Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Printz János a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozatának elnöke Budapest, 2009. június 9. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Printz János a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozatának elnöke Budapest, 2009. június 9. 1."— Előadás másolata:

1 Dr. Printz János a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozatának elnöke Budapest, június 9. 1

2 Megbízhatósági ellenőrzés 1. A költségvetési szerv által működtetett folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségének minősítése az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint. 193/2003. /XI. 26./ Korm. rend. 2. § e) 2

3 A megbízhatósági ellenőrzés 2. Az ÁSZ financial audit módszertana alapján végrehajtott ellenőrzés, amely arra keresi a választ, hogy: A költségvetési beszámoló (pénzügyi elszámolás) a pénzügyi, vagyoni helyzetről megbízható, valós képet ad-e, A beszámolót (pénzügyi elszámolást) az érvényben lévő számviteli és beszámolókészítési elvek következetes alkalmazásával készítették-e, A költségvetés végrehajtása megfelel-e a hatályos jogrend és a vonatkozó egyéb (szakmai) szabályoknak, elveknek, normáknak. 3

4 A megbízhatóság ellenőrzése - a könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az elkülönített állami pénzalapok költségvetési évről készített éves költségvetési beszámolója, az Ötv. 92/A. §-a szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat egyszerűsített éves költségvetési beszámolója, továbbá a társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete (a konszolidálásba bevont államháztartás szervezete együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodás eredményéről. 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 46. § (1) Változás 2009-től! 4

5 Minősítés a megbízhatósági ellenőrzésnél (financial audit) A beszámolók, pénzügyi elszámolások megbízhatóságát minősítő véleménnyel kell tanúsítani. „A ….. intézmény …. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a … évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.” 5

6 A megbízhatósági ellenőrzés feladatai Az intézményi beszámoló megbízhatósági minősítése két egymással összefüggő, a jogszabályok szempontjából elkülöníthető feladat végrehajtását teszi szükségessé: a beszámolóban megjelenő, az ellenőrzött költségvetési évre vonatkozó pénzforgalmi adatok ellenőrzése alapján meg kell állapítani, hogy a beszámolási időszakban végrehajtott tranzakciók, az előirányzatok módosítása és azok felhasználása valamennyi hatályos jogszabálynak és az ellenőrzött intézmény belső szabályozásának megfelelően történt-e; a beszámoló mérlegében kimutatott eszközök és források ellenőrzése alapján meg kell ítélni az intézmények mérlegében szereplő adatok valódiságát. 6

7 A megbízhatósági ellenőrzés célja A szervezet megismerése során szerzett információkból, tapasztalatokból kiindulva, a kontroll mechanizmusok erős, illetve gyenge pontjainak értékelésével tárja fel az eredendő és a belső kontroll kockázatokat, ezek alapján megalapozottan dolgozza ki az ellenőrzés stratégiáját, biztosítva ezzel, hogy az által elvárt 2%-os lényegességi küszöb mellett 95%-os bizonyossággal minősíteni tudja az éves költségvetési beszámoló megbízhatóságát. Egységes elvek alapján gyűjtse össze az ellenőrzött költségvetési beszámoló megítéléséhez szükséges dokumentumokat, állítsa össze az ellenőrzés dokumentációját, ezáltal a megállapításokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal támassza alá. 7

8 A megbízhatósági ellenőrzés jellemzői 1. Mire irányul az ellenőrzés? Beszámoló és bizonylat-orientált. Mit vizsgál? A gazdálkodás szabályszerűségét vizsgálja, valamint azt hogy, az éves elemi költségvetési beszámolót minden lényeges szempontból a vonatkozó beszámolás készítési elveknek megfelelően állították-e össze, a vizsgálat alá vont tranzakciók, a pénzforgalmi kimutatás, illetve az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges téves állításokat, hibákat. Minőségi vagy mennyiségi? Általában kvantitatív. 8

9 A megbízhatósági ellenőrzés jellemzői 2. Milyen szempontból vizsgál? Elsődleges szempont a költségvetési beszámolóban foglalt állítások helyességéről történő meggyőződés. 9

10 A megbízhatósági ellenőrzés jellemzői 3. Előnyei Elegendő bizonyosságot szolgáltat a szervezet működésének, tevékenységének, pénzügyi folyamatainak és elszámolásainak szabályszerűségéről, megbízhatóságáról. Az előző évi beszámoló és annak megbízhatósági ellenőrzési jelentése kvázi felmentést adhat a gazdálkodónak. Hátrányai Magas kapacitásigény Speciális szaktudás Az ellenőrzést végző egyéni felelőssége "felértékelődik" 10

11 A megbízhatósági ellenőrzés tárgya A költségvetési beszámoló teljes folyamatának ellenőrzése: rendszervizsgálatok, gazdasági események, tranzakciók vizsgálata, zárlati munkák vizsgálata, az éves költségvetési beszámoló elkészítésének, valamint a beszámoló ellenőrzése. 11

12 12

13 A megbízhatósági ellenőrzés programjának felépítése Utóellenőrzés: Az előző ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolásának ellenőrzése A gazdálkodás és a munkafolyamatok szabályozottságának értékelése A kockázatok elemzése, értékelése, az intézeti kockázati szint megállapítása A belső kontrollmechanizmusok elemzése, értékelése A költségvetési beszámoló megalapozottsága, megfelelősége 13

14 A megbízhatósági ellenőrzés mozgásterét meghatározó jogszabályok Szt.: a számvitelről szóló évi C. törvény, Áht.: az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, Ámr.: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, Áhsz.: az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Ktv.: a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény, Kbt.: a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény – évi CVIII. törvénnyel módosított, a mindenkori költségvetési törvény. 14

15 A megbízhatósági ellenőrzés lépései Fel kell mérni az intézmény: eredendő kockázatát, amely a szervezetek a lényeges hibás állításra való fogékonyságát mutatja, függetlenül attól, hogy létezik és működik-e belső kontroll. Az eredendő kockázat a költségvetési szerv feladatkörével és működésével kapcsolatos olyan sajátosság, amely nem befolyásolható a szervezet által, belső kontroll kockázatát, amely annak a kockázata, hogy az ellenőrzött szervezet belső kontroll rendszerei nem képesek megelőzni, vagy feltárni és kijavítani a lényeges szabálytalanságot vagy tévedést. 15

16 Eredendő kockázatot jelenthet: a politikai, a jogszabályi környezet változása, a költségvetési szerv felépítésének, feladatrendszerének módosulása, továbbá ha az intézmény vállalkozási tevékenységet végez, a felső, illetve gazdasági vezetésben személyi változás történt, a szervezet vezetői – a gazdasági vezető -, illetve a gazdálkodási területen foglalkoztatottak nem rendelkeznek a szükséges közigazgatási, szakmai gyakorlattal, helyismerettel, megfelelő döntéshozatali kompetenciával, illetve döntési hatáskör esetén nem állnak rendelkezésre megfelelő időben a szükséges információk, az intézményhez részben önállóan gazdálkodó szervezet tartozik, az intézmény EU támogatással, központi beruházással, jelentős saját bevétellel rendelkezik, nem megfelelőek a logisztikai feltételei, az előző évi ellenőrzés magas kockázatot állapít meg, az előző évben az intézmény beszámolója minősített véleményt kapott. 16

17 Belső kontroll kockázat megállapítása A kontroll mechanizmusok ellenőrzése során figyelmet kell fordítani az intézmény kontroll rendszereinek (a szervezet gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási, számviteli, vagyoni nyilvántartási, leltározási és informatikai rendszere, az adatfeldolgozás módja és feltételei, a feladat-, jog-, és felelősségi körök elkülönülése, engedélyezés, jóváhagyás, folyamatba épített ellenőrzés – stb.) 17

18 A belső kontroll elemei az új szabályok szerint Kockázatkezelés 145/C. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. (3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. (4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. 18

19 Kontrollkörnyezet 145/D. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben a) világos a szervezeti struktúra; b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén; d) átlátható a humánerőforrás-kezelés. 19

20 Kontrolltevékenységek 145/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. (2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), d) beszámolási eljárások. 20

21 Információ és kommunikáció 145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. 21

22 Monitoring 145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. 22

23 Az egyes beszámoló-terület eredendő kockázatát növeli, ha: az ellenőrzött terület gazdasági eseményeit kezelő szervezetet átszervezik, a terület vezetésében változás történt, megváltoztak a területre vonatkozó jogszabályok, a területen alkalmazott számítógépes programban csere történt, a területen a szokásostól eltérő tranzakciókat bonyolítottak le, különös tekintettel az év végén, a terület adatai az előző vagy az ellenőrzött időszakban több alkalommal helyesbítést igényeltek, a területen előfordultak különös, nem szokásos adatfeldolgozás alá eső ügyletek stb. 23

24 Példák a megbízhatóságot érintő ellenőrzési megállapításokra 1. (ismétlődésekkel) A belső szabályzatok több intézménynél hiányosak, aktualizálásuk elmaradt. Esetenként a szabályzatok megnevezése is pontatlan, nem fejezi ki a jogszabályi követelményeket, a tartalmat. A számviteli politikából, számlarendből fontos elemek hiányoztak, vagy szabályozásuk nem volt megfelelő (pl. az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek, mérlegkészítés időpontja). Nem minden indokolt esetben éltek az értékvesztés elszámolásával, illetve annak visszaírásával (készleteknél, követeléseknél). Nem volt megfelelő a kiadásfelosztás rendszere. Hiányosságok mutatkoztak a leltározás szabályozásában és gyakorlatában. A könyvviteli mérleg leltárral való alátámasztása nem volt teljes körű. 24

25 Példák a megbízhatóságot érintő ellenőrzési megállapításokra 2. (ismétlődésekkel) Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások rendezése elmaradt, illetve elhúzódott. A kockázatok értékelése szűk körre szorítkozott (pl. szabályozás, dokumentálás, személyi feltételek). A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer kialakítása formális maradt, beleértve a kötelező szabályzatokat is. A belső ellenőrzések dokumentálása nem mindenben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kontrolling tevékenység nem illeszkedett megfelelően az intézményi folyamatokba. Az ellenőrzések alapján készült intézkedési tervek végrehajtása, illetve annak nyomon követése nem volt következetes. A pénzgazdálkodással kapcsolatos döntési és hatásköri rendszerben nem minden esetben kerülték ki az összeférhetetlenséget. 25

26 A megbízhatósági ellenőrzés kérdései A szervezet tevékenységének szabályozottsága Rendelkezik-e az intézmény: alapító okirattal, SZMSZ-szel, költségvetési alapokmánnyal. 26

27 A költségvetési szerv SZMSZ-e tartalmazza-e: a gazdasági szervezet felépítését, a gazdasági szervezet feladatait. 27

28 A gazdasági szervezet rendelkezik-e ügyrenddel Az ügyrend részletesen tartalmazza-e: a szervezet feladatait, a szervezők feladatát-, hatás- és jogkörét, a beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét. 28

29 Munkaköri leírások a gazdálkodás területén Van-e hatályos munkaköri leírása valamennyi munkatársnak? A munkaköri leírások megfelelően rögzítik-e a vezetők és munkatársak feladatait, kötelezettségeit, hatásköreit és felelősségi jogkörüket? A munkaköri leírások pontosan meghatározzák-e és elhatárolják-e az engedélyezés, a végrehajtás és a nyilvántartás feladatait? 29

30 A közbeszerzések eljárásrendjének szabályozása Az intézmény közbeszerzési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény előírásai alapján készült-e? 30

31 Közszolgálati szabályzat Az intézmény rendelkezik-e közszolgálati szabályzattal? Az intézmény közszolgálati szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a Köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény vagy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXII. törvény előírásai alapján készült-e? 31

32 Számviteli politika Az intézmény rendelkezik aktualizált, jóváhagyott számviteli politikával? Az intézmény számviteli politikája - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelelően készült-e? 32

33 A számlarend Az intézmény - sajátosságait figyelembe véve – elkészítette-e: a számlarendet (Áhsz. 49. §), a számlakerettükröt (Áhsz. 47. §, Áhsz. 9. számú melléklet). 33

34 A számlarend tartalma Az intézményi számlarend tartalmazza-e? az alkalmazásra kerülő számlák számát a számla tartalmát (ha az a számla elnevezéséből egyértelműen nem következik) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, összefüggéseit a gazdasági események könyvelési folyamat leírását, a számlaösszefüggéseket elkülönítve az előirányzati, a forgalmi és az állományi számlákat a zárlati feladatokat, beleértve a főkönyvi kivonatokkal kapcsolatos teendőket a féléves zárlati feladatokat, beleértve a főkönyvi kivonatokkal kapcsolatos teendőket. 34

35 A számlarend tartalma 2. Az intézmény Számlarendje - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e? 35

36 Pénzkezelési szabályzat Az intézmény rendelkezik-e pénzkezelési szabályzattal (Áhsz. 8. § (4) bek. d.) pontja) Az intézmény pénzkezelési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e? 36

37 A pénzgazdálkodás folyamata Az intézmény a pénzügyi jogkörök gyakorlásának eljárásrendjét szabályozta-e (Ámr §)? Az intézmény kötelezettségvállalás, ellenjegyzés utalványozás, érvényesítés rendjét magában foglaló szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - az államháztartás működési rendjét szabályozó Ámr. előírásai alapján megfelelő-e? 37

38 Leltározás és selejtezés szabályozása Az intézmény rendelkezik-e az eszközök és források leltározási és leltárkészítési, illetve a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és a selejtezésre vonatkozó szabályzattal (Áhsz. 8. §. (4) bek. a.) pontja).? Az intézmény leltározási és selejtezési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e? 38

39 Értékelési szabályzat Az intézmény rendelkezik-e az eszközök és források értékelésének szabályzatával (Áhsz. 8. §. (4) bek. b.) pontja)? Az intézmény értékelési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e? 39

40 A számviteli politika keretében, vagy önálló szabályzatként elkészült az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat (Áhsz. 8. §. (4) bek. c.) pontja). Az intézmény önköltségszámítási szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e? 40

41 Bizonylati rend és okmányfegyelem szabályozása A bizonylati rend és okmányfegyelem szabályozása megtörtént-e, beleértve a tartalmi és alaki követelmények meghatározását (Áhsz. 51. §)? Az intézmény bizonylati szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve – megfelel-e a számvitelről szóló évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak? 41

42 Az analitikus nyilvántartások rendszere Rendelkezik-e az intézmény megfelelő analitikákkal az alábbi területekre, illetve azokat megfelelő szoftverek támogatják-e: előirányzat-módosítások, kötelezettségvállalás, vevőállomány, szállítóállomány, eszköznyilvántartás, készlet nyilvántartás, illetményszámfejtés, külföldi kiküldetések. egyéb. 42

43 A beszámolási kötelezettség teljesítésének számítógépes támogatottsága A zárási-nyitási tevékenység számítógépes támogatása és annak ellenőrzése megoldott-e.? A beszámolási kötelezettségek számítógépes támogatottsága érvényesül-e az alábbiak szerint: A mérleg és a főkönyvi könyvelés egyezőségét az informatikai rendszer garantálja. Az előirányzat maradvány kimutatását számítógépes program támogatja. Az előirányzatok egyeztetését számítógépes program támogatja. Az pénzforgalmi kimutatások elkészítését számítógépes program támogatja. 43

44 Az informatikai környezet szabályozottsága és működése 1. Érvényesülnek-e az alábbi követelmények: Az intézmény rendelkezik informatikai biztonsági szabályzattal. Az intézmény gondoskodott arról, hogy az informatikai biztonsági szabályzatot minden dolgozó megismerje (pl. tanfolyamok, közzététel a belső hálózaton, köröztetés, megismerési nyilatkozat). Az informatikai fejlesztési és üzemeltetési feladatokat formálisan (SZMSZ és munkaköri leírás szintű) szétválasztották. Külső vagy belső fejlesztők bármilyen típusú hozzáférése az éles (munkahasználatban levő) pénzügyi- számviteli szoftverekhez és adatokhoz tiltott. Az intézmény rendelkezik az informatikai eszközökön (beleértve a szervereket és munkaállomásokat is) kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok teljes körű, naprakész nyilvántartásával. Az intézmény elvégezte és dokumentálta az informatikai eszközökön kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok védelmi igényének meghatározását, biztonsági osztályokba sorolását. Az intézmény rendelkezik dokumentált eljárásrenddel a hozzáférési jogosultságok megállapítására, kiosztására, módosítására és visszavonására vonatkozóan. Az intézmény rendelkezik teljes körű, naprakész és dokumentált nyilvántartással arról, hogy mely dolgozó milyen hozzáférési jogosultságokkal rendelkezik a szervezet hálózati rendszeréhez, operációs rendszereihez, pénzügyi-számviteli szoftvereihez. Minden felhasználó egyedi felhasználónévvel és jelszóval rendelkezik a központi hálózati és operációs rendszerekhez, pénzügyi-számviteli szoftverekhez és adatbázisokhoz. A központi hálózati és operációs rendszerek kikényszerítik a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását A pénzügyi-számviteli szoftverek kikényszerítik a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását. 44

45 Az informatikai környezet szabályozottsága és működése 2. Minden hozzáférést naplóznak a központi hálózati és operációs rendszerekhez, illetve a pénzügyi- számviteli szoftverekhez. Minden adathozzáférési, adatmódosítási vagy törlési tevékenységet illetve tranzakciót naplóznak a pénzügyi-számviteli szoftverekben. Kinevezett dolgozó(k) van(nak) aki(k) a naplóállományok rendszeres vizsgálatáért felelős(ek). Az intézmény saját maga végzi valamennyi pénzügyi-számviteli adatainak, információinak elektronikus kezelését, feldolgozását illetve tárolását. Az informatikai rendszer hardver és szoftver elemire vonatkozó változáskezelési eljárások szabályozottak és dokumentáltak. A szoftver-változtatások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások szabályozottak. Az intézmény rendelkezik működésfolytonossági tervvel, azaz üzletmenet-folytonossági tervvel és/vagy katasztrófa-elhárítási tervvel. A működésfolytonossági terv(ek) tartalmaz(nak) egyértelmű és részletes forgatókönyveket a kritikus fontosságú folyamatok és informatikai rendszerelemek visszaállítására nézve. Az intézmény tesztelte a működésfolytonossági terve(ke)t az elmúlt két évben. A számítógépes rendszer mentési eljárásai szabályozottak és dokumentáltak beleértve annak módját, idejét, eljárási rendjét és felelősségi viszonyait. Az elmúlt egy évben történt(ek) teszt(ek) annak ellenőrzésére, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok és az őket kezelő szoftverek, operációs rendszerek teljes körűen helyreállíthatóak. A mentéseket tartalmazó adathordozók környezeti ártalmaktól (pl. víz, tűz) és az illetéktelen hozzáféréstől való védelme biztosított. 45

46 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS A kötelezettségvállalás eljárásrendje az intézménynél megfelelően szabályozott-e (Ámr § (1)) ? A kötelezettségvállalásokról az előírt nyilvántartást vezetik-e (Ámr § (13))? A kötelezettségvállalás dokumentálását az 50 E Ft-ot el nem érő kifizetések esetére külön szabályozták-e (Ámr.134. § (3))? 46

47 SZAKMAI IGAZOLÁS, UTALVÁNYOZÁS A szakmai igazolás eljárásrendje szabályozott –e (Ámr § (3))? Az utalványozás eljárásrendje szabályozott-e (Ámr.136. § (1))? Az eljárásrend alapján az utalvány (utalványrendelet) vagy a rövidített utalvány (érvényesített okmányra vezetett rendezés) minta formájában tartalmazza teljes körűen a kötelező elemeket (Ámr § (4)) (rendelkező és rendelkezést végrehajtó megnevezése; fizetés időpontja, módja, összege; terhelendő bankszámla neve, száma; jóváírandó bankszámla neve, száma; kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel száma). 47

48 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE A kötelezettségvállalás ellenjegyzésének eljárásrendje szabályozott-e (Ámr.134. § (8))? Szabályozva van-e, hogy az ellenjegyzésre jogosult az ellenjegyzést megelőzően meggyőződik arról, hogy (Ámr.134. § (9)): a kiadási előirányzat rendelkezésre áll, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat? 48

49 UTALVÁNYOZÁS ELLENJEGYZÉSE Az utalványozás ellenjegyzésének eljárásrendje szabályozott-e (Ámr.137. § (1))? Az utalványozás ellenjegyzésének eljárásrendje kitér-e arra, hogy ellenőrizni kell (Ámr § (3)): a szakmai teljesítés igazolásának meglétét, az érvényesítés megtörténtét, a fedezet meglétét. 49

50 ÉRVÉNYESÍTÉS Az érvényesítés eljárásrendje szabályozott-e (Ámr. 135.§ (3, 4, 5)) ? Az érvényesítés eljárásrendje kitér-e arra, hogy a szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell (Ámr. 135.§ (3)). az összegszerűséget, a fedezet meglétét, az előírt alaki követelményeket. 50

51 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzését szabályozó eljárásrendek rögzítik-e, hogy: ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző nem lehetnek azonos személyek (Ámr § (1)). Az érvényesítő nem lehet azonos: a kötelezettségvállalásra jogosult személlyel (Ámr § (2)), az utalványozásra jogosult személlyel (Ámr § (2)), a szakmai igazolásra jogosult személlyel (Ámr § (2)). 51

52 KÖNYVELÉS, ADATRÖGZÍTÉS A közgazdasági és funkcionális szempontból kontírozott tételek ellenőrzésének folyamatát szabályozták-e.? A számítástechnikai rendszerbe rögzített tételek ellenőrzésének folyamatát szabályozták-e.? A könyvelés/adatrögzítés során kötelező megjegyzésként a könyvelés/adatrögzítés alapját képező dokumentumhivatkozást tartalmazza-e szabályzat? 52

53 FELADATKÖRÖK ELKÜLÖNÍTÉSE Feladatkör szempontjából elkülönülnek-e a pénzügyi döntések az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzéstől (a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése) (Áht § (2)). Feladatkör szempontjából elkülönülnek-e a pénzügyi döntések a gazdasági események elszámolásától (Áht § (2)). Feladatkör szempontjából elkülönülnek-e az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés (a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése) a gazdasági események elszámolásától (Áht § (2)). 53

54 ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL (Ámr. 145/B. § és a Pénzügyminisztérium "Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához" módszertani útmutatója) Rendelkeznek-e ellenőrzési nyomvonallal? Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál azonosították-e a folyamatokat? A tevékenységcsoportokat meghatározták-e az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál? Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál azonosították-e a folyamatgazdákat? 54

55 ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL Az ellenőrzési nyomvonal tartalmazza-e az alábbi elemeket? a tevékenységek/feladatok megnevezése, a tevékenységek/feladatok folyamatos sorszámozása, a tevékenységek/feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység (személy) megnevezése, a tevékenységek/feladatok végrehajtását determináló belső szabályzatra (szabályzatokra) történő hivatkozás, az adott tevékenység/feladat és a végrehajtásáért felelős szervezeti egység (személy) egyértelmű megfeleltetése (kapcsolata), az ellenőrzési pontok, az egyes tevékenység/feladat elvégzését igazoló dokumentum megnevezése, az egyes feladat/tevékenység elvégzését igazoló dokumentum azonosítója, az egyes tevékenység/feladat elvégzését igazoló dokumentum fellelhetési helyét a rendszerben. 55

56 KOCKÁZATKEZELÉS (Ámr. 145/C. § és a Pénzügyminisztérium "Útmutató a kockázatkezelés kialakításához" módszertani útmutatója) Rendelkeznek-e kockázatkezelési eljárásrenddel.? A kockázatkezelési eljárásrend az alábbi elemeket tartalmazza-e: a kockázat fogalma, a kockázat azonosítása, a kockázatok folyamatgazdái, a Kockázatkezelő Bizottság, a kockázatok értékelése és kategóriákba sorolása, az elfogadható kockázati keret meghatározása, a kockázat-reakció, a kockázatokra adható válaszok (válaszintézkedések) megvalósíthatóságának mérlegelése, kockázat nyilvántartás, a válaszintézkedés beépítése a folyamatba, a kockázati környezet („profil”) rendszeres felülvizsgálata. 56

57 SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE (Ámr. 145/A. § (5) és a Pénzügyminisztérium "Útmutató a szabálytalanságok kezeléséhez" módszertani útmutatója) Rendelkeznek-e szabálytalanságok kezelése eljárásrenddel? A szabálytalanságok kezelése eljárásrend része az SzMSz-nek. Az eljárásrend tartalmazza-e az alábbi elemeket: – a szabálytalanság fogalma, – a szabálytalanságok észlelése, – az intézkedések (eljárások) meghatározása, – az intézkedések (eljárások) nyomon követése, – a szabálytalanság/ intézkedés nyilvántartása. A szabálytalanságok kezelése eljárásrend mellett: – Létrehoztak-e szakértői csoportot az előforduló szabálytalanságok észlelése és kezelése érdekében. – Kineveztek-e szabálytalansági felelőst a szabálytalanságok észlelésével és kezelésével összefüggő feladatok koordinálására. – Előírták–e az egyes szervezeti egységek vezetői számára, hogy külön utasításban szabályozzák a Szabálytalanságok kezelése eljárásrendtől eltérő esetek kezelését. 57

58 Belső ellenőrzés Meghatározták-e a belső ellenőrzés feladatkörét: SzMSz-ben, ügyrendben, belső ellenőrzési kézikönyvben. 58

59 Felügyelet, függetlenség A belső ellenőrzés helye a szervezeti struktúrában megfelelő-e (Ber. 6. § (2)). A belső ellenőrzés vezetője résztvevője-e a vezetői értekezletnek. A belső ellenőrzés jelentéseinek realizálása közvetlenül az intézmény vezetőjénél történik-e. A belső ellenőröket megillető betekintési és hozzáférési jogosultságokat biztosítják-e (13. §). Az ellenőrzések során az ellenőrzöttek maradéktalanul teljesítik-e az ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködési kötelezettségüket (17. §). A belső ellenőri megbízásoknál érvényesültek-e az összeférhetetlenségi előírások (15. §). Csak belső ellenőrzési tevékenységet lát(nak)-e el a belső ellenőr(ök) (6. § (3)). 59

60 A belső ellenőrzés feladata Az ellenőrzött intézményeknél vizsgálták és értékelték-e (8. § a-c.): a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) kiépítését, illetve működését, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésbeli gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét, az erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. 60

61 A belső ellenőrzés feladata Az intézmény belső ellenőrzésének keretében megállapítást és ajánlást tettek: a működés eredményességének növelésére (8. § d), a FEUVE és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítására, továbbfejlesztésére (8. § d), a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetésére (8. § e). a belső ellenőrzés minőségértékelését elvégezték (8. § g) 61

62 A belső ellenőrzés feladata Az intézmény belső ellenőrzésének keretében végeztek (9. §) szabályszerűségi ellenőrzést, pénzügyi ellenőrzést, rendszer- és teljesítményellenőrzést, informatikai rendszerellenőrzést, éves költségvetési beszámolók megbízhatóságára vonatkozó megbízhatósági ellenőrzést. 62

63 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! PJ 63


Letölteni ppt "Dr. Printz János a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozatának elnöke Budapest, 2009. június 9. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések