Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BABAI DÁNIEL: A KUNHALOM NÉV EREDETE, TÖRTÉNETE www.kunhalmok.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BABAI DÁNIEL: A KUNHALOM NÉV EREDETE, TÖRTÉNETE www.kunhalmok.hu."— Előadás másolata:

1 BABAI DÁNIEL: A KUNHALOM NÉV EREDETE, TÖRTÉNETE

2 Halmok neveiről A kurgánokat, telleket, testhalmokat, azaz a kunhalmokat „az alföldi nép – eredetüktől függetlenül – egységesen halomnak nevezte, bár tájegységtől és a halom méretétől függően többféle földrajzi köznevet is használt rájuk (laponyag, domb, hegy stb.)” (Bede 2008). A kunhalom kifejezést a XIX. században a nyelvújító Horvát István (1784 – 1846) nyelvész- történész alkotta, aki az 1825-ben megjelent írásában használta először ezt a kifejezést (Horvát 1825, 68–71. rész; Tóth A. 2004). Kazinczy „pesti triász” –ának tagja volt, önkényes szófejtéseivel vált ismertté. Meggyőződésévé vált, hogy ezeket az emberkéz alkotta kiemelkedéseket a betelepülő kunok hozták létre (Tóth A. 2004).

3 Elnevezések bizonytalansága  Végigtekintve néhány neves kutatónk tevékenységén, a kunhalmok elnevezésének bizonytalanságát tapasztalhatjuk.  Jerney János 1844-ben írt Keleti utazás című munkájában rávilágított arra, hogy ezeket az általunk kunhalomnak nevezett képződményeket mindenütt más-más névvel illetik, ahol ilyenek előfordulnak (Tóth A. 2004).

4 1854 Dr. Tóth Albert 2004  Ipolyi Arnold ( ), aki a Grimm testvérek példáján felbuzdulva a magyar mitológia megírásába fogott (1854), szintén a kunhalom kifejezést részesítette előnyben.

5 Kunhalmok - halmok

6 Rómer Flóris szerint: (Tóth A ). A hazai régészet alapító atyja, Rómer Flóris egyszerűen halmoknak nevezte a Kárpát- medence sík területein fellelhető, ember alkotta kiemelkedéseit.

7 Kurgántemetkezések  Elmondhatjuk tehát, hogy a XX. századi hitelesítő feltárások egyértelművé tették azt a korábban is sokak által ismert tényt:  hogy a szóban forgó halmokat nem a kunok építették, hanem annál sokkal régebbiek  az első, késő rézkori–kora bronzkori kurgántemetkezések közel 5000 évesek,  ugyanakkor téves elnevezésük mélyen beivódott a köztudatba (Bede 2008).

8 Kunhalom elnevezés a köznyelvben és a szakmai nyelvben  Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kunhalom szó egy, a XIX. században alkotott kifejezés, így a nép a kunhalom szót azelőtt nem használta, nem ismerte  (és földrajzi köznévként sem használta),  hiszen például „Fekete-kunhalom” vagy „Kántor-kunhalom” nevekkel sohasem találkozunk.  Ahogy Jerney János fogalmaz a XIX. század első felében: „annyi bizonyos, hogy hazai halmainknak kunhalom nevezete a’ magyar nép ajkán nem él, ’s néhány tizedév óta az írói nyelv kezdé divatba hozni” (Jerney 1851).  Mindezek ellenére, mint már említettük, a kifejezés ismert, és elterjedté vált napjainkra, ráadásul,  mint régészeti szakkifejezés (terminus) is meghonosodott nyelvünkben,  a köznyelv is ismeri és használja, így lecserélése további bonyodalmakat szülne  (Bede 2008, Tóth A. 2004).

9 Összegzés  A kunhalmok többségét tehát valójában nem a kunok építették.  Vannak azonban olyan halmok, amelyek ténylegesen a kunokhoz köthetők.  A kunok alacsony, kis alapterületű halmokat építettek.  A valóban kunok által épített halmok kataszterét Pálóczi Horváth A. készítette el.  Ebből kiderül, hogy halmaink töredéke a valóban kunok által épített.  Ilyen, kun leleteket rejtő halmokat feltártak a Kiskunság (Öttömös, Balotaszállás, Kiskunfélegyháza – Csólyos, Kiskunmajsa – Kígyóspuszta, Kunfehértó – Pincehegy) és a Nagykunság (Karcag – Asszonyszállás, Orgondaszentmiklós, Bócsa, Ködszállás; Kunszentmárton – Jaksorérpart, Tiszaföldvár – Homok – Óvirághegy) területén egyaránt (Tóth A. 2004).  A halmokat Móra Ferenc, Bartucz Lajos, Éri István, Pálóczi Horváth A. és Selmeczi ásatásai, híradásai révén ismerhette meg a közvélemény.  Összegzésként megállapítható, hogy a kunhalom elnevezés ugyan teljesen megalapozatlan, napjainkra azonban olyannyira elterjedté vált mind a köz- mind pedig a szaknyelvben, hogy egy másik kifejezés használatát javasolni aligha lenne célszerű (Tóth A. 2004)

10 Felhasznált irodalom  Bede Á. 2008: Szentes halmai. Szentes 110 pp.  Horvát I. 1825: Rajzolatok a’ magyar nemzet legrégiebb történeteiből. „Petrózai Trattner  Mátyás Betüivel”, Pest. Jegyzetekkel ellátott hasonmáskiadása: A magyar nemzet eltitkolt évezredei 3. Anahita-Ninti Bt.,  Jerney J. 1851: Jerney János ’keleti utazása a magyarok’ őshazájának kinyomozása végett. 1844, II. kötet. Lebediai út. A ’szerző’ tulajdona. Pest, pp  Tóth A. 2004: A kunhalom-kérdésről. In: Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp  Szerző: Babai Dániel  Fotó: Origo Web Team HQL 2010 Kft.  Szerkesztette: Erdei-Gulyás Gabriella  Web:


Letölteni ppt "BABAI DÁNIEL: A KUNHALOM NÉV EREDETE, TÖRTÉNETE www.kunhalmok.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések