RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula.

Az előadások a következő témára: "RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula."— Előadás másolata:

1 RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula

2 Államtípusok Európában

3 A nem unitárius országokban élők aránya 1950 19902010 25% 66% 66% 75%

4 A területi különbségek alakulása, 1975–2010

5 Vezető régiók Európában

6 A régióképződést befolyásoló tényezők Etnikai-kulturális mozgalmak Új társadalomirányítási funkciók A demokrácia minőségi fejlődése, decentralizáció A regionális érdekek képviselete A globalizáció hatásai Paradigmaváltás a regionális politikában Az európai integráció strukturális politikája

7 Új regionális paradigma A gazdaság szerkezeti átrendeződése Klaszterekbe szerveződő, magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek A globalizációs hatások és a helyi adottságok kombinálását elősegítő szakmai kultúra erősödése A regionális egyenlőtlenségeket alakító új tényezők A régió mint koordinációs tér

8 Az Európai Unió regionális politikai alapelvei Decentralizáció Szubszidiaritás Koncentráció Programozás Addicionalitás Monitoring Versenyképesség

9 Regionális versenyképesség A régió megközelíthetősége A humán erőforrások összetétele Az innovációk intézményesülése és intenzitása A régió beágyazottsága az európai gazdasági térbe A gazdasági szerkezet minősége

10 Területi különbségek

11 A NUTS2 régiók mérete

12 Nagyvárosok KKE-ban

13 A fővárosok súlya

14 A régió A gazdaság fenntartható növekedését A térszerkezet korszerűsítését szolgáló Önálló finanszírozási forrásokkal rendelkező Autonóm fejlesztéspolitikát megvalósító Önkormányzati jogosítványokkal felruházott területi egység

15 A régió mellett szóló érvek A gazdaságfejlesztési orientációjú regionális fejlesztési politika érvényesítésének optimális térbeli kerete A posztindusztriális térszervező erők működésének és ezek kölcsönkapcsolatai fejlesztésének megfelelő terepe A területi-társadalmi érdekérvényesítés fontos színtere A regionális politika modern infrastruktúrájának és professzionális szervező-tervező-végrehajtó intézményének kiépítéséhez a legmegfelelőbb méretű térbeli egység Az Európai Unió regionális és kohéziós politikai döntési rendszerének meghatározó eleme

16 Következtetések 1.A területi középszint szerkezeti jellemzői és a társadalmi-gazdasági racionalitás között szoros összefüggés mutatkozik. A területi reform a társadalomirányítás modernizálásának eszköze 2.A mezoszint kialakítása átfogó tudományos alapokra, stabil, egymáshoz illeszkedő tartalmi elemekre épül 3.Fejlesztési, területi autonómia általános államfilozófiai változások nyomán jön létre egy országon belül → unitáriusból decentralizált állammá alakulni 4.A demokrácia minősége erőteljesen javul → új politikusi eszmény (lobbista helyett fejlesztő típus) alakul ki 5.A regionális identitás erősödésének feltételei kedvezőbbé válnak

17 Pécs – a magyar regionalizmus bölcsője horvath@rkk.hu