Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KULTÚRAKÖZVETÍTÉS VÁLLALKOZÓKÉNT KONFERENCIA 2008. december 10. Lágler Péter tudományos kutató, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KULTÚRAKÖZVETÍTÉS VÁLLALKOZÓKÉNT KONFERENCIA 2008. december 10. Lágler Péter tudományos kutató, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus."— Előadás másolata:

1 KULTÚRAKÖZVETÍTÉS VÁLLALKOZÓKÉNT KONFERENCIA december 10. Lágler Péter tudományos kutató, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus

2 Kultúra Kreatív gazdaság Deklarált kreatív tevékenységek Szabadalom Szerzői jog Kreatív ipar Gazdaság Kulturális ipar

3 What are the Creative Industries? category confusion? Creative Industries Copyright Industries Content Industries Cultural Industries Digital content -largely characterised by nature of labour inputs: “creative individuals” -defined by nature of asset and industry output -defined by focus of industry production -defined by public policy function and funding -defined by combination of technology and focus of industry production Advertising Architecture Design Interactive software Film and TV Music Publishing Performing arts Commercial art Creative arts Film & video Music Publishing Recorded media Data processing Software Museums & galleries Visual arts & crafts Arts education Broadcasting & film Music Performing arts Literature Libraries Commercial art Film & video Photography Electronic games Recorded media Sound recording Information storage & retrieval Source: Cutler & Co/CIRAC, 2003 Pre-recorded music recorded Music retailing Broadcasting & Film Software Multimedia services

4 A május 2-i OECD fórum témája a kreatív társadalom. Az itt előadó befolyásos japán gazdasági szakember (Tsutomo Sugiura) szerint a 21. század a kulturalizmus százada, amely a tudással és a kreativitással jellemezhető, mint ahogy a 19. és 20. század a kapitalizmus százada, amely a tőkével, a vállalkozással és a termeléssel jellemezhető.

5 Culturalism I believe capitalism should be followed by culturalism. I use the word culturalism as the word capital is used in capitalism. In post modern economy, capital power is not enough for us to successfully compete in the globalized world. It should be flavored or seasoned with cultural or creative power. Tsutomu Sugiura, From Capitalism to Culturalism (Draft)

6 Kreatív gazdaság Magyar Szabadalmi Hivatal* *Forrás: A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági súlya Magyarországon, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 2005.

7 Kreatív gazdaság Magyar Szabadalmi Hivatal A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménye és foglalkoztatási súlya szempontjából Magyarország az EU-s országok élvonalába tartozik A magyar szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat, ami jelzi a magas élőmunka-igényt, s a termelékenységbeli lemaradást Ez az infrastruktúra, a kiszolgáló ágazatok fejlesztésével javítható, de beruházásokat igényel

8 Kreatív gazdaság Magyar Szabadalmi Hivatal A szerzői jogi ágazatok jelentős nemzetgazdasági súlyt képviselnek, együttes súlyuk megközelíti az egész gépiparét, s meghaladja az oktatásét, építőiparét A szektor nem részesül gazdasági súlyához mérhető gazdaságpolitikai figyelemben –Jelentőségét tudatosítani kell mind a döntéshozókban, mind a szektor szereplőiben –Széttagoltság megszüntetése a közös érdekek megtalálása, közös érdekképviselet Az elsődleges szerzői jogi ágazatok külkereskedelmi deficitet mutatnak az exportlehetőségeket a jelenleginél jobban ki kell használni

9 A (nép)művészet gazdaságtana A művészeti termékek iránt megnyilvánuló kereslet sajátossága, hogy az „kívánatos jószág” „merit good”, azaz fogyasztása támogatott, tehát vásárlója gyakran nem azonos a fogyasztójával. A támogatások jelentős része a piac értékítéletét hivatott ellensúlyozni, ezért egyéb értékmérő híján e területen rendkívül sokat számít a befolyás és a kapcsolati tőke.

10 A (nép)művészet gazdaságtana A népművészet áruként való megalkotása, valamint élvezete és befogadása a tradíció átadásának, a hagyományozásnak sajátosan egyszerűsített folyamata. Egy kényes egyensúlyt kell megtalálni: hogy a hagyomány birtokosa, átadója is a sajátjának érezze a dolgot és a vevő is azt kapja, amit keres: autentikus hagyomány- élményt elköteleződési kényszer nélkül.

11 Mi a népművészet A népművészet megkülönböztető jegye a hagyomány, hogy hagyományhoz kötődik.

12 A hagyomány fogalmi tere DIMENZIÓKPÓLUSOK identitás tengelysaját (az én múltam is)másé (egzotikus) kommunitás tengelyközösségiindividuális részvételi tengelyexclusive (nem a tiéd)inclusive (miénk, közös) termelési/kereskedelmi tengely személyes, közvetlen, szerves, kézműves személytelen, közvetített, elidegenedett, ipari szakralitás tengelyszent (ideologikus, általános) profán (eseti mérlegelés) organikus tengelytermészetesmesterséges, műanyag, természetellenes idő tengelyörök (ősi, hagyományos)változó (régibb és újabb elemek) szociális tengelyplebejusarisztokratikus funkció tengelyhasználatiélvezeti

13 Mi a népművészet A népművészet és a törzsi, naiv stb. művészet nem az alkotók társadalmi csoportjának, a népnek vagy törzsnek saját, émikus kategóriája (volt), azaz e kategóriák megértéséhez nem annyira a nép vagy a törzs tanulmányozása által, hanem a fogalmat létrehozó és használó csoportok gyakorlatának és motivációinak vizsgálata révén lehet közel kerülni.

14 A „művészeti világ” A „művészeti világ”-ba beletartozik minden, az adott művészet által érintett személy és intézmény (ágens) a nézőtől az alkotón keresztül a kritikusig, a szaksajtóig és a múzeumokig, és amely kommunikációs hálózatában zajló belső diskurzusok tartalmától és egyes intézményesített vagy intézményesülő „vélemény-vezérek” állásfoglalásaitól függ, hogy adott helyen és időben mi számít művészetnek és ki számít művésznek. Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest 1997, különösen 131. skk. A véleményvezérek véleményének formálódásáról ld. pl. Wolfe, Tom: Festett malaszt. Európa, Budapest, 1984

15 A „népművészeti világ” A „népművészeti világ” a „művészeti világ” és a „tudományos világ” határterületein jön létre, vagyis mindkettőnek része, ezért osztozik azok jellegzetességeiben a társadalmi térben való elhelyezkedését illetőleg. A „népművészeti világ” egyes ágenseinek hagyományhoz fűződő viszonya határozza meg a népművészet társadalmi reprezentációjának jellegét. A cserefolyamatokban résztvevők eltérő reprezentációi eltérő célokat fogalmaznak meg és konfliktusos pozicionálást és (marketing) kommunikációt eredményezhetnek.

16 hatalmi mező művészeti mező tudományos mező nép Társadalmi tér ++-- A társadalmi tér „elemi” (batteriális) szerkezete ’–’, azaz alávetett és ’+’, azaz uralkodó pólussal, melyek között számos, itt sematikusan sem ábrázolt ’mező’ és ’világ’ is található. A természetes személyek tevékenységeik és szerepeik pluralitása folytán összekötnek bizonyos mezőket és világokat és hálózatokat alkotva (a konnekcionista hálózatok működési elveinek megfelelően impulzusokat, információkat, stb.) közvetítenek közöttük.

17 A „népművészeti világ”-ok A népművészeti/törzsi-művészeti világ ágensei a társadalmi tér ellentétes, uralkodó pólusán koncentrálódnak, mint az általuk képviselt kulturális elemek eredeti alkotói és használói, akik főként (per definitionem) e tér alávetett oldalán helyezkednek el. Úgy lesz a reliktumból relikvia, ahogyan a népi vagy törzsi szimbólumból szimbolikus tőke annak használatában, aki e tőkefajta birtoklása révén nagyobb befolyásra tud szert tenni a hatalmi mezőben. Népművészeti világ annyi van, ahány hatalmi mező.

18 A „népművészeti világ”-ok A népművészetek nemzetközisége is az e fogalmat szimbolikus tőkeként használó csoportok nemzetközi elterjedtségétől, befolyásától, kooperációs képességétől, valamint az egyes ágensek hálózati kapcsolatainak jellegétől, illetve a róla alkotott reprezentáció típusától függ.

19 A „népművészeti világ” tagozódása Két eltérő társadalmi reprezentáció-típus: a szent néphagyomány és a profán folklór Ezek ideáltipikus értelmezések, a megvalósult gyakorlatok ezeknek valamilyen arányú keverékét tartalmazzák

20 A szent néphagyomány a nemzet ősi művészete, a népfenség múltja tezauruszát a nemzet megalkotásakor lezárták, azután csak a hagyomány őrzőinek többségi egyetértésével változhat, fogadhat be új elemeket vagy technikákat (de csak a tradíció jobb fenntartásának céljából) erős és jól formált identitást kölcsönöz kidolgozott rituális kóddal és intézmény- rendszerrel

21 A szent néphagyomány A szent néphagyomány tehát konzervatív, szubjektivista; hívét a szinte örökérvényűnek tartott hagyományához etikailag értelmezett, szakralizált és érzelmekkel sűrűn átszőtt viszony fűzi.

22 A folklorisztika profán népművészete Gyakorlata a művészet – és ezen keresztül az átesztétizált kultúra – fogalmát terjeszti ki, önképe szerint nagyon toleránsan térben és időben (hiszen minden népnek van legalább művészete, amiért tisztelhető) nem elit csoportok inkább egzotikus kulturális- művészeti megnyilvánulásai szűkebb körben megélhető identitás-erősítést kínál autentikus folklórként mindenki csak a saját tradícióinak és kultúrájának (kultúráinak) valamelyik megnyilvánulását adhatja elő

23 A folklorisztika profán népművészete A szekuláris folklorisztika objektivista, ezért toleránsabb mindennel, ami definícióiba belefér, magába fogadja az archaikus népművészetet, de a kortárs naiv és „kívülálló” művészetet, az outsider art-ot, a festett riksákat, a csettegőket és a kerti törpéket, de május 1-ét, augusztus 20- át és a falunapot is, ugyanakkor gyanakvással tekint minden nagyívű, filológiai adatokkal kellően alá nem támasztható elméletre.

24 Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni „Az elméletek, mint arra a filozófusok újra és újra felhívják a figyelmünket, a tények által aluldetermináltak, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy az ész önmagában nem fog, de nem is képes megteremteni [egy] a társadalmi rend alapjaként elfogadható konszenzust. A tényekből pedig, legyenek mégoly egyértelműek (ritkán azok), nemhogy általános célok, de még a helyzet egy általánosan elfogadható értelmezése sem olvasható ki.” Gellner, Ernest: A szabadság feltételei. Typotex, Budapest, o. Az eredményes marketingmunka, átpozícionálás és koncepció érdekében is fontos feladat lenne a felek szempontjainak, reprezentációinak közelítése, mint ezt számos európai és amerikai példa bizonyítja.

25 Melyik nép Népművészet esetében (is) meg kell különböztetni a saját kulturális hagyományok ápolását, „fogyasztását” és az idegen vagy más kultúrák hagyományainak, megnyilvánulásainak megismerését, élvezetét.

26 Saját kultúra A népművészet közcélú fogyasztását elősegítő ágensek, vásárlók: a nemzetközi, az állami, az önkormányzati intézmények és a magán-mecenatúrák, ill. a támogatásokról döntő kuratóriumok és személyek. Döntéseikért felelősséget azok a szervezetek vállalnak, amiknek nevében eljárnak.

27 Saját kultúra – nemzetközi színtér UNESCO társult és szatellit szervezetek: az ENSZ-re jellemző szervezeti felépítés és hatékonyság, politikai korrektség Ernyő – szervezetek –tradicionalista hierarchia

28 Az EU és a népművészet Regionális és vidékfejlesztés, az urbanizáció negatív hatásainak enyhítése Helyi hagyományok megőrzése, folytatásuknak a turisztikai szempontból is fontos helyi termékklaszterbe való integrálása LEADER, UMVP – alulról felfelé szerveződő projektek MVH – formális működés A hagyományok tekintetében a pályázatok és az elbírálás szakszerűségére jelen ismereteim szerint nincs biztosíték

29 Nemzeti szint, országkép É-EU Finnország – „a helyi hagyományok megtalálják a maguk helyét a nemzetközi újítások folyamatos áramában” Norvégia - A népművészeti tárgyakat a kereskedelmet és az utazást jelentősen megkönnyítő kiterjedt út és vasúthálózat kiépülése előtti időben hozták létre és ez az egész életmód a rádió megjelenésével egy időben véget ért. Ezek a nagy változások a hagyományos vidéki kultúrában mintegy száz éve kezdődtek és egy új és egészen különböző gondolkodást hoztak magukkal. A skandináv országok sikeresnek mondható népművészet-reprezentációját a jóindulatú távolságtartás, az öniróniára is képes humor és többféle perspektíva bemutatása jellemzi.

30 Nemzeti szint, országkép K-EU A formálódó nemzeti identitás nehézségeiről árulkodnak és egész Kelet-Európára jellemzők a szlovák népi kultúra különböző reprezentációi. „A népművészet fejlődése az egész szlovák történelmen keresztül fejlődik (sic!), amit dokumentálnak a nemzet területéről származó idevágó régészeti leletek is. Ezek a leletek szerszámokból és használati tárgyakból állnak – az évek során ezek a hasznos tárgyak egyre finomabb kidolgozást nyertek és így keletkezett az, amit ma népművészetnek hívunk. A népművészet és a mesterségek hagyományai nemzedékről nemzedékre adódtak át és ennek támogatására jött létre az ULUV, a Népművészeti Termelés Központja. ”

31 Nemzeti szint, országkép K-EU Az üzenetek közvetítése elsősorban a nyomtatott szóróanyagokra és a televízióra vár. Általános jellegzetessége a régiónak az internet nem átgondolt és nem stratégiai használata. A honlapokat is ugyanolyan hivatalos intézménynek tekintik, mint amilyeneket különösen szeretnek (létrehozni) ebben a régióban: a létrehozás gesztusa után kikerülnek a figyelem középpontjából, aztán vagy elműködnek maguktól (nincs tovább biztos támogatás, bár elvárás is csak akkor, ha a megszüntetéshez kell indok) vagy maguktól elmúlnak és végre lehet csinálni másoknak másokkal másikat.

32 Idegen kultúrák Kulturális turizmus –„A kulturális turizmus növekvő piac. A szakértők többsége a piac növekedésére Ázsia felől számít. –A várost járók nagy része nem úgy tekint magára, mint kulturális turistára. Másként szólítandó meg az un. céltudatos kulturális turista és a városnéző turista, és más üzenet is közvetíthető a számukra, mert lényegesen eltérő a motivációjuk. –Néhány látogató számára a kultúra az utazás legfőbb célja, míg mások számára csak a felkeresett hely díszítése, különösen a kulturális örökség-helyek esetében. A kultúra mindkét esetben meghatározó, de teljesen eltérő szerepet játszik.”

33 Kulturális turizmus „A városi és kulturális turizmus egyaránt érinti a kulturális szektort és a turista ipart. A két terület közötti együttműködés létfontosságú, ennek ellenére nem mindig könnyű, mivel mindegyiknek megvannak a maga sajátos céljai és nyelvezete. A jobb kölcsönös megértés és együttműködés érdekében ki kell dolgozni a rendszeres párbeszéd alkalmait és lehetőségét.” UNWTO 2006


Letölteni ppt "KULTÚRAKÖZVETÍTÉS VÁLLALKOZÓKÉNT KONFERENCIA 2008. december 10. Lágler Péter tudományos kutató, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések