Szleng és karnevál. Bolondünnep egyenlőség (nincs alá-fölé rendeltség) közösségi (népünnepély) egyetemes szabadság ↓ feje tetejére áll a világ (ellenkezője.

Az előadások a következő témára: "Szleng és karnevál. Bolondünnep egyenlőség (nincs alá-fölé rendeltség) közösségi (népünnepély) egyetemes szabadság ↓ feje tetejére áll a világ (ellenkezője."— Előadás másolata:

1 Szleng és karnevál

2 Bolondünnep

3 egyenlőség (nincs alá-fölé rendeltség) közösségi (népünnepély) egyetemes szabadság ↓ feje tetejére áll a világ (ellenkezője történi a „rendes” dolgoknak, a hétköznapi normák fölfüggesztése) bolondozás a szexualitás nyílt feltűnése, orgia, féktelen kicsapongás őrjöngésig fokozódik a régi élet elmúlásának ünnepe ↓ időben visszafelé nézve egyre kegyetlenebb: megölnek valakit (legalább Karnevál királyt) öncsonkítás (áldozat az isteneknek) az útjukba kerülők megölése a jegyek minden szintje az egyén↔közösség kettősségét / elválaszthatatlan egységét mutatja: az egyén azonos a közösséggel, annak része, nem válik el tőle

4 Mihail BAHTYIN

5

6 François Rabelais kb. 1494—1553

7 A népi nevetéskultúra alapformái 1. szertartások, színpadi formák (karnevál típusú ünnepségek, különböző vásári mulatságok stb.); 2. a legkülönfélébb komikus nyelvi alkotások (közöttük a paródiák is): szóbeliek és írásosak, latin nyelvűek vagy nemzeti nyelvűek stb.; 3. a familiáris vásári beszéd különböző formái és műfajai (káromkodás, esküdözés, népi hetvenkedés stb.).

8

9 A karneváli nevetés természete Ünnepi Össznépi és egyetemes Ambivalens

10 A középkori bolond