Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Ismertesse, hogyan történik a fenyők gallyazása A fenyők felépítésének általános jellemzői: - egyenes, hengeres, fiatal korában kúpos, később szétterülő,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Ismertesse, hogyan történik a fenyők gallyazása A fenyők felépítésének általános jellemzői: - egyenes, hengeres, fiatal korában kúpos, később szétterülő,"— Előadás másolata:

1 1. Ismertesse, hogyan történik a fenyők gallyazása A fenyők felépítésének általános jellemzői: - egyenes, hengeres, fiatal korában kúpos, később szétterülő, ágai szabályos ágörvekben állnak A fenyők gallyazása során alkalmazható módszerek: -svéd gallyazási módszer: gyors és eredményes – ez lehet legyező vagy inga módszer Legyező módszer: Fekvő, örvös ágakkal rendelkező fenyőknél alkalmazzuk úgy, hogy a gallyazó a fa bal oldalán állva hátéli párhuzamos vágással először a feléje eső ágörvöket - amíg csak eléri – levágja majd átfordítva a motorfűrészt ismét hátéli párhuzamos vágással a függőlegesen álló gallyakat levágja. Ezután szintén hátéli párhuzamos vágással a túloldalon lévő gallyakat levágja, utoljára az ulul lévő gallyakat melléli párhuzamos vágással levágja, majd tovább lép. Inga módszer: Szabálytalan ágelhelyezkedésnél és vékonyabb ágaknál használjuk, az inga mozgását követve illetve utánozva. A legallyazott fenyőtörzset szálfának nevezzük.

2 2. Ismertesse, hogyan történik a lombos fafajok gallyazása A lombos fafajok felépítésének általános jellemzői: A törzs nem minden esetben egyenes, hengeres, az oldalágak általában nem örvösen helyezkednek el hanem szórtan, még vastagon is elágazóak, sőt a törzs is lehet villásan elágazó. A gallyazás sorrendje: Eltávolítjuk az akadályozó gallyakat Ezután a feszültséget okozó gallyakat Végül pedig a főágakat kell levágni A lombos fák gallyazásának végrehajtása: Legfontosabb szabály: magunk felé soha nem vágunk A 3cm-nél vékonyabb tőátmérőjű gallyakat magunktól elfele egy hátéli párhuzamos vágással levágjuk, kéreg vagy palást mentén. A 3cm-nél vastagabb gallyakat először átmérőjük1/3-ig hónaljba elővágjuk, majd vállból kéreg vagy palást mentén levágjuk úgy, hogy a 2 vágás pontosan találkozzon. Az oldalt álló 3cm-nél vastagabb ágakat 1/3-ig az alsó oldalán vágjuk be (nyomott oldalon) majd felülről lefelé haladva fejezzük be a vágást, úgy állva a fa mellé, hogy a fa ránk ne fordulhasson. A legallyazott, lombos fát ágasfának nevezzük.

3 3. Hogyan történik az álló fa gallyazása és mikor van rá szükség? Az álló fa gallyazásának szükségessége: Fadöntés előtt a törzsön lévő gallyak levágása vállmagasságig történik, a döntés megkönnyítése érdekében Nehezen feltisztuló vagy elszáradt ágak levágása motorfűrésszel szintén vállmagasságig Viharkárok által letördelt gallyak eltávolítása A fenyőfélék kivételével csak vegetásiós időn kívül, a fent leírtak alapján lehet gallyazni.

4 Álló fa gallyazásának végrehajtása motorfűrésszel: A gallyak „vállából” indulva 1/3-ad bevágás és hónaljból 2/3-ad levágás A magasban végzett munkavégzésre vonatkozó előírások: év közöti férfiak-alkalmassági vizsgával, kézifűrésszel vagy egykezes motorfűrésszel a koronában vagy motorfűrésszel fától független állásból (emelőkosár) A fa koronájában történő munkavégzésre vonatkozó előírások: Feljutáshoz biztonsági öv és mászóvas Kötéllétra (szállítás után 225 kg teherbírást ellenőrizni kell) Egyágú létra (hegyes vasorral és kampóval ellátva+szíj vagy heveder) A fenti kikötésig alul biztosítani! A fára lépés előtt ellenőrizni az ág tartósságát Feljutás utnán az övről a szerszámokat az ágra kell akasztani A munka megkezdése után a fa alatt tilos tartózkodni 3 Celsius foknál melegebb, szélcsend, villámlás és zivatar mentes idő Beláthatóság minimum a fa csúcsáig Jeges, zúzmarás, esős időben a munkavégzés tilos A koronában egyszerre csak 1 ember dolgozhat Feszültség mentes erősáramú vezeték! Naplózni kell!

5 4. Mit nevezünk gallyazásnak? Mutassa be hol helyezkedik el a gallyazás a fakitermelésben! A gallyazás fogalma: fekvő,vagy álló fáról ágak, gallyak, ágcsonkok, dudorok valamint a koronában lévő 5 cm átmérőnél vékonyabb ágak, ágrészek eltávolítását, levágását gallyazásnak nevezzük. A gallyazás eszközei: Fejsze: kistömegű, kétszeresen hajlított nyelű, vibrációmentes, a lassú és nehéz munka kb.5%-a fejszével történik, csak a fa túloldalán lehet vele dolgozni Motorfűrész: főként kis tömegű (5-6kg-os),a fa mindkét oldalán lehet vele dolgozni,a munka kb. 90%-a végezhető vele Mindkét eszközre általános szabály: Kéreg vagy palást mentén végezzük a gallyazást 3cm-es átmérő alatt egy vágással, magunktól elfelé 3cm-es átmérő felett 1/3 hónalj vágás,2/3 levágás 1 fán csak 1 fő dolgozhat Törzset vagy vastagabb ágat lábak közé nem veszünk 5 m-en belül más nem tartózkodhat járó motorú láncfűrészt csak a fa túloldalán visszük bekapcsolt láncfékkel egyik fától a másikig a motort is leállítjuk fejszével csak a fa túloldalán dolgozunk melléli és hátéli párhuzamos vágással gallyazunk motorfűrésszel a gallyazás a döntés után következik, a kidőlt fa tövénél kezdjük

6 5. Mit nevezünk darabolásnak? Mutassa be hol helyezkedik el a fakitermelés munkafolyamatában! A darabolás fogalma: a ledöntött, legallyazott fának a választékolás során megjelölt helyeken történő átvágása. Módjai: rövidfás: tő mellett a darabolandó fát minden megjelölt (választékolt) helyen elvágjuk hosszúfás: több választékot egyben hagyva csak a második, harmadik jelnél vágjuk el a fát,”elődarabolást végzünk, csak a szállítás meggyorsítása miatt A darabolás során alkalmazott vágásformák: Bármilyen vágásformával darabolhatunk, függvénye a fa feszültségi helyzete és a vezetőlemez viszonya a fa átmérőjéhez képest. A darabolás helye a fakitermelésben: A döntés, gallyazás és választékolás után következik, ellentétben az előző műveletekkel-kivéve a tő körül beteg, korhadt fákat-a darabolást mindig a fa hegyénél kezdjük, így a vékonyabb választékokat is biztonságosan, könnyebben tudjuk darabolni, nem mozdulnak el menet közben.

7 6. Ismertesse a darabolásra vonatkozó általános szabályokat A darabolás általános szabályai: mindig a fa hegyénél kezdjük-kivéve tőkorhadt fák pontosan a megjelölt helyen a vágáslapnak a hossztengelyre merőlegesnek kell lennie ha két irányból kell átvágni a törzset, a vágáslapoknak pontosan találkozniuk kell ügyelni kell, hogy a választékok ne sérüljenek,ne törjenek, ne repedjenek fel földbe ne vágjunk legyünk körültekintőek, különösen lakott-területen végzett darabolásoknál, hogy nincs-e a törzs alatt oda nem illő tárgy pl. drót, madzag, üveg…stb. A darabolás és választékolás kapcsolata: mindig a megjelölt helyen kell darabolni, kivéve ha a törzs beteg, általában a töve körüli korhadás vagy egyébb károsodás miatt, ilyenkor az átvágás után derülhet ki, hogy újra kell-e választékolni és darabolni A darabolás során alkalmazott vágásformák: Bármilyen vágásformát alkalmazhatunk, sőt ezek kombinációit is a pontostos vágás és a választékok sérülésmentes darabolása érdekében

8 7. Ismertesse a feszültségmentes fa darabolását A fa felfekvése: Feszültségmentes fa: A fa „nyugalmi helyzetű” nincs húzott-nyomott oldala, teljes hosszában a földön fekszik. Az átmérő és a vezetőlemez közötti viszony: a leggyakoribb eset, ha az átlag állományhoz jól választottuk meg a motorfűrészünket úgy, hogy a fa átmérője a vezetőlemeznél rövidebb legyen lehet közel azonos méretű a vezetőlemez hosszával fent említett két esetben egy oldalról vágva el tudjuk végezni a darabolást a harmadik esetben ha a fa átmérője nagyobb a vezetőlemez hosszánál, úgy két oldalról lehet csak átvágni, ügyelve arra, hogy a vágáslapok találkozzanak A darabolás során alkalmazott vágásformák: A legegyszerűbb, leggyorsabb és a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott és a legkevesebb fizikai erőt igénylő vágásformával a billegő vagy kombinált legyezővágással végezzük a darabolást egészen a fa alsó részéig. Ekkor párhuzamos vágással még vághatunk valamennyit, majd a vezető hegyével óvatosan fejezzük be, ügyelve arra, hogy a földbe ne vágjunk.

9 8. Ismertesse,hogyan történik a feszültségi állapotban lévő fa darabolása! Mely tényezők okozhatják a feszültségi állapot kialakulását a fában Alaphelyzetek: nyomott és húzott oldalak egy ponton támaszkodó: nyomott -> alul, húzott ->felül két ponton támaszkodó: nyomott ->felül,húzott ->alul oldalt feszült helyzetű: nyomott ->kisebb ív,húzott ->nagyobb ív A 3. esetben a gépkezelő csak a kisebb ív felől végezheti a darabolást Extrém esetek: ha a domború talajra a fa a súlyánál fogva a talaj domborulatát követve felfekszik, a nyomott oldala alul,a húzott oldala felül van ha a homorú talajra a fa a súlyánál fogva behajlik és a talaj homorúságát követve ráfekszik,vagy behajlik, a nyomott oldala felül,a húzott oldala alul van A fa átmérője és a vezetőlemez viszonya: Ha a fa átmérője nem haladja meg a vezető hosszának kétszeresét, de a vezető hosszánál vastagabb,akkor két oldalról végezzük a darabolást, szemelőtt tartva, hogy a befejező vágás után merre fog a fa esetleg elmozdulni. Ezért úgy kezdjük a darabolást, hogy elmozduláskor a túloldalon legyünk.

10 Vágásformák: párhuzamos legyező szúróvágás és ezek kombinációi Feszültségi helyzeteket előidéző tényezők: talaj egyenetlenségek / domborzati viszonyok már kidőlt fára történő rádöntés álló fák közé bedöntött fa „befűződése” nagy ágak miatt a törzs nem fekszik fel széldöntés miatt a fák egymásra fekszenek a rakodóra történő darabolás előtt nem „terítik” szét egyenletesen a rakatokat

11 9. Mit nevezünk felkészítésnek A felkészítés fogalma: azt a műveletet ill. műveleteket, melyek lehetővé teszik, hogy a kész terméket készletezzük, számbavételezzük, felkészítésnek nevezzük. Helye a fakitermelésben: darabolás után Műveletei: göcsözés: ->lombosoknál nehezebb, gallyazás során nehezen vagy nem hozzáférhető helyen lévő ágak, csonkok levágása palást mentén. kapcsozás:”s” kapocs; a bütűfelület külső 1/3-ába a bél részbe tilos. Az „s” kapocs 2/3- át verjük a rönkbe hasítás: papírfát, rost, tüzi és forgácsfát (1m hosszig), 2 személy végzi Nagyon balesetveszélyes Gépekkel: mechanikus és hidraulikus,csupán 1% kérgezés: minőségvédelem, további feldolgozás biztosítása részleges kérgezés: csipkézés ->nyír és gyertyán;gyűrűzés ->ma már nem kell; mandzsettázás ->bányafák teljes kérgezés: vörösre kérgezés –> háncs marad, fehérre kérgezés - > háncs nélkül Eszközei: kérgezőgépek: magasnyomású vízágyúval, vegyi úton, vákummal stb. vonókés, fejsze, tolókérgező vas A kézi kérgezésnek nincs nagy jelentősége, mert a gépi kérgezés jól megoldott:.

12 10. Mutassa be a különböző készletezési módokat A készletezés fogalma: a minőségét megőrzően, számbavehetően, könnyen rakodhatóan összerakott fa a készletezett fa A készletezés helye a fakitermelés munkafolyamatában: felkészítés után A készletezés módjai: halom, rakat, sarang, kaloda, gyűjtő rekesz a rövid választékoknak pl. sarang: papírfa, rostfa, forgácsfa, tüzifa Máglya a nagyobb választékoknak: lemezipari rönk, fűrészrönk, kivágás, állványfa, rúdfa, cölöpfa és bányászati fa A készletezés végrehajtása: a hagyományos űrméretű sarangokat (1x1x1m) 2 karó közé, az erdei űrméteres sarangokat (1x1x1,7 m) 4 karó közé rakjuk Máglyázás: a máglyákat a szállító utak mellé úgy helyezzük el, hogy elegendő biztonsági hely legyen a rakodáshoz, az erdei választékokat csúcsukkal az út felé nézve, alátétfára rakjuk, a könnyebb számbavétel érdekében.

13 11. Ismertesse az anyagmozgatási módokat Az anyagmozgatás típusai: Közelítés: a faanyag-mozgatás első szakasza, általában rövidtávú a készletezés, felkészítés, rakomány-képzés érdekében. Az adott hely lehet a vágáson kívül is. Közelítő eszközök: Önálló munkavégzésre alkalmatlanok: gumikerekes közelítő kerékpár, traktor vontatású kerékpár, vontatott 1-2 dobos csörlők, közelítő gémek, közelítő ollók, sodronyköteles közelítő berendezések pl.1 köteles, 2 köteles stb. Önálló munkavégzésre alkalmas közelítő eszközök: önjáróak és valamennyi munka elvégzéséhez szükséges eszközzel gyárilag fel vannak szerelve pl.:Közelítő gépek közelítő ollóval,emelőlappal Fajtái:csörlős vonszoló, markolós vonszoló, szorító zsámolyos és kihordó vontató Kiszállítás: a második szakasza a faanyag mozgatásnak a közbeeső rakodóra kövesút, iparvasút mellé,hogy minden időben elszállítható legyen Szállítás: befejező szakasz – vevő telephelye, fafeldolgozó üzem, feladó állomás kikötő

14 12. Mutassa be a motorfűrészek fő szerkezeti részeit és rendeltetésüket 1. A motor: nagy fordulatszámú, kétütemű Otto motor,Tillotson karburátorral biztosítja a munkavégzéshez szükséges energiát 2. Tüzelőanyag-ellátó berendezés: a motor üzemeléséhez szükséges hajtóanyagot biztosítja részei: üzemanyag tartály benne búvárcső a végén szívófejjel üzemanyagcső, vákuum cső, rugós-golyós üzemanyagtartályt zárósapka tillotson porlasztó a fordulatszám-határolóval 3. A gyújtó berendezés: a régebbi mororfűrészeknél hagyományos (megszakítós), az újabb típusoknál tirrisztoros, lendkerékmágneses üzemelésű, speciális gyújtógyertyával, ami az összesűrített benzin-levegő keverékét gyújtja meg

15 4. Indítóberendezés: feladata,az álló motor lendületbe hozása. Részei: indítófogantyú indítókötél, menesztőköröm, menesztő tárcsa, kötélgörgő, visszahúzó rugó 5. Erőátvitel: automatikus, oldható kapcsolatot hoz létre a motor és a fűrészelő rész között 6. Lánckenő berendezés: feladata:a vágórész olajréteggel való bevonása Ipari gépeknél időszakos az olajzás: csak akkor működik ha forog a lánc (fogaskerék- szivattyú Szivattyú-dugattyús megoldással, a csillagkeréktől meghajtva Barkács fűrészeknél: membrános, a főtengely bütyke által meghajtva 7. Fűrészelő rész: a motortól kapott energia segítségével végzi a mechanikai munkát. Részei:csillagkerék,lánc, vezető

16 8. Biztonsági berendezések: vibráció elleni védelem gumipuffer,gumibak, gumifogantyú forgó lánc elleni védelem: láncfék a kézvédővel, gázemeltyű zár (botlásgátló), láncvisszacsapódást gátló, biztonsági lánc, biztonsági vezető zajártalom ellen: szétszedhető kipufogó dob szén-monoxid ellen: katalizátoros kipufogó rendszer „C” jelű motorfűrészek kiegészítő biztonsági berendezések: rönktámasz, burkolatok

17 13. Ismertesse a motorfűrészek napi és időszakos karbantartását Munka előtt: csavarkötések átvizsgálása, biztonsági berendezések ellenőrzése, vágórész ellenőrzése, üzemanyag és olaj feltöltése, próbaindítás, olajzás ellenőrzése Munka közben: csavarkötések ellenőrzése, tartályok feltöltése, láncfeszesség újraállítása, láncélezés, olajzás ellenőrzése, száraz, porózus állományban levegőszűrő tisztítása Munka után: csavarkötések ellenőrzése,láncélezés,a lánc leszerelése és olaj,vagy petróleumfürdőbe helyezése éjszakára(cseres- gyantás állományban),vezetőlemez szemrevételezése, javítása (sorjázás, vezetőhorony méretre ütése, orrkerék ellenőrzése) Levegőszűrő levétele, tisztítása, a teljes motor átfújása nagynyomású levegővel. Egyszerű vagy munkahelyi láncélezés: a munka közben megkopott gyalufogakat, általában 2 óránként újra kell élezni, gyakran élezünk és keveset. Az esetleg kicsorbult gyalufogakat igyekszünk helyreállítani, a gyakori élezés miatt megváltozott szintkülönbségeket a gyalufogak és mélységhatárolók között reszelőidomszer és laposreszelő segítségével helyreállítjuk, a stabilabb állapot érdekében tuskóba vágott fűrészmenet résbe helyezzük a láncos vezetőt és a gyalufogat újra élezzük.

18 Profilbahozó láncélezés: átlagos körülmények között elegendő hetente elvégezni profilbahozó készülékkel. Ilyenkor a változó hosszúságú és élszögű gyalufogakat egyformára reszeljük, úgy hogy tolómérővel kikeressük a legrövidebb fogat, ehhez beállítjuk a profilbahozó készüléket és erre a méretre reszeljük az összes gyalufogat

19 14. Mutassa be a motorfűrészek biztonsági berendezéseit Lásd a 12. tétel 8. pontja A motorfűrész kezeléséhez előírt védőfelszerelések: sisak-gallérral, fülvédő, szemüveg vagy rostély, vibrációt csökkentő kesztyűk, vágásbiztos (keresztszál-szövésű) nadrág, acélbetétes, csúszásmentes talpú lábbeli

20 15. Ismertesse a tisztító-adapteres fűrészek kezelését és karbantartását Tisztítóadapterek alkalmazása : az alapgép használatával és az adapterek cserélgetésével többféle műveletet el lehet végezni, ezért ugyan olcsóbb volt, de nehezebb…a technika más irányba fejlődött, A tisztító adapteres alapgép flexibilis,vagy szögletes ált. 180 cm hosszú meghajtó tengelyének a végén, általában a kúpkerék megtartása mellett csak a vágórészeket kell cserélni, így lehet:3 és többágú ütőkéses cirkulalapos automata adagolásos perlonos Erdőművelésben: gyomtalanításhoz, sorközművelésben, tisztításhoz, valamint a döntendő fa környékének kitakarításához használjuk. Kezelésük és karbantartásuk nagyjából megegyezik a motorfűrészekével. Kétütemű ottó motorral hajtják, röpsúlyos tengelykapcsolóval és Tyllotson karburátorral üzemelnek Előírt védőfelszerelések:fülvédő,arcvédő rostély vagy plexi vagy szemüveg. Teleszkópos adapternél sisak is!! Ezeknél a gépeknél a biztonsági távolság 10 m

21 16. Milyen karbantartást igényelnek az egyéb motoros berendezések? Egyéb motoros berendezések: gödörfúró, sövénynyíró, teleszkópos tengelyű láncfűrész, hidromotoros teleszkópos tengelyű láncfűrész. Egyéb motoros eszközök kezelése 1. gödörfúró: általában 2 személyesek, függőlegesen tartva, teljes gázzal kell kezdeni a gödörfúrást teljes gázzal kell kiemelni ha a talajviszonyok megkövetelik fúrás közben lehet kissé billegtetni és ha szükséges többször is kiemelni a gödörből 2.sövénnyíró: általában 1 személyes, a tengelykapcsoló és a vágórész közé behelyezett biztonsági közdarab: a vágókések közé esetleg bekerülő fém vagy vastagabb el nem vágható ágak által okozható károk kiküszöbölésére szolgál. Érdemes több biztonsági közdarabot vinni tartalékban sövénnyíró munkához Teleszkópos tengelyű láncfűrészek: a vállmagasság feletti ágak levágásához lakott-területi ágnyeséshez használhatjuk az elérhető magasságban lévő koronában lévő gallyak levágására, távvezeték alatti gallyazásra.

22 Az egyéb motoros eszközök karbantartása Nagyjából megegyezik a motorfűrészek karbantartásával, gödörfúrónál szükség esetén a fúróél élezése.A sövénnyírónak önélezős pengéi vannak egymáson csúsznak el, de időnként a pengék élezése célszerű. A teleszkópos láncfűrészek vágórészre vonatkozó karbantartásai megegyeznek a motorfűrészeknél előírt láncélezési feladatokkal Védőfelszerelések:gödörfúrónál:acélbetétes lábbeli,fülvédő,védőkesztyű Sövénnyírónál: fülvédő, védőkesztyű Teleszkópos fűrésznél: komplett sisak,védőkesztyű

23 17. Ismertesse a motorfűrészek meghibásodásának leggyakoribb eseteit és sorolja fel ezek lehetséges hibaelhárítási módjait! Gépkezelő által javítható: alapjárat magas balesetveszély, üzemanyag, olajfogyasztás okai lehetnek: állítócsavar, szimmering Beállítani az „L” alapjárat állító csavar,vagy szimmering csere Ha állva üzemel de döntésre elfordítva leáll a motor, akkor az szimmeringes Túl magas üzemi fordulatszám: okai lehetnek: „H” jelű állítócsavar vagy fordulatszám határoló. Javasolt gyári fordulatszám határoló Indítószerkezet hibái: kötél, visszahúzó rugó, menesztő körmök, menesztő tárcsa Javítása: csere Tengelykapcsoló hibái: csillagkerék kopása, lánckoszorú kopás vagy törés túlmelegedés rugó nyúlás szakadás Javítás:csere

24 5. Vezetőlemez hibái:sorjásodás,kibordázódás Javítás: idomacél, satu,->síkbareszelés ; sorjázás -> nem köszörűvel 6. Fűrészlánc hibái: fogsérülés (szeg, kő, homok) javítás: profilbahozás vagy fogcsere Szakszerűtlen beállításból eredő: túl feszes lánc – kopások, repedések túl laza lánc – belső hornyok – ledobja a láncot kevés az olaj- 10 l üzemanyaghoz – 2,5-3 l olaj 7. Láncfék hibái:rugó,fékszallag - > fix,állítható 8. Kezelő foggantyú hibái: törés,repedés (sérülés) Javítás:csere 9. Rezgéscsillapítók hibái:kopás,nyúlás,törés Javítása:csere 10. Zajcsillapítás elégtelensége:összes csere!! Javítani csak a szétszedhetőket lehet!!! Csak szakműhelyben javítható: 1. dugó megszorul 2. hajtórúd-csapágy megszorul 3. főtengely-csapágy megszorul 4. szimmering 5. porlasztó 6. gyújtórész 7. lánckenő alkatrészek

25 18. Ismertesse a fakitermelési munkák során alkalmazott kézi eszközöket és azok használatának módjait Kézi eszközök: döntő fejsze, gallyazó fejsze, hasító fejsze, ékek, döntővilla,csörlő capin, rönkfordító, vonókés, kérgezővas, sulyok,vagy ráverő furkó,kézi horgok Használatuk módjai: ma már a fejszék közül a gallyazó és hasító fejsze használatos Gallyazó fejsze:5cm-nél vékonyabb gallyak levágásakor előnyösebb és vibrációmentes,kétszeresen hajlított nyelű,tömege 1 kg körüli. Hasító fejsze: hasításra használjuk,egyenesnyelű,tömege 1,8-2,5 kg körüli,sulyokkal üthető ki és hasításkor hasítóékkel kombinálva hasíthatunk vele Ékek:bordás hasítóék,alumínium fadugó döntőék,műanyag ék,faék,fűrészmenet ékek. Döntővilla:3-4 m-es rúdra szerelt kettős acéltüske,25 cm-nél vékonyabb fák döntésekor döntésirányításra használjuk. Csörlő: döntés irányítására és fennakadt fák levételekor használható. Capin: hajlított végű fanyélre erősített kovácsoltvas horog, amely tompaszögben kapcsolódik a nyélhez. Közelítésben, rakodói anyagmozgatásban, máglyázásban jól használható.

26 Rönkfordító: fanyélre erősített, kinyitható vashorog, vastagabb anyagok forgatásánál, fennakadt fák levételénél, kérgezéskor, máglyázáskor használjuk. Kézi horgok: 1m-es választékok mozgatásánál hasznosak. Kérgezővas,vonókés: kisebb mennyiségű anyagok kérgezésére.(ma már a kérgezés többnyire gépesített) Karóverő sulyok:ékek beütésére szolgáló fabunkó Kézi fűrészek: ágnyesésre, gyalufogas keresztfűrész- rönkvágásra volt használatos. Karbantartásuk: lapos és háromszög reszelővel élezzük a fejszéket, nyeleiket ékkel és kicsúszás-gátló hajlított vaslemezzel rögzítjük, a fejszéket élvédővel szállítjuk! 19. Ismertesse a motorfűrészes munkához szükséges védőfelszereléseket Lásd 14. tétel motorfűrészek biztonsági felszerelései című részt

27 20. Sorolja fel a motorfűrészes alapvágásformákat! Mondjon példát,hogy az egyes vágásformákat mely fakitermelési műveletnél alkalmazza! Alapvágásformák: egyszerű,vagy melléli párhuzamos vágás hátéli párhuzamos vágás melléli vagy támasztott legyezővágás fordított melléli legyezővágás hátéli legyzővágás fordított hátéli legyezővágás kombinált,vagy billegő vágás szúróvágás Mely műveleteknél milyen vágásformát használunk? – döntési,gallyazási és darabolási munkáknál legtöbbször vegyes vágással dolgozunk, az alapvágások kombinációs alkalmazásával. Galllyazáskor általában, melléli, hátéli párhuzamos vágást alkalmazunk. Daraboláskor billegővágást,szúróvágást,melléli-hátéli párhuzamos vágást alkalmazunk.


Letölteni ppt "1. Ismertesse, hogyan történik a fenyők gallyazása A fenyők felépítésének általános jellemzői: - egyenes, hengeres, fiatal korában kúpos, később szétterülő,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések