Könyves András Dárdai Gábor Számítástechnika-technika 3. évfolyam

Az előadások a következő témára: "Könyves András Dárdai Gábor Számítástechnika-technika 3. évfolyam"— Előadás másolata:

1 Könyves András Dárdai Gábor Számítástechnika-technika 3. évfolyam
Lágyforrasztás Könyves András Dárdai Gábor Számítástechnika-technika 3. évfolyam

2 Forrasztás lényege A forrasztás alatt azt a kötési eljárást értjük, amikor úgy hozunk létre oldhatatlan kötést, hogy egy harmadik anyag, a forraszanyag, olvasztott állapotában kapcsolódik az összekötendő munkadarabokhoz. Általában 450 fokig lágyforrasztásról beszélünk, míg a magasabb hőfokon történő forrasztást keményforrasztásnak nevezzük.

3 Forrasztás lépései A munkadarabot elő kell készíteni,
Ezután meg kell tisztítani a munkadarabot a szennyeződésektől és az esetleges oxidációtól. (Lemezeknél drótkefével, csiszolással, huzaloknál finom csiszolópapírral, vagy blankoló késsel hozunk létre fémtiszta felületet) Majd a forrasztási helyet fel kell melegíteni, A forrasztórendszerrel meg kell tisztítani, Forrasztóanyagot kell adagolni, Forrasztás után gondoskodnunk kell a munkadarab hűtéséről.

4 Forrasztás kellékei Forrasztópáka Forrasztópáka tartó Ón Ónszippantó
Műgyanta, forrasztóvíz

5 Forraszanyagok (1.) Folyató szert nem tartalmazó:
a forraszanyagok olvadáspontját az anyag összetétele határozza meg. általában ón-ólom ötvözeteket használunk: - A nagy ólom tartalmú forraszanyagok olvadáspontja és kötési szilárdsága magas. - Az ón tartalom növekedésével csökken az olvadáspont, de ezzel együtt csökken a forrasztott kötés mechanikus terhelhetősége is. ezek a forraszanyagok rúd kivitelűek.

6 Forraszanyagok (2.) Folyató szert tartalmazó:
ezek az ún. „gyantás cinek”. ón, ólom mellet még cadmiumot vagy bizmutot is tartalmaznak. a cadmium tartalom olvadáspont csökkentő hatású, a forrasztási hőmérséklet fok közé csökken. a bizmut olvadáspontja fok között van (precíziós forrasztásoknál)

7 Folyasztószerek      Olyan nemfémes anyagok, amelyek a forrasztandó fémek felületének oxidrétegét távolítják el, vagy megakadályozzák annak képződését. A forrasztóvíz cink és ammónium-klorid savas oldata. Elősegíti a fémek korrózióját, ezért a forrasztás utáni maradékot gondosan el kell távolítani. A forrasztóvizet sósavból és cinkből állítjuk elő. A forrasztózsír cink-klorid, ammónium-klorid és szerves zsírok keveréke. Szintén elősegíti a korróziót! Oldószerekkel távolítható el.   A fenyőgyanta (kollofónium), szerves gyanta, mely nem okoz korróziót. Az elektronikában egyedül ezt az anyagot szabad használni. Ezt általában már beletöltik a forraszanyagba, de porként is kapható. A forrasztási helyről nem szükséges eltávolítani.

8 Forrasztópáka Lemez és vastag anyagok forrasztásához úgynevezett "tűzipákákat„ szoktak alkalmazni. - lényegük, hogy vörösréz forrasztó fejüket olyan alakúra formálták, mely segíti a forraszanyag felvitelét a forrasztani kívánt felületre. Vezetékek és vékony anyagok forrasztásának kiváló eszköze az elektromos pillanatforrasztó-páka. - A forrasztó felület vörösréz huzal, vagy erre a célra kialakított gyári forrasztóhegy. A precíziós forrasztások (alacsony hőm.-ű forrasztás) eszköze a hőfok stabilizált elektromos pákák

9 Forrasztás képei (1.)

10 Forrasztás képei (2.)

11 Forrasztás képei (3.)

12 Kész munkadarab felülnézetből

13 Kész munkadarab alulnézetből