rendszernek, másfelől a nyílt terrort hamarosan felszámolják, a jobboldali radikálisokat fokozatosan háttérbe szorítják B) Egyrészt erős reálpolitikai elkötelezettséggel vállalják az antanttal való együttműködést, a trianoni békét is, másfelől kezdettől nyílt revizionista propaganda folyik C) Bár a dualizmus liberális ideológiájának szisztematikus kritikáját nyújtják (lásd Szekfű Gyula: Három nemzedék), de megőrzik a parlamentarizmust és számos liberális intézményt D) Miközben pártjai és eszméi voltaképpen a dualista rendszer ellenzéki eszméiből származnak (domináns szerepet kap a „keresztény nemzeti eszme” a maga újkonzervatív elemeivel; de beépül a függetlenségi ideológia is; s egy idő után alárendelt, ellenzéki szerepben, de helyet kap a korábban parlamenten kívüli szociáldemokrácia is), sokak szemében éppen azért lesz a Horthy- rendszer „neobarokk”, vagy anakronisztikus jelenség, mert túls kevéssé változtat Magyarországon E) Miközben a korábbi radikális társadalomalakító programokhoz képest kevés a változás, azért számos alapvető intézkedés azért megszületik: van korlátozott földreform, van részlegesen kibővített választójog, a mezőgazdaság nagyobb figyelmet kap, mint régebben, van előrelépés társadalombiztosítás terén és más szociálpolitikai téren, van önálló hadsereg, jegybank, függetlenség F) Horthy kezdeti legfőbb belső támogatói a jobboldali radikálisok, ám ők a 20-as években ellenzékbe szorulnak és csak a 30-as években kerülnek a hatalom közelébe (Gömbös) vagy lesznek másfajta nézeteket képviselő ellenzékiek (Bajcsy-Zsilinszky Endre)

10 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódásai, 1870- 1944 Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések