Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Könyvtári irányelvek, szoftverek, integrált rendszerek Könyvtárgépesítés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Könyvtári irányelvek, szoftverek, integrált rendszerek Könyvtárgépesítés."— Előadás másolata:

1 Könyvtári irányelvek, szoftverek, integrált rendszerek Könyvtárgépesítés

2 Miről lesz szó? Könyvtári irányelvek A könyvtári szoftverekről, Az integrált rendszerekről, Mitől jó egy könyvtári rendszer?

3 1.) Könyvtári irányelvek A könyvtárak mindig is az információk gyűjtői, feldolgozói, szolgáltatói és őrzői voltak. A könyvtár mindenkori feladata volt és lesz a tanulás segítése. Szolgáltatóként minden hozzáfordulónak: - rendelkezésre bocsátja a nyomtatott szak- és szépirodalmat. - biztosítja az információk hozzáférését és használatát az interneten és lehetőség szerint más hordozón is – hang, képi, mozgóképi, mikrofilm, stb.

4 A könyvtárügy stratégiai terve évekre Portál program: magában foglalja a különböző típusú könyvtárak összehangolt fejlesztését. Könyvtári célok, hogy a könyvtár: - közvetítsen minden nyilvánosságra kerülő információt, adatot, - biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz, határokon innen és túl, - a használó központúság szellemében helytől, nyitva tartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést, - új módszerekkel segítse az olvasáskultúra fejlesztését, - közösségi szolgáltatásokkal, felnőttképzési támogatásokkal segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését. - segítse az élethosszig tartó tanulást 1.) Könyvtári irányelvek

5 A könyvtárak oktatást segítő szerepe: Típusai: -Előkészítő -Nevelő -Kiegészítő

6 Milyen eszközökkel, szolgáltatásokkal tudják ezt biztosítani? Hagyományos szolgáltatások 1.) Különböző típusú gyermekkönyvtári foglalkozások Rendhagyó irodalom órák Könyvtárhasználati órák 2.) Író-olvasó találkozók rendezvények, programok 3) Informális és nem formális gyermek és felnőttképzések (IKT eszközök, web használat stb.) A könyvtárak oktatást segítő szerepe

7 Könyvtári integrált rendszerek IKR = Integrált Könyvtári Rendszer (angol: ILS, Integrated Library System) Rendszer: több elemből álló egész, amelyben az elemek valamilyen rendező elv alapján kapcsolódnak egymáshoz Integrált rendszer: olyan rendszer, amely modulokból épül fel, és amelyben ezek a modulok egymással harmonikusan együttműködő, egymást kiegészítő egészet alkotnak (12)

8 Könyvtári integrált rendszerek - generációk 1. Generáció – 60-as évek 2. Generáció – 70-es évek 3. Generáció – 80-as évek 4. Generáció – 90-es évek 5. Generáció – 2000-től

9 Könyvtári integrált rendszerek – jellemzők, felépítés

10 Digitalizálás – műhelyek kialakulása E-learning a modern könyvtár nagy kihívása és egyúttal nagy lehetősége is munkaerő-felesleg Könyvtári integrált rendszerek – on-line tartalomszolgáltatás

11 Elektronikus - online szolgáltatások: Adatbázisok, gyűjtemények Lelőhely adatbázis - katalógus Digitális Enciklopédia Elektronikus könyvtár E-learning Web 2.0 Könyvtári integrált rendszerek – jellemzők, felépítés

12 Az informatikai struktúra rétegei Az általános struktúra az alábbi beosztást követi: Hardver réteg: szerver munkaállomás hálózatok

13 Az informatikai struktúra rétegei Szoftver réteg: operációs rendszer (operating system) (pl. Windows, Linux, UNIX) adatbázis-kezelő (database management system) (pl. PostreSQL, MS SQL, Oracle) IKR alkalmazási réteg: modulok különféle programozási nyelvben megírva (pl. JAVA, C++) Webes felület

14 Mitől jó egy könyvtári rendszer? Stabilitás, megbízható működésmód Szabványok alkalmazás mind könyvtári, mind informatikai vonatkozásban SQL adatbázis-kezelés MARC alapú adat-struktúra, vagy más, de MARC-ból és MARC-ba konvertálható részletezettséggel felépülő belső adatszerkezet

15 Ergonomikus beviteli (feldolgozó) és használói (elsősorban visszakeresési) felületek Illeszthetőség, integrálhatóság nemzetközi és hazai projektekbe (elsősorban a szabványosság, másrészt a nyitott fejlesztői szemlélet következtében Mitől jó egy könyvtári rendszer?

16 Az informatikai fejlesztések és a könyvtáros szakmai elvárások változásainak követése, ezek folyamatos integrálása a rendszer újabb verzióiba A használói visszajelzések értékelése, összevetése a szélesebb szakmai közvélemény álláspontjával és a jogosnak ítélt fejlesztési igények folyamatos bevezetése a rendszer újabb verzióiba Megbízható, gyors ügyfélszolgálat készséges és felkészült munkatársakkal, súlyos hiba esetén azonnali beavatkozással

17 Informatikai rendszerek további jellemzői A szoftverminőség első kutatásai a termék minőségre terjedtek ki. ISO 9126 szabvány, mely a Boehm- illetve McCall – modellekre építkezik. A ’70-es években kerültek kidolgozásra. A modellek részei: - felhasználói igények meghatározása - minőségi faktorok hozzárendelése - minőség faktorok minőség – jellemzőkre való bontása - minőség – jellemzőkhöz mérőszámok hozzárendelése.

18 ISO 9126 szabvány 1. rész: Minőségi modell (ISO/IEC : 2001)!!! 2. rész: Külső Metrikák (ISO/IEC TR : 2003) 3. rész: Belső Metrikák (ISO/IEC TR : 2003) 4. rész: Használat közbeni Metrikák (ISO/IEC TR : 2004)

19 Hazai és nemzetközi körkép szabad hozzáférésű kereskedelmi szoftver

20 Szabad hozzáférésű rendszer Szabad hozzáférésű vagy nyílt forráskódú (free or open source software): Ingyenesen elérhető, de szakértelmet igényel A támogatás (ügyfélszolgálat) már fizetős Bizonytalanabb a hosszú távú fenntarthatósága (a fejlesztést nem garantálja egy kereskedelmi cég)

21 Kereskedelmi rendszerek Kereskedelmi vagy fizetős (proprietary software): Hosszú távon egy üzletileg is érdekelt cég, vagy cégcsoport biztosabb fejlesztői hátteret tud biztosítani termékeinek, mint egy ingyenes szoftver fejlesztői Garancia jár hozzá (hibák javítása) Jó esetben professzionális ügyféltámogatás jár hozzá

22 Hazai körkép Aleph: nagy, nemzetközi szoftver; fejlesztő cég Ex Libris, hazai forgalmazó Ex-Lh Kft. AMICUS: a Kanadai Nemzeti Könyvtár megbízásából fejlesztett szoftver, egyetlen hazai telepítése: OSZK Corvina: hazai fejlesztésű, Voyager alapokra épül, fejlesztő és forgalmazó e-Corvina Kft.

23 Hazai körkép Evergreen: nemzetközi szabad szoftver, fejlesztő: evergreen-ils.org Horizon: fejlesztő SirsiDynix, nincs hazai ügyfélszolgálat; csak három használója volt, mára csak az ELTE maradt HunTéka: hazai fejlesztésű szoftver, fejlesztő és forgalmazó az MTA SZTAKI – Monguz Kft. konzorciuma

24 Hazai körkép KisTéka / KözTéka: hazai fejlesztésű, kifejezetten kiskönyvtárak számára, tisztán webes; fejlesztő MTA SZTAKI; a KözTéka közösségi webes változat Koha: nemzetközi szabad szoftver, fejlesztő: koha.org LinLib/WinLib: hazai fejlesztésű kisebb rendszer, fejlesztő: Virtuarium Informatika

25 Hazai körkép Millenium: fejlesztő Innovative Interfaces, hazai forgalmazása nincs, egyetlen hazai telepítése a CEU Könyvtára OLIB: korábbi fejlesztő Fretwell-Downing Informatics Group; jelenlegi OCLC; hazai forgalmazó IQSYS Szikla: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő NetLib Kft.; a Szirénből jött létre

26 Hazai körkép Szirén: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő Szirénlib Bt. SR-Lib/S-Lib: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő Stiginfo Bt. TextLib: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő InfoKer

27 Hazai körkép TinLib: angol fejlesztésű, 2003 óta nem forgalmazott, viszont még mindig sok helyen működő rendszer; korábbi hazai forgalmazó MTA SZTAKI Ezeken kívül létezik még néhány, kisebb hazai fejlesztésű rendszer is, de ezeknek vagy elterjedtsége, vagy fejlesztői háttere nem indokolja, hogy itt részletesen foglalkozzunk velük.

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Könyvtári irányelvek, szoftverek, integrált rendszerek Könyvtárgépesítés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések