Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret)"— Előadás másolata:

1

2 Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla

3 B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikációvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége.  A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.

4 A szaknyelv sajátosságai A szaknyelv sajátosságai Részhalmazok  A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek.  Közöttük (valamint a köznyelv között)  szintaktikai és szemantikai, továbbá  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza

5 A szaknyelv definíciója von Hahn nyomán  A szaknyelvek konstitutív beszédcselekmények valamely technikai vagy tudományos célirányos cselekvési és munkaterületen, valamint kijelentések, amelyek a cselekedeteket kommentálják.  A szaknyelvi kijelentések értelme – a kommunikációs indoknak és helyzetnek megfelelően – gyors, ökonomikus és egyértelmű információátadás  egy szakmán belül,  szakmák között, vagy  a laikus nyilvánosság számára. (

6 A szaknyelv dimenziói v. Hahn nyomán

7 Struktúra Használat Pragmatika Szemantika Nyelvtan Közvetítő eszköz FonetikaFonológia Morfológia SzintaxisSzókincs Diskurzus Diskurzus A beszélt nyelv szerkezete  A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus használat kérdéséhez, nem a lehetetlen↔lehetséges, hanem a szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el.  A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől.  A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri.  A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy- egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől. A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik.  Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá- nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus- közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.  Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:  Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext).  Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).  Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb- nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).  Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).

8 olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai, szemantikai, valamint pragmatikai aspektusait. szemiotika: olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai, szemantikai, valamint pragmatikai aspektusait. szintaxis: 1. a szemiotikának az az ága, amely a jelrendszerek formális belső szerkezetével, a jelek összefűzésének, szöveggé szervezésének formális szabályaival foglalkozik, többé-kevésbé függetlenül azok kommunikatív funkciójától. 2. mondattan. szemantika: a szemiotikának az az ága, amely a jelek és a jelölt tárgyak, illetve a jelek és a jelentés közötti viszonyokat tanulmányozza. pragmatika: a szemiotikának az az ága, amely a jel és használója, valamint a jel és használata (regiszterek, stílusértékek), viszonyait tanulmányozza. Szemiotika pszicholingvisztika: az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. A pszicholingvisztika gyökerei egyrészt a strukturális nyelvészetben, másrészt a kísérleti és kognitív pszicho- lógiában rejlenek, önálló tudományként az 1950-es évek második felétől indult fejlődésnek. szociolingvisztika: a nyelvtud. viszonylag fiatal, az as években kibontakozott szakterülete, amely a nyelv társadalmi funkciójának, a nyelv és a társadalom kapcsolatrendszerének vizsgálatát állítja a középpontba. Fontos felismerés, hogy nemcsak a nyelv, hanem a nyelvhasználat is rendszert alkot, amely igen érzékeny a nyelven kívüli társadalmi hatásokra.

9

10 Összefoglalás  A szaknyelv a szakemberek közötti kommunikációs eszköz komplex szakmai információk megfogalmazá- sára és közlésére.  A szaknyelvek mind horizontálisan (szakterületek szerint), mind vertikálisan (alkalmazási helyzetek és partnerek szerint) tagoltak.  A szakmai beszédközösség által használt nyelv karakterisztikumait a szakma gondolkodási és cselekvési jellemzői határozzák meg.  Általában megállapítható, hogy a szaknyelvek az általános nyelvtől inkább a közösen használt nyelvi eszközök gyakoriságában, mint kifejezetten szakma- specifikus elemekben különböznek egymástól.

11 A LEXINFO rendszernél a következő elvárásokat fogalmaztuk meg:  inkább a kommunikatív kompetenciát mérje, mint a kódismereti kompetenciát;  legyen inkább integratív, mint analitikus;  legyen inkább autentikus, mint idealizált;  legyen inkább kritériumfüggő, mint normafüggő;  a feladatokra nézve legyen inkább holisztikus, mint diszkrétpont-jellegű;  inkább a nyelvhasználatot, mint a nyelvhelyességet mérje;  inkább a funkció, mint a forma ismeretét mérje;  inkább teljesítményképes tudást, mint elsajátított ismerethalmazt mérjen;  a vizsgaanyagokat úgy kell megválasztani, hogy azokat az adott szakmai diskurzus-közösség fontosnak és természetesnek érezze. ELVÁRÁSOK A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak (vagy elsősorban) a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. Általában a megadott fogalompárok mindkét tagja egyszerre érvényesül, és csupán az egymáshoz viszonyított mértékük az a kritérium, amely meghatározza egy vizsga jellegét (pl. markánsan ellenkező irányú dominancia jellemzi a nyelvszakos tanárjelöltek grammatikai szigorlatát).

12 LEXINFOunikális innovatív innovatív autentikus „piacorientált” Ajánlás


Letölteni ppt "Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések