Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Bangemann-jelentés Zskf2005.04.10. 2 Miért épít az EU információs társadalmat? 1. A versenyképesség zálogát látja benne, USA-val és a Távol-keleti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Bangemann-jelentés Zskf2005.04.10. 2 Miért épít az EU információs társadalmat? 1. A versenyképesség zálogát látja benne, USA-val és a Távol-keleti."— Előadás másolata:

1 1 A Bangemann-jelentés Zskf

2 2 Miért épít az EU információs társadalmat? 1. A versenyképesség zálogát látja benne, USA-val és a Távol-keleti régióval próbál lépést tartani (1992: Szingapúr, „Intelligens sziget koncepció”) 2. Szervezeti hátterét adja az integrációs folyamatnak. A különböző politikai szintek (lokálistól az Uniósig) közötti kommunikációs folyamatnak a hatékonyabbá tételét célozza. Lehetőséget ad a kormányzat, a piaci szereplők, a civil szféra és az állampolgárok közötti kapcsolatok egységes rendszerbe ötvözésére

3 3 Miért épít az EU információs társadalmat? 3. Földrajzi távolság áthidalása 4. Multikulturális állam-konglemerátumában egyre égetőbb szükség van az információk online áramoltatására 5. Az Európai Unió tagállamának információs társadalom fejlettsége szétszakadozott, egy többsebességes Európa képe bontakozik ki: egységes irányvonalat kell adni, a különböző fejlettségi szinteket egy mederbe terelni 6. széttagolt Európa újraegyesülésének történelmi esélyét is felkínálja

4 4 Miért épít az EU információs társadalmat? 7. Legitimációs alapot nyújt számára: a Montánunió, a Római Szerződés megkötése idején,az EGK működésének első éveiben a közvetlen legitimáció problémája nem merült fel, a szupranacionalista hivatalnokok- politikusok az integrációt jóléti vállalkozásnak tekintették, melynek sikeres automatikusan teremt majd tömegbázist

5 5 Miért épít az EU információs társadalmat? 1966: a minősített többségi döntéshozatalra való áttérés volt a mérföldkő, ettől kezdve legitimációs elméletek kialakulásának adott utat Legitimációs elméletek: jólét és legitimáció, politikai legitimáció, alkotmányosság és joguralom, mint legitimáció

6 6 Miért épít az EU információs társadalmat? 8. A kapcsolatok bizonyos szinten túli mélyítését ellenző nemzetállamok ellenállása miatt: szuverenitásuk csökkenéseként fogják fel az integráció kiteljesedését és ezért csak korlátozott mértékben támogatják az Unió hatáskörének a kibővítését 9. Az európai integrációs folyamat elbürokratizálódása miatt, ami a demokratikus deficit létrejöttét eredményezte

7 7 Miért épít az EU információs társadalmat? Demokratikus deficit: a törvényhozások részét képező hatáskörök tagállami szintről közösségi szintre – de nem a választott testület, azaz EP hatáskörébe - történő átruházása. A közösségi politika kizárólagos szereplőivé a végrehajtó hatalmi ág képviselői, ill. a közösségi és nemzeti tisztviselők váltak.

8 8 Miért épít az EU információs társadalmat? Napjainkra a demokratikus deficit intézményi deficitté alakul át és megjelenik az átláthatósági deficit (a döntéshozatal bonyolultságából és informális jellegéből adódik), valamint a politikai deficit (a döntéshozatal túlzottan technikai jellegéből adódik)

9 9 Miért épít az EU információs társadalmat? Megoldás: Közösségi szintű demokrácia megteremtése 1. Az EU parlamentarizálása 2. Bizottság mint politikailag felelős testület 3. Hálózati állam koncepció érvényesítése 4. Szubszidiaritás elve

10 10 Az EU információs társadalomépítésének kezdetei Az Európai Unió információs politikájának gyökerei még a Közös Piac hetvenes évekbeli történetében kereshetők 1978: első ötéves kísérleti program, amelynek témái között szerepelt az információs társadalom Az első egész társadalmat érintő átfogó informatikai program pedig a nyolcvanas évek elején Franciaországban indult el, ez volt a Minitel-rendszer

11 11 Az EU információs társadalomépítésének kezdetei A későbbi európai információs stratégia mégis az Európai Unió bizottsági rendszeréből nőtt ki Összekapcsolja a korábban különálló területként kezelt információs infrastruktúra fejlesztését, a társadalom egyes területeinek informatizálását és az információs iparfejlesztést

12 12 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Európa számára az információs szektor kezdetben az Egyesült Államokkal és a Japánnal szemben folytatott versenynek egy új, elsősorban technológiai vetülete volt – egészen a kilencvenes évek közepéig, amikortól egyre inkább egy átfogó fejlesztési politika keretévé vált.

13 13 Az első válasz: a Bangemann- jelentés 1993 decemberében a brüsszeli Európai Tanács felkért egy szakmai szakértői csoportot, hogy készítsen jelentést az információs társadalomról és fogalmazzon meg konkrét javaslatokat az információs fejlődés előmozdítására. A szakértői anyag 1994-ben látott napvilágot és Bangemann-jelentés néven vált híressé

14 14 Az első válasz: a Bangemann- jelentés 6 fejezetből álló, 32 oldalas dokumentum Legfőbb üzenete: A vállalkozói szektor erősítése Közösségi szabályozás, jogszabályi harmonizáció Több közpénzt vagy pénzügyi támogatást, dotációt illetve protekcionizmust vagy dirigizmust azonban ez nem jelent

15 15 Az első válasz: a Bangemann- jelentés A jelentés hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács aktívabb beavatkozására van szükség az európai vállalkozások nemzetközi versenyképességének megőrzéséhez A liberalizációs folyamat felgyorsítása szükséges De biztosítani kell a működő szolgáltatások működésének fenntartását és egységességét

16 16 Az első válasz: a Bangemann- jelentés A politikai beavatkozáson túl azonban a jelentés kiemelte, hogy az információs infrastruktúra kiépítésének és működtetésének finanszírozása elsősorban mégiscsak a privátszektor felelőssége

17 17 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Tíz alkalmazási célterületet jelölt meg: távmunka, távtanulás, egyetemközi és kutatóközpontok közötti hálózatok, telematikus szolgáltatások a kis-és középvállalkozások számára, közúti közlekedési menedzsment rendszerek, és légi közlekedési ellenőrzés, egészségügyi hálózatok, a tendereztetési folyamatok számítógépesítése, egy egész Európát átfogó kormányzati hálózat, és végül városi információs szupersztráda kiépítése.

18 18 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Ezeken a területeken fogalmaztak meg elsősorban gazdasági vonatkozású ajánlásokat, melyek három nagy csoportba sorolhatók: Szabályozás: A javaslatok előrelépést sürgettek a szabályozás terén – ami főleg összehangolt liberalizációs politikát jelentett, a díjszabások rendezését és az adóterhek csökkentését.

19 19 Az első válasz: a Bangemann- jelentés További intézkedések írt elő az akcióterv a következő területeken: az univerzális szolgáltatások meghatározása és gazdasági hátterének megteremtése, összekapcsolódás (interconnection) és interoperabilitás biztosítása, szellemi tulajdonjogok védelme, elektronikus és törvényi védelem, média-ellenőrzés és nemzetközi jogi vonatkozások (pl. bővítésre váró országokkal kapcsolatosan)

20 20 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Infrastruktúra és alapszolgáltatások: Az Európai Bizottság szándékai szerint a magánszektor kezdeményezéseinek katalizátoraként kíván működni elsősorban az újonnan (1994 decemberében) felállított Információs Társadalom Projekt Iroda (Information Society Project Office – ISPO) révén

21 21 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Társadalmi és kulturális szempont: az akcióterv szakértői csoport felállítását kezdeményezi az információs társadalom privát, szakmai és közéleti hatásainak elemzésére, hogy további lépéseket tehessenek. A cél az európai nyelvi valamint kulturális sokszínűség és különbözőség megőrzése.

22 22 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Az információs társadalom promóciója: az információs társadalom lehetőségeinek és veszélyeinek ismertetése kiemelkedő feladat, mind a társadalom egésze, mind bizonyos szűkebb csoportok számára.

23 23 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Az 1994-ben kibontakozó Európai Uniós információs politika tehát elsősorban gazdasági, másodsorban jogi-szabályozási és harmadsorban promóciós feladatként értelmezte az információs társadalommal kapcsolatos tennivalókat. A legfontosabb kulturális és szélesebb társadalmi kihívások terén azonban lemaradás érzékelhető, hiszen 1994-ben még csak elhatározták, vizsgálódni fognak ezen a téren, miközben a többi területen már jelentős előrelépéseket értek el

24 24 Az első válasz: a Bangemann- jelentés A Bangemann-jelentésben a legfontosabb a versenyszellem, az a hit, hogy a szabad, de jól szabályozott egyenlő feltételekkel zajló versengés építheti fel a legjobb információs társadalmi formációt. A bangemanni javaslatoknak a hátterében az a feltételezés állt, hogy az információs forradalom új piacokat hoz létre, és egyben megváltoztatja a gazdaság működésének logikáját.

25 25 Az első válasz: a Bangemann- jelentés Olyan ideológiai nézőpontot képviselt a jelentés, amely az információs társadalmat inkább szűken, csak gazdasági vonatkozásaiban látta és láttatta Az akcióterv eredetileg az 1994-es és 1995-ös évekre írt elő feladatokat, de folyamatosan felülvizsgálták ban az akciótervet átnevezték folyamatos akciótervvé és hatályát kiterjesztették egészen 1998-ig. Érvényét csak az őt felváltó eEurope akcióterv megjelenésével vesztette el.

26 26 A Bangemann-korszak eredményei A Bangemann-korszak végén, 1999-ben az európai információs és kommunikációs technológiai piac fejlődése volt a legnagyobb arányú a világon. Az EITO adatai szerint 1999-ben az ICT hardver, szoftver és szolgáltatás-piaca 9,9 százalékkal bővült Nyugat-Európában, így értéke elérte a 435 milliárd eurót.

27 27 A Bangemann-korszak eredményei

28 28 A Bangemann-korszak eredményei Ugyanakkor azonban Európa több információs és kommunikációs terméket importál, mint amennyit exportál. Sem a hardver, sem a szoftver piacon nincsenek igazán olyan hatalmas európai cégek, amelyek lényegesen bele tudnának szólni a verseny egészébe, miközben egyes területeken azért vannak szép eredmények – például a Bull, a SAP és a Siemens révén. De az összes nagy operációs rendszert gyártó cég amerikai, így a Microsoft, a Novell és az Oracle is.

29 29 A Bangemann-korszak eredményei Ugyanakkor az előbbi képet árnyalja, hogy Nyugat-Európán belül is nagyok a különbségek, a piac több mint 2/3-át ugyanis 4 ország birtokolta 1999-ben:

30 30 A Bangemann-korszak eredményei

31 31 A Bangemann-korszak eredményei A sikerországok már a kilencvenes évek közepén – a Bangemann-jelentéssel egy időben – kidolgozták saját információs stratégiáikat, így például Dánia, Finnország. A stratégia folyamatos felújítása révén ezek az országok azóta is élen járnak a folyamatokban A hangsúly fokozatosan a PC-ellátottság növelése és az Internet-gazdaság fejlesztésére helyeződött

32 32 A Bangemann-korszak vége A szakmai jelentésgyártás és a politikusi konferenciák helyett az európai információs politika 1998 végére a szélesebb közönséghez kezdett el szólni. Megkezdődött a jelszavakon túl is az emberek bevonása az információs társadalomba. A politikacsinálók kezdték komolyan venni az „információs társadalom mindenkinek” elgondolást

33 33 A Bangemann-korszak vége A társadalmi jellegű információs politikai fordulatnak már csak deklarálnia kellett önmagát, amit az eEurope-pal meg is tett 1999-ig az információs politikai intézkedések gazdasági célúak, az ekkor készült elemzések, valamint a retorika pedig társadalmiak voltak, addig 1999-től ez megváltozott: az addig csak inkább papíron létező társadalmi érzékenység kezdett a konkrét akciókban is testet ölteni

34 34 Kreatív feladat A „miért épít az EU információs társadalmat” valamelyik pontjának kibontása és elemzése

35 35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 A Bangemann-jelentés Zskf2005.04.10. 2 Miért épít az EU információs társadalmat? 1. A versenyképesség zálogát látja benne, USA-val és a Távol-keleti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések