Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Energetikai szabályozás EU tagállamként Dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály MAGYAR ENERGIA HIVATAL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Energetikai szabályozás EU tagállamként Dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály MAGYAR ENERGIA HIVATAL."— Előadás másolata:

1 Energetikai szabályozás EU tagállamként Dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály MAGYAR ENERGIA HIVATAL

2 2 Energetikai szabályozás EU tagállamként Milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük az EU tagállamok szabályozó hatóságainak és milyen tevékenységeket kell legalább végezniük? Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Regionális piaci törekvések Bizottsági „hátszéllel” Jogharmonizáció; kényszer vagy racionalitás? Modell–váltás; jogharmonizációs kényszer vagy racionalitás?

3 3 I/1. Milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük az EU tagállamok szabályozó hatóságainak és milyen tevékenységeket kell legalább végezniük? A 2003/54/EC sz. Irányelv és az „Interpretation Note of the Commission regarding the Role of Regulators” meghatározza azokat a minimum szabályozási területeket, ahol a Regulátoroknak (energetikai szabályozó hatóságoknak) kompetenciával kell rendelkezniük és feladataikat végezniük kell. Általánosságban: –a kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen minimum elvárások feltételei jogszabályokban biztosítottak legyenek –ki legyen(ek) jelölve az(ok) a hatóság(ok), aki(k) ezért felelős(ek) –a Bizottság (az Irányelv) a határokon keresztüli kereskedelem erősítésére (és nem a nemzeti piacokra koncentrál), mert úgy véli, hogy a nemzeti piacokon a nemzeti kormányok kellően védik a hatékony piacaik, fogyasztóik, befektetőik érdekeit –az európai politikusok (Bizottság, EU Parlament) szerint mindezek a kompetenciák, tevékenységek, beavatkozások kellenek a hatékony, egységes európai energiapiachoz (ami az egyik feltétele Európa versenyképességének) – érdemes ezt a célt, ezt a „követelményt” megkérdőjelezni?

4 4 I/2. Milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük az EU tagállamok szabályozó hatóságainak és milyen tevékenységeket kell legalább végezniük? A tagállamok szabályozó hatóságnak felelősnek kell lenniük legalább a piac megkülönböztetés-mentes működéséért, a hatékony versenyért és a piac eredményes működéséért, különösen felügyelve a következőket: –A rendszerösszekötő kapacitások kezelésére és allokációjára vonatkozó szabályokat –Kapacitás-torlódásokat kezelő mechanizmusok –Az átviteli és elosztó hálózathoz csatlakozás időigényét és a hálózatok helyreállítási időtartamait –Az átviteli rendszerirányítók és az elosztó-hálózati üzemirányítók által nyilvánosságra hozott információkat –A könyvelés tényleges szétválasztását; biztosítva, hogy ne lehessen keresztfinanszírozás

5 5 I/3. Milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük az EU tagállamok szabályozó hatóságainak és milyen tevékenységeket kell legalább végezniük? –Az új termelők hálózathoz csatlakozásának feltételeit –Azt, hogy az átviteli rendszerirányítók és az elosztói üzemirányítók milyen mértékben teljesítik feladataikat –A verseny- és a működés átláthatóságának mértékét A szabályozó hatóságok felelősek a következők meghatározásáért vagy a meghatározásához használt módszerek jóváhagyásáért: –Hálózathoz való csatlakozás és a hálózathoz való hozzáférés feltételrendszere, beleértve az átviteli és elosztási tarifákat is –Kiegyenlítő energia-szolgáltatások nyújtása

6 6 I/4. Milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük az EU tagállamok szabályozó hatóságainak és milyen tevékenységeket kell legalább végezniük? Az átviteli rendszerirányítóval vagy az elosztó-hálózati üzemirányítóval szemben panasszal élő fél panaszait a szabályozó hatósághoz nyújthatja be, amelynek az ügyben vitarendező hatóságként eljárva a panasz beérkezését követő két hónapon belül döntést kell hoznia. A nemzeti szabályozó hatóságoknak – a Bizottsággal és egymással átlátható módon együttműködve – hozzá kell járulniuk a belső piac fejlesztéséhez és egyenlő piaci feltételek biztosításához. Tehát a nemzeti szabályozó hatóság (MEH) felelős kell legyen az energiapiac megkülönböztetés-mentes működéséért, a hatékony verseny kialakításáért és a piac eredményes működéséért! – erre fel kell hatalmazni (és a fogyasztók, ill. a gazdaság egésze érdekében érdemes is felhatalmazni)!

7 7 II/1. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Szerződés Európai Alkotmány Létrehozásáról október 29. II. rész I. cím: Az Unió meghatározása és célkitűzései: I-3. cikk: Az Unió célkitűzései (2) bekezdés: „ Az Unió egy belső határok nélküli …..térséget kínál polgárai számára, valamint egy belső piacot, ahol a verseny szabad és torzulásoktól mentes.” I-5. cikk: Az Unió és a tagállamok közötti viszony: „A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.”

8 8 II/2. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Szerződés Európai Alkotmány Létrehozásáról október 29. II. rész III. cím: Az Unió hatáskörei: I-11. cikk: Alapelvek (2) bekezdés: „ A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió a tagállamok által az Alkotmányban ráruházott hatáskörök határain belül jár el az abban foglalt célkitűzések magvalósítása érdekében. ….” I-12. cikk: A hatáskörök típusai (1) bekezdés : „Ha egy meghatározott területen az Alkotmány kizárólagos hatáskört ruház az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállam pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása.” (2) bekezdés: „ Ha egy meghatározott területen az Alkotmány a tagállamokkal megosztott hatáskört ruház az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és fogadhatnak el kötelező erejű jogi aktusokat. A tagállamok e hatáskörükkel csak olyan mértékben élhetnek, amely mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta, vagy úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról.”

9 9 II/3. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó”? Szerződés Európai Alkotmány Létrehozásáról október 29. II. rész III. cím: Az Unió hatáskörei: I-13. cikk: A kizárólagos hatáskörök területei (1) bekezdés : „Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása I-14. cikk: A megosztott hatáskörök területei (1) bekezdés : „Az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik azokban az esetekben, ahol az Alkotmány olyan hatáskört ruház rá, amely nem tartozik az I-13. és I-17. cikkekben felsorolt területekhez. (2) bekezdés: Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területekre terjednek ki: a) belső piac, …i) energiaügy,

10 10 II/4. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Szerződés Európai Alkotmány Létrehozásáról október 29. III. rész III. cím: Belső Politikák és Tevékenységek: I-14. cikk: A megosztott hatáskörök területei (2) bekezdés: Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területekre terjednek ki: a) belső piac, III-130. cikk: „Az Unió az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül meghozza a belső piac létrehozásához, ill. működésének biztosításához szükséges intézkedéseket.”

11 11 II/5. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Szerződés Európai Alkotmány Létrehozásáról október 29. III. rész III. cím: Belső Politikák és Tevékenységek: 8. szakasz: Transz-európai Hálózatok: III-246. cikk (1) bekezdés : „A III-130. és a III-220. cikkben említett célkitűzések elérésére, …..az Unió hozzájárul a transz-európai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez ….az energiaipari infrastruktúra területén.” (2) bek.: „A nyitott és versengő piacok rendszerének keretén belül az Unió fellépésének az a célja, hogy elősegítse a nemzeti hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, valamint a hálózatokhoz történő hozzáférést. ….” III-247. cikk (3) bek.: „A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva összehangolják azokat a nemzeti szinten folytatott politikáikat, amelyek jelentős hatással lehetnek a II-246. cikkben említett célkitűzések elérésére. A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására.”

12 12 II/6. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Szerződés Európai Alkotmány Létrehozásáról október 29. III. rész III. cím: Belső Politikák és Tevékenységek: 10. szakasz: Energia: III-256. cikk (1) bek.: „A belső piac létrehozása, ill. működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségére tekintettel az Unió energiapolitikájának fő céljai a következők: –a) az energiapiac működésének biztosítása, –b) …ellátásbiztonság… –c) …energiatakarékosság, energiahatékonyság, új és megújuló energiaforrások ….előmozdítása…” (2) bek.: „….az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérésére európai törvény vagy kerettörvény intézkedéseket állapít meg. ….”

13 13 II/7. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Szerződés Európai Alkotmány Létrehozásáról október 29. II. rész V. cím: Az Unió hatásköreinek gyakorlása: I. fejezet Általános rendelkezések: I-33. cikk: Az Unió jogi aktusai (1) bek.: „Az intézmények az Unió hatáskörének gyakorlása érdekében a II. részben fogalmazottaknak megfelelően a következő jogi eszközöket alkalmazzák: európai törvény, európai kerettörvény, európai rendelet, európai határozat, ajánlás és vélemény. Az európai törvény általános hatállyal bíró törvényalkotási aktus. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az egységes európai energiapiac előkészítése terén tehát alapvetően megváltozott a szabályozási környezet EU tagságunkkal!

14 14 II/8. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” A Bizottság (European Commission) saját tanácsadó szerveként létrehozta az ERGEG –et: the European Regulators Group for Electricity and Gas – 2003 decemberében. Az ERGEG tagjai a tagállamok regulátorai és a Bizottság. Munkatervére a Bizottság tesz javaslatot. A Hivatal 2004 május 4-én vált ERGEG taggá. Az ERGEG közgyűlése kéthavonta ülésezik és tárgyalja meg, hagyja jóvá a Bizottságnak, ill. a Forumoknak (Firenze, Madrid, Athén, regionális Mini Fora) egyeztetésre szánt anyagokat, leendő szabályozási dokumentumokat. A CEER (t he Council of European Energy Regulators) – az európai energia szabályozó hatóságok (regulátorok) non-profit szakmai szervezete, melynek a Hivatal szintén 2004 május 4-én vált hivatalos tagjává (azt megelőzően megfigyelőként már aktívan részt vettünk a bizottsági munkákban). A CEER munkabizottságai készítik elő az ERGEG-nek a regulátorok álláspontját.

15 15 CEER ORGANIZATION WG = Working Group TF = Task Force

16 16 ERGEG ORGANIZATION FG = Focus Group TF = Task Force

17 17 II/9. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „munkaadó” Energy Community Treaty a European Community és a Dél- kelet Európai térség országai között tervezett kötelező erejű megállapodás, aminek célja többek között: –összehangolt (közös) szabályozási környezet létrehozása a földgáz hálózatok, erőművi és villamos hálózati beruházások vonzó befektetési környezetének megteremtése érdekében, –összehangolt (közös) szabályozási terület létrehozása a hálózatos energiaszolgáltatás kereskedelme terén, –a Káspi térségi-, az Észak Afrikai-, a Közép Keleti földgáz tartalékok elérhetőségének biztosítása Európából. Regulatory Board létrehozása, amiben az EU tagállamokat a Bizottság képviseli (az érintett nemzeti regulátorok segítsége mellett). A határkeresztező vitás kérdésekben ( cross border dispute settlement mechanism) a Regulatory Board lesz kompetens. Magyarország vélhetően aláíró tag lesz (december 13).

18 18 II/10. Mi változott az EU tagsággal a szabályozás terén? A Bizottság, mint „döntéshozó” A Bizottságot kötik a közös európai célok elérése érdekében teendő intézkedései. Érzésem szerint a Bizottság arra vár még, hogy a nemzeti kormányok, a nemzeti regulátorok, a nemzeti piacokon működő energiaipari társaságok valós, hatékony, a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő, de a közös energia piac kialakulását nem nehezítő módon bevezessék az EU Irányelvek által megkövetelt minimum szabályokat (rTPA, unbundling). Időközben azonban kiépíti azt az intézmény rendszert, azt a döntési mechanizmust, ami révén saját maga is be tud avatkozni. A leendő szabályozások pedig már készülnek (egyenlőre még csak ajánlások formájában). Mindezek alapján (is) célszerű a hatékony verseny szabályozási környezetét minél előbb megvalósítani!

19 19 III/1. Regionális piaci törekvések Bizottsági „hátszéllel” A szomszédos országok viszonylag kis nemzeti piacainak hatékony működését szorgalmazó regulátorok közös egyeztetésbe kezdtek, hogy a piacaik határait kibővíthessék. Ez érdeke mind a termelőiknek, mind a fogyasztóiknak. A magyar fogyasztóknak a szomszéd országok forrásai segítenének a kínálat biztosításában. Regulátori együttműködés (2004 júliusától többoldalú) → a szabályok összehangolása megkezdődött először a határkeresztező kapacitások allokálása terén: olasz, osztrák, cseh, szlovák, magyar megbeszélések kezdődtek; –2005 januártól kétoldalú, koordinált aukciót szorgalmaztunk, lehetőleg napi időtáv bevezetésével –2006 januártól közös platformon szervezett, integrált aukciós rendszer bevezetését céloztuk meg –a hosszú-távú cél az implicit aukció bevezetése (market splitting) –a CEER megadta a szükséges szakmai hátteret ehhez a munkához.

20 20 III/2. Regionális piaci törekvések Bizottsági „hátszéllel” A legutóbbi Firenzei Forum (2004 szeptember) állásfoglalása szerint regionális piacok építésén keresztül lehet eljutni az egységes európai energia piachoz. Ezeket a regionális piacok létrehozásához szükséges szabály-összehangolást az adott régióban rendezett, a regulátorok által szervezett Mini Fora sorozaton kell megvalósítani. A Mini Forumok a harmonizálandó területeket, szabályokat és a harmonizálás időütemtervét hivatottak megtárgyalni és megvalósítani legalább a „day-ahead co-ordinated market based mechanisms, such as auctions” területén. A Mini Fora résztvevői a régió TSO-i, a Kormányok képviselői, a regulátorok, a Bizottság képviselői és, ha szükséges, más szövetségek, szakértők A mi régiónk első Mini Forum-át az osztrák regulátor szervezi 2004 januárban a következő energiarendszerek számára: szlovén, osztrák, magyar, szlovák, cseh, lengyel, német.

21 21 III/3. Regionális piaci törekvések Bizottsági „hátszéllel” Minden Mini Fora az alábbi kérdésekkel tervez foglalkozni: –Piaci alapú, összehangolt szűkület kezelési mechanizmusok a régió határkeresztező kapacitásoknál –Kiegyenlítő energia piacok és energia-tőzsdék működésének lehetséges összehangolása a régióban –Piaci erőfölény elemzése a térségben –Az szabályrendszer összehangolását nehezítő eltérő nemzeti jogi környezetek áthidalásának szükségességéből adódó teendők felmérése –A teendők ütemezése –Az összehangolás előrehaladásáról negyedévente jelentés a Bizottságnak –A jelentések nyilvánosságra hozatala

22 22 IV. Jogharmonizáció ; kényszer vagy racionalitás? A hatékony verseny a gazdaság minden területén előnyös a fogyasztóknak, vásárlóknak. A tiszta, átlátható piaci szabályok a piaci versenyben résztvevők számára is kiszámítható mozgásteret biztosítanak és megfelelő döntési hátteret a befektetéseikhez. Az erőfölény, a piaci dominancia torzítja a versenyt, a hatékony versenyből származó előnyök nem érik el a fogyasztókat, hanem az erőfölényes szereplőkhöz kerülhetnek. A piac-torzító megállapodások rendszere nem kényszeríti versenyre a termelőket. Azok önköltség csökkentési eredményei nem jutnak el még részben sem a fogyasztókhoz, hanem a termelők befektetőinél maradnak, nyereséget növelnek. A természetes, vagy jogi monopóliumok nem mondanak le önként a kiváltságaikról → nem várható el konszenzusos alapon épített új működési modell (legfeljebb „kárpótolt” befektetők) A hatékony verseny kialakításához szükséges minimális feltételeket tartalmazza az EU Irányelv. Ennek hazai jogszabályba ültetése minimális feltétele a hazai nemzeti piac hatékonyságának, az eredményes, szabad fogyasztó választásnak. Mindezek alapján (is) célszerű a hatékony verseny szabályozási környezetét minél előbb megvalósítani! E mellett ez év július 1.-től kötelező lenne az Irányelvvel harmonizált jogszabályok hatályban élése.

23 23 V/1. Modell–váltás; jogharmonizációs kényszer vagy racionalitás? Vizsgáljuk meg előbb azt, hogy a jelenlegi működési modell akadályozza-e a hatékony versenytől elvárt fogyasztói várakozások, igények teljesülését? Mit várnak a fogyasztók a versenypiactól? !! –több választási lehetőséget → csak többszereplős piac és kellő kínálat esetén reális elvárás !! –jobb szolgáltatási minőséget → általában hálózati kérdés, ami maradt monopólium + jobb szolgáltatói/kereskedői kiszolgálás (általában teljesül) !! –egyszerű szolgáltató/kereskedő váltás, alacsony piacra lépési korlátok → piac (és fogyasztó) barát szabályozási környezet kell és a kereskedelmi érdekektől jól elválasztott hálózati, rendszerirányítási tevékenység (a jogszabályi követelmények és a megvalósulás még várat magára) !! !! –csökkenő árakat és a fogyasztási szokásaikhoz illeszkedő struktúrájú árajánlatokat → csak hatékony nagykereskedelmi és kiskereskedelmi versenyben várható !!

24 24 V/2. Modell–váltás; jogharmonizációs kényszer vagy racionalitás? A működési modell, a piaci struktúra, a meglévő (jogszabályokkal megerősített) piaci erőfölény (domináns pozíció) a mértékadó piacokon (amik egyenlőre a nemzeti piacok) erősen korlátozhatják a hatékony verseny kialakulását és így a versenytől elvárt előnyök érvényesülését: –A villamosenergia piacon a kapacitások 80%-a egy kézben van és ezen kapacitásokra felajánlási kötelezettség is előírt a törvényben, az MVM-nek a releváns piacon meghatározó szerepe van → a többszereplős hatékony, kiegyenlített piac – beavatkozások nélkül – nem tud kialakulni → ne várjunk hatékony versenypiacokhoz hasonló eredményt –A földgáz piacon a kapacitások és az energia ~98%-a egy kézben (MOL Földgázellátó Rt. – EoN-Ruhrgas) van és nincs előírt kapacitás és energia felszabadítási kötelezettség, hanem inkább közüzemi preferencia → ne várjunk jelentős fogyasztói kockázatvállalást, piacra lépést. Ezek után felmerül a kérdés, hogy külső, EU jogharmonizációs kényszer nélkül nem racionális a modell-változtatás?

25 25 V/3. Modell–váltás; jogharmonizációs kényszer vagy racionalitás? Finomítások vagy hatékony, többszereplős nagykereskedelmi piac kialakítása? → a kettős modell is nyújt lehetőségeket fejlesztésre, finomításra (főként a földgáz-piacon a közüzem preferenciájának eltörlésével) → határozott politikai akarat és eltökéltség kell a jelenlegi közüzemi nagykereskedelmi monopólium és piaci erőfölény helyett a hatékony nagy- és kiskereskedelmi piac kialakításához (befektetői biztonság megtartása melletti kapacitás felszabadítás) Finomítási lehetőségek a jelenlegi kettős modell mellett: –erőművi tartalék-kapacitások valós piaca → az MVM opciós szerződési jogain keresztül a MAVIR bevonása → kiegyenlítő piaci ár, mint mértékadó piaci árinformáció –kiszámítható, megfelelő struktúrájú, átlagos erőművi portfolión alapuló hosszú- és rövid távú kapacitás aukciók –közüzemi szolgáltatók szabad vásárlása (legalább a hálózati veszteség mértékéig)

26 26 V/4. Modell–váltás; jogharmonizációs kényszer vagy racionalitás? A modell-változtatást igénylő kényszerek lehetnek: –A 2003/54/EK Irányelv követelményeinek hazai jogszabályi bevezetési kényszere néhány szabályrendszer kapcsán, pl.: Univerzális szolgáltatás (a szolgáltató választás nyílt eljárás kell legyen, a szolgáltatásban részesülők köre felülről korlátos /nem eshet bele nagyfogyasztó – a mai közüzem „nem fér bele” ebbe a fogalomba) – a szolgáltatót ki kéne választani, felhatalmazni, kötelezni, a szolgáltatások körét és árát meghatározni A fogyasztók fogalmába tartozik a viszonteladó (jogharmonizált fogalom meghatározást követően nem lehetne fenntartani a közüzemi szolgáltatók szabad vásárlási tilalmát) Az árak (a hálózati díjak és az univerzális szolgáltatások díjainak kivételével piaci alapon képződöttek kell legyenek (nem lehetne fenntartani az ipari nagyfogyasztók – esetenként – piaci értékek alatti hatósági árait) –A DG Competition elemzése és a várható vizsgálata miatt vélhetően az átállási költség kompenzációs (állami támogatási) rendszer átalakítására kényszerülünk, ami érintheti az erőművek szerződéses rendszerét az MVM-el és a közüzemi nagykereskedelmi hatósági árat. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a külső, EU jogharmonizációs kényszer erősíti-e a racionális modell-változtatási igényt és mindez együtt mikorra érlelődik jogszabállyá?

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Energetikai szabályozás EU tagállamként Dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály MAGYAR ENERGIA HIVATAL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések