Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév."— Előadás másolata:

1 Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév

2 4. téma Törvény és kormányzás az Árpád- korban

3 A 4. téma felépítése  Elméleti bevezető  A „politika” előtt  Az „állam” előtt

4 Elméleti bevezető: „politika” és „állam” fogalmainak hiánya a középkorban A középkori politikai gondolkodással kapcsolatos egyik legnagyobb kihívás, hogy megértsük, miként láthatták a saját politikai világukat a középkori emberek, ha egyszer nem álltak rendelkezésükre olyan szavak illetve olyan fogalmak mint a „politika” vagy az „állam”

5 Elméleti bevezető: mi a jelentősége a politika és az állam szavak hiányának? R. Koselleck (német fogalomtörténész, ) elmélete szerint: - szó és fogalom nem azonos, - két korban hasonló szó jelenthet egészen más fogalmat: ugyanazt a fogalmat más és más szavak is jelölhetik, de egy szó megjelenése árulkodhat a fogalmak változásáról is azért

6 Elméleti bevezető: milyen fogalmi eszközök állnak rendelkezésre a középkorban a politikai reflexió számára? Joseph Canning szerint  Biblia (sajátos, az egyház által értelmezett, allegorikus módon),  római jog (12. századtól a „középkori reneszánsz” keretében, de korábban is szokásjogként és az egyházi jogon keresztül),  kánonjog (egyházjog, 13. századtól Gratianus nyomán új erőt nyert),  helyi szokások (sokszor római jogi alapon, nemzetközileg elterjedő nézetek pl. hűbéri viszonyok, félszabad, nemszabad státusú népességre vonatkozó elképzelések)  arisztoteliánus filozófia

7 A politika előtt: a politika középkori fogalomtörténete Nicolai Rubinstein ( , német születésű brit történész) szerint:  politika szó: görög eredetű, a városállamok kormányzására utal, Arisztotelész: Politika c. művéből ismert  a politika szót a középkorban sokáig nem használják,  12. században, arab közvetítéssel, megismerik és előbb latinra fordítják Arisztotelész műveit, pl. Moerbekei Vilmos a Politikát, rajta keresztül terjed el a skolasztikus filozófiában és meghagyják a latin szövegben is a görög szót  Miért terjed el? mert megjelenik egy új típusú politikai gyakorlat, amelynek leírására alkalmas, pl. a híres angol jogász John Fortescue ( ) különbséget tesz „regaliter” (királyi) és „politice” (politikai) kormányzás között, s az utóbbiba beleérti a politikai közösség egészét

8 A politika előtt: mit tekintünk mi, utólag visszatekintve középkori politikának? Mit jelölünk mi a politika szóval a középkori társadalmak életéből? Sok mindent, és a 13. század utánról is többet, mint a késő- középkori politikafogalom. Pl.  a monarchikus kormányformát,  eltérő státusú csoportokra tagolódó társadalom belső viszonyait,  a normákat a társadalom működésével kapcsolatban,  a vitákat a különféle hatalmi centrumok között. Az ezekről való gondolkodást pedig politikai gondolkodásnak tekintjük.

9 A politika előtt: mi volt a középkori politika tárgya?  Az eszmetörténész McIlwain ( ) sokat vitatott megkülönböztetése szerint iurisdictio és gubernaculum elegye  - iurisdictio: a törvényeknek alávetett uralkodás  - gubernaculum: a kormányzás, azok az ügyek, ahol a király hatalma abszolút, belátására vannak bízva tettei.  Szemben végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás modern megkülönböztetésével, a középkorban a legtöbb politikai kérdést (pl. viták eldöntése városok, nemesek stb. között, adózás) igazságszolgáltatásnak tekintenek. - Miért? Vélhetően azért, mert szerintük a világ alapvetően jól elrendezett (Isten révén), az emberek rosszak, ezért a normák betartatása, nem a világ megváltoztatása a feladat.

10 A politika előtt: a iurisdictio alapjai 1. isteni kinyilatkoztatás, 2. a természet törvénye (utóbbi is Isten akaratának kifejezése) 3. statutum, constitutio – a király hozza, konszenzust feltételezve (lásd 2 b pont!), sokszor privilégiumot ad valakinek, elvileg nem a jog megváltoztatása, hanem „jobbítása”, valamilyen, a gyakorlatban megfigyelt probléma orvoslása 4. szokásjog – eredete „ősi idők”-be vesz (gyakorlatban 1- 2 nemzedék alatt kialakul), a tartós használat igazolja a helyességét, a jogtörténész Otto Brunner szerint egy-egy országot elsősorban a rá jellemző szokások határoznak meg, egy ország nem más mint „szokásközösség” a középkorban

11 A politika előtt: a iurisdictio alapjai (folyt.) 5. Római jog:  megkülönböztetik a római jogot és a szokásjogot használó vidékeket (pl. Dél- vs. Észak-Franciaország, vagy Németország vs. Magyarország), a római jogot komplex szokáson és statútumokon alapuló jognak tekintik, amit szerintük a római hódítás terjesztett el.  Valójában néhol tovább él a középkorban szokásjogként,  a 12. században „újrafelfedezik”, a bolognai egyetem jogászai, akik a német-római császár pártján állnak, és mint „glosszátorok”, értelmezik és saját korukra alkalmazzák a római jogot, és a nagyhatalmi célokat ápoló Barbarossa Frigyes formálisan is „újra bevezeti” a birodalomban.  A római jog hatályának politikai jelentősége is van, a német-római császárok néha a római jog érvényességének elismertetésével fejezik ki uralmi igényüket, a római jog hiánya az adott ország függetlenségének jele  sok helyen a római jogot a helyi jog hézagainak kitöltésére használják pl. egyházjog

12 A politika előtt: kikről szólt a középkori politika? A mai politika elvileg egy ország minden polgáráról szól, ez azonban az általános választójog elterjedése (19. század) óta van csak így. Bolla Ilona ( ) szerint: 1) az Árpád-kor gondolkodásában a társadalom két nagy csoportja a szabadok (liberi) és a szolgák (servi)  liber: szabadon költözhet, házasodhat, beleszólhat közügyekbe (országosan pl. I. Béla országos gyűlésén, vagy megyékben), vérrel vagy pénzzel járul hozzá az ország védelméhez, pereskedhet; létezik teljes szabadság (aurea vagy plena libertas) vagy korlátozott szabadság; a szabadok között vannak közrendűek és nemesek (nobilis), saját birtokkal rendelkező vagy más birtokán élők is  servus: valakinek (király, világi úr, egyház) tulajdona, bár személyként van elismerve (szemben a római joggal)

13 A politika előtt: kikről szólt a középkori politika? (folytatás) 2) A 14. századra átalakul a társadalom. Létrejön a nemesek (nobilis) és a közrendűek (ignobilis) különbsége.  Az ignobilisek a 14. századtól majdnem mind liberek (lassan kihal a servus réteg), de kiszorulnak előbb az országos majd a megyei politikából.  A 13. század politikai harcaiban a politikai közösség szerkezete átalakul: szabadok egy része mint királyi szerviens különbözteti meg magát (lásd Aranybulla), majd létrejön belőlük és a régi nemességből az új nobilitas (1267.évi törvények), ők lesznek a megyei és az országos politika szereplői.

14 Az állam előtt: a politikai intézmények a középkori politikában Léteztek-e absztrakt entitások, intézmények a politikában vagy pusztán személyközi viszonyokként fogták fel hatalmi viszonyokat? Főként német szakirodalom szerint a minket érdeklő korban voltak már, pl.  egyház („corpus Christianorum”),  király (Kantorowitz fogalma, a „király kettős teste”),  ország („regnum” mint lakók összessége vagy mint testület).

15 [Exkurzus: a „nomádállam” problémája] Kristó Gyula egyik előadásában feltette a kérdést: tekinthető-e valamilyen értelemben államnak az „államalapítás” előtti nomád magyar hatalmi struktúra? Válasza: igenis, nem is.  Igen:  a nomád politikai struktúrát a nomádok és a külvilág is a civilizált képek politika struktúráival azonosítja pl. türk él terminus a türk nomádállamra és Kínára, a kínai kuo terminus Kínára és a türk birodalomra  Bíborbanszületett Konstantin császár szerint a magyarok törzsszövetsége a kazárok hatására átalakul és létrejön a kettős fejedelemség, továbbá a magyaroknak több nép is aláveti magát  Nem: a „nomádállam” Kristó szerint a honfoglalás után dezintegrálódik és a kortársak maguk is tudják, hogy Szent István német segítséggel valami radikálisan újat hoz létre

16 Az állam előtt: az uralom alapjai  A század előtt Európában alapvetően monarchikus berendezkedésű és keresztény jellegű politikai struktúrák vannak,  mindenki magátólértetődőnek tekinti, hogy egy ember uralkodik  Az azonban már kérdéses, honnan ered az uralom joga, legitimációja?

17 Az állam előtt: az aszcendens és a deszcendens hatalomfelfogás  Walter Ullmann ( ) elmélete a kétféle hatalomfelfogásról a középkorban:  - deszcendens: „leszálló”, azaz végső soron – közvetlenül vagy valamilyen világi közvetítő hatalmon keresztül – Istentől eredő) és  - aszcendens: felemelkedő, azaz a kormányzottak felhatalmazásából származó).  Ullmann szerint a deszcendens felfogás a meghatározó a középkorban: a király „Dei gratia” uralkodik. De vannak kivételek: pl.  - a király koronázásának része egy formális kikiáltás a nemesek által („akklamáció”) és  - a király a törvényeket még a rendi kor előtt is az előkelők „konszenzusára” támaszkodva hozza (van aktív formája – tanácsadás, valamilyen gyűlés keretében és passzív formája – a király akaratának meghallgatása és tudomásul vétele gyűléseken). Ennek a konszenzusigénynek részben római, részben hűbéri jogi forrásai vannak, részben az isteni világrenddel való azonosulást fejezi ki, részben gyakorlati célja van – a végrehajtatás megkönnyítése.

18 Az állam előtt: a szentkorona-tan  Érdemes megemlíteni, a középkori magyar felfogás is alapvetően olyan lehetett, mint Ullmann írja  A 19. század végi magyar jogtörténészek által rekonstruált szentkorona-tan, ha létezett volna, egy erősebben, bár nem teljesen aszcendens felfogást képviselt volna (mert szerves kapcsolatot feltételezett a nemesség mint nép beleegyezése és a király mint uralkodó hatalma között), de Eckhart Ferenc, Péter László, Kees Teszelszky nyomán tudhatjuk, hogy a szentkorona-tan létező és történetileg nagy változásokon átesett alkotmányjogi elemek (a korona tisztelete, a koronázás jelentősége, a században nemesi túlsúllyal megszilárduló rendi alkotmányosság stb.) túlinterpretálásából született fikció, amely egy középkori magyar nemesi demokrácia és egy „organikus állameszme” feltételezésén alapult

19 Az állam előtt: az isteni legitimációtól a lex regiáig  Ullmann szerint  teokratikus: 11. század előtt uralkodó felfogás a az uralkodó: hatalma közvetlenül Istentől való, a király defensor fidei vagy vicarius Christi  hierokratikus: a 11. században VII. Gergely pápa reformjai teremtik meg. Egyházi és világi hatalom alapvető különbségét hangsúlyozza: isteni felhatalmazást csak Szent Péter azaz a pápai hatalom közvetítésével kapnak a királyok, akik így neki vannak alávetve.  római jogi felfogás: a században a német-római császári hatalom római jogi alapokra helyezett felfogása, amelynek a bolognai egyetem jogászai a fő képviselői. A király a lex regia alapján abszolút hatalommal bír  Nota bene: az első jellemzi Szent István működését, a második Szent László és Könyves Kálmán korában jelenik meg itthon és a 12. században végig erősen hangsúlyos, a harmadik a 13. századi magyar politikában jut szerephez, miközben ez egyháznak páratlanul erős súlya van a magyar politikában ebben a században

20 Az állam előtt: a hűbériség  A hűbériség szerepét régen túlértékelték a középkorral kapcsolatban (innen a „feudalizmus” mint korjelölő kifejezés), de azért nem szabad lebecsülni sem  Hűbéri felfogásban az uralkodásra való felhatalmazások hierarchikus viszonyban vannak egymással. Vannak hűbérurak, akiknek vannak hűbéresei, akik maguk is lehetnek mások hűbérurai. A hűbérúri hatalom a „szuzerenitás”.  A hűbéri viszony beleegyezésen (eskün) alapul, kölcsönös jellegű: szolgálatért és hűségért védelem és gondoskodás jár. Vitatott kérdés, volt-e Magyarországon hűbériség? Mostanában inkább nemleges választ szokás adni, s azt szokás mondani, bizonyos intézmények, elsősorban a „familiaritás” működött a hűbériségre távolról emlékeztető módon.

21 Az állam előtt: az „ország” fogalmának felemelkedése A rendi gondolkodás elterjedése révén jelenik meg az adott területen lakó privilegizált csoportok, azaz a rendek (egyháziak, nemesség és polgárság többnyire, néhol a parasztok is külön rendet alkotnak) összessége által alkotott „ország” mint szerves egész fogalma. Mi a rendi ország sajátossága?  A politikai közösség egészét, az országot (regnum) a rendek összessége képezi,  s őket a rendi országgyűlésben összegyűlt képviselőik reprezentálják.

22 Az állam előtt: a rendi gondolkodás kialakulása  Gerics szerint két ideológiai fejlemény találkozása vezet a rendi képviselt kialakulásához:  - a római jogi császárfogalom minden királyra alkalmazott ‘rex est imperator regni sui’ felfogásának elterjedése a században, eszerint a királynak teljhatalma van.  - a római jogban a testületek leírására használt universitas fogalmának alkalmazása a középkori rendekre és a rendekből összeálló regnumra, országra.  Mi az universitas?  Önálló jogi személy, perben szereplő lehet, saját jelképei (pl. pecsét)  vannak és jogi képviselői lehetnek. Ez a rendi képviseleti országgyűlések kiindulópontja.

23 Az állam előtt: a rendi politikai berendezkedés modellje Gerics szerint a rendi alapú politizálás egy dualista hatalmi modellt feltételez:  - a király szuverén uralkodóként képviseli az országot, nincs felette senki, ő a politika egyik szereplője  - a rendekből álló ország a másik szereplő. Az ország bizonyos jogai elidegeníthetetlenek és senki más nem dönthet felőlük, mint az ország maga.

24 Az állam előtt: a rendiség első megjelenése Magyarországon  A 13. század végének nagy politikai válságára válaszként az egyház III. András alatt egy rendi alapú politikai berendezkedés kialakításával próbálkozik, hogy az ország helyzetét stabilizálja  Ennek során országgyűléseket tartanak, a nemesség, a bárók és az egyház részvételével működő királyi tanácsot alakítanak, a kísérlet végül elbukik

25 Az állam előtt: magyar politikai struktúrák az Árpád-korban és az Anjou-korban  Engel Pál szerint a századi magyar politikai struktúra három egymás mellett álló pillérre épül:  - A királyi hatalom a mintegy 150 királyi várra és várbirtokokra támaszkodva az egész országban jelen van, egy kiválasztott nemesi elit, az udvari nemesség segíti a kormányzásban a honor intézménye révén  Az egyház az egész országban jelen van birtokai és intézményei révén, az egyházi birtokok egy párhuzamos Magyarországot alkotnak (pl. egyházi nemesség, azok önkormányzatai stb.)  A nemesség sok tekintetben teljesen autonóm módon tevékenykedik, a vármegyék nem állami igazgatási szintek, hanem a helyi nemesség önkormányzati vagy érdekképviseleti szervei.  Sokan vitatták, vajon jogosult-e ez a leírás (pl. Gerics József, Szűcs Jenő).

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések