Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Apor Vilmos Katolikus Főiskola A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke jelentősége az oktatásban Dr. Skrabski Árpád.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Apor Vilmos Katolikus Főiskola A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke jelentősége az oktatásban Dr. Skrabski Árpád."— Előadás másolata:

1 Apor Vilmos Katolikus Főiskola A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke jelentősége az oktatásban Dr. Skrabski Árpád

2 Társadalmi tőke Antropológiai Pszichológiai Szociológiai Gazdasági Politika, nevelés Egészség Közösségiség, közös normák, alacsony anómia. Alacsony ellenségesség, bizalom, kölcsönösség, önhatékonyság, élet értelme, vallásosság Szoros családi kötődés (bonding) Barátokkal, kollégákkal hidak (bridging) Társadalmi csoportok között (linking) Bizalom, szövetkezeti gondolat, együttműködés, korporatív felelősség. Demokrácia: Bizalom, kölcsönösség, civil szervezetek, közösségi hatékonyság Bizalom, részvétel (öngyógyítás), közösségiség gyógyító ereje

3 BOURDIEU COLEMAN FUKUYAMA * PUTNAM KAWACHI

4 Coleman Coleman ( félmilliós felmérés 1966) Hipotézis: az afrikai származásuak iskolái rosszabbak Eredmény: a különbségek oka a társadalmi tőke hiánya,

5 Civil szervezetek az olasz tartományokban Putnam: Making Democracy Work legtöbb közepes legkevesebb

6 A civil szerveződés és a gazdasági teljesítmény mértéke az olasz tartományokban gazdasági teljesítmény civil szerveződés r=0.92

7

8 Szignifikáns 0.05 alatti szinten

9 Vizsgálatok az USA államaiban: Ichiro Kawachi (Harvard University) szerint a társadalmi tőke nagyfokú csökkenése az idő előtti egészségromlás fontos összetevője (Kawachi et al:Am J Public Health,87,9, )

10 Korra standardizált halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal az USA államaiban (Kawachi) Korra stan- dar- dizált halálo- zás Azok %-os aránya, akik úgy vélik, hogy „a legtöbb ember kihasználja a másikat, ha erre alkalma adódik”

11 Megyei, férfi halálozási arányok kapcsolata a szociálisbizalmatlansággal Magyarországon (B= 16,125, Std. error=0,390, β=0,345, t=41,301, Sig=0,000)

12 Szig=0.000 Férfi halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal Magyarország kistérségeiben (Skrabski, Kopp)

13 Megyei női halálozási arányok kapcsolata a kölcsönösséggel (B= -9,256, Std. error=0,234, β=0,332, t=-39,575, Sig=0,000)

14 Társadalmi tőke Kulturális tőke Anyagi tőke Egészség tőke Halálozás* Egészségi állapot önbecslése, depresszió Egy főre SZJA alap*, Saját jövedelem Iskolaév*, Koherencia, vagy az élet értelme, Kompetencia Társadalmi bizalom, Alacsony versengés, Kölcsönösség, Közösségi hatékonyság, Civil szervezeti tagság, Vallásgyakorlás * KSH adatok Anyagi, kulturális és társadalmi tőke modellje

15 Társadalmi tőke Iskolázottság Humán tőke Önhatékonyság Koherencia Halálozás Bizalom - megbízhatóság Kölcsönösség Civil szervezetek, vallás Közösségi hatékonyság Társas Támogatás Versengés Alacsony anómia Megbirkózás

16 MÓDSZERTAN: ÖKOLÓGIAI ÉS EGYÉNI SZINTŰ ELEMZÉSEK

17 Hungarostudy országos reprezentatív felmérések: A felmérések a magyar népességet életkor, nem, megyék és kistérségek szerint képviselték 18 év felett 1988: személy 1995: személy 2002: személy 2005: 5011 személy követéses vizsgálata Több mint 120 kérdéscsoport Szociális-gazdasági, demográfiai jellemzők. Szükségletek, elégedettség, pszichológiai mutatók. Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői.

18 Társadalmi tőke mutatók (közösségi szinten vizsgált pszichológiai mutatók) Társadalmi bizalmatlanság (Kawachi et al, 1997, Skrabski et al, 2003), Versengés, rivalizálás (Cook-Medley, 1954 Ellenségesség kérdőívből, Skrabski et al, 2004) Megbízhatóság (Crumbaugh es Macholick,1964 Életcél kérdőívéből, Kopp et al, 1998) Kölcsönösség (Kawachi, 1997, Skrabski et al, 2003) Civil szerveződésben való részvétel (Skrabski et al, 2004), Közösségi (szomszédsági) hatékonyság (Sampson és mtsai, 1997, Skrabski et al,2004), Társas támogatás (Caldwell 1987, Kopp et al, 1998) Vallásgyakorlás (Skrabski et al, 2005) Anómia- értékvesztés, hosszútávú tervezés képtelensége (Andorka, 1996, Kopp et al.) Skr a bski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, (2004) Journal of Epidemiology & Community Health, 58, Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I (2003) Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology and Community Health,57,

19 Az anómiás lelkiállapot jellemzői: Andorka Rudolf szerint az ország anómiás állapota Durkheim: Az anómia társadalmi tény (társadalmi változó), ugyanakkor egyéni esemény is (egyéni változó) Andorka Rudolf kérdőíve: 1. aki vinni akarja valamire, rákényszerül, hogy egyes szabályokat áthágjon. 2.Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni. 3. Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen. 4. Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban.

20 Anómia és halálozás megyei értékei:

21 NEMI KÜLÖNBSÉGEK

22 Születéskor várható férfi élettartam 1965-ben és 1992-ben Michael Marmot: The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson

23 Születéskor várható női élettartam 1965-ben és 1992-ben Michael Marmot: The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson

24 Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

25 A társadalmi tőke és a megyei középkorú (45-64 éves) halálozás összefüggései A középkorú férfiak megyénkénti halálozási különbségeit elsősorban a társadalmi-gazdasági helyzet különbsége magyarázza, ezt követik a társadalmi tőke változók, a szociális bizalmatlanság, a civil szervezettől várt segítség. A nők esetében viszont a középkorú halálozási arányok különbségeit elsősorban a társadalmi tőke változók, nevezetesen a nők között tapasztalható bizalom és kölcsönösség magyarázza.

26 Az együttműködés a nők között a férfiak számára is védőfaktort jelent, amelyet a nők között tapasztalható kölcsönösség és a férfiak halálozási arányai között fennálló negatív összefüggés bizonyít A civil szervezetekben való részvétel a nők számára is jelentős védőfaktor. Skrabski, Á, Kopp, M, Kawachi, I.(2003): Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality, J. Epidemiology & Community Health, 57, 2, Az egyik nem társadalmi tőke változóinak hatása a másik nemre a megyei középkorú halálozás tükrében

27 Útelemzés AMOS program segítségével (CFI=0.99,CMIN/Df=3.02 )

28 A korrigált 150 kistérségi, középkorú halálozás és a társadalmi tőke változók A férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság. Mindkét nemnél védőfaktor a közösségi hatékonyság, a kölcsönösség és a civil szervezetekben való részvétel. Mindkét nemnél veszélyeztető tényező az anómia és a szociális bizalmatlanság. A férfiaknál veszélyeztető tényező a versengés. A nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a családi társas támogatás, a közösségi hatékonyság

29 A férfiak fokozott veszélyeztetettségének okai: A férfiak számára sokkal jelentősebb veszélyeztető tényező a viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás a rivalizálás, versengés, társadalmi bizalmatlanság, a civil szervezetek hiánya a nők szoros szociális hálója, kölcsönös segítségnyújtása kevésbé sérült Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58, , 2004.

30 A két nem kölcsönhatása, a nők beállítottságának fokozott védő és kockázati szerepe: Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

31 A nemek közötti kölcsönhatások szerepe az idő előtti halálozással összefüggésben Kistérségenként a középkorú férfiak korai halálozásával szorosabb kapcsolatban van a nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) mint a férfiak paraméterei. a férfiak felelősnek érzik magukat a nők, a család anyagi helyzetéért, ez állandó önértékelési zavart eredményezhet számukra A nők esetében kevésbé jellemzőek ilyen szignifikáns kölcsönhatások

32 Összefoglalás Ökológiai szinten a férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság. A középkorú férfi halálozást elsősorban a társadalmi-gazdasági lemaradás magyarázza. A férfiaknál rizikófaktor a társadalmi bizalmatlanság és a versengés, rivalizálás, amíg a nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a kölcsönösség. A nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) jelentősebb védőfaktor a férfi halálozás szempontjából mint a férfiak végzettsége, jövedelme, megelégedettsége. Individuális szinten az „élet értelme” igen jelentős egészségvédő faktor.

33 Egészsége és boldogsága 2006-ban, akik 2002-ben 70 év alattiak és segítették iskolatársai. Odds ratio elemzés Férfi Egészség (srh) Exp (B) 95% CI 3,309 2,120 5,165 Boldogság Exp (B) 95% CI 2,206 1,601 3,038 Nő Egészség (srh) Exp (B) 95% CI 2,256 1,570 3,240 Boldogság Exp (B) 95% CI 2,214 1,679 2,919

34 A társadalmi bizalmatlanság válto- zása az években

35 A megbízhatóság változása az években

36 A kölcsönösség változása években

37 Segítség amire a férfiak szomszédtól, munkatárstól, iskolatárstól számíthatnak

38 Segítség amire a nők szomszédtól, munkatárstól, iskolatárstól számíthatnak

39 Segítség amire a férfiak partnerüktől számíthatnak

40 Segítség amire a nők partnerüktől számíthatnak

41 Segítség amire a férfiak gyermekeiktől számíthatnak

42 Segítség amire a nők gyermekeiktől számíthatnak

43 Michael Rutter Felzárkóztatás tanár-diák kölcsönös tisztelet tanár-diák iskolai és magán interakció jól előkészített órai munka, kreatív tanterv, csoportos oktatás, barátok segítettek

44 Pusztai Gabriella (Derecen) Közösségépítő technikák: tanórán kívüli oktatás (heti, teljes iskolai, kollégiumi) hétvégi programok, többnapos kirándulások élőmunka igényes programok diákok, tanárok, szülők részéről személyes és közösségi vallásgyakorlás Kulturális (etnikai, felekezeti) alapon szerveződő iskolában, nem státusz szempontok, hanem az adott kultúrához tartozás szempontjai dominálnak, így alkalmasak a hátrányos helyzetű fiatalok iskolai esélyegyenlőségének megteremtésére.

45 Az iskola kommunikációja, marketingje, lehetőség a társadalmi tőke fejlesztésére Diákok (tanulmányi és sportversenyek, színi előadások, önképző körök, klubok) Öreg diákok Tanárok Szakmai kapcsolatok, más főiskolák, egyetemek Tudományos kapcsolatok (hazai, külföldi) Szakmai szervezetek, egyesületek, alapítványok Helyi kultúrális intézmények, kultúrházak Helyi termelő egységek, üzemek Helyi véleményformáló személyek Sajtó (TV, rádió. újság) Könyvkiadók, könyvesboltok, börze Minisztériumok, önkormányzatok, pályáztatók


Letölteni ppt "Apor Vilmos Katolikus Főiskola A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke jelentősége az oktatásban Dr. Skrabski Árpád."

Hasonló előadás


Google Hirdetések