Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VADEGÉSZSÉGTAN Csongrád, 2008.05.23. DR PINNYEY SZILÁRD SZTE-MGKHÓDMEZŐVÁSÁRHELY.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VADEGÉSZSÉGTAN Csongrád, 2008.05.23. DR PINNYEY SZILÁRD SZTE-MGKHÓDMEZŐVÁSÁRHELY."— Előadás másolata:

1 VADEGÉSZSÉGTAN Csongrád, DR PINNYEY SZILÁRD SZTE-MGKHÓDMEZŐVÁSÁRHELY

2 VADBETEGSÉGEK  Vírusok  Baktériumok  Paraziták  Gombák  Mérgezések  Daganatok  Sérülések

3 VADBETEGSÉGEK  Zoonozisok  Bejelentési kötelezettség  Közegészségügy  Állategészségügy

4 ZOONOZISOK  Állatról emberre  Járványtani jelleg alapján:  ortho~: közvetve vagy közvetlenül, (gümőkór, tularaemia, veszettség) tularaemia, veszettség)  cyclo~: (ízeltlábú) vektor, (Lyme-borreliosis)  meta~: sebfertőzés, (sertésorbánc)  sapro~: közös a fertőzési forrás, nem „igazi” zoonozisok, (tetanus, botulizmus) zoonozisok, (tetanus, botulizmus)

5 VÍRUSOS BETEGSÉGEK  VESZETTSÉG (RABIES, LYSSA)  BAROMFIPESTIS (Newcastle betegség)  Ragadós száj és körömfájás

6 VESZETTSÉG (RABIES, LYSSA) bkFAzoo  Rhabdoviridae, lyssavírus  Heveny  Halálos (ritka kivételtől eltekintve)  Agy- és gerincvelő-gyulladás  A vírus iránt az összes melegvérű állatfaj fogékony, bár nem azonos mértékben

7 VESZETTSÉG (RABIES, LYSSA)  Az emlősök közül rendkívül fogékonyak a rókafajok, a prérifarkas, a macska, és a szarvasmarha  Valamivel kevésbé fogékonyak a kutyák, juhok, kecskék és lovak  A madarak jóval kevésbé fogékonyak az emlősöknél (beszámolók megváltozott viselkedésű, emberre támadó fácánokról, amelyekből kimutatható volt a vírus)

8 VESZETTSÉGbkFAzoo  Rhabdoviridae, lyssavírus  Települési / erdei / trópusi  Róka / borz  Nyál, harapás  Klasszikus:  Melankólikusmagatartás változás  Izgalmitámadás, bolyongás  Bénulásosnyálfolyás  Csendes

9

10 VESZETTSÉG  Ősidők óta ismert  Babilon i.e. 2300: első leírás  Demokritosz i.e.500 és Arisztotelész i.e.400: kutyaharapással terjed  1881: Pasteur felfedezi a veszettség vírusát  1885: Pasteur vakcinát készít  1888: Hőgyes Endre tökéletesíti a vakcinát  1903: Negri kimutatja az idegsejt- zárványokat

11 VESZETTSÉG  Előfordulás  Világszerte, széles körben elterjedt  Napjainkban a legsúlyosabb, járványos előfordulásával Afrikában, Ázsiában és Dél- Amerikában kell számolni  jelen van Észak- Amerikában és Európában is  mentes Ausztrália, Japán, Új-Zéland, Anglia és Írország

12 VESZETTSÉG  URBÁNUS (városi, települési): ebek és a macskák URBÁNUS  SZILVATIKUS (erdei): vadon élő ragadozók (róka, borz, nyestkutya) SZILVATIKUS  DENEVÉR: vérszívó (vámpír) denevérek, újabban a rovarevő denevérek is (Európában elsősorban a hosszú szárnyú denevér)

13 A szilvatikus veszettség terjedése Európában

14 Az éves járványgörbe csúcsa az év első 3 hónapjára esik a hímek téli, párzáskori marakodása miatt. Nyáron mélypontra zuhan, majd ősszel a fiatal rókák szóródásával ismét emelkedni kezd

15 VESZETTSÉG  :  A vírus ellenállóképessége:  Nem különösebben ellenálló  Élet- és szaporodóképességét 45°C-on 1 óra alatt, 80 °C-on 2 perc alatt elveszíti  A fertőtlenítőszerek szokásos töménységű oldatai elpusztítják  Állati hullák központi idegrendszerében azonban hetekig, hónapokig fertőzőképes maradhat, a rothadás lassan pusztítja el  veszettség jeleinek kialakulása előtt 5-7 nappal már a fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus  lappangási idő: általában 2-8 hét

16 VESZETTSÉG  A kórokozót a fertőzött állatok testváladékai terjesztik  A nyál szerepe elsődleges  Elsősorban a húsevők harapásával terjed  Egyéb testváladékok szerepe a kórokozó terjesztésében kevésbé jelentős  Ismeretes a veszett denevérek vizeletéből a barlangok levegőjébe került vírusok belégzése útján történt fertőződés is

17 VESZETTSÉG  A veszettség rókában igen heveny  Elhagyják lakóhelyüket, erős kóborlási kényszer,25-50 km távolságra is elvándorolhat, ilyenkor kerülnek lakott területek közelébe, állattartó telepekre, udvarokba (napjainkban a háziállatok között diagnosztizált veszettségi esetek minden esetben rókakontaktusra vezethetők vissza)  A veszett rókák természetes félelemérzésüket elveszítve, feltűnően szelídnek, jámbornak tűnnek, de pillanatok alatt agresszívvé válhatnak

18 VESZETTSÉG  Az agresszivitást váratlan inger (hang-,fény- vagy taktilis inger) kiválthatja  Egy-egy fertőzési gócban - beavatkozás nélkül hónap elteltével jelentősen csökken a veszettség (a rókák többsége elpusztul)  Újabb fellobbanás 3-5 év múlva várható

19 VESZETTSÉG  Az utóbbi időben tapasztalható a rókák bizonyos "urbanizálódása" a sűrűn lakott területeken (szeméttelepek, kukák), mivel ott bőséges táplálékforráshoz jutnak  Megszokták az ember közelségét, és esetenként nappal is láthatóak. A főváros erdő szegélyezte peremvidékein hovatovább etetik őket az ott lakók  A megváltozott viselkedésű róka mindig veszélyt jelent az állatok és az ember számára  Hazánkban a veszettségi esetek száma az utóbbi évtizedekben ezer körül alakult, többségében rókaesetekről van szó  Figyelemre méltó, hogy az összes veszettségi esetből a rókák részaránya folyamatosan csökken

20 VESZETTSÉG  A kutyák veszettség elleni védőoltása  A kutyák veszettség elleni védőoltása KÖTELEZŐ!  1. A kölyökkutyák első veszettség elleni védőoltását  1. A kölyökkutyák első veszettség elleni védőoltását 4 hónapos korukig BE KELL ADNI!  2. Az első oltást követően  2. Az első oltást követően 6 hónapon belül a veszettség elleni oltást meg kell ismételni!  Az első két veszettség elleni oltás csak monovalens (csak veszettség elleni védőoltást tartalmazó) oltóanyaggal (vakcinával) végezhető. Ún. "kombinált" oltással nem!  3. A 2. oltást követően a veszettség elleni védőoltást évente (365 napon belül) meg kell ismételni, azaz minden évben be kell adatni. Az emlékeztető oltás már adható egyéb betegségek elleni védőoltással együtt is ("veszettséges kombinált oltás").

21

22 VESZETTSÉG  Szájkörnyéki sérülések, letört fogak  Idegen tárgyak a gyomorban  Agyvelő Negri-féle testek  vakcinázás

23 BAROMFIPESTIS bkFA  Paramyxo  Világszerte (kiv.: Ausztrália, Új-Zéland)  Tyúkfélék, főleg fácán, vízi szárnyasok terjesztők  Izolálták a vírust verébből, galambból, seregélyből, papagájból, vándorló madarakból  Heveny járványok  Általános lázas tünetek  Az idegrendszer gyulladása

24 BAROMFIPESTIS  Láz, gubbasztás, híg, zöldes, esetenként véres hasmenés  Fejremegés, nyakcsavargatás, görcsök, bénulások  Tojáshozam csökken  Légcsőgyull. és tüdőgyull.,  Mirigyes gyomor vérzések

25 BAROMFIPESTIS  Ember  Ritka  Heveny kötőhártya-gyulladás, szemhéjödéma,  Enyhe láz, levertség  Fertőződés (rendszerint szerológiai áthangolódás, tünetek nélkül):  Hullák boncolása  Hús feldolgozása

26 Ragadós száj és körömfájás  hasított körmű állatok, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a sertés és a vadon élő kérődzők  járványos, heveny lefolyású  lázas tünetek mellett hólyagok keletkeznek a beteg állat:  szájnyálkahártyáján  nyelvén  a lábvégein  a csecsbimbóin

27 Ragadós száj és körömfájás  Európában már csak kivételesen fordul elő  Endémiás Afrikában, a Közel-Keleten és egész Ázsiában  ahol felüti a fejét, még napjainkban is az egyik legnagyobb gazdasági kártétellel járó fertőző betegség részben a közvetlen károk miatt, részben a járványvédelmi intézkedések, továbbá a már meglévő betegség felszámolását illetően

28 Ragadós száj és körömfájás  Picornaviridae család Aphtovirus genus tagja  A vírusnak több típusa van, ezek csak saját típusuk ellen létesítenek immunitást  Európában és Amerikában az O, A C  A SAT–1, –2, –3 és az Asia–1 típus főként Afrikában és Ázsiában okoz járványokat.

29 Ragadós száj és körömfájás  viszonylag ellenálló  pH 6,5 alatt savérzékeny, (lúgra is érzékeny)  65 oC felett hamar elpusztul  napfényes környezetben akár négy hétig is életben marad  hígtrágyában 40 napig életképes  szalmás trágya szakszerű kezelése során keletkező hő 2-3 nap alatt elpusztítja  természetes körülmények között fogékonyak a kérődzők, beleértve a vadon élőket is, a sertés (a sün is)  A 9. órától ürítheti a vírust

30 Ragadós száj és körömfájás  A vírus ragályokozó-képessége igen nagy  A fertőzés terjedhet a beteg vagy a betegség lappangási stádiumában levő, továbbá átvészelt, vírushordozó:  állatokkal való érintkezéssel  az ilyen állatokból származó nyers hússal  tejjel, ondóval  fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával  mechanikus terjesztői lehetnek a betegség iránt nem fogékony állatok (pl. lovak), ragályfogó tárgyak és az ember is  az állatok szájon át (takarmánnyal, ivóvízzel) és belélegzéssel fertőződhetnek a száj- és körömfájás vírusával  a vírus a garat nyálkahártyájában elszaporodik, majd a vérárammal a test minden részébe eljut

31 Ragadós száj és körömfájás  Vadon élő kérődző:  lappangási idő 2-7 nap  általános tünetek:  láz  bágyadtság  étvágytalanság  habos nyál csorog  a száj kipirult nyálkahártyáján hólyagok alakulnak ki, egy-két nap elteltével fölfakadnak, helyükön felületes kimaródások láthatók; ezek hámosodása hamarosan megindul

32 Ragadós száj és körömfájás  a nyelven keletkezett hólyagok összeolvadnak, ilyenkor a nyelv hámrétege kiterjedt területeken levonható  hólyagok keletkezhetnek a csülkök közötti hasadék és a pártaszél bőrén is. Ha a gyulladás a csülökirhára is ráterjed, az állatok sántítanak  a csecsbimbók hólyagjai 3-5 nap múlva repednek fel

33 Ragadós száj és körömfájás  Vaddisznó:  2-7 nap lappangási idő után láz  Étvágytalanság, szomjúság érzet fokozott  A szájból nyál szivárog, csámcsognak  2-3. napon hólyagok a túrókarimán, a szájban, a lábvégeken  Sántítás, a szarutok le is válhat  A szopós malacok jellegzetes tünetek nélkül, szívizom-elfajulásban hirtelen hullanak el

34 Ragadós száj és körömfájás  Az ember csak kismértékben fogékony  Fertőződés:  Közvetlen érintkezés  Nyers tej  Tünetek:  Kézen és száj nyálkahártyán hólyagok  Generalizált (egész testen hólyagok) ritka, csak gyemekeken

35 Influenza  Influenza di freddo = a hideg befolyása  Madarakban először Olaszo.-ban, 1878  Ember, ló, sertés, házi- és vadon élő madarak, bálna, fóka, nyérc  Lázas, általános tünetek, légző- és emésztőszervi tünetek  Heveny  Pandemia ( , spanyolnátha)

36 Madárinfluenza  A házi-baromfi fajok, vadon élő, valamint az egzotikus, kedvtelésből tartott madárfajok  gyakran tünetmentes  máskor magas láz, nagyfokú elesettség, légúti, emésztőszervi, esetenként idegrendszeri tünetek

37 Madárinfluenza  Ortomyxoviridae család tagja  az influenzavírusok viszonylag csekély ellenálló képességűek  56 oC-on 30 perc alatt, beszáradva gyorsan elpusztulnak  genetikailag labilis, változékony vírusok  gyakori az antigén-szerkezeti változás, amely fokozatosan megy végbe (antigén-sodródás)  ha két, antigén-szerkezetileg eltérő influenzavírus egyidejűleg fertőz egy sejtet, akkor új variánsok jelenhetnek meg (antigén- csuszamlás)

38 Madárinfluenza  az influenzavírusok a vírus nukleoprotein szerológiai reakciói alapján A, B és C típusba sorolhatók  A (legszélesebb körben, ember, ló, sertés, madár)  B és C (csak ember)  a burokban található hemagglutinin (H) és neuraminidáz (N) enzimek a szubtípusok elkülönítésében játszanak szerepet  az RNS szegmentált változékonyság

39 Madárinfluenza  madarakat megbetegítő influenza vírusok mutatják a legnagyobb változatosságot  a vad- és a vándorló madarak is terjesztik  a madarakból izolált madárinfluenza vírustörzseken valamennyi H és N variánst számtalan kombinációban ki lehetett mutatni

40 Madárinfluenza  az influenza vírusok génátrendeződése a madarak szervezetében (a bélcsatorna hámsejtjeiben) megy végbe, és ezt követően terjed más fajokra (így az emberre is)  az új szubtípusok főleg ott alakulnak ki, ahol nagy számban élnek együtt kacsák, sertések és velük szoros kapcsolatban álló emberek (honkongi influenza)

41 Madárinfluenza  Hajlamosító tényezők szerepe:  Nedves, hideg idő  A gazdaszervezet megfázása  Gyenge ellenálló képesség

42 Madárinfluenza  bágyadtak, étvágytalanok  hasmenés  légzőszervi tünetek:  orrfolyás  kötőhártya-gyulladás  tüsszögés, köhögés  a szemgödör alatti üregek gyulladása  esetenként kacsákon idegrendszeri tünetek is kialakulnak  tojóállományokban csökken a tojáshozam.

43 Madárinfluenza  Madarakban gyakori a tünetmentes hordozás  Madarakban főleg az emésztőcsatorna hámjában szaporodik a vírus és a bélsárral nagy mennyiségben ürül  Más állatokban, emberben a cseppfertőzés révén bejutott vírus a légutak hámjában szaporodik (nyh. gyull., ödéma, hámsejt leválás, fokozott nyálkakiválasztás  Önmagában jobbára enyhe tünetek  Szövődmények!!!

44 Madárinfluenza  Az általános járványvédelmi rendszabályokat kell érvényesíteni a fertőzés tovaterjedésének megakadályozására  A járványgóc felszámolásához szigorú fertőtlenítés és a fertőzött baromfiállományok felszámolása  Minimálisra kell csökkenteni a baromfiállományok érintkezését a vadon élő és vándorló madarakkal, valamint a sertésekkel is  A vakcinázás lehetősége, de a vírus antigén-szerkezeti változékonysága miatt csak részleges védelem  Csak inaktivált vakcinák használhatók, mivel az élővírusos vakcinázás során felmerül a víruskombinálódás veszélye.

45 BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK S ertésorbánczoo  Erysipelothrix rhusiopathiae  Egész világon elterjedt, fő hordozója sertés, vaddisznó  Viszonylag ellenálló (talajban, vízben, hígtrágyában hónapokig)  Fakultatív patogén  Hajlamosító tényezők  Ellenállóképesség csökkenése  Vaddisznóskertekben  3-4 hónapos kor fölött  Járvány melegebb évszakokban

46 S ertésorbánc T.:  Li.: 3-5 nap  Láz  Elesett, étvágytalan  Gyors elhullás  Hirtelen, sok elhullás Kb.:  Bélkacsok között pókhálószerű fibrinszálak  Máj megnagyobbodott, szemecskézett a felülete  Lép duzzadt, lekerekedett szélű, sötétebb színű

47 S ertésorbánc Vadmadarakban!  Fácán, víziszárnyasok, vadpulyka, szirti fogoly, papagáj  Mo.: fácánokban szórványosan, esős, őszi időszakban  Tünetek nem jellegzetesek,(láz, nehezített légzés, hasmenés) hirtelen pusztulás, néha sántaság előzi meg  Lép jelentősen megnagyobbodott, máj merev, duzzadt, tűszúrásnyi vérzések lehetnek  Idült esetben szívbelhártya-gyulladás

48 S ertésorbánc  M:.:  Jó ellenállóképesség, jó kondíció  Fácántelep sertés tartás közelében nem lehet  Gy.:  Penicillinek

49 S ertésorbánc  Ember  Rendszerint sebfertőzés (kéz)  Foglalkozási betegség (hentes, halász, vadász, állatorvos, szakács és a preparátor!)  Helyi fájdalmas, viszkető bőrgyulladás, ízületgyull., septikaemia, endocarditis

50

51 LÉPFENEbkFAzoo  B. anthracis  Spóraképzés  Per os / aerogen  Növényevők, mindenevők, húsevők  Ritka  Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

52 LÉPFENEbkFAzoo  B. anthracis  Spóraképzés  Per os / aerogen  Növényevők, mindenevők, húsevők  Ritka  Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

53 LÉPFENEbkFAzoo  B. anthracis  Spóraképzés  Per os / aerogen  Növényevők, mindenevők, húsevők  Ritka  Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

54 Botulizmus ( Tavi bénulás) T.:  XIX. sz. második felétől ismert  Toxin kimutatás 1930  Cspadékos tél utáni aszályos nyár  Mo.: július-augusztus  Vízi madarak, fácán

55 Botulizmus  Clostridium botulinum  Spórás, G+  Anaerob, csak így szaporodik és termel toxint  7 neurotoxin  Ember 1mikrogramm halálos  Bomló szerves anyagon, sekély vizekben, Oxigén mentes helyeken, exotoxin vízben, iszapban  Hullában elszaporodik a Cl. b. és a toxin, légyálcákban felhalmozodik (esetleg kannibalizmus)

56 Botulizmus T.:  Petyhüdt bénulás, a mozgatóideg-végződések bénulása miatt  Hátulsó végtagtól a fej irányában  Kezdetben bizonytalan, imbolygó járás  Később mozgásképtelenség, szárnyukra támaszkodnak, fejüket támasztják, elreejtik, fulladás  Erős nyálfolyás  Könnyezés, a pislogóhártya bénult  Kloákából vízszerű folyadék

57 Botulizmus Kb.:  Szívburokvizenyő  Nagyvérköri pangás (bélnyh. kipirulása, bél ereinek kitágulása,

58 Botulizmus Gy., M.:  Tóról lehajtani  Mesterséges itatás  Hullagyűjtés  vakcinázás

59 GÜMŐKÓRbkFAzoo  M. bovis, M tuberculosis, M. avium  Kérődzők, ember, madár  1% alatti  Zárttéri tartás  Borz terjesztheti  Főként a tüdőben, de májban, lépben, vesékben, nycs,-ban sárgásfehéres gümők

60

61 LÉPFENEbkFAzoo  B. anthracis  Spóraképzés  Per os / aerogen  Növényevők, mindenevők, húsevők  Ritka  Hatalmas fekete-vörös lép, rosszul alvadó fekete-vörös vér, véres-ödémás beivódások

62 Tularémia  rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző  ember is  Francisella tularensis:  tokos, csillótlan, rövid pálcaforma

63 Tularémia  Terjed még a cukorrépa cukorgyári feldolgozása soránbelélegzéssel  eü. dolgozók foglalkozási betegsége,a szembe fröccsenő vérrel,  fertőzött hús fogyasztásával  jellemző a szezonális jelentkezés:  nyáron főként a kullancsok terjesztik,  télen nyúlvadászat idején nő meg a fertőzések száma  Férfiakban gyakoribb

64 Tularémia  elhullott állatok tetemében, lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat  részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel  részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed  A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik.

65 Tularémia  Li.: 2-3 nap (több hónap is lehet)  Félheveny/idült  A mezei nyúl ellenállóbb, mint a kisrágcsálók  Bágyadtság, láz, nehezített légzés  Hónalji nycs.-k megnagyobbodása  Bizonytalan járás, hasmenés  Lesoványodva hullanak el

66 Tularémia  Megnagyobbodott lép és nycs.-k  Kölesnyi, egyenetlen szélű sárgás-szürke gósok a májban, lépben, vesében, tüdő csúcslebenyében  Elhalhat a méhnyh. és a hereszövet  Egyoldali vesemedence-gyulladás  Vizelettel is ürít!!

67 Tularémia  gennyes nyirokcsomó-gyulladás, láz  hidegrázás, végtag- és hátfájás, fejfájás  hányás  kipirul az arc, begyullad a kötőhártya  száraz a nyelv  ha a kórokozó a bőrön át hatol be,hólyag,majd fekély keletkezik (a szem,a szájpadlás,a garat és a torok fekélyei rendkívül fájdalmasak)  ha táplálékkal jutott a szervezetbe köhögés, hasfájás, hasmenés, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás, és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép

68 Tularémia  Rágcsálóírtás  Tilos a hús elfogyasztása

69 PARAZITÓZISOK KÜLSŐ ÉLŐSKÖDŐK  Bolhák, kullancsok, tetvek  Fertőző betegségek terjesztése  Rühatkák, Sarcoptes fajok  Szőrhullás, vér és savó kilépés, pörkök, bőrmegvastagodás, viszketés  Fogyaszható, ha nincs lesoványodás

70 BŐRBAGÓCSOK  Vargalegyek lárvái (Hypoderma fajok)  Bőrre rakja a petéket  Őz 98%, gímszarvas 93%  Háti, ágyéki tájékon légzőnyílások, kidudorodások  Nagyfokú fertőzöttség esetén nem ajánlott a hús fogyasztása

71 ORR-GARAT BAGÓCSOK  Őzbagócs, szarvasbagócs, gímszarvasbagócs  Lárváikat az orrnyílásba „spriccelik”  Kellemetlen, fejüket, orrukat rázzák, dörzsölik, prüszkölnek, köhögnek  Szélsőséges esetben a légutak eltömődése miatt fulladás  Ha nincs lesoványodás fogyasztható

72 BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK  Mételyek  Májmétely  Lándzsásmétely  Amerikai májmétely  Kér., vaddisznó, mezei és üregi nyúl  Májban vérzéses járatok, traumás májgyulladás, ödémák, tompa fényű szőrzet, az agancs fejlődése lassul  Ha nincs lesoványodás fogyasztható

73 Tüdőférgek  Dyctiocaulus, Protostrongylus, Metastrongylus fajok  Őz, szarvas, mezei és üregi nyúl  Nagy tüdőférgek (4-10 cm)  Légcső, nagy hörgők  Kis tüdőférgek (1-3 cm)  Hörgőcskék, a tüdő szövete  Ha nincs lesoványodás fogyasztható

74 Kokcidiózis  Eimeriák  Üregi nyúl  Májkokcidiózis  Eperek károsodása, kicsi, szürkés-fehér, sajtos (gennyszerű) csomócskák a májon  Bélkokcidiózis  Bélgyulladás, hasmenés, felfúvódás  Madarak (fácán)  Ha nincs lesoványodás fogyasztható

75 Orsóférgesség  Szinte minden állatfajban  Ha kevés, fogyasztható  Ha sok, fogyasztásra alkalmatlan, az általános tünetek miatt  Lesoványodás, lemaradás, bélgyulladás, hasmenés, szőrzet tompa fényű

76 Galandférgesség - Borsóka  Kifejlett galandféreg, gazdában  Kutya, macska, róka  Lárva (hólyagféreg), köztigazdában  Számos állatfaj, ember is  Hiánytalan eltávolításuk után fogyasztásra alkalmas

77 Trichinellózis  Trichinella spiralis  Ivarérett, bélcsatorna  Lárva, harántcsíkolt izomzat  Hordozók: húsevők, mindenevők, rágcsálók, EMBER  Trichinella vizsgálat  Fogyasztásra alkalmatlan


Letölteni ppt "VADEGÉSZSÉGTAN Csongrád, 2008.05.23. DR PINNYEY SZILÁRD SZTE-MGKHÓDMEZŐVÁSÁRHELY."

Hasonló előadás


Google Hirdetések