Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra – nemzet – emlékezet 6. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században: primordialisták és modernisták.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra – nemzet – emlékezet 6. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században: primordialisták és modernisták."— Előadás másolata:

1 Kultúra – nemzet – emlékezet 6. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században: primordialisták és modernisták

2 Az államnemzet/kultúrnemzet fogalompár változó megítélése A fogalompár átértelmezése polgári és etnikai nemzetmodell ellentétévé; a két felfogás –eltérő emberképe az ember alapvetően egyén, nemzeti identitása járulékos; az egyéni identitás a (nemzeti) nyelv, kultúra terméke –történelmi aszimmetriája (→ értékhangsúlyok) (Hans Kohn, John Plamenatz) az államnemzeti a liberális nyugati modell; a kultúrnemzeti a megkésett fejlődésű kelet-(közép-) európai országok modellje; a nacionalizmus ebből alakul ki

3 A két modell megítélésének változása –etnikai elemek kimutatása a polgári modellben → –a fogalompár általános érvényességének megkérdőjeleződése: egyik modell sem érvényesül kizárólagosan (Anthony D. Smith, Alain Dieckhoff) példák: a nemzeti kultúra felértékelődése a multiukulturális Franciaországban (alap: államnemzeti); a liberális állampatriotizmus felértékelődése a nácizmus utáni Németországban (alap: kultúrnemzeti)

4 Irányzatok az elmúlt fél évszázad nemzet- és nacionalizmuskutatásában A nemzet- és nacionalizmuskutatás kibontakozásának ellentmondásossága –az emberképek (individualista/kulturalista) viszonyának tisztázatlansága; –az alapfogalmak (nemzet, nacionalizmus) országonként és tudományáganként eltérő jelentése; –az irányzati megnevezések nem tisztán leíróak (erkölcsi/politikai ítéletet tartalmaznak)

5 Általánosan használt irányzati kategóriák –primordializmus; –modernizmus; –etnoszimbolizmus (Umut Özkırımlı: Theories of Nationalism, 2000; Gyáni Gábor: Nemzetelméletek és a történetírás, 2010)

6 A primordializmus –általánosan: a nemzet eredendő és objektív (rokoni → etnikai → nemzeti) a naturalizmus –etnikai és nemzeti identitás azonosítása; –a kollektív identitás mint természeti adottság; –a nemzeti sajátosságok természeti adottságokon alapulnak (← nemzetkarakterológia); –a nemzeteket eredetileg természetes határok választják el egymástól → –a nemzetek politikai autonómiatörekvései természeti adottságokból levezethetők A naturalizmus a 19. századi nacionalizmus képe a modernista elméletben

7 a perennializmus („nemzetek a nacionalizmus előtt”) –a nemzet történetileg, de spontán módon képződik és hosszú távon fennáll; –fennállását tartós strukturális elemek biztosítják; –a modern nemzetek korábbi alakulatok leszármazottai → –a modern nemzet a nemzeti identitás tudatosodásán, a nacionalizmus a nemzet politikai szerepének megnövekedésén alapul a szociobiológiai megközelítés –kiindulás: az emberi társulások a kölcsönös előnyökkel járó állati társulások megfelelői; alapjuk a rokonsági viszony; –émikus szempont: az etnikai csoportok alapja nem a tényleges rokonsági viszony, hanem annak tudata (gentilis tudat ↓) a kulturalista megközelítés –alapja: „a résztvevők primordializmusa”; –émikus módszer; a nemzet leírása kulturális mintázatként → etnoszimbolizmus

8 A modernizmus –általánosan: az objektív társadalmi-gazdasági folyamatok elsődlegessége a szubjektumhoz/kultúrához/ideológiához képest (marxizmus); a nemzet a társadalmi modernizáció során ideológiai céllal létrehozott mesterséges konstrukció (a nacionalizmus hozza létre a nemzetet és nem fordítva) → nemzetek nem léteznek a modern kor előtt; a nemzet mint konstrukció ellentétes megítélése a modernista és a kulturalista felfogásban –modernisták: a nemzet tudatosan alkotják meg; –kulturalisták: a nemzet szimbólumhasználat spontán terméke

9 –a nacionalizmus modernista elmélete (John Breuilly: A nacionalizmus és az állam, 1982) a nacionalizmus a politika modern formája –a politikai identitás megalapozója → –az egyén integrálása a modern állam szervezeti rendjébe; –célja a tömegek támogatásának elnyerése a hatalom megszerzéséhez és megtartásához (koordináció, mobilizáió, legitimáció) a nacionalista érvrendszer (↑ naturalizmus) –l étezik nemzet, amelynek látható, állandó jellemzői vannak; –a nemzet érdekei minden más érdekkel szemben elsőbbséget élveznek; –a nemzet legfőbb célja a függetlenség a nacionalizmus keletkezése –a liberális államnemzeti koncepció megvalósíthatatlan: a modern társadalom nem képes biztosítani az állampolgári szabadságot és egyenlőséget → –a közös kultúrnemzeti identitás mint az egyéni érdekekről való lemondás ellensúlya és igazolása

10 –modernista nemzet- (nacionalizmus)tipológia elkülönülés (kiválás nemzeti alapon egy adott állami keretekből) – pl. magyar, görög; » reform (nemzeti keretek közt történő modernizáció) – pl. török, japán; egységesülés (több állam egyesítése közös nemzeti elv jegyében) – pl. német, olasz;

11 –a modernista elmélet leágazásai a nacionalizmus mint instrumentalizáció (Paul R. Brass, 1991): –a kulturális identitások politikai felhasználásának elmélete – a modernista elmélet primordialista kiegészítése: –az etnikai identitások homályos, de nagy erejű csoportos képzetek: a nacionalizmus nyersanyaga; –a politika »tudatosítja a csoportban etnikai identitását; »eszközként használja → saját céljai szerint felülírja (új jelentésekkel látja el) a csoportképzeteket; –a hatalmi csoportok versenyeznek az etnikai csoportképzetek kisajátításában

12 a hagyományok kitalálása (Eric J. Hobsbawm – Terence Ranger, 1983) –modernista kiindulás: nem a nemzet hozza létre a nacionalizmust, hanem a nacionalizmus hozza létre a nemzetet; –a nemzet a politikai tömegmanipuláció alapja »a tömeg politikai viselkedését érzelmek irányítják → »a tömeg irányítása kitalált hagyományok sulykolása által –instrumentalista vonás: leghatékonyabb a spontán kezdeményezések politikai felhasználása –a hagyományok tömegtermelésének kora Európában: 1870–1914. »feltétele: az elemi iskolai oktatás elterjedése »szakaszai - nyilvános ceremóniák bevezetése; - nyilvános emlékművek tömegtermelése –summa: a nacionalizmus kora véget ért.

13 –a modernista elméletek bírálata naiv módon az „objektív történelem”-hez viszonyítja a nacionalizmus ideológiai „torzításait”; a nemzet/nacionalizmus modern jelenségei nem magyarázhatók meg premodern előzményeik nélkül; nem veszi figyelembe az emergencia elvét (a társadalom nem egyének mechanikus összessége) → nem tudja megmagyarázni, miért hajlandók emberek feláldozni magukat nemzetükért → a „top–down” módszer (gonosz ideológusok – manipulált tömegek) bírálata; nem igaz, hogy vége a nemzetek/nacionalizmusok korának (Jugoszlávia, Csehszlovákia, a Szovjetunió szétesése, a nemzeti kisebbségek problémája Kínától Franciaországig, Nyugat-Európa: baszk, skót, flamand nemzeti szeparatizmus, nacionalista mozgalmak a multikulturalizmussal szemben

14 –a modernista elmélet elmozdulásai a kulturalizmus felé a szociokulturális transzformáció elmélete (Ernest Gellner: Nemzetek és nacionalizmus, 1983) –kiindulás: a nacionalizmus politikai elv, amely arra irányul, hogy a politikai és a nemzeti egység fedje egymást; –modernizáció és nacionalizmus viszonya: »a modern társadalom funkcionális egység, amelyben meghatározó a csoportok közötti mobilitás és kommunikáció; »a funkcionális egység működésének keretét a nemzetileg specifikus sztenderdizált és intézményesen terjesztett magaskultúra biztosítja

15 elmozdulás az etnoszimbolizmus felé (Benedict Anderson: Elképzelt közösségek (1983) –előfeltevések: »a nacionalizmus különleges kulturális produktum, amely történelmi folyamatok kereszteződéséből születik (→ ← modernista konstrukció-elmélet) »a nemzet elképzelt közösség a „secondary in-group” értelmében (→ ← face-to-face csoportok), jellemzői: határolt, szuverén, horizintális (↑ Breuilly)

16 –a nemzet mint elképzelt közösség alakulásának feltételei »a piacosított időszaki sajtó köznapi közösségképző hatása („nyomdakapitalizmus”) ;→ »a „naptár ceremóniája”; »a közös nyelv szerepe; –nacionalizmus-típusok: »kreol (Dél-Amerika); »köznyelvi (Európa); »hivatali (a dinasztikus elv reagálása a köznyelvi nacionalizmusra Európában)


Letölteni ppt "Kultúra – nemzet – emlékezet 6. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században: primordialisták és modernisták."

Hasonló előadás


Google Hirdetések