Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Merre tovább, magyar egészségügy? Kaló Zoltán Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, ELTE, TáTK Syreon Kutató Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Merre tovább, magyar egészségügy? Kaló Zoltán Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, ELTE, TáTK Syreon Kutató Intézet."— Előadás másolata:

1 Merre tovább, magyar egészségügy? Kaló Zoltán Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, ELTE, TáTK Syreon Kutató Intézet

2 Jelen formájában az egészségügyi rendszer nem fenntartható, mert a források nem elégségesek a meglevő kapacitások működtetéséhez. Az egészségügyi rendszerünk időzített bombái a potenciális robbanás időrendjében: 1.humán erőforrás 2.ellátórendszer intézményi struktúrája 3.gyógyszerágazat 4.forrásteremtés - forrásallokáció Az egészségügyi rendszerünk fenntarthatósága

3 Válság van, mégis az egészségügyi dolgozók joggal várnak el fizetésemelést. Elfogadhatatlanul alacsony bérek más ágazatokhoz képest (pl. utcaseprők). Uniós piac elszívó hatása  a korábban túlkínálattal küzdő orvosi munkaerőpiacon munkaerőhiány  a nővéri munkaerőhiány fokozása Szaktárca beavatkozásai három reakciót váltanak ki:  „nem elegendő az érintetteknek”  „bérfeszültséget generál”  „nem érint mindenkit” Jelen helyzet kritikus kérdései: –az alapellátás bérhelyzetének rendezése –bérfeszültségek kezelése –a struktúra-átalakulásból származó források előteremtése (?!) 1. probléma: Humán erőforrás

4 Kórházi központú, erősen forráshiányos szakellátás Működőképesség fenntartásához szükséges finanszírozás: volumenkorlát  minőségi és hozzáférési korlátok Jelentős Európai Uniós forrás rossz felhasználása:  zöldmezős beruházások  nagy volumenű centrumokban évekig tartó tervezés Államosítás: központi akarat végrehajtásának lehetősége (ld. kapacitás- redukció és átalakítás) és a központosított beszerzésben rejlő tartalékok kiaknázása Államosítás rövidtávú kockázatai  további költségek és bizonytalanságok  átadás-átvétel  szerződések felmondása  párhuzamosságok felszámolásának egyszeri költségei  ösztönzők? döntési jogkörök? 2. probléma: Ellátórendszer intézményi struktúrája

5 Ellátórendszer átszervezésének fő felelőse Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI): munkaerőhiány + korlátos költségkeretek Szervezetfejlesztés és intézmények átvétele a Területi Egészségszervezési Központok (TESZK) feladata korlátos forrásokkal, nem tisztázott feladattal és hatáskörökkel Átalakulás megvalósíthatóságának kulcsa: egyszeri többlet büdzsé és humán erőforrás

6 Fenntartható finanszírozás: –Jelenlegi funkciókhoz kapcsolt TVK újraosztása: csak a megszűnő kapacitások TVK-ja, a TVK fokozatos újraosztása az allokált feladatok szerint, a TVK radikális újraosztása az allokált feladatok szerint –kistérségi járóbeteg központok TVK-jának kialakítása Munkaerő-átcsoportosítás, hiányszakmák, munkaidő- normák Ellátásszervezés: TESZK + informatikai rendszer + alapellátás erősítése és pénzügyi ösztönzők kialakítása Átalakulás működésének kulcsa: fenntartható finanszírozás, munkaerő-átcsoportosítás, ellátásszervezés

7 3. probléma: Gyógyszerágazat

8

9 Magánkiadások relatív növekedése a közkiadásokhoz képest ( ) és a közkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadásokban (1993) Forrás: How Much is Too Much? Value for Money in Health Spending, OECD 2010

10 Jelenlegi támogatáspolitika: bizonyítékokon alapuló döntések helyett folyamatszabályozott rendszer OEP támogatott gyógyszerkör a megfelelő betegszámra rendelkezésre álló o EP gyógyszer- büdzsé Következmények: 1. volumenkorlátok biztosítják a folyamatszabályozott támogatáspolitikai rendszer működését 2. bizonyos betegek nem férnek hozzá a közfinanszírozott technológiákhoz 3. a fő cél a rendszer működése és nem a lakosság egészségi állapotának javítása 4. a hiány miatt a rendszerben kódolva van a korrupció

11 Vegyes finanszírozás (járulék + adó + magán) A járulékfizetésre épülő bismarcki rendszerben továbbra is alacsony a járulékot fizetők aránya Az inaktív lakosság forrásteremtését elvileg az állam egyéb formában fizetné, de a címkézetlen (azaz adóbevételekből származó) egészségügyi forrásteremtés csökkentése nehéz gazdasági periódusokban előre borítékolható. Az állam feladata a közeljövőben a közkiadások csökkentése lesz… Új bevételi formák sem címkézettek (pl. chipsadó), nem garantált, hogy a bevételeket az egészségügyi rendszerben lehet felhasználni. A magánkiadások növekedése nagyon jelentős mértékű, és a kiadások nem intézményesült formában (pl. magán kiegészítő biztosítás) realizálódnak. Az alkalmanként kötelezően fizetett (pl. térítési díj, vizitdíj), családokat terhelő hozzájárulások komoly egyenlőtlenségekhez vezetnek. 4. probléma: Forrásteremtés és forrásallokáció egyensúlytalansága

12 Ellátórendszer rendszer fix és változó költségeinek csökkentése  szakellátás kapacitásának csökkentése (nyertesek vs vesztesek)  szolgáltatási csomag szűkítése  gyógyszertámogatásban a jelenlegi módszerek (pl. generikus program) mellett csomagszűkítés Forrásteremtés  a járulékfizetők számának növelése  a járulék/adó arány növelése  a páciensek választásából fakadó szolgáltatások magánfinanszírozásának növelése (pl. osztott finanszírozás csípőprotézis műtét esetén, területen kívüli ellátás esetén a szolgáltatás mértékétől függő „vizitdíj”)  a közfinanszírozott csomag szűkítésekor kiesett ellátások bekapcsolása a magánbiztosítási rendszerbe Mi lehet a megoldás?

13 Humán erőforrás  megmaradt egészségügyi ellátóhelyeken a fizetések további emelése  alapellátás forrásainak bővítése és a finanszírozási ösztönzők átalakítása Népegészségügyi helyzet  ciklusokon átnyúló népegészségügyi program intézményi és finanszírozási alapjainak megteremtése  explicit kritériumokon alapuló prioritások meghatározása  a terápiahűségen alapuló generikus gyógyszerprogram feltételeinek kidolgozása  (egyéni felelősség kérdésének újratárgyalása a szolidaritási elven alapuló egészségügyi rendszerben különösen nagy értékű ellátások esetében – ld. aktív dohányosok tüdőrákjának kezelése) Mi lehet a megoldás?

14 Legfontosabb kérdés politikai és egészségpolitikai döntéshozóknak:  a válságra hivatkozva javítani akarják-e az egészségpolitikai döntéshozatal megalapozottságát;  vagy az elmúlt évekhez hasonlóan csak a (köz)kiadások csökkentésére koncentrálnak?  azaz bizonyítékokon alapuló döntéshozatal vagy folyamatszabályozás (volumenkorlátokkal biztosítva a rendszer működőképességét) Hamis ígéret, hogy az egészségügyi rendszer hatékonysági tartalékainak feltárásával a helyzet orvosolható, valamint hogy a betegek a változásokból nem fognak semmit megérezni  a kivéreztetett ellátórendszerben nincs elegendő hatékonyságtartalék  rendszer túlélési esélyének javítása egyes betegek túlélési esélyeit csökkentheti Az egészségügyi rendszert újra kell tervezni, forrásbevonás és csomagszűkítés szükséges. Az új rendszert (az ésszerűség határain belül) a tudományos bizonyítékokra és a szereplők partneri viszonyára kell alapozni. Főbb üzenetek

15 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Merre tovább, magyar egészségügy? Kaló Zoltán Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, ELTE, TáTK Syreon Kutató Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések