Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Újrahasznosítás: meddig éri meg? Graczka Sylvia Ökoindustria, 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Újrahasznosítás: meddig éri meg? Graczka Sylvia Ökoindustria, 2013."— Előadás másolata:

1 Újrahasznosítás: meddig éri meg? Graczka Sylvia Ökoindustria, 2013

2 Kiindulópont »Hulladék keretirányelv célszámok: »2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, illetve háztartásihoz hasonló hulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni. »Az újrafeldolgozáson belül az anyagában történő hasznosítás min. 75%, az energetikai hasznosítás max. 25%. »2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását tömegében minimum 70%-ra kell növelni.

3 Civil válasz »Az anyagában történő hasznosítás mértéke legyen a lehető legmagasabb azoknál az elkerülhetetlenül keletkező hulladékoknál, amelyeknél az újrahasználat nem megoldható.

4 Miért? »A környezeti hatás miatt: »Lásd hulladékhierarchia »A társadalmi hatás miatt: »Az alternatívaként megjelenő ártalmatlanítás jóval kevesebb munkahelyet teremt. »Az ártalmatlanítás magasabb környezeti és egészségügyi költségeit a lakosság fizeti meg »A gazdasági hatás miatt: »Az egyre drágább nyersanyagimport-igény okozta függés helyett a visszagyűjtött hulladékok másodlagos nyersanyagként való feldolgozása új iparága(ka)t teremtene, gazdaságélénkítő hatással, az országon belül tartva az értékes nyersanyagot

5 Ütközőpont »A civil oldal számára a társadalmi, környezeti hatások és ezeknek a makró szinten megjelenő, de az egyszerű adófizető pénztárcáját apasztó költségei lényegesek. A „láthatatlan” költség kisebb az anyagában hasznosításnál az energetikai hasznosítással, az égetéssel és a lerakással szemben, az újrahasználatnál az újrahasznosítással szemben. »A piaci szereplők számára a vállalati profit a mérlegelési szempont, amelyben nem jelennek meg az externáliák.

6 Ütközőpont »Az állam beékelődött a hulladékgazdálkodás folyamatába, a makró szintű társadalmi költséget növeli az apparátus. »Az Ügynökség a gyártói felelősség jegyében a termékdíj befizetéseket sikeresen növelte, azonban a beszedett összeg sorsával nem számol el a társadalom felé, a hulladékgazdálkodás nem lett átláthatóbb. »Az újraindított piacon ugyanazok a hasznosító szereplők vannak, akiktől most kevesebbért magasabb arányokat várnak el, ami a lakossági terhek szemszögéből ésszerű.

7 Egyértelmű alapok »Az újrahasználat, az anyagában történő és az energetikai hasznosítás közös célszámának szétválasztása, mert így lehet igazodni a hierarchiához. »Még mindig: a keletkező hulladék pontos mérése. »Ki kell dolgozni az újrahasználat mérésének egységes módszerét, majd önálló célszámokat kell meghatározni.

8 Közelítés »Lakosság intenzív szemléletformálása: a gyűjtés minősége és mennyisége nagyban múlik ezen. Ezt az államnak kell ösztönözni, és oktatási intézmények, civil szervezetek segítségével kivitelezni. »Annak elfogadtatása a lakosság esetében, hogy a hulladékkezelésnek jelentős költségei vannak. Ezzel egy időben differenciált szemétdíj bevezetése. »Állami szerepvállalás ne csupán a termékdíj beszedésére és az adminisztrációra korlátozódjon, hanem a szükséges strukturális változások elérésére.

9 Közelítés »Az elsődleges nyersanyagok szubvenciója helyett a másodlagos nyersanyagok versenyképessé tétele. »Másodlagos nyersanyag tartalom százalékos előírása a gyártói oldalon. Gazdasági ösztönzők kidolgozása a kereslet növelésére. »Az újrahasznosítás minőségének javítása, a feldolgozási fázisokból minél több határokon belül tartása; túllépni a begyűjtésen és exporton. »Downcycling helyett upcycling: hozzáadott érték növelhető.

10 Összefoglalva »Az elérendő célok komfortzónán belülre igazítása helyett a kereteket kell megteremteni ahhoz, hogy megérje a magas szintű újrahasznosítás, sőt, az újrahasználat. »A piaci működést állami szerepvállalással kell kiegészíteni, de nem elsősorban adóbeszedő funkcióval. Legyen cél a piaci struktúrák hierarchia szerinti átalakítása, a termékdíj visszaforgatása a hulladékgazdálkodásba és környezetvédelembe. »Be kell zárni a kört az anyagforgalomban, ezzel is növelve az ország gazdasági stabilitását. Piacot kell itthon teremteni. »Tanítani kell az embereket!

11 Budapest, Saru u. 11. Tel/fax: (06)


Letölteni ppt "Újrahasznosítás: meddig éri meg? Graczka Sylvia Ökoindustria, 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések