Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GEMINI 1848-49 EMLÉKÉRE Az aradi vértanúk utolsó napjai 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GEMINI 1848-49 EMLÉKÉRE Az aradi vértanúk utolsó napjai 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A."— Előadás másolata:

1

2 GEMINI EMLÉKÉRE

3

4 Az aradi vértanúk utolsó napjai augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak. Eközben augusztus 27- én az igazságügyminiszter, Schmerling a minisztertanács elé terjesztette az ítéletekkel kapcsolatos elképzeléseket. Bár mérsékeltebb volt, mint Haynau, emberségről még sincs szó: "A legnehezebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek. Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk.

5 A minisztertanács elfogadta Schmerling javaslatát, csak Bach belügyminiszter toldotta meg azzal, hogy Haynaut megfelelő hatalommal kell felruházni ahhoz, hogy a büntetéseket gyorsan végre tudja hajtani. Bár Ferenc József augusztus 29-i legfelsőbb kézirata Haynaut arra kötelezte, hogy "... a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre...", de a halálbüntetés tényéről csak utólagosan kellett jelentést tennie az uralkodónak. Schmerling ugyan némi erőtlen kísérletet tett arra, hogy elérje: Haynau csak a halálos ítéletek bécsi megerősítése után hajtathassa végre az ítéleteket. Schwarzenberg miniszterelnök, Bach és Haynau azonban megakadályozták a királyi kézirat mérséklését. Eközben Haynau - a komáromi várvédőkkel történő egyezkedés közepette - Ernsttől, a vértanúk perének tárgyalásvezető hadbírájától megkapta az ítéleteket megerősítés végett. A "bresciai hiéna" azonban még vár, október 2-án rendelkezik csak a kivégzés módozatairól. Október 6-ára, Latour halálának évfordulójára tűzte ki a kivégzéseket. Az aradi foglyok még reménykedtek, október 4-e, az uralkodó névnapja, lehet, hogy amnesztiát hirdet. De minden remény szertefoszlott ezen a napon, mert amnesztia helyett Haynau végzése érkezett meg. Másnap reggel hét órakor Ernst hadbíró felsorakoztatta a tábornokokat, s kihirdette az ítéleteket. Ezután megbilincselték a tábornokokat, majd visszavezették őket a cellájukba, megtagadva tőlük azt a kérést, hogy együtt tölthessék az utolsó napot.

6 Október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác Vauban várépítésről szóló könyvét bújta, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt. Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket - Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost - vezették a kirendelt katonaság közé. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, majd midőn a parancsnokuk kardjával intett, a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, s leadták a halálos lövést Kiss Ernőre is. Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok a következő sorrendben: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Ez utóbbi vértanú büntetését - saját apja közbenjárásának köszönhetően - súlyosbították, mégpedig azzal, hogy őt akasztották fel utolsónak, vagyis végig kellett néznie társai kivégzését. Sorra búcsúztak el egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ő Damjanich holttestéhez lépett, és bár nem szívlelték egymást, most megcsókolta Damjanich kezét.

7 kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa- oszlopokat is.

8 Aulich Lajos ( ) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, tôl tábornok. Görgey híve volt, Július 14-tôl augusztus 11-ig ô volt az ország utolsó hadügyminisztere.

9 Damjanich János ( ) Szerb határôrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, gyôzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ô is letette a fegyvert a cári csapatok elôtt

10 Dessewffy Arisztid ( ) Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált ban belépett a Sáros vármegyei nemzetôrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján fôbelövésre változtattak.

11 Kiss Ernô ( ) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak október 12-én tábornokká és a bánsági sereg fôparancsnokává nevezték ki december 22-én altábornaggyá, január 9- én országos fôhadiparancsnokká léptetik elô.

12 Knézich Károly ( ) Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban Márciusától a fôseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felsô-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki.

13 Lahner György ( ) Volt császári tiszt, majd ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelô lett januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetôje, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt Február 6-án tábornokká nevezték ki.

14 Lázár Vilmos ( ) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától ôrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek.

15 Leiningen-Westerburg Károly ( ) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka elôbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitûnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit késôbb kiadták.

16 Nagysándor József ( ) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba ban a magyar kormány szolgálatába állt, ôrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetôrséghez. Kitûnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elô. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fôvezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé.

17 Pöltenberg Ernô ( ) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételrôl. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték.

18 Schweidel József ( ) Császári tiszt volt a Sándor- huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsbôl hazavezette októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták.

19 Török Ignác ( ) Az es évi szabadságharc alatt Komárom erôdítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ô volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erôdítéseken dolgozott ben nevezték ki tábornokká.

20 Vécsey Károly ( ) Császári tisztként ôrnagyi rangot ért el nyarán a magyar kormánynak ajánlotta felszolgálatait decemberétôl tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ô is letette a fegyvert a cári csapatok elôtt.

21 Magyarságom Magyarságom nem nyomtatott papírra írom, nem hangzatos szavakban, hanem a szívemben hordom. Senki el nem veheti, bár hiheti, hogy jobb vagy különb nálam, mert én nem kiabáltam. Halljuk meg milyen üresen cseng a tömegek szava, amikor azt üvöltik:Haza! Hiszen szerethet-e valakit az, ki másokat gyűlöl? Simogathat-e őszintén egy lesújtó ököl? A hűség észrevétlen, csendben dobog idebenn. Nem hangzatos szavak, csak a tettek mutatják ki magyar, ki osztozik hitemen.

22 Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos elsô magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színérôl! Ôt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!" E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az idôben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bûnhôdnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a késôbbiekben az uralkodóra és családjára. EPILOGUS

23 1. Ferenc József elsô gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt. 2. Sógornôje, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megôrült. 3. Alig két héttel késôbb Habsburg Matild fôhercegnô tûzhalál áldozata lett. 4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlôtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos ben a tengereken eltûnt a fôhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel. 7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly fôherceg. 8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László fôherceg. 9. Tûzvész áldozata lett Zsófia fôhercegnô, Ferenc József sógornôje szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevû anarchista leszúrta Erzsébet királynét. 11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild fôhercegnô Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát.

24 Zene:Szózat-Vörösmarty versével- Egressy Béni zenéjével Rivus produkció Versek: Komáromi János


Letölteni ppt "GEMINI 1848-49 EMLÉKÉRE Az aradi vértanúk utolsó napjai 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések