Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az erőművek környezetvédelm i kérdései és élettani hatásai Készítette: Adorján Dávid.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az erőművek környezetvédelm i kérdései és élettani hatásai Készítette: Adorján Dávid."— Előadás másolata:

1 Az erőművek környezetvédelm i kérdései és élettani hatásai Készítette: Adorján Dávid

2 A környezetvédelem célja: - a környezeti ártalmakat megelőző védelem, - az okozott károk megszüntetése, - a természeti erőforrások ésszerű felhasználása. A környezeti ártalmak közül a legjelentősebbek : - Kémiai ártalmak - Sugárhatások - Zajhatások - A termőterületek és az élővilág károsodása

3 Hagyományos erőművek környezetvédelmi kérdései A hagyományos gőzerőművek a villamosenergia- termelési folyamatban szennyezik a levegőt, a talajt, a felszíni vizeket és a talajvizet. Az atmoszférát szennyezik a kéményből kilépő füstgázok, pernye, hő és a felszálló,fölmelegedett levegőben lévő szennyező részecskék. A földfelszínt szennyezi a szálló por és pernye. A felszíni vizeket pedig az erőműből származó szennyvíz szennyezi.

4 A hőerőművek levegőszennyező hatásai A hőerőművek levegőszennyező forrása a kémény. A kéményből a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége meghatározható. A légszennyezési folyamatok 3 szakaszból állnak : - Emisszió - Transzmisszió - Imisszió

5 Emisszió : - A légszennyező forrásból időegység alatt a környezetbe bocsátott káros anyag mennyisége. ( kg/h ) A hagyományos hőerőművek igen nagy mennyiségű gáznemű és szilárd szennyező anyagokat bocsátanak a környezetbe. A hőerőművek közül a szénerőműveknek a legnagyobb a légszennyező hatása. A gáznemű szennyező anyagból az olajtüzelésű erőmű egyharmadát, a földgáztüzelésű erőművek pedig a 6%-át bocsájtja ki a széntüzelésű erőmű emissziójának. Az olaj- és földgáztüzelésű erőművek szilárdrészecske kibocsátása elhanyagolható a széntüzelésű erőműéhez képest.

6 Transzmisszió: - A levegőbe került szennyező anyagok a transzmisszió során hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A légszennyezés kialakulásának folyamata 1: szél, 2: kibocsátás (emisszió), 3: az emisszió szétterjedése és hígulása (transzmisszió), 4: levegőminőség (imisszió)

7 Imisszió : (levegőminőség) - A kibocsátott légszennyező anyagoknak a talaj közeli levegőben kialakult koncentrációja ( mg/m3 ) - Ez légszennyezés azon szakasza ami az emberrel és közvetlen környezetével leginkább kapcsolatban van. - A levegő minősége és a levegőbe engedett szennyező anyagok mennyisége között szoros összefüggés van. - A hazai szabályozás embercentrikus. ( az imissziónormák meghatározása elsődleges és ehhez igazítják az emissziónormákat) - Imissziónormák azok a határértékek, amelyek tartósan elviselhetők krónikus biológiai ártalmak nélkül.

8 A levegő tisztasága szerint az országot 3 területi védettségi kategóriába sorolják: 1. Kiemelten védett : - egészségügyi intézmények - természetvédelmi területek 2. Védett : - főváros belterülete - városok belterülete 3. Egyéb : - összefüggő ipari területek

9 Hőerőművek talaj- és vízszennnyező hatásai: - A széntüzelésű erőművekben hatalmas mennyiségű pernye keletkezik amit nedves ülepítéssel, zagytereken tárolnak. A pernye is felhasználásra kerül 3 fő felhasználási területe: 1. Közvetlen felhasználás ( a leválasztókból közvetlenül hasznosítják átalakítás nélkül. Pl.: cement és habarcsgyártás) 2. Kötőanyagként való alkalmazás ( a pernyét különböző eljárásokkal kötőanyaggá alakítják. Pl.: pernye-mész keverék előállítása ) 3. Építőelemek és építőipari alapanyagok gyártása (felhasználási módjai: gázszilikát, pernyetégla, gázbeton és adalékanyagok előállítása )

10 Atomerőművek környezetvédelmi kérdései - Az atomerőművek üzemeltetésekor számos helyen keletkezik radioaktív izotóp ( Pl.: hasadáskor ) - A reaktor üzemeltetése során sok helyen nagy sugárzási szintekkel kell számolni. - Az atomerőműben dolgozó személyzet és a környezetben élő lakosságot is meg kell védeni a sugárártalmaktól. Az embert két módon érheti sugárterhelés: - külső sugárterhelés ( a sugárforrás az emberi szervezeten kívül helyezkedik el ) - belső sugárterhelés ( a radioaktív anyag a szervezetbe jutva a lebomlásáig sugároz )

11 Az ember testére ható sugárzás esetén a következő hatások várhatók: 0…0,25 Sv (nincs kimutatható hatása.) 0,25…2 Sv (jelentkeznek a sugárbetegség tünetei.) 2 Sv (küszöbdózisnak tekinthető,megjelennek az első halálos esetek.) 4…4,5 Sv (félhalálos dózis – a sugárzottak 50%-a 30 napon belül meghal.) 7 Sv (halálos dózis – 7 Sv feletti dózisok esetében minden besugárzott személy meghal.)

12  - Az atomerőmű normál üzemében, még a reaktor közelében élő embereknek is, az erőműből származó éves dózisterhelése sokkal kisebb mint a természetes eredetű sugárterhelés.  - Az atomerőművek tehát normál üzemben semmilyen veszélyt nem jelentenek a környezetre.

13 Köszönöm a figyelmet!!!


Letölteni ppt "Az erőművek környezetvédelm i kérdései és élettani hatásai Készítette: Adorján Dávid."

Hasonló előadás


Google Hirdetések