Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetállapot értékelés (Environmental assessment) Bulla Miklós Környezetpolitika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetállapot értékelés (Environmental assessment) Bulla Miklós Környezetpolitika."— Előadás másolata:

1 Környezetállapot értékelés (Environmental assessment) Bulla Miklós Környezetpolitika

2 Az évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény értelmében a települési önkormányzatoknak Települési Környezetvédelmi Programot (TKP) kell készíteniük. [6] A programban elemzik, értékelik a környezet állapotát saját illetékességi területükön belül, és arról évente legalább egyszer tájékoztatják a lakosságot, fejlesztési feladataik során pedig érvényesítik a környezetvédelem követelményeit, és elősegítik a környezeti állapot javítását.

3 Környezetállapot értékelés Eredménye: megadja a környezet mindenkori állapotát, föltárja az ok-okozati összefüggéseket, jelzi a változások várható irányait. megadja a szükséges intézkedéseket

4 Állapotértékelés A természeti erőforrások kihasználtságának és kihasználhatóságának értékelése.  A környezetállapot alakulását befolyásoló tevékenységek hatásainak megismerése, és korlátozása vagy támogatása.  A környezetvédelmi politika megalapozása és a működő politikák minősítése.  A környezet állapotába való beavatkozási programok, tervek megalapozása.  A lakosság informálása.

5 Környezetállapot-értékelési módszerek Sztochasztikus módszer – Klasszikus megközelítés A környezet elemeinek, a föld, víz, levegő, élővilág, valamint a táj és a települések állapotának ismétlődő felmérését (mintavételezését), rögzítését célozza, melyek alapján a változást két egymást követő állapotminta közötti különbség detektálásával lehet jellemezni. E módszer alapvető hiányossága, hogy a változást előidéző okokat nem tartalmazza, így prognózis készítésre, okszerű védelem vagy tervszerű fejlesztés megalapozására nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmas.

6 Környezetállapot-értékelési módszerek Determinisztikus módszer Az előbbiekben említett hiányosság kiküszöbölhető a külső hatások, a károsító anyagok és/vagy hatások (zaj, rezgések, sugárzások) környezetbe kerülésének és ezek következményeinek feltárásával. E komplex vizsgálati módszer nem áll meg a fázishatároknál, a talaj-, víz- és levegőminőség-védelem választó-vonalainál, hanem az egész transzformációs folyamatot (és hatásait) igyekszik nyomon követni az információszerző (mérő-megfigyelő) és elemző tudás meglévő határáig. A módszer azonban így is analitikus, egyszerre csupán egyféle hatás követő jellegű vizsgálatára alkalmas. E hatások elvileg összegezhetőek, de a módszer így sem képes leírni az összes rendszer valóságos állapotváltozásait.

7 Környezetállapot-értékelési módszerek Holisztikus módszer Az elemzés-értékelés a különféle tevékenységek, beavatkozások, valamint az egyes vagy összes környezeti elemből álló rendszerek kölcsönhatásait vizsgálja a hatásterületen. A prognózis készítését, a következményeikben is ismert alternatívák és a megvalósításukhoz tartozó szabályozási, fejlesztési beavatkozások kidolgozását ez a módszer, illetve a hozzá tartozó mérő-megfigyelő, adatgyűjtő, információfeldolgozó és elemző-értékelő fázisok egységes technológiává szervezése teszi lehetővé. :

8 Megfogalmazni mindezt meglehetősen könnyű, mindenesetre lényegesen egyszerűbb, mint megvalósítani. Mindenekelőtt definiálni szükséges a környezeti elem, illetve rendszerek, valamint a vizsgált terület fogalmát, illetve kiterjedését. Egy adott területen az élővilág – benne az ember – állapotának elemzése ki kell terjedjen a szárazföldi, vízi ökoszisztémák, valamint a levegő vizsgálatára, míg a táj, illetve a települési környezet esetében mindez kiegészül még a környezet művi (épített) elemeivel. A választott területnagyságtól fog függni az elemzés fölbontóképessége, így a (kölcsön) hatások okszerű föltárásának lehetősége és pontossága

9 Állapotértékelés célja A döntések meghozatalához szükséges információk rendszerezése, megszerzése: A környezetállapotát leíró adatok Az ok-okozati összefüggések feltárása A változások várható iránya A szükséges beavatkozások kijelölése A lakóság és a hivatalos szervek informálása.

10 Környezetállapot-értékelés Célja: a megfelelő döntések megalapozása Az értékelés – a különféleképp civilizált társadalomban- általában három szempontból történik: Humánökológia (egészségügyi határértékek), Tájökológia, Gazdaság A változások lehetnek: Lassúak (akkumuláció) Gyorsak (katasztrófa)

11 A környezetállapot értékelés fázisai 1 Leíró fázis –Statikus –Dinamikus 2 Minősítő fázis 3 Szükséges válaszok megadása

12 Környezet elemzés 1. Elemzés, környezetértékelés (a természeteshez közeli) és az épített környezet állapotára, valamint a környezet-egészségügyi vonatkozásokra kiterjedően 2. Az információs igények és kielégítésük (geometriai alapú) hálózati rendszerének meghatározása, létrehozása, működtetése a komplex elemzésekhez; 3. Környezeti kockázatok számítása, rangsorolása az állapotértékelések alapján; 4. Az erőforrások használati módjának összehasonlító közgazdasági elemzése; 5. A környezetpolitikai prioritások pontosítása a kockázatok elemzése alapján; 6. Célok kitűzése, a megvalósítási módszerek, a politika alakítás kidolgozása; 7. A nemzetközi és hazai társadalmi, gazdasági viszonyok környezeti (védelmi és fejlesztési) szempontú elemzése;

13 8. Környezetfejlesztési stratégiakészítés országos környezetpolitika, ágazat(közi) feladatrendszer, területi fejlesztési tervek formájában egyaránt, azaz hosszú távú nemzeti stratégia: prioritások és átfogó programok kimunkálása (pl.: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Fejlesztési Terv, a Fenntartható Fejlődés Magyarországi Stratégiája, etc.) 9. A politika megvalósításának eszközei, a jogi és közgazdasági szabályozórendszer számára javaslatok készítése; 10. A prioritások alapján a hazai igények meghatározása az Unió Strukturális Alapjai felhasználását célzó pályázatok támogatására; 11. A nemzetközi kötelezettség(vállalás)ok hazai következményeinek és föltételeinekfölmérése;

14 12. A szabályozórendszer és az ágazat(köz)i, terület(fejlesztés)i programok eredményességének koordinálása; 13. A szakmai információk hozzáférésének, áramlásának biztosítása, K+F monitoring, az ismeretszerzés koordinálása; 14. A közvélemény környezeti politikával kapcsolatos igényeinek követése, elemzése; 15. Környezettudat-formálás – az állami oktatás fejlesztésével való együttműködésben (felsőoktatási programok, továbbképző, átképző, tréningprogramok összeállítása); 16. Regionális, lokális beavatkozások számára váratlan környezeti veszélyhelyzetek kezelésére fölkészítési programok kidolgozása. Az összefüggések feltárásához, elemzéseihez hozzásegít a környezeti problématér bevezetése.

15 Adatok típusai Környezet használaton alapuló adatforrások (vízkivétel, füst kibocsátás stb.) Környezet állapotát leíró adatforrások (térképes, környezetvédelmi mérések stb.)

16 Adatforrások Környezetvédelmi felügyelőségek Nemzeti parkok Talaj és növényvédelmi szolgálat ANTSZ Önbevallás Az egyes felügyelőségeknél gyűjtött adatok bekerülnek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) kezeli az adatokat.

17 Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer feladatai A környezet állapotára és terhelésére vonatkozó jellemzők nyilvántartása, Hatósági munkához szükséges jogi adatokat szolgáltatása. A környezethasználók és a környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek számára lehetőség biztosítása az adatszolgáltatásra, Szakmai rendszerek és és az egyes környezeti elemek összhangot adatkezelése, Térinformatikai eszközök alkalmazása adatok térképi megjelenítése, Megkülönböztetett hozzáférési jogokkal biztosított adat elérés megvalósítása.

18 OKIR felépítése

19 2. Előzmények bemutatása Területhasználatok, vízhasználatok feltérképezése Szennyezés pontos helye, térképen megjelölve 3. Terület földtani és vízföldtani viszonyai Terület kőzettan, rétegtan és hidrogeológiai adottságok Szennyezőanyag fizikai, kémiai tulajdonságai, viselkedése

20

21 Tényfeltárási munkafázisok 1.Előmunkálatok Engedélyek, terület lehatárolása 2. Geodéziai munkálatok Pontos helyszínrajz: épületek, útvonal, légvezetékek, kémény, közműhálózat, tárolótartályok, technológia berendezései stb. 3. Nyílt feltárás

22 Föld adatok Országos kül és belterületi adatok, amiket a földhivatalok kezelnek (nyilvántartási térkép, tulajdoni lap, gazda térkép, topográfiai térkép, légi fénykép

23

24 Digitális térkép A CORINE Land Cover kategóriái: Mesterséges felszínek (lakott terület, ipari terület, közlekedési hálózat, bányák, Mesterséges zöld területek). Mezőgazdasági területek (szántóföld, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő). Erdők (lomblevelű, tűlevelű). Vizenyős területek (mocsarak, tőzeglápok). Vízfelületek (folyó, állóvíz, tenger).

25 Szennyezési veszély térkép

26 Lakósági hozzáférés biztosított az OKIR adatbázishoz Xilol emissziós térképe az OKIR-ból

27 Környezet (állapot) használat jellemzők 1) CO 2 kibocsátás (energia használat következtében): tömeg/GDP; tömeg/fő. 2) Üvegházhatású gázok kibocsátása: Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 3) SO x kibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 4) NO x kibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 5) Vízkészlet felhasználat(ok) vízkivétel: (a készlet %- ában). 6) Felszíni vizek minősége: [O 2 ]; [NO x ]. 7) Földhasználatok: típusa; aránya; változása; terület, szántóföld, erdők etc. index. 8) Természetvédelem: védett területek nagysága/aránya; (nitrogén) műtrágya használat trendje (tömeg/földterület egység).

28 9) Erdőgazdálkodás: erdősültség aránya; állomány- növekedés; éves kitermelés; a használat intenzitása. 10) Veszélyeztetett fajok: száma és aránya az ismert fajok %-ában. 11) Hulladékképződés: összes/veszélyes; települési hulladékok, ipari hulladékok, mezőgazdasági, veszélyes hulladékok (tömeg); összes, fejenként összes, fajlagos,veszélyes. 12) A "Jólét" alakulása: ISW index. 13) Energia intenzitás; fajlagos energiaigény; összes energia/GDP; összes/fő. 14) Energia ellátás primer forrásonként megújuló források aránya. 15) Közlekedés: közlekedési alágazatok teljesítménye/aránya. 16) Fajlagos környezetterhelés (ökológiai „Footprint”).

29 EU környezetterhelési modellje

30 Terhelés-állapot-válasz (PSR) modell

31 Hatás-állapot-válasz rendszere

32 Környezeti hatások kiterjedése és befolyásolás lehetősége

33 OECD modell rendszere

34 Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) politikai relevancia, felhasználók igényeinek a kielégítése, megfelelően reprezentálják a környezeti feltételeket, - terheléseket és a társadalmi reagálást, egyszerűek, könnyen magyarázhatók legyenek, és az időbeli változásokat is képesek legyenek kezelni, mutassanak érzékenységet a környezet és az ezzel kapcsolatosan felmerülő emberi tevékenység változásaira, alapul szolgálhassanak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére is, országos viszonylatban legyen lehetőség országos szintű áttekintésre, vagy akár regionális felhasználásra is, szükség van referencia vagy küszöb értékek meghatá- rozására is, hogy a felhasználók tudják a kapott értékeket mihez viszonyítani,

35 Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) analitikus alaposság az elméleti megalapozottság tekintetében, érvényességük kialakítása a nemzetközi szabványokhoz és az országos szintű megállapodásokhoz kell igazodjon, kapcsolhatóság a gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez, mérhetőség (az indikátor alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban felmerülő igények), vagy könnyen, vagy/és ésszerű költség/haszon arány árán elérhető adatokra van szükség, megfelelő dokumentáltság, a minőség ismerete, megbízható, rendszeres korszerűsítés.

36 Komplex környezeti értékelés A „környezeti indikátorok” felhasználásával készült tájékoztatók nem a hagyományos, ökológiai szempontú környezeti indikátorokra, hanem a társadalmi-gazdasági szféra célzottan kiválasztott környezeti mérőszámaira, mutatóira támaszkodnak. Az értékek trendszerű változásának grafikus ábrázolásával minimális szövegmelléklettel és magyarázattal egy rendkívül tömör, döntés- előkészítést és tájékoztatást egyaránt jól szolgáló rövid tájékoztató az eredmény. Az értékelés három szempontból – humánökológia, tájökológia, gazdaság – történhet.

37 (Táj)ökológia mint értékelési szempont: E szempont szerinti követelmény a (táj)ökológiai folyamatok természetes működésének biztosítása, az egyes környezeti elemek, illetve azok részei, egyedei egészséges fenntartása, használatuk során a megújulásuk biztosítása. Itt az elsődlegesség általánosan nem fogalmazható meg. Az adott területegység környezeti elemeinek állapota, terheltsége, illetve érzékenysége az, amely megszabja, hogy melyek a kritikus helyzetek, melyek megoldása elsődlegességet kell, hogy élvezzen.

38 Humánökológia mint értékelési szempont E szempontból követelmény az emberi egészség megőrzése feltételeinek biztosítása (levegőminőség, egészséges ivóvíz), valamint a XXI. századnak megfelelő életminőség biztosítása (emberléptékű környezet, kedvező zöldfelület arány, lakáskörülmények, szociális körülmények stb.). Legegyszerűbben a közegészségügyi határértékek fejezik ki ezen követelményeket.

39 Gazdaság mint értékelési szempont : A biológia mellett az embernek, mint társadalmi lénynek az igényei kielégíthetőségét is vizsgálni kell. Az állapot minősítésének ezért a környezeti elemek és főként rendszerek: táj, település, amelyben az ember él, amelyet „használ” változásának, mind készlet és (befogadó) potenciál változásának, mind gazdaságilag is kezelhető, használati érték változásának interpretálása is szükséges. E szempontból elsődleges a környezeti vagyon, a társadalmilag elfogadható környezetminőség leghatékonyabb biztosítása, megőrzése.

40 Információ szerzés Dokumentumok Bevallás Régóta ott levő dolgozók (kocsma) Helyi önkormányzat Helyi orvos

41 Fő csoportok A,Általános információk Legközelebbi lakott terület, közeli üzemek Történelmi múlt (sokszor a kutya el van hantolva) Beszerzendő okmányok és/vagy áttekint

42 Fő csoportok B,Az üzem környezetvédelmi jellege Geodézia, geológia, hidrológia, földrengés Inverzió kialakulása, Feltöltések Eddig végzett felmérések, aduitok eredménye Fontos a talajvíz

43 Fő csoportok C,Technológiák és gyártási folyamatok A termelési folyamatok főbb lépései A keletkezett hulladékok leírása A termelés mennyisége Milyen energiaforrás van a létesítménynél (múlt, jelen, jövő)

44 Fő csoportok D,Alapanyagok kezelése és tárolása A telepen jelenleg található alapanyagok listája (múlt jelen, jövő) Szállítás Az együtt nem tárolható anyagokat elkülönítik-e és címkézik-e Az üzem készített-e egy külön leltárt a veszélyes anyagokról? Tartályok, csővezetékek

45 Fő csoportok E,Termék kezelése és tárolása Előállított termékek listája (múlt, jelen, jövő) Tartályok, csővezetékek Csomagolás Szállítás

46 Fő csoportok F,Vízellátás Vízellátás forrása (ipari, ívó, oltó) A max./min. éves és időszaki felhasznált vízmennyiség A víz előkezelésére vonatkozó adatok

47 Fő csoportok G,Csapadékvíz A tartályok és/vagy szikkasztók leírása A csapadékvíz tartalmának, kezelésének és befogadójának leírása Elvezetés

48 Fő csoportok H,Szennyvíz Felelős személy A szennyvíz mennyiségének és eredetének listája, leírása. Analízisek, túllépések, bírságok Kezelések Befogadók Az iszap elhelyezési módja és lerakó helye Helyi korlátozások, engedélyek Érdemes a csatornába TV kamerát leküldeni

49 Fő csoportok I,Veszélyes hulladék tárolása, kezelése és elhelyezése Felelősök, szabályok, engedélyek A keletkezett veszélyes hulladék jellege Az üzem területén történő elhelyezés Történt-e talajvíz monitoring? Hogyan történik a hulladék szállítása a tároló depóniáról? Ismertessék a jelenlegi és a múltban használt hulladék lerakókat

50 Fő csoportok J,Különlegesen veszélyes hulladékok Ismertessék az üzemben keletkező veszélyes hulladékok forrását, mennyiségét, kezelési, tárolási és ártalmatlanítási, szállítási eljárásait. Azbeszt Poliklórozott bifenilek (PCBk) Radioaktív anyagok Gyártás során keletkező különlegesen veszélyes hulladékok

51 Fő csoportok K,Szivárgások Történt-e veszélyes hulladék szivárgás az elmúlt 3 évben? Ha igen, írja le a hulladék tipusát és az eset helyét Beérkezett panaszok (önkorm., lakóság, hatóság) Reagálások

52 Fő csoportok L,Levegőszennyező anyagok kibocsátása Az üzem emisszió forrásainak (kémények és szellőzők) teljes száma, amelyek a környezeti levegőbe bocsátanak ki szennyező anyagot Jellemezze az emisszió csökkentésére tett intézkedéseket, eljárásokat Készítsen kén mérleget, mely tartalmazza a kén újrahasznosítási egységet, ha az lehetséges

53 Fő csoportok M,Zaj Mekkora a megengedett zajszint napközben? Mekkora a megengedett zajszint éjszaka? Mérések, panaszok, túllépések

54 Fő csoportok N,Egyéb kérdések Rendelkeznek-e környezetvédelmi szabályzattal a telephelyen Auditok Van-e bármilyen hűtőtorony a telephelyen? (legionella)

55 Fő csoportok P,Munkabiztonság és munkaegészségügy Gondoskodik az üzem a dolgozók munkavédelmi és egészségügyi oktatásáról? Van-e orvosi felügyelet a dolgozók részére a telephelyen? Tartanak statisztikai kimutatást a telephelyen történt munkabalesetekről?

56 Fő csoportok Q,Havária tervek Rendelkeznek-e havária tervvel? Hogyan teszik a tervet naprakésszé? Van-e az üzemben mentőbrigád? Végeztek-e kockázati elemzést az üzem részére?

57 Fő csoportok R,Kapcsolattartás a hatóságokkal Mely ellenőrző hatóságok végeznek vizsgálatokat az üzemben és milyen gyakorisággal? Az üzemben végzett ellenőrzések története

58 Környezetközpontú irányítás A környezeti elemekbe történő kibocsátásokat nem elkülönülten kell szabályozni és ellenőrizni, hanem integrált módon. Amíg a kibocsátások szabályozása elkülönül, addig a szennyezés áthelyeződhet egyik környezeti elemből a másikba, viszont az integrált alapú megközelítés a környezet egészének védelmére irányul. Az integrált szennyezés - megelőzés és csökkentés ( Integrated pollution and Control – IPPC) érvényesítése érdekében az Európai Unió 1996-ban megalkotta az erről szóló direktívát Az IPPC irányelv hazai jogrendbe történő beillesztésére 2001-ben került sor.

59 Környezeti Hatásvizsgálat (KHV ) A KHV a beruházások környezeti hatásának a vizsgálatára irányul. A KHV alapvető sajátosságai a következők: Eredménye a tevékenység engedélyezését alapvetően befolyásoló tényezők közé tartozik, ami feltételezi, illetve célozza a környezetvédelmi szempontjainak egyenrangú figyelembevételét a döntéshozatalban. Rendszerszemléletű, magában foglal minden jelentős környezeti hatást és azok kölcsönös összefüggésit is; mindeközben figyelembe veszi, hogy a hatások ( és bekövetkezésük) valószínűségi események, azaz kockázati tényezőkkel számol a vizsgálat. Megállapításit nyilvánosságra hozzák, módot adva arra, hogy az érintett lakosság érdekei beépüljenek a vizsgálatba, figyelembe vehetők legyenek a döntésnél.

60 Az előzetes eljárásban nem adható ki a környezetvédelmi engedély, ha a tevékenység: (i) nagyfokú környezeti kockázattal járna; (ii) országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, továbbá ha a várható környezeti hatások (iii) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható; (iv) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.

61

62

63

64

65

66

67 Lakósági hozzáférés biztosított az OKIR adatbázishoz Xilol emissziós térképe az OKIR-ból

68 Az Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter (European Pollution Emission Register, EPER) a KvVM honlapon (http://eper- prtr.kvvm.hu/) Az Európai Unió mintegy 50 légszennyező (benzol, CO, NOx stb.) nyilvántartásáról hozott végrehajtási határozatot (2000/479/EC), Az 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferencián határozták el az egész Földre kiterjedő környezeti monitoring rendszer létrehozását ben létrejött a Global Environmental Monitoring System (GEMS). A GEMS több ENSZ szervezettel is együttműködik, mint pl. a FAO (mezőgazdasági), WHO (egészségügyi) WMO (meteorológiai) világszervezetek. A GEMS célja, hogy az UNEP (United Nations Environment Programme, ENSZ környezetvédelmi program) keretében adatokat gyűjtsön a levegő, víz, élelmiszer és az óceánok állapotáról, az alábbi témakörökben:

69

70

71 SWOT (strengths, weakness, oppotunities, threats)

72 Swot szempontjai Sárvíz kistérség SWOT analízise

73 Értékek, erősségek

74 Problémák, gyengeségek

75 Megoldások, lehetőségek

76 Veszélyek, fenyegetések

77 Nemzetközi információs rendszerek Kétoldali (Magyar-szlovák határvíz egyezmény) Regionális (Osztrák-magyar-szlovák Környezetvédelmi Infolánc honlap) Kontinentális (Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter (European Pollution Emission Register, EPER) a KvVM honlapon Globális együttműködés az egész Földre kiterjedő környezeti monitoring (GEMS, GRID) Atmoszféra és klíma figyelés: Szennyező források és anyagok figyelése:


Letölteni ppt "Környezetállapot értékelés (Environmental assessment) Bulla Miklós Környezetpolitika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések