Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA."— Előadás másolata:

1 II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

3 1. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása

4 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum elkészítésének céljai: 1.Bemutatni a költségvetés-készítés folyamatát 2.Bemutatni a költségvetés készítése során alkalmazott módszereket 3.Ismertetni a költségvetés elfogadásának intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb feltételeit 4.A költségvetés-készítés erősségeinek és gyengeségeinek bemutatása 5.A költségvetés összeállítása során felmerülő kockázatok bemutatása

5 1. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés

6 1. A költségvetés-készítés folyamata A költségvetés-készítés folyamatát megelőzve, de tulajdonképpen annak előfeltételeként Szentlőrinc Város Önkormányzata a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) szóló 10/2007. (IV.12.) KT rendeletében rögzítette a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben (Ötv.) meghatározott kötelező feladatokon kívüli, önként vállalt feladatait. Ezzel közvetve meghatározta azoknak a közszolgáltatásoknak a körét is, amelyeket ezen feladatok ellátásához biztosítania kell. 1.2 HELYZETELEMZÉS

7 A feladatok ellátásához szükséges intézményrendszert az Önkormányzat kialakította, azon az elmúlt évek során – a gazdaságosabb, költséghatékonyabb működtetés céljait érvényesítve –változások is történtek. Fontos ezt megemlíteni annak fényében, hogy az intézményrendszer átalakítása, ami szükségszerűen egyes intézmények átszervezésével járt, sok esetben olyan számításokon alapultak, amelyeket az Önkormányzat korábban is alkalmazott és jelenleg is alkalmaz az éves költségvetési rendelet előkészítése, majd megalkotása során. 1.2 HELYZETELEMZÉS

8 Meghatározott feladatok gazdaságosabb eredményesebb, magasabb színvonalú ellátása érdekében az Önkormányzat társulásokban vesz részt. A társulási formában történő feladatellátás a Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társuláson belül történik. A társulási formában történő feladatellátás területén országosan is kiemelendő, modellértékű kezdeményezés a Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ (SZONEK) létrehozása és működtetése. Fontos sajátosság, hogy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala körjegyzőségként a közigazgatási feladatokat Kacsóta és Csonkamindszent Községek vonatkozásában is ellátja. 1.2 HELYZETELEMZÉS

9 A költségvetés-tervezési folyamat a rendelkezésre álló dokumentumok alapján szabályozott. Ezt támasztja alá a tervezéshez kapcsolódó ellenőrzési nyomvonal, a feladatokat, felelősséget, hatásköröket meghatározó SZMSZ, az ügyrend. A belső szabályzatok megfelelnek az Áht., Ámr., Ötv. vonatkozó előírásainak. Külön kiemeljük, hogy a költségvetés-készítés és a költségvetési gazdálkodás meghatározó jelentőségű szervezeti egysége a Pénzügyi és Intézmény-felügyeleti Osztály, melynek feladatait a költségvetés készítésével és a költségvetési gazdálkodással kapcsolatban részletes dokumentum (Költségvetési gazdálkodás lebonyolításának szabályzata) szabályozza. 1.2 HELYZETELEMZÉS

10 A költségvetési rendelet tartalmára vonatkozóan az Ötv. és az SZMSZ rendelkezésein felül az 1./2002. (I.31.) KT rendelet ad követendő feladatokat. Az ebben meghatározott tartalmi elemek segítségével a költségvetési gazdálkodásról a törvényben előírtnál részletesebb kép állítható elő. Ezt a részletesebb képet – későbbiekben bemutatott módon – a Pénzügyi és Intézmény-felügyeleti Osztály aztán még mélyebben tárja a képviselő-testület elé, mind a rendelettervezetben, mind az éves zárszámadás során. 1.2 HELYZETELEMZÉS

11 Az éves költségvetési tervező munkákat megalapozza a települési szabályozási terv, a gazdasági program, ill. befolyással bírnak rá Szentlőrinc Város stratégiai tervdokumentumai és koncepciói. A tervezés irányítója a jegyző. A tervdokumentumokat a Pénzügyi és Intézmény-felügyeleti Osztály állítja össze, amihez a szakmai, műszaki szervezetek szolgáltatnak információt. Az információszolgáltatás előre rögzített formátumban történik az egyes kiemelt előirányzatok esetében. 1.2 HELYZETELEMZÉS

12 A költségvetési koncepció elfogadása után, az abban megfogalmazott irányelveket a gyakorlatba átültetve az intézmények készítik el költségvetési javaslatukat. A költségvetési javaslatot a Pénzügyi és Intézmény- felügyeleti Osztály felülvizsgálja. Ezt követően költségvetési egyeztető tárgyalásokon tételesen egyeztetik a feladatokat és az ellátásukhoz szükséges előirányzatokat. 1.2 HELYZETELEMZÉS

13 Az egyeztető tárgyalásokon felmerülő véleményeket, javaslatokat a jegyző összegzi és gondoskodik azok megjelenítéséről vagy indoklás mellett elutasításukról a rendelettervezet előterjesztésében. Az egyeztető tárgyalások után készül el az Önkormányzat rendelettervezete, amelyet véleményez a képviselő-testület valamennyi bizottsága, majd a polgármester ezt a rendelettervezet terjeszti a képviselő-testület elé. 1.2 HELYZETELEMZÉS

14 2. A költségvetés elkészítése során alkalmazott módszerek Szentlőrinc Város költségvetése a felsőbb jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő költségvetés. A rendeletalkotáshoz szükséges részletes számítások elvégzését segítik egyrészt a tervezési adatlapok, másrészt a Pénzügyi és Intézmény-felügyeleti Osztály szakmai háttér-támogatása. A számítások aggregát eredményei a rendelettervezet, majd a rendelet szöveges indoklásaként jelennek meg. 1.2 HELYZETELEMZÉS

15 A tervezési folyamatban a bázisszintű, a feladatalapú, a teljesítményalapú módszert alkalmazza az önkormányzat, de ezeken kívül megjelenik az ún. „ami marad” módszer alkalmazása is. Meghatározó tervezési módszer a bázisszintű intézményi tervezés, ami az előző évi eredeti előirányzatból indul ki, korrigálva azt az évközben bekövetkezett és tervévre szintre hozott szerkezeti változásokkal. Az így meghatározott alap-előirányzatot a tervévben megnövelik az anyagi lehetőségek függvényében a működési és fejlesztési többletek. A fejlesztések esetében az akár több évre is elhúzódó egyszeri kiadások mellett szükséges a működést, üzemeltetést biztosító személyi és dologi kiadások/költségek egyidejű megtervezése is 1.2 HELYZETELEMZÉS

16 A fejlesztések tervezését két lépésben végzi az önkormányzat. Az első lépésben az intézményi és nem intézményi keretek között megjelenő igényeket természetes mértékegységben, funkcionálisan gyűjti össze, rendszerezi, majd az egyeztetések alapján elfogadott igényeket határozza meg a lehető legpontosabban értékben is. 1.2 HELYZETELEMZÉS

17 3. A költségvetés elfogadásának intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb feltételei Az állami költségvetési tervezés önkormányzatot érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi. A költségvetési rendelet megalkotása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre, ehhez kapcsolódóan különösen:  a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;  önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás. 1.2 HELYZETELEMZÉS

18 Az ágazati bizottságok szabályozott módon javaslatokat fogalmaznak meg, véleményezik az ágazatot érintő célokat, feladatokat és költségvetési kereteket, illetve a pénzügyi bizottság a koncepció egészéről alkot véleményt. A jegyző összegzi a költségvetési egyeztető tárgyalásokon megfogalmazott véleményeket, megállapításokat, és azokat a rendeletalkotás során a képviselő-testület elé terjeszti. 1.2 HELYZETELEMZÉS

19 A költségvetési szervek vezetői működési és fejlesztési igényeiket egyeztetik a tervet összeállító szakemberekkel, az igények teljesíthetőségéről a képviselő-testület az anyagi lehetőségek függvényében prioritási sorrendet felállítva dönt. Az anyagi lehetőségek egyrészt belső forrásokat, de nagymértékben vissza nem térítendő, pályázati forrásokat jelentenek. A prioritások meghatározása a gazdasági programban meghatározottak szerint, a készülő stratégiai fejlesztési dokumentumokat is figyelembe véve történik. 1.2 HELYZETELEMZÉS

20 4. A költségvetés-készítés erősségeinek és gyengeségeinek bemutatása Erősségek:  Törekszik a területen jelenlévő gazdasági szereplők igényeinek felmérésére  Elkülönül a kötelező és az önként vállalt feladatok forrásigénye  Elkülönül a központi és az önkormányzati saját forrásból származó finanszírozás a feladatellátás során  A tervezés folyamata megfelel a törvényi, jogszabályi előírásoknak  Alkalmazza a feladatfinanszírozás (és egyes esetekben a teljesítmény-finanszírozás) módszerét 1.2 HELYZETELEMZÉS

21 Erősségek:  A költségvetési tervezés folyamata részletesen szabályozott, az informális módon történő tervezés vissza van szorítva, ami szintén a hatékonyságot növelheti  Társulásokban való részvétellel fokozza az értékteremtő képességet  Biztosítja a nyilvánosságot, átláthatóságot, az érdekeltek és érintettek véleményt nyilváníthattak, javaslatokat fogalmazhattak meg. 1.2 HELYZETELEMZÉS

22 Gyengeségek:  A tervezés fő informatikai eszköze az Excel, és az elektronikus nyilvántartások mellett kézi analitikus nyilvántartások vezetése, pl. az általános tartalék, beruházások, felújítások intézményenkénti vezetése  A rendelkezésre álló TATIGAZ költségvetési tervezési, végrehajtási szoftverek adta lehetőségek korlátozott kihasználása 1.2 HELYZETELEMZÉS

23 Gyengeségek:  Egységes vagyongazdálkodási koncepció hiányában a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó kiadások kevéssé tekinthetők megalapozottnak  A pénzügyi egyensúlyt biztosító források bevonásának a kockázatok előzetes azonosításának, mérésének, kezelésének, az esetlegesen eltérő változások esetén követendő eljárás szabályozásának hiánya  A többéves következményekkel járó működési, fejlesztési döntések pénzügyi hatásai nem jelennek meg teljes körűen, illetve bemutatásuk az egyes költségvetési években esetleges 1.2 HELYZETELEMZÉS

24 5. A költségvetés összeállítása során felmerülő kockázatok bemutatása Az önkormányzat nem méri fel teljes körűen azt, hogy a területén élő polgárok, az itt működő gazdasági szereplők számára mi az, ami értéket jelent. Ennek következtében forrásait értéket nem alkotó feladatokra is pazarolhatja. Döntéseiben prioritást kaphatnak az állami költségvetésből elnyerhető források révén preferált feladatok, azok is, amelyek nincsenek összhangban a területen élők által preferált értékrenddel. 1.2 HELYZETELEMZÉS

25 A hosszú távra kiható döntések veszélyeztethetik a későbbi évek fizetőképességét. A beruházások előre meg nem tervezett működési, üzemeltetési költségeinek jelentkezése szűkíti a később jelentkező pénzügyi források felhasználhatóságát. 1.2 HELYZETELEMZÉS

26 1. Elemző rész – 1.3 Következtetések

27  Az éves költségvetés készítése az önkormányzatnál szabályozott. Az Áht., Ámr., Ötv. alapján a belső szabályzatok tartalmazzák a tervezés teljes folyamatát, az egyes szakaszok tervezési feladatait, a tervezéssel szemben támasztott követelményeket, a folyamat szereplőit, kapcsolatrendszerüket, a dokumentálás rendjét, az információáramlást.  A gyakorlatban a tervezési folyamat eredményességét alapvetően és pozitív irányban határozzák meg a Pénzügyi és Intézmény-felügyeleti Osztály által összeállított dokumentumok.  A folyamatok írásbeli szabályozottsága megfelelő alapot teremt arra, hogy az informális tervezési út jelentős szerepet ne játszhasson a költségvetés-készítés folyamatában. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

28  Nem kap elég hangsúlyt a hosszú távú tervek és az éves (hároméves gördülő) költségvetési terv közötti összefüggés, a több évre kiható projektek, több éves kötelezettségvállalások megjelenítése.  A költségvetési rendeletben már nem különül el, hogy a fejlesztések eredményeként létrejövő új vagyonelemek fenntartása, működtetése mennyibe kerül és annak forrása hogyan biztosítható. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

29  A tervezés – eredményét tekintve – informatikai szempontból a szükségszerű mértékben támogatott, azonban a rendelkezésre álló szoftverek nyújtotta lehetőségek kihasználása még csak részleges, illetve nem tudja azokat az összetett elemzési lehetőségeket biztosítani, amit egy fejlett integrált gazdasági rendszer alkalmazása tenne lehetővé. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

30 2. Tanácsadói rész – 2.1 Stratégiai tanácsok

31 A dokumentum elkészítésének céljai:  A költségvetés elkészítésének folyamatát segítő stratégiai tanácsok megfogalmazása  A költségvetés-készítés folyamatát segítő, azt hatékonyabbá tévő stratégiailag fontos célok eléréséhez szükséges akcióterv meghatározása  A költségvetés-készítés folyamatának teljes, ill. részleges újratervezése a stratégiai célok figyelembe vételével 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

32 Javasoljuk, hogy az önkormányzat határozza meg, hogy a lakosság, azaz a közszolgáltatások fogyasztói igényei alapján mi jelent értéket a településen, az anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és milyen módon lát el, pontosítsa, hogy ezt milyen szabályozási módon, milyen tartalmi részletezettséggel oldja meg. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

33  Javasoljuk az értékteremtő képesség növelése érdekében a feladatstruktúra és az intézményi struktúra (költségvetési szerv, közalapítvány, non-profit szervezet, gazdasági társaság) ismételt áttekintését, a fölösleges feladatok, funkciók feltárását és megszüntetését.  Javasoljuk a önkormányzat hitelfelvételre vonatkozó döntései kockázatainak felmérését, a pénzügyi tevékenység bevételeinek, kiadásainak, egyenlegének elkülönített megjelenítését. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

34  Javasoljuk a szabadon álló pénzeszközök felhasználási, különösen ezen belül befektetési célú felhasználási lehetőségeinek szabályozását, a befektetési tevékenység során jelentkező kockázatok azonosítását, értéküknek meghatározását és maximálisan vállalható szintjüknek konkrét megállapítását. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

35 2. Tanácsadói rész – 2.2 Taktikai tanácsok

36 Taktikai tanácsaink egy része jogszabályi kötelezettségen alapul, másik része egyrészt elősegíti a stratégiai tanácsok érvényesülését, másrészt – véleményünk szerint – segít a költségvetés összeállítását hatékonyabbá tenni. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

37  Javasoljuk az alapító okiratok ismételt felülvizsgálatát, a kisegítő tevékenységek elválasztását a kiegészítő tevékenységektől és a kisegítő tevékenységek felső korlátjának meghatározását.  Javasoljuk a szoftverek adta lehetőségek teljes körének kihasználást, alkalmazását. a.) Cselekvési terv 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

38  Célszerű az egységes vagyongazdálkodási terv kidolgozása.  Ütemterv kidolgozása, feladatok, felelősök, közreműködők meghatározása a január 1-jétől hatályba lépő költségvetési tervezési, gazdálkodási jogszabályi változásokhoz való igazodás, a szakfeladatrend, költség/kiadási tervezési, gazdálkodási rendszer, az értékfeltáró, értékalkotó, értékáramlási folyamatok megszervezése, szabályozása, a lehetséges veszteségek feltárása és elkerülése érdekében. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

39 b.) A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása Szükséges annak vizsgálata, hogy az operatív feladatok ellátása mellett rendelkezésre áll-e a szükséges emberi erőforrás pénzügyi elemzési módszerek elvégzésére, a pénzügyi tevékenység hosszú távú feltételrendszerének kialakítására, a folyamatok megszervezésére, szabályozására, a költségvetési szervek vezetőivel való együttműködésre, a hosszú és rövid távú költségvetési tervek összehangolt előkészítésére, megvalósításra, a benchmarkingra, a belső feltételrendszer külső változásokhoz történő megfelelő módon és időben történő hozzáigazítására. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

40 A cselekvési tervben javasoltak megvalósításához szükségesnek véljük a költségvetési tervezéshez, lebonyolításhoz, nyilvántartáshoz, információ- szolgáltatáshoz rendelkezésre álló létszám összetételének és kapacitáskihasználtságának elemezését, értékelését. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

41 2. Tanácsadói rész – 2.3 Informatikai megoldások

42 Az éves költségvetési tervezés, beszámolás hátterét elsősorban az Excel biztosítja, a szükséges számítások a Pénzügyi és Intézmény-felügyeleti Osztály által összeállított formátumban, rögzített részletezettséggel készülnek. Az Osztály az intézmények által összeállított elemi költségvetési javaslatokat felülvizsgálja.  A rendelkezésre álló vagy bevezetés alatt álló informatikai szoftverekben rejlő, ma még ki nem aknázott lehetőségek (pl. vezetői modulok) használata a stratégiai fejlesztések során jelentkező gazdasági döntések meghozatalát is megkönnyítené. 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

43 A Magyar Államkincstár honlapján rendelkezésre álló informatikai rendszerek jól alkalmazhatók, pl. a központosított illetményszámfejtés, a normatívák tervezése, felhasználása, évközi lemondása esetén. Az önkormányzati tervezés, beszámolók elkészítéséhez nyújt segítséget a K11 program. A Pénzügyminisztérium honlapjáról kinyomtatható központilag előírt nyomtatványok helyettesíthetők a K11 programmal előállított nyomtatványokkal. 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

44 PMINFO, MÉRLEG feldolgozó rendszerek A PMINFO feldolgozó rendszer alkalmas a jogszabályban előírt időközi költségvetési jelentés feldolgozására. A MÉRLEG feldolgozó rendszer pedig a jogszabályban előírt időközi mérlegjelentés bizonylatainak feldolgozására alkalmas. Mindkét rendszer a K11-es feldolgozó rendszerhez hasonlóan működik. A programok használatával kapcsolatban szakmai és informatikai segítséget nyújtanak a regionális igazgatóságok államháztartási irodái, illetve azok megyeszékhelyeken működő szervezeti egységei. 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK


Letölteni ppt "II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések