Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kiegészítő anyag 1. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kiegészítő anyag 1. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia."— Előadás másolata:

1 Kiegészítő anyag 1. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia

2 Használati útmutató Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi
nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készült. A források és a kiegészítő információk a diákon vagy a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. Az itt található kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e vagy ismételnie kell. Minden jog fenntartva.

3 K.1. I. Téma A RENDKÍVÜLI jogrend
Motivációs kérdés: Soroljon fel öt fogalmat, ami önnek a biztonságot jelképezi!

4 Fő kérdések Mi a különleges jogrend fogalma, célja?
Mi a a különleges jogrend jogszabályi háttere? Mi a különleges jogrend tartalma, milyen tényállások vannak? A veszélyhelyzet fogalma, előidézői, intézkedések vh. Esetén.

5 A különleges jogrend fogalma
Az állam életének olyan időszaka, melynek során, az Alaptörvényben meghatározott feltételek megléte esetén, kivételes hatalom (rendeleti kormányzás) gyakorolható. Ez jelentheti: törvények - felfüggeszthetőségét - korlátozhatóságát - hatályon kívül helyezhetőségét A veszélyhelyzet A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a Kormány „... az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a veszélyhelyzet) érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket ...” 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében. (3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 2. a rendeleti kormányzás bevezethetőségét 3. az operatív intézkedési lehetőséget 5

6 A különleges jogrend A különleges jogrend tehát az állam életének olyan időszaka, amikor az állampolgárok életének, anyagi javainak valamint az ország szuverenitásának, területi integritásának védelme érdekében, a normál jogrendtől eltérő intézkedések hozhatóak, rendeleti úton lehet kormányozni, és akár az állampolgári jogokat korlátozó döntéseket is lehet hozni. Kiváltó oka valamilyen rendkívüli, a védelmi erők összefogását igénylő esemény. Mi a különleges jogrend lényege?

7 tartalma és intézkedései
1.1. altéma A Különleges jogrend jogszabályi háttere, tartalma és intézkedései 7

8 Jogszabályi háttere Magyarország Alaptörvénye
2011. évi CXIII. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234./2011. Kormányhatározat a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról Egyéb ágazati (HM stb.) jogszabályokban is említik az ágazati védelmi feladatok meghatározásánál. Mely jogszabályok intézkednek a különleges jogrendről

9 A különleges jogrend rendeltetése, hogy a védelmi feladatok végrehajtása érdekében alkotmányos keretek között legyen lehetőség rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlására. Ez jelentheti az állam általános, normál időszaki működésétől való eltérést, amely az államigazgatási szervek szervezeti felépítésének, működésének átrendeződésével, bizonyos állampolgári jogok korlátozásával, valamint a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással járhat. Mi a rendeltetése a különleges jogrendek?

10 A védelmi igazgatás békeidőszaki rendszere
Országgyűlés Köztársasági Elnök Honvédelmi és Rendészeti B. Alkotmány- bíróság Ügyészségek Bíróságok K o r m á n y Nemzet-biztonsági Kabinet KKB Minisztériumok Honvédelmi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Belügy- Minisztérium KIM Véd. Tevék. Koordináló szerv Védelmi Hivatal Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev Koord. szerv Országos hatáskörű szervek Parancs- nokságok Védelemben résztvevő orsz. szervek OKF ORFK Orsz. Műsor szórók Védelembe bevont közig szervek Regionális Hadkieg. PK. Megyei védelmi bizottságok Védelembe bevont megyei szervek Megyei Kat.véd-i Igazgatóságok Megyei R. Kap-gok Körzeti stúdiók Közv. Irány. Együttműk. Szakmai ir. Helyi véd bizottságok Katvédelmi kirendeltségek Rendőr Kapitányságok POLGÁRMESTER A védelemben résztvevő gazdasági szervezetek MH csapatai POLGÁRMESTER Rendőr őrsök Helyi Műsor szórók Önkormányzati szervek Pv-i szervezetek

11 A védelmi igazgatás rendszere rendkívüli állapot idején
Honvédelmi Tanács Nemzet-biztonsági Kabinet KKB Minisztériumok Honvédelmi Minisztérium NGazdasági Minisztérium Belügy- Minisztérium KIM Véd. Tev. Koord. szerv Védelmi Hivatal Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev Koord. szerv Országos hatáskörű szervek Parancs- nokságok Védelemben résztvevő orsz. szervek OKF ORFK Orsz. Műsor szórók Mutassa be a védelem irányítását rendkívüli állapot időszakban! Védelembe bevont közig szervek Regionális Hadkieg. PK. Megyei védelmi bizottságok Védelembe bevont megyei szervek Megyei Kat.véd-i Igazgatóságok Megyei R. Kap-gok Körzeti stúdiók Közv. Irány. Együttműk. Szakmai ir. Helyi véd bizottságok Kat.védelmi kirendeltségek Rendőr Kapitányságok Polg.mesterek A védelemben résztvevő gazdasági szervezetek MH csapatai Polg.mesterek Rendőr őrsök Helyi Műsor szórók Önkormányzati szervek Pv-i szervezetek Tűo.

12 A védelmi igazgatás rendszere szükségállapot idején
Köztársasági Elnök Nemzet-biztonsági Kabinet KKB Minisztériumok Honvédelmi Minisztérium NGazdasági Minisztérium Belügy- Minisztérium KIM Véd. Tev. Koord. szerv Védelmi Hivatal Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev Koord. szerv Országos hatáskörű szervek Parancs- nokságok Védelemben résztvevő orsz. szervek OKF ORFK Orsz. Műsor szórók Mutassa be a védelem irányítását szükségállapot időszakban! Védelembe bevont közig szervek Regionális Hadkieg. PK. Megyei védelmi bizottságok Védelembe bevont megyei szervek Megyei Kat.véd-i Igazgatóságok Megyei R. Kap-gok Körzeti stúdiók Közv. Irány. Együttműk. Szakmai ir. Helyi véd bizottságok Kat.védelmi kirendeltségek Rendőr Kapitányságok Polg.mesterek A védelemben résztvevő gazdasági szervezetek MH csapatai Polg.mesterek Rendőr őrsök Helyi Műsor szórók Önkormányzati szervek Pv-i szervezetek Tűo.

13 Rendkívüli intézkedés hozható
A honvédelmi igazgatás körében alkalmazható közigazgatásra, közrendre és közbiztonságra vonatkozóan, Az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan, A megelőző védelmi helyzet bevezetésével összefüggő rendszabályokra és intézkedésekre. A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat. Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények előzetes ellenőrzése és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése. Elrendelhető a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetése, korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevétele, A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott időszakára, meghatározott területre (útvonalra) korlátozható, (1) Korlátozható, illetve megtiltható a) a magyar állampolgárok külföldre utazása, b) a külföldiek beutazása, c) a külföldi személyekkel és szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás. (2) Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig korlátozások vezethetők be. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 3. rész

14 Milyen típusai vannak a különleges jogrendnek?
3? Rendkívüli állapot 5 féle Veszélyhelyzet Szükségállapot Váratlan támadás Megelőző védelmi helyzet Vizsgáljuk meg ezeket a helyzeteket!

15 1. Rendkívüli állapot 49. § (1) Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. Magyarország Alaptörvénye

16 Honvédelmi Tanács Hv. Tv. A Honvédelmi Tanács
rendkívüli állapot idején Mo. honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója. A Honvédelmi Tanács hatásköre Hv.tv. 61. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója. (2) A Honvédelmi Tanács irányítja a) a Honvédség és az ország fegyveres védelmében részt vevő szervek védelmi tevékenységét, b) a védelmi igazgatás működését, c) az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését, d) a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét, e) a lakosság támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint a következmények felszámolását. (3) A Honvédelmi Tanács az Alkotmányban meghatározott feladatain túl c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról, d) feloszlatja az Alkotmánnyal vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testületet, e) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét, f) közkegyelmet gyakorol. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van Elnöke a köztársasági elnök, tagjai: ogy. elnöke, az ogy. csoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek Tanácskozási joggal: Honvéd Vezérkar főnöke Alaptörvény 49. cikk 16 16

17 (2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait. (3) A Honvédelmi Tanács dönt a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról, b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról , c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.

18 2. Szükségállapot 50.§ b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. Mia szükségállapot tényállás?

19 egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívül intézkedéseket rendeleti úton a Köztársasági Elnök vezeti be. Rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A Köztársasági Elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Ogy. elnökét. Alaptörvény

20 3.Megelőző védelmi helyzet 51. §
(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. Alaptörvény 51§ Mit jelent a megelőző védelmi helyzet tényállás?

21 A Kormány a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be. Ezek hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart. (4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

22 4. Váratlan támadás 52. § (1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi- és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében, szükség esetén … a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig, a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. Mit jelent a váratlan támadás tényállás?

23 5. Veszélyhelyzet 53. § (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében, veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Mi a veszélyhelyzet alkotmányos tényállás?

24 A különleges jogrend tartalma (összefoglaló)
Alkotmányos tényállás Kihirdető Hadiállapot Háborús veszély A törvényes rend megdöntésére, a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények. Élet és vagyonbizt. fenyegető fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmények Külső fegyveres csoport váratlan betörése Külső fegyveres támadás veszélye OGY 2/3 Szövetségi kötelezettség végreh. Alkotmányos minősítés 1. Rendkívüli állapot (A.tv.49. cikk) 2.Szükségállapot (A.tv. 50. cikk) 3.Veszély-helyzet (53. cikk) 4.Váratlan támadás 52. cikk 5.Megelőző védelmi helyzet 51. cikk Veszély iránya Külső veszély Belső társadalmi konfliktus, terror Katasztrófa Kormány Hatalmi centrum Honvédelmi Tanács Köztársasági Elnök Élet és vagyon-biztonságot fenyegető elemi csapás vagy ipari szerencsét-lenség OGY 5 időszak, utolsó bővítés november 08., Megelőző védelmi helyzet Szabályozva minden aktív időszakra a tevékenység és a békéből aktív időszakba történő átmenet is 24 24 24

25 1.2. altéma Tényállások: Katasztrófaveszély, Veszélyhelyzet 25

26 A rendkívüli helyzet tényállása lehet:
Katasztrófa-küszöböt el nem érő helyzet Katasztrófa-küszöböt elérő helyzet Katasztrófaveszély Katasztrófa Milyen szinteket érhet el a rendkívüli helyzet? Különleges jogrendet igénylő helyzet Különleges jogrendet nem igénylő helyzet Veszély- helyzet

27 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 3§
Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget,környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. 234/2011. (XI. 10.) Korm.Rendelet A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 3.§ 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 3§

28 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője (BM OKF főigazgató) a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében a jóváhagyott központi veszély-elhárítási terv szerint azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében. Mit tehet a BM OKF főigazgatója katasztrófa-veszély esetén?

29 e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű
Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 2011. évi CXXVIII. törvény*A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09 Mutassa be törvény lényegét, felépítését, tartalmát! Miben különbözik a katasztrófa törvényi meghatározása a hétköznapi meghatározástól? 29 29

30 Veszélyhelyzet: M I N Ő S Í T E Helyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek és egyéb eredetű veszélyek, események válthatnak ki. Mi okozza a veszélyhelyzet kihirdetését szükségessé tevő helyzetetket?

31 Veszélyhelyzetet kiváltó okok
elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

32 Veszélyhelyzetet kiváltó okok
b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. Mondjon példát a fenti eseményekre a közelmúltból!

33 Veszélyhelyzetet kiváltó okok
c) egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott. Forrás: Visnovitz Péter: Benzinkutasnak is elvihetnek járvány idejénhttp://www.origo.hu/itthon/ rendorseg-katasztrofavedelem-vpop-pandemias-tervek-jarvany-idejere.html Letöltés:

34 Mit jelent a veszélyhelyzet?
Mit is? Miben tér el a normál időszaki helyzettől?

35 48.§ Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével rendkívüli szabályok és intézkedések vezethetőek be, és a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok lépnek életbe. Kat. 48.§

36 A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén
Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg. Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei rendkívüli kihirdetéssel, a közszolgálati műsorszórók útján is kihirdethetők és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. 47. §

37 b) a hatáskör és illetékesség megállapítására,
Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások körére, b) a hatáskör és illetékesség megállapítására, c) az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjére, d) a belföldi jogsegély szabályára, e) az ügyintézési és egyéb határidőre, f) a képviselet rendjére, g) az elővezetés szabályára, h) az eljárás felfüggesztésére, i) a jogorvoslat rendjére, j) a végrehajtás szabályaira vonatkozólag. 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 47. § 3) Milyen területeket érint a rendeleti irányítás joga?

38 48. §(1) A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából, a gazdálkodó szervezet működése rendeletben a Magyar Állam felügyelete alá vonható. Kat.

39 Sajátos irányítási szabályok léphetnek életbe
A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el, aki a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, b) jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettség-vállalásait, c) a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben. Kat. 48. Kat. 48.§ 2-3.

40 Sajátos irányítási szabályok léphetnek életbe
(1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter … miniszteri biztost nevezhet ki. (3) A településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását - helyszínre érkezésétől-a polgármestertől a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv területi szerve vezetője (MKVI) által kijelölt személy veszi át. 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 46. §

41 Sajátos irányítási szabályok léphetnek életbe
46. § (4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. (5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el. (Kat.) Kat.

42 A kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendelkezések 1.
49. § (1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légi-járművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. (2) Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Kat. Kat.

43 A kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendelkezések 2.
49. § (4) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. (befogadás) (5) A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el. Kat. 49.§ Mit lehet megtenni a veszélyhelyzet kihirrdetését követően, amit normál jogrendben nem lehetne?

44 49.§ (7) Veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása. 50. § (1) A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból helyezésük érdekében el lehet rendelni: (2) A vagyontárgyak elszállítását. Ezt a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén, a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének jogköreit gyakorló személy rendelheti el.

45 Jogok és jogok korlátozása
51. § (1) Veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása. (2) élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele. (3) A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben … elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges. Milyen jogokat lehet korlátozni veszélyhelyzetben?

46 50. § (1) A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés). 49.§ (2) korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. Kat. .

47 49.§ (3) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. Kat.

48 ÖSSZEFOGLALÁS 1. A különleges jogrend rendeltetése, hogy a védelmi feladatok végrehajtása érdekében alkotmányos keretek között legyen lehetőség rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlására. Ez jelentheti az állam általános, normál időszaki működésétől való eltérést, amely az államigazgatási szervek szervezeti felépítésének, működésének átrendeződésével, bizonyos állampolgári jogok korlátozásával, valamint a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással járhat.

49 5 különleges jogrendi tényállás van:
ÖSSZEFOGLALÁS 2. 5 különleges jogrendi tényállás van: Rendkívüli állapot, szükségállapot, váratlan támadás, megelőző védelmi helyzet és a veszélyhelyzet. Ezeket az Alaptörvény nevesíti, meghatározza a kihirdetés okait, módját. A honvédelmi törvény és a katasztrófavédelmi törvény részletezi a lehetséges intézkedéseket és a normál jogrendtől való eltérés módjait.

50 A rendkívüli események vagy elérik a katasztrófa-küszöböt vagy nem.
ÖSSZEFOGLALÁS 3. A rendkívüli események vagy elérik a katasztrófa-küszöböt vagy nem. Kialakulhat katasztrófa-veszély és kialakulhat katasztrófa. A katasztrófa elérhet olyan szintet, hogy ki kell hirdetni a veszélyhelyzetet. Ekkor bevezethetők rendkívüli intézkedések mind a mentésre, annak irányítására, mind az állampolgárok és gazdálkodó szervek jogaira és kötelességeire vonatkozólag.

51 Öt alapvető eset van, amikor a rendkívüli jogrend lép életbe.
ÖSSZEFOGLALÁS 4. A minősített időszakok (különleges jogrend) biztosítják azt, hogy bizonyos rendkívüli esetekben is lehessen, az ország lakossága biztonságának érdekében, alkotmányos módon korlátozni az elemi állampolgári jogokat és rendkívüli intézkedéseket hozni. Öt alapvető eset van, amikor a rendkívüli jogrend lép életbe. Veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikke, és a Kat § szerint kell és lehet eljárni.

52 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kiegészítő anyag 1. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések