Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fény hullámjelenségei Készítette: Kós Réka. Prizma A prizma egy olyan törőközeg (a levegőnél sűrűbb közeg), aminek van egy hegyesszöge, melyet φ-vel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fény hullámjelenségei Készítette: Kós Réka. Prizma A prizma egy olyan törőközeg (a levegőnél sűrűbb közeg), aminek van egy hegyesszöge, melyet φ-vel."— Előadás másolata:

1 A fény hullámjelenségei Készítette: Kós Réka

2 Prizma A prizma egy olyan törőközeg (a levegőnél sűrűbb közeg), aminek van egy hegyesszöge, melyet φ-vel jelölünk és törőszögnek hívunk. A prizmán a fény kétszeresen megtörve halad át. A prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja, mert a különböző színű fényekre a törésmutató más és más. A prizma legkevésbé a vörös színt töri meg, legjobban az ibolyát.

3 Szivárvány Párás időben ha a nap sugarai rávetődnek az esőcseppekre és onnan visszaverődnek a szemünkbe szivárványt látunk. A szivárvány színei: vörös, narancs, sárga, zöld, türkiz, kék, lila (ibolya). A prizma is ilyen sorrendben jeleníti meg a színeket. A dupla szivárvány második íve (felső íve) halványabb és fordított.

4

5 Szivárvány Szivárvány akkor keletkezik, ha a megfigyelõ mügül érkezõ napsugár a megfigyelõ elõtt levõ cseppekre esik, amelyek megtörik és visszaverik a fényt Az F szög a továbbhaladó sugár és vörös fény közötti eltérés mértéke: 180 o –42 o =138 o. A különbözõ színû fénysugarak különbözõ szögekben törnek meg és verõdnek vissza, ezért látja a megfigyelõ a szivárvány színeit

6 Délibáb Meleg nyári napokon közvetlenül a talaj felett erősen felmelegedik a levegő, így itt ritka levegőréteg keletkezik, s felette ott marad a sűrűbb levegő. A két közeg törésmutatója más ezért tükörként viselkedik. Tükrözi a messzi tájat ellenben láthatatlan lesz az út.

7 Planparalell lemez A planparalell lemez egy olyan törőközeg (a levegőnél sűrűbb közeg), aminek van két párhuzamos oldala. E két oldal távolságát nevezzük a lemez vastagságának és D-vel jelöljük. Ferde szögben a lemezre a beesési szög alatt bocsátott fényt kétszeresen megtöri (egyszer a lemezbe behatoláskor, másodszor a lemezből kilépve) és az így kilépő fény párhuzamos lesz a beeső fénnyel. A beeső és kilépő fény által kijelölt egyenesek távolságát d-vel jelöljük és eltolásnak hívjuk. d

8 Olajfolt Az olajfolt vékony réteget képez a víz felszínén. Rajta részben visszaverődik, részben megtörik és a vízről visszaverődik. Az olaljról és vízről visszavert sugarak interferálnak egymással, szivárványosnak fog látszani az olajfolt.

9 Polarizáció A fény transzverzélis hullám. Ha egy síkban rezgő hullámokat kiválogatjuk akkor azt mondjuk az így kapott fény síkban poláros. A fény polarizálását polárszűrővel végezhetjük el. Egyes kristályok képesek a fényt polarizálni különböző síkokban.


Letölteni ppt "A fény hullámjelenségei Készítette: Kós Réka. Prizma A prizma egy olyan törőközeg (a levegőnél sűrűbb közeg), aminek van egy hegyesszöge, melyet φ-vel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések