Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A prezentáció felépítése Elmélet és gyakorlat 1. rész

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A prezentáció felépítése Elmélet és gyakorlat 1. rész"— Előadás másolata:

1 A prezentáció felépítése Elmélet és gyakorlat 1. rész
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam A prezentáció felépítése Elmélet és gyakorlat 1. rész Kutatási koncepció (Vázlat) 2. rész - Kutatás (általános séma) - Értékelés, elemzés (általános séma) - Egészséghatás vizsgálat (EHV) 3. rész Gyakorlati példa / A pozitív mentális egészség támogatása csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korban

2 1. rész: Kutatási koncepció /Vázlat/ A szociológia módszertana
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 1. rész: Kutatási koncepció /Vázlat/ A szociológia módszertana Az adatgyűjtésnél és az elemzésnél is figyelemmel kell lenni a vizsgált téma, probléma történetileg kialakult sajátosságaira. Különböző eszközök felhasználásával információk, adatok összegyűjtése /ezek révén minél jobban megismerni az emberek viselkedésének törvényszerűségeit./ Legkézenfekvőbb módszer: a tapasztalat, a megfigyelés. /Számos előnye és hátránya lehet./ Fontos eleme az összehasonlítás, melyből felvetődik a következő kérdés: melyek e különbségek okai? Felderítő kutatások,leíró kutatások, magyarázó kutatások.

3 A kutatási probléma meghatározása.
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam A kutatás menete A kutatási probléma meghatározása. /Pontosan definiálni kell, hogy a vizsgálni kívánt társadalmi jelenség mely aspektusával foglalkozunk./ Elemzési egységek és az időfaktor kiválasztása. /Egyes ember, csoportok, szervezetek/ Korábbi eredmények áttekintése A hipotézis megfogalmazása /Ez a mi előzetes elképzelésünk, a kutatás ezt megerősítheti, vagy akár meg is cáfolhatja./ Konceptualizálás és operacionalizálás /Pontosítani a fogalmakat és az ezek mérésére szolgáló technikákat./

4 A kutatási módszerek kiválasztása
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam A kutatási módszerek kiválasztása /Kérdőíves adatfelvétel (survey), ill. interjú/ Mintavétel /A teljes populációból egyenlő esélyt kell biztosítani, hogy a mintába bekerüljön./ A valószínűségen alapuló mintavétel típusai: egyszerű véletlen mintavétel, rétegzett mintavétel, többlépcsős csoportos mintavétel. Adatgyűjtés. A kutatás egyik legfontosabb szakasza. Fontos, hogy az adatgyűjtés megfelelő legyen, a kapott információk mennyiségileg és minőségileg is megfeleljenek a kutatás céljaira. Elemzés és értékelés. /Az adatokat elemezhető formába kell hozni kódolással, majd számítógépes felhasználásra alkalmas formában történő rögzítéssel. Érvényesség !/ Az eredmények közlése.

5 Az információkereső és –gyűjtő módszerek
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Az információkereső és –gyűjtő módszerek Megfigyelés, kísérlet, tartalomelemzés, interjúk, /célzott, mély, személyes, csoportos/ kérdőívek /survey/ A kérdőívek összeállítása és a kérdések megfogalmazása, a szerkezete, típusa: önkitöltős - kérdezőbiztos. Az információt feldolgozó módszerek közül az egyváltozós és a többváltozós elemzési eljárások segítenek az eredmények feldolgozásakor. Felhasznált irodalom: Bőhm A.- Kulcsár L.: Társadalmi alapismeretek /EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1997 PTE-ETK előadás jegyzetek (Kutatás módszertan alapjai – Dr.Jeges Sára)

6 2. rész: Kutatás (általános séma)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 2. rész: Kutatás (általános séma) Kutatási módszerek: A vizsgálatok főbb típusai Probléma megfogalmazó vagy felderítő célú Leíró jellegű Magyarázó jellegű A módszerválasztás kritériumai - megbízhatóság - érvényesség - kutatás célja - viselkedés (probléma) aspektusai Adatgyűjtési módszerek I. - kvalitatív - kvantitatív

7 Adatgyűjtési módszerek II. - Dokumentum-elemzés  kvantitatív
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Adatgyűjtési módszerek II. - Dokumentum-elemzés  kvantitatív  tartalomelemzés - Megfigyelés  stukturálatlan (résztvevő(k) megfigyelése  stukturált Adatgyűjtési módszerek III. - Kísérlet - Kérdezés  kérdőíves lekérdezés  interjú-készítés  fókuszcsoportos beszélgetés

8 Az egészségfelmérésekbe tartozó információk
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Az egészségfelmérésekbe tartozó információk A népesség jellemzésének fő szempontjai: • nagyság; • kor és nem szerinti összetétel; • alapvető statisztikai adatok; • egészségi állapot; • egyenlőtlenségek (sérülékeny vagy hátrányos helyzetű csoportok azonosítása); • életvitel; • életkörülmények; • társadalmi-gazdasági körülmények; • fizikai környezet; • fizikai és társas infrastruktúra; • népegészségügyi szolgáltatások és stratégiák (beleértve a szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét). Részletek: City Health Profiles: how to report on health in your city. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 1994.

9 A kutatási folyamat lépései 1. A probléma meghatározása
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam A kutatási folyamat lépései 1. A probléma meghatározása 2. A szakirodalom áttekintése (kritikus értékelés) 3. A hipotézis megfogalmazása 4. A kutatási terv kidolgozása 5. A kutatás elvégzése 6. Az eredmények értékelése 7. A kutatási eredmények közlése

10 Beavatkozások (program) tervezése
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Beavatkozások (program) tervezése MEGVALÓSÍTÁS

11 Az egészségvédelmi kezdeményezések értékelésének kerete
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Az egészségvédelmi kezdeményezések értékelésének kerete 1. lépés: A program leírása 2. lépés: A problémák és a kérdések megfogalmazása 3. lépés: Az adatgyűjtési folyamat megtervezése 4. lépés: Adatgyűjtés 5. lépés: Az adatok elemzése és értékelése 6. lépés: Az ajánlások megfogalmazása 7. lépés: Az értékelés eredményeinek elterjesztése 8. lépés: Cselekvés

12 - Értékelés, elemzés (általános séma)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam - Értékelés, elemzés (általános séma) Elemzés: - mi alapján született a döntés?  vezetők  belső tartalékok Területei, feladatai: Egyes tevékenységek elemzése Erőforrások kapacitás kihasználásának elemzése Hibák okainak feltárása

13 Módszerei: - Deduktív  levezető módszer
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Módszerei: - Deduktív  levezető módszer Az egészet részekre bontja és ok-okozati összefüggéseket keres és vizsgál ( Megjegyzés:Az ábrát „Barba papa” rugalmasságúnak kell képzelni)

14 Egy részjelenségből következtet az egészre
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam - Induktív Egy részjelenségből következtet az egészre

15 - előkalkulációs elemzés (vezetői döntés előkészítés)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Fajtái: (1., időtartam szerint) - előkalkulációs elemzés (vezetői döntés előkészítés) - operatív elemzés (a végrehajtás szakaszában történő elemzés, monitoring) - utókalkulációs elemzés (a végrehajtás után, hibák feltárása, okok keresése (2., terjedelme szerint) - átfogó (egy programot teljes egészében elemez, meta-analízis) - részleges (részegységek, tevékenységek elemzése) (3., dinamikáját tekintve) - statikus (álló: adott időpontban ilyen az állapota, „ez van” - dinamikus (mozgó: változást fejez ki)

16 * információt nyújt: Folyamata:
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Folyamata: - adatok gyűjtése, rendszerezése, csoportosítása - mutatószámrendszer - elemzés, értékelés - javaslatok Információ az értékeléshez, elemzéshez: Beszámolók, szakmai és laikus vélemények* Statisztikák, jogszabályok, kutatási eredmények, szakirodalom, szakcikkek, tapasztalat * információt nyújt: a résztvevőknek, a támogatóknak, színtér és szektor szereplőknek, intézményeknek  aktív  passzív (legközelebb aktív lehet!)

17 - Egészséghatás vizsgálat (EHV)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam - Egészséghatás vizsgálat (EHV) Mire hat? Egyén – társadalom Színterek – szektorok (országok) Döntéshozás befolyásolása Szakpolitikák befolyásolása Egészséghatékonyság Költséghatékonyság gazdasághatékonyság

18 Kulcsfontosságú, hogy magára nézve mindenki felvállalja! Működési elv:
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Értékrendszer: Demokrácia, egyenlőség, fenntartható fejlődés, információk etikus felhasználása, tudományos eredmények megalapozottságára  a legnagyobb következetességgel Kulcsfontosságú, hogy magára nézve mindenki felvállalja! Működési elv: Partnerség Közösségi részvétel Elszámoltathatóság Független elemzés és értékelés A munka etikai felügyelete Átláthatóság

19 Környezeti-hatásvizsgálat (KHV) Stratégiai-hatásvizsgálat (SHV)
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Környezeti-hatásvizsgálat (KHV) Stratégiai-hatásvizsgálat (SHV) Egészséghatás-vizsgálat (EHV) - előrenéző - jelenbeli - visszatekintő EHV – szintje I.: 1. Felmérés EH további vizsgálata szükséges EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H-ok jól ismertek EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H. elhanyagolható 2. Egyeztetés Feladatközök kiosztása Jól tervezett, értékhű legyen Módszertan, szerepei és felelősei világosan láthatók legyenek

20 3. Kiértékelés 4. Beszámoló
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 3. Kiértékelés Lehetőségek értékelése: pozitív? – negatív? Eredmények szignifikanciája? Olyan járható utak, melyek a pozitív eredményeket növeli, a negatívakat csökkenti. Bizonyítékgyűjtés – értékelés 4. Beszámoló Rögzítés EHV eredményeinek és bizonyítékainak közvetítése Terjesztése (egyeztetések, részbeszámolók)

21 6. Monitorozás és értékelés
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 5. Döntéshozatal Szükséges változások (pos. növelés, neg. csökk.) Mindenki bevonása Elfogadás? Elutasítás? Megváltoztatás? 6. Monitorozás és értékelés A folyamat értékelésére javaslatok Ellenőrzés (foly.) Bizonyítékalap kiépítése EHV előrejelzés tesztelése Káros hatások kiszűrése Korrigálás Eredmények megosztása

22 1-6. Kiértékelése Gyors / részvételen alapuló – részvétel nélküli /
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 1-6. Kiértékelése Gyors / részvételen alapuló – részvétel nélküli / Közbenső Átfogó Csinálva tanulni! Tanulj másoktól! Ültesd át az EHV-t a gyakorlatba! Azonosítsd az EHV építőköveit városodban (településeden, térségedben)!

23 Az EHV potenciális érintettjei
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam II. szint Egyeztetés EHV-hoz szükséges ismeretek: szakértői, kutatói, menedzseri Az EHV potenciális érintettjei Az érintett népesség közösségeinek képviselői; • szomszédos közösségek képviselői; • a szakpolitika, program, projekt támogatói; • szakértők, akiknek a szakterülete fontos a politika, program, projekt szempontjából; • a közszféra idetartozó dolgozói, ideértve a szolgáltató személyzetet, például: beteglátogatók, orvosok, szociális munkások, közösségfejlesztési szakértők, rendőrök, tanárok stb.; • az idetartozó magánszervezetek képviselői; • az üzleti, kereskedelmi szféra képviselői; • a politika, program vagy projekt végrehajtásában részt vevő döntéshozók; • helyi választott politikusok (ha döntéshozóként nem szerepelnek). Forrás: Ison, Erica. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource, Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London: NHS Executive, 2000 (accessed 16 Feb. 04).

24 A legszélesebb körben, minden elérhető eszközt megragadva!
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam - KOMMUNIKÁCIÓ A legszélesebb körben, minden elérhető eszközt megragadva! III. szint: hogyan lássunk munkához? KIÉRTÉKELÉS  IV. szint: Előterjesztés (elemzés) Helyzetelemzés (A népesség jellemző fő szempontjai) Egészségi hatások azonosítása Egészségi hatások jellemzése Bizonyítékok gyűjtése - kvantitatív - kvalitatív

25 Az előterjesztések elemzésének fő szempontjai: • tartalom; • értékek;
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Az előterjesztések elemzésének fő szempontjai: • tartalom; • értékek; • célok, célkitűzések; • politikai kontextus; • más szakpolitikákkal való kapcsolat; • prioritások, súlypontok; • célcsoportok, közösségek, népesség; • eredmények; • tervezett eredmények; • adott tényezők; • a hatékony végrehajtást akadályozó tényezők; • a politika és az EHV értékei közt feszülő lehetséges ellentétek. Forrás: ISON, E. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource, Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London: NHS Executive, 2000 (accessed 16 Feb. 04).

26 ***** V. szint: Döntéshozatal VI. szint: Monitorozás és értékelés
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam V. szint: Döntéshozatal VI. szint: Monitorozás és értékelés - a folyamat értékelése - EHV hatékonyságának értékelése - Az egészséget érintő végeredmények értékelése ***** Tervezze meg az értékelést! Azonosítsa az értékelés kérdéseit, és a kutatási eszközöket! Állítsa fel a vezetést! Tervezze meg a terjesztést! Vegye számba a forrásokat, a költségeket és az eredményeket! Felhasznált irodalom: - Az egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: OEFI, Budapest, 2007/ 6. Kutatás-monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben / 7. Az egészséghatás vizsgálat / Dr. Kishegyi Júlia, Dr. Makara Péter, Dr. Vokó Zoltán - PTE-ETK előadás jegyzet- Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi Henriette

27 Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 3. rész: Gyakorlati példa A pozitív mentális egészség fejlesztése csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korúaknál Kik az egészségfejlesztés alanyai? Univerzális megközelítés: szélesebb csoport –előnyei, hátrányai Szelektív megközelítés: feltételezhető a mentális probléma Indukált megközelítés: akiknél szubklinikus jelei mutatkoznak Milyen színtéren történik az egészségfejlesztés? Család, óvoda, iskola, munkahely, egészségügy, közösségek Milyen problémakörrel foglalkozik?

28 A pozitív mentális egészség fejlesztése
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam CÉL: A pozitív mentális egészség fejlesztése A társas érzelmi intelligencia fejlesztése csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korúaknál A pozitív mentális egészség hangsúlyozása azoknak a pszichológiai és társas erőforrásoknak a fejlesztését emeli ki amelyek: - hozzájárulnak a stresszel való megküzdéshez - a jobb alkalmazkodáshoz - a produktivitáshoz - a személyes és társadalmi jólléthez - a személyek optimális működéséhez Szoros kapcsolatban áll a pozitív pszichológia mozgalommal, amely a poz. érzelmeket, személyiségjellemzőket (erősségek, és személyes értékek) és a poz. intézményeket (iskolák, óvodák, munkahely, közszolgáltatások) vizsgálják.

29 Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam  ami elvezet a személyek, csoportok és intézmények optimális működéséhez és fejlődéséhez. A poz. mentális egészség összetevői: (Keyes, 2007) - pozitív érzelmek: - pozitív affektusok - az élettel való elégedettség - pozitív pszichés működés: (pl. pszichológiai jóllét) - önelfogadás - a személyes növekedés keresése - életcélok - környezeti hatóképesség - autonómia - pozitív kapcsolatok másokkal - pozitív társas funkcionálás - mások elfogadása - társas kapcsolatok kialakítása - hozzájárulás a közösség és mások jóllétéhez - érdeklődés a társadalmi és közösségi élet iránt - társas integráció Ártó tényezők: felgyorsult élettempó, demokratizálódási folyamatok, információ robbanás Támogató tényezők: társas és érzelmi készségeket és képességeket, kompetenciákat és társas és érzelmi intelligenciát növelő tevékenységek

30  fokozza a stresszel szembeni pszichés ellenálló képességet
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam  fokozza a stresszel szembeni pszichés ellenálló képességet  Hozzájárul a megelőzéshez (problémakör) erőszak, drog… Több kontextusban: Családi környezetben Iskolában (egyéb intézményben) Szabadidőben Csecsemő és kisgyermekkorban: biztonságos kötődés az alapja a társas és érzelmi intelligenciának. Meleg családi légkör Anya – gyerek érzelmi egymásra hangolódása is alapfeltétel Meleg, biztonságos légkör  amely biztosítja a negatív érzelmek kimutatását is Befolyásolja a szülői nevelői stílus is Fontos a későbbi érzelemszabályozó képesség szempontjából Kritikus pont! Figyelem a negatív érzelmi állapotra  megnyugtatás!

31 Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Kedvező: Azokat az érzelem megnyilvánulásokat korlátozni, amelyekkel másokat bántana Ne korlátozza a sérülékenységet sugalló érzelmek kimutatását (pl. félelem, szorongás) Szülő – gyerek közötti érzelmekkel kapcsolatos beszélgetések, az érzelmek tudatosságának fejlesztésében és az empátia fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. Fontos az érzelmek megnevezése  érzelmi válasz okának megnevezése, következménye A felnőttnek segíteni kell letisztázni és megérteni a gyermek érzelmi tapasztalatait. Fontos, hogy a szülők beszéljenek az érzelemszabályozás szükségességéről is. (Saarni, 2005)

32 Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Iskoláskorban A társas és érzelmi intelligencia fejlesztése elősegíti: A jobb tanulmányi előmenetelt Az állampolgári tudatosságot és részvételt Csökkenti annak valószínüségét, hogy a diákok olyan maladaptív és veszélyes viselkedésbe kezdjenek, mint az erőszak elkövetés, drog, a korai és nem biztonságos szexuális aktivitás (Graczik és mtsai, 2000) A társas és érzelmi intelligencia fejleszthető: Az érzelmekkel kapcsolatos tudás növelésével Érzelmi és társas készségek tanításával Minden szociális tekintély taníthatja! - tanárok, nevelők - szülők - kortársak - média

33 Támogató környezet kialakítása:
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Támogató környezet kialakítása: - a társas és érzelmi intelligencia fejlődését a támogató iskolai és osztálylégkör alapozza meg Kedvező környezet: ahol a diákok kölcsönösen támogatják egymást Segítőkészek Tekintettel vannak egymásra Szociális felelősséget mutatnak egymás iránt A tanárok minden egyes diákot az egyéni teljesítőképessége birtokában támogatnak Az egyéni normaorientáció értelmében állítanak fel velük szemben követelményeket Fontos a személyes kapcsolat  kölcsönös bizalom! – mely minden érzelmi és társas készség fejlesztésének alapkövetelménye (Jerusalem és Klein-HeBling,2002)

34 A társas és érzelmi intelligencia támogatásának módszerei:
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam A társas és érzelmi intelligencia támogatásának módszerei: Csecsemő- és kisgyermekkorban - szülői képességek tanítása - szocio-emocionális kommunikáció - pozitív érzelmek megosztásának gyakorlása A szülői képességek fejlesztésének célja: - növelni az érzelmi melegséget - a gondozók, nevelők válaszkészségét és érzékenységét - az érzelmek fontosságának tudatosítását Eszközök: - védőnői családlátogatások, tanácsadások - csecsemőgondozók, óvónők képzése - pozitív szülői viselkedéstréning kidolgozása a modern tudományos eredmények és szemléletek tükrében Ismeretterjesztő anyagok anyáknak, nevelőknek és pedagógusoknak az érzelmi fejlődésről, a társas és érzelmi készségek támogatását szolgáló családi környezetről

35 Iskoláskorban: - átfogó stratégiát igényel Részei: - képzések
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Iskoláskorban: - átfogó stratégiát igényel Részei: - képzések - tréningek a tanárok számára a proaktív és interaktív és a kooperációra épülő tanítási formák bevezetésére - szülők képzése a gyerek viselkedésének hatékonyabb kezelésére - a tanulás elősegítésére, támogató otthoni környezet kialakítására - A gyerekek személyközi problémamegoldó képességének, az érzelmekről és azok szabályozásáról való életkornak megfelelő ismereteinek fejlesztése - Barátságos iskolai és társas légkör kialakítása, ahol az iskolához való kötődés megerősödhet

36 A társas és érzelmi intelligencia fejlesztésének stratégiái:
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam A társas és érzelmi intelligencia fejlesztésének stratégiái: - A társas és érzelmi kompetencia fejlesztésének módszerei önálló tárgyként való beépítése a védőnők, óvónők és pedagógusok képzésébe - A szülők képzése a szülői készségek fejlesztését illetően, a képzés feltételeinek megteremtése, programok kidolgozása óvodáknak, iskoláknak - Az iskola és a szülők közötti kapcsolat megerősítése - A pedagógusok által, a szülőknek tartott foglalkozások kialakítása - Nemzetközileg ismert iskolai programok adaptálása és hatásvizsgálata a társas és érzelmi intelligencia fejlesztésére

37  CSÖKKENŐ PROBLÉMAKÖR
Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Várható hatás:  CSÖKKENŐ PROBLÉMAKÖR  melyet egy újabb egészséghatás-vizsgálat igazolhat, tehát, kezdjünk mindent az elejéről!

38 Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésben Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primer prevenció / Módszertani sorozatfüzetek /Budapest, OEFI, 2007) PTE ETK órai jegyzetek 2005, 2012 / Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi Henriette


Letölteni ppt "A prezentáció felépítése Elmélet és gyakorlat 1. rész"

Hasonló előadás


Google Hirdetések