A külföldi cégindítás jogi, adó- és munkaügyi kérdései

Az előadások a következő témára: "A külföldi cégindítás jogi, adó- és munkaügyi kérdései"— Előadás másolata:

1 A külföldi cégindítás jogi, adó- és munkaügyi kérdései
Ürögdi Barbara Helpers Hungary Kft

2 A Helpers-ről pár szóban
A cég 2004-ben alakult Budapesten Magyarországra érkező külföldiek és kkv-k számára nyújtunk: adminisztratív segítséget logisztikai megoldásokat személyi asszisztenciát nyelvi szolgáltatásokat start-up tanácsadást 2006 óta működik a fordítási részlegünk, mely elsősorban nagyvállalatokat szolgál ki 2006 óta nyújtunk partnereinken keresztül regionális szolgáltatást ügyfeleinknek 2007-ben indult el a Helpers Romania, a Helpers Slovakia és a Yugolingo

3 A külföldi cégindítás főbb lépései, buktatói, megoldásai
Piackutatás, információszerzés, partnerkeresés A cég tevékenységére vonatkozó szabályozás feltérképezése (adózás, jogi kérdések, engedélyek, kereskedelmi egyezmények) Cégalapítás HR-kérdések: áttelepítés vagy helyi alkalmazottak? a munkavégzés jogi formái (helyiek ill. külföldiek számára) Könyvelés, adózás, üzemeltetés, számlázás Ingatlan-kérdések: bérlet, vásárlás, hitel Jogorvoslat (pl. márkavédelem, követelések érvényesítése, munkaügy) Exit-stratégia

4 Cégalapítás - Szerbia

5 Cégalapítás - Szerbia Minden cégnek kötelező 1 alkalmazottat foglalkoztatnia, minimum napi 4 órában. Ez kb. havi euro közterhet jelent. euro indulótőkével már Zrt alapítható. Újabban létezik „virtuális iroda” szolgáltatás (kb euro/hó). Novi Sad (Újvidék) és Belgrád között nagy a költség-különbség, ezért sok cégnek érdemes Novi Sadon vagy környékén indulni. A nemrég bevezetett adókedvezmények miatt a nettó bérhez kapcsolódó költségek a legalacsonyabbak között vannak a régióban (a nettó bér kb. 63%-át teszik ki). Munkahelyteremtésért sokféle és jelentős állami támogatást (már 10 alkalmazottól, a szektortól függően) és adókedvezményt (új munkahelyekért) lehet kapni. A külföldiek cégalapítását semmi nem korlátozza. Rengeteg befektetés-ösztönző adókedvezmény van (20-80%). Viszonylag kevés a megbízható piaci információ; mindenképpen kell piackutatást végezni, főleg engedélyhez kötött import esetén.

6 Cégalapítás - Románia

7 Cégalapítás - Románia A ‘mikrovállalkozás’ státushoz kötelező 1 alkalmazottat foglalkoztatni minimum napi 2 órában (ez adókedvezményekkel jár). Általános alkalmazási kötelezettség nincsen, és – mivel EU-tagállam Románia – magyarországi munkavállalót vagy cégvezetőt is könnyen be lehet jelenteni a céghez. Kötelező megjelölni egy ‘adminisztrátort’ már a társasági szerződésben. A mikrovállalkozásoknak nem kötelező belépni az áfa-körbe. A cégnevet regisztrálni kell megyénként és országosan is. Létezik „virtuális iroda” szolgáltatás (kb. 80 euro/hó) de Bukarestben jellemzőbbek az ‘informális’ megoldások. A cégalapítások szinte kivétel nélkül elhúzódnak különféle okok miatt. Elvileg 2-3 hét alatt is alapítható cég, de ez gyakorlatban akár 2-3 hónap is lehet. A szabályozás megyénként változik. A külföldiek cégalapítását semmi nem korlátozza. A székhely kulcskérdés, mivel ügyvédhez nem lehet céget bejegyezni (csak nagyon speciális esetben, ha az ügyvéd társtulajdonos), és lakóházba is pl. csak a lakóközösség hozzájárulásával (ez jellemzően drága dolog).

8 Cégalapítás - Szlovákia

9 Cégalapítás - Szlovákia
Foglalkoztatási kötelezettség nincs (nem kötelező alkalmazottat felvenni). A külföldiek cégalapítását semmi nem korlátozza. Sőt, Szlovákia az elmúlt 2 évben a 20 legjobbnak ítélt befektetési környezetet biztosító ország között volt. Egyes kimutatások szerint a régióban helyen áll (Romániával az élen). A híres/hírhedt egykulcsos adórendszer és az osztalékadó eltörlése rengeteg befektetőt vonzott – sok ál-befektetőt is, akik valójában nem járulnak hozzá a szlovák gazdaság fejlődéséhez. (Osztalékadó nélkül az adózott nyereség 100%-a vissza tud jutni az anyacéghez.) A nyelvek hasonlósága miatt könnyen elérhető Szlovákiából a cseh piac is. Magyarországról nagyon könnyű áttelepíteni bárkit, amennyiben szükséges. Alapvetően barátságos az üzleti környezet, bár bizonyos területeken érezhető a magyarellenesség (főleg az északi régiókban).

10 Alkalmazottak áttelepítése - 1
EU: nagyjából egységes a szabályzás (csak regisztráció kell és EUs biztosítási kártya) Schengen-zóna: a vízumszabályzás egységes, de a tartózkodás feltételeit (90 napon túl) a célország szabhatja meg Nem-EU: arra kell figyelni, hogy milyen vízumot lehet milyen típusú engedélyre váltani; nagyon egyoldalú viszonyok is vannak Tartózkodási engedély: már lehet kérni a beutazás előtt is; nem-EUsoknak 5-10 évre adják Letelepedési engedély: tulajdonképpen megszűnt Regisztrációs kártya: szinte automatikus (munkavállalónak és családnak egyaránt), azonnal megkapható, nagyon praktikus Hosszútávú vízum: 90 nap fölött kell mindenképp (az EUn kívül); Szerbiában az országon belül is igényelhető Bejelentési kötelezettség: Szerbiában 24 órán felül (elvileg) kötelező bejelentkezni a rendőrségen

11 Alkalmazottak áttelepítése - 2
Munkavállalási engedély: az EU-n belül is változó (paraméterek: országok közötti egyezmény – Romániában EGT-állampolgárnak pl. nem kell; az alkalmazott végzettsége; a munkavállalás hossza; pozíció – pl. cégvezető) Bejelentési kötelezettség: ha nem kell munkavállalási engedély, akkor is minden esetben értesíteni kell az adott ország munkaügyi központját Mentesség: cégvezetők; magasan kvalifikált alkalmazottak; hosszútávú tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók vagy helyi állampolgárok családtagjai Családtagok: családegyesítő vízumot kapnak, ami egyben munkavállalásra is jogosít; általában automatikus (pl. Románia: jelképes összeget kell felmutatni) Társadalombiztosítás / egyéb biztosítás: EU-s egészségügyi kártya (legjobb); privát biztosítások (havi euro) – a cégvezetők ill. EU-s állampolgárok általában választhatnak Adózás: az első hat hónapban még lehet a származási országban adózni, de utána tipikusan át kell térni a helyi adózásra (ami nem mindig baj) Kiküldetés: az anyacég és a helyi cég közti keretszerződéssel lehetséges; az illető otthon adózhat; EU-n belül nem éri meg, mivel könnyű a relokáció

12 Alkalmazottak áttelepítése - 3
Időtartam: a kiküldetési forma általában az EU-n belül szabadon alkalmazható, időkorlát nincsen, de ez nem ad helyi státust a munkavállalónak; a helyi regisztráció egyszerűbb Adózás: hat hónapig lehet általában a származási országban adózni, de a helyi adózásra azonnal is át lehet váltani (kivétel az ingatlan, ami mindig abban az országban adózik, ahol van) Családtagok: a legkisebb gyerekeknek is ugyanaz az eljárás kötelező Papírok: igazolni kell a megélhetést (munkaszerződéssel vagy bankszámlakivonattal; az összeg változó – pl. Romániában 100RON!), a lakhelyet (Romániában bemondással) és a biztosítottságot Igazolások: esetenként kell még erkölcsi bizonyítvány; céges dokumentumok; tulajdoni lap; házassági anyakönyvi kivonat; diploma – érdemes előre tájékozódni, mert a távolból nehézkes lehet őket beszerezni Egészségügy: a munka típusától függően akkor is kellhet munkaalkamassági vizsgálat, ha amúgy nincs szükség engedélyre! Egyebek: egy alkalmazott relokációja ideális esetben sokrétű feladat (lakás, papírmunka, iskolák, közműszerződések, stb.) amit fontos előre megtervezni, mert különben könnyen kifutunk az időből (pl. lakcím)

13 Adózás – Bér utáni járulékok

14 Költséghatékony HR megoldások
Magyarország: munkavállalói kiskönyv, START-kártya Románia: „civil contract” (kb. eseti megbízási szerződés – 16% adó alá esik; elvileg csak egy évig használható) EU-n belül: könnyű mobilitás (regisztrációs kártyával és EU-s egészségügyi kártyával ill. privát biztosítással szinte bármeddig alkalmazható otthonról a munkavállaló kiküldetési szerződéssel ill. bármilyen más olyan módon, ahogy a megélhetését igazolni tudja) Helyi munkaerő: Szerbiában pl. a minimálbér 120 euro, az átlag nettó kereset kb. 300 euro, ugyanakkor a munkanélküliség magas (20-28%), és míg a formális végzettség aránya viszonylag alacsony, addig pl. nyelvtudás terén a régió élén állnak (angol, magyar) Magyar vonal: a határontúli területeken (Erdély, Vajdaság) nagyon jó feltételekkel lehet olyan munkákra embert találni (pl. call center, adminisztráció), ahol a nyelvtudás és a képezhető tudás (nem pedig az iskolából vagy korábbi munkahelyről hozott tudás) az elsődleges

15 Adózás – Egyéb adók Szerbia Szlovákia Románia Magyarország ÁFA 18%*
19% 19%* 20% SZJA 12%*** 16% 18-36% Nyereségadó 10% 16%** * A legkisebb cégek nem tartoznak az áfa-körbe. Szerbiában a nem-áfás mikrocégek egy hatóságilag meghatározott adót fizetnek havonta; a közepes cégek negyedévente, míg a legnagyobbak havi szinten fizetnek áfát. ** Romániában a start-upok választhatják, hogy 2,5%-ot adóznak a bevételből. *** Az 1,4M RSD feletti keresetre különadó vonatkozik (10-15%). A nem bérből származó bevételek adója 20% (általában).

16 Ingatlanvásárlás A külföldi magánszemélyek ingatlanvásárlását a legtöbb országban szigorúan szabályozzák. Magyarországon már enyhített körülmények vannak (lakás célra vehetnek a külföldi magánszemélyek is külön engedély nélkül ingatlant vagy földterületet), míg például Romániában földet csak helyi cégen keresztül vehetnek külföldiek (ez változóban van, de lassan – 5-7 év). Szerbia: a külföldi befektető ugyanolyan jogokat élvez Szerbiában, mint egy szerb az adott befektető országában. Újabban földet ill. más természeti forrást is lehet venni befektetésként. Jelzáloghitelek: Romániában már 100%-os hitelek is elérhetők (az EU-csatlakozás előtt alig létezett jó kondíciókkal kapható hitelkonstrukció). Ingatlanpiac: A magyar piaccal ellentétben a környező országokban mindehol drasztikusan emelkednek az ingatlan-árak – de ez veszélyeket is rejt. (Pl. Romániában elvileg még mindig %-os haszonnal lehet befektetni, de a szabályozás kiszámíthatatlan és a piac nagyon szeszélyes.) Az állami tulajdonban levő ingatlanok visszaszolgáltatása ill. privatizációja egyes országokban (pl. Szerbia) még folyamatban van; az ingatlannyilvántartás gyerekcipőben jár de viszonylag megbízható – a piac többi előnye ellensúlyozhatja a nehézségeket.

17 Köszönöm a figyelmet! Ürögdi Barbara Helpers Hungary Kft